Ősiségünk

május 11th, 2015

A Magyarországon, a Kárpát-medencében élő népek nyelvének alakulása szorosan összeforr a magyar nyelv eredetével.

A nyelvünk, a magyar nyelv, magában hordozza a világ történelmét, a világ vallásait, a tudományokat.

Ezért titkolják előlünk.

Mondja Kiss Dénes, másokhoz hasonlóan, mintha a „Marsról” jött volna.

Valamikor a rendszerváltás után, amikor a Fidesz hatalomra került, volt Orbán Viktornak egy elszólása:

„Azt mondták, mindent meg szabad tennünk, mindet! Nincsenek tabu témák, mindenhez hozzá lehet nyúlni, meg lehet változtatni!

Csak egy dologhoz nem nyúlhat senki az a nyelv!”.

Visszanézve ez így is történt!

Valószínű pontatlanul idézek, de megmaradt bennem ez a gondolat azóta sem hagy nyugodni. Miért ez a nagy titkolózás, kik mondhatták, hol mondhatták és főleg miért?

Ekkor kezdtem el foglalkozni a magyar nyelvel azóta sok minden megvilágosodott előttem. Ilyen a történelem hamisítás.

Mivel több esetben látom a vitákat az alternatív történelmi álláspontok, és a „Tudományos”, vagy annak mondott felfogás között mindig eszembe jut a fenti elszólás.

Úgy gondolom, hogy rengeteg, kitűnő alternatív történelmi írás létezik a témában. Lássuk be, ezek mind csak egy-egy szeletét tartalmazzák a valóságnak. Vannak átfogó művek, vannak kitűnő részterületekkel foglalkozók. A gond az, hogy a mai tudományos szemlélettel vizsgálva mindegyikben találhatók kifogásolni valók.

A közelmúltban a Magyar kormány létrehozott egy intézetet, ami a magyar nyelvvel kíván foglalkozni. 2014-ben megalakult a Magyar Nyelvstratégiai Intézet néven a magyar nyelv védelmében. Számomra már a neve is elrettentő. Mivel foglalkoznak? Talán fejlesztik a stratégiai célok irányába? Most olvastam egy szlogenjüket:

-A Magyar Nyelvstratégiai Intézet azért dolgozik, hogy meg értsék, egymást az emberek-

Én kérdezem, a paraszti beszéd erre nem alkalmas? Az még jobban pellengérre kerül? Szégyen, Magyarország a világon az egyetlen ország ahol a gyerek az iskolában a saját nyelvének a tantárgyától fél a legjobban. Mi lesz itt? Ezt még fejlesztik?

Az iskolákban, nem csak rosszul, hanem rosszat tanítanak. A jelenlegi hivatalos nyelv, a nyelvújítással, a helyesírással, elszakadt a magyartól, a nyelvtől. Kigúnyolják, leminősítik, megbuktatják, ha magyarul beszél és nem ismeri a “kiművelt”  mesterséges, mondhatnám kitalált, kifejlesztett, beszédet. Szívesen használom ezt a fogalmat “kiművelt”,  mert kitűnően tükrözi, azt, hogyan tanítják ki a gyereket a nyelvének ismeretéből. Régen mogyoró pálcával tették, manapság a nevelés egyéb eszközeivel. Ha az oktatással megtévesztik a gyereket és egy nem létező, mesterségesen megalkotott, mesterséges szabályok közé zárt, nyelv irányába terelik, akkor elvész az utolsó is a nyelvünk.
Ez a fő hiba!

Ahogy nézegetem, a fenti intézetről szóló írásokat úgy látom ez egy “mézes madzag”. Félek eleget fog tenni az elvárásoknak. Előbb utóbb tenni kell valami, de úgy mint a történelembe, itt is kellenek manőverek, melyek az alkotók reményei szerint többet ártanak, mind használnak.

Amíg nem merik az igazságot kimondani, hogy a magyar nyelv, az ősnyelv, amit több nemzetközi fórum felismert, csak mi magyarok , főleg a kiművelt honfitársaink, tagadjuk, addig egy idegen nyelven megfogalmazott nyelvészeti intézet nem tudja a magyar nyelv ügyét szolgálni!

A fenti állításom, több “alternatív” témába jártas író megfogalmazza, akiknek a történelmi írásaira több esetben hivatkoztam én is, és mások is. Ez már több száz éves folyamat. Horváth István, Grandpierre K. Endre, Badinyi, stb. Kérdezem én miért nem a rovást, azok forrásait, a ragozott nyelveket, a gyököt, kutatják? Mert azok magyarok? A nyelvünkön van?
Egy szó mind száz. A fenti intézet nem jöhetett másért létre, mint a megtévesztés, a kiművelés fokozása.

Abba reménykedek, hogy rosszul látom ezt a kérdést. Milyen szép is lenne, ha egyszer hivatalosan, Magyarországon is elismernék az Ősi jussunk. Netán ha tanítanák. Mégis, hogy jövök én ahhoz, hogy elvárjam a magyar gyereket magyarul kell tanítani!

Mégis reménykedem, na nem a kormányokban, hanem a nyelvünkben. A magyar nyelvet nem kell félteni, nem árt neki semmi. Rengeteg ellenséges és a valóságtól elrugaszkodott mű jelent meg az elmúlt ezer esztendőben. Voltak divatkorszakai az idegen nyelvekkel, tudományos és féltudományos szavakkal fertőzve, de átélte. Így lesz ez most is, a tudományos és angol irodalommal. A mi nyelvünket mai napig, szinte változatlanul beszélik, míg az uralkodó angolt beszélők nem értik meg Sekszpirt (Shakespeare). Az a tudás, amit ez a nyelv, a magyar hordoz, örök-életű. Mint írtam ez az emberiség ősnyelve, ami magában hordozza a világ történelmét, és tudományát. Én úgy látom, hogy van kapcsolat az egyiptomi, kánaáni, sumer, kínai, indián, indiai, ősi írásmód, azok hiedelem világa, valamint a magyar nyelv között. Nem mondanám, hogy “spirituális” ez a kapcsolat, pláne nem ezzel a szóval, de még lelki jellegűnek sem hívnám, ez egy valóságos kapcsolat. A nyelvünk is valóságos alapokon nyugszik, nem hordozza a hiedelmek elvont képét. Igaz azt kitűnően megjeleníti. A magyar nyelven, a fonetika, annak megjelenése, az írt és kimondott beszédtekintettel a rovásokra, úgy tartalmilag mind formailag is hasonlóvá teszi a magyar és az ősi nyelveket, írást. Úgy gondolom leginkább az egyiptomi nyelvhez kapcsolódik.
A nyelvünk a természeti törvényeket úgy mondja el, mintha megszerkesztették volna a szavainkat. Ezt más nyelvek nem jelenítik meg.
Egyszer talán eljutok addig, hogy leírom ezeket a gyököket, ragokat.

Minket magyarul beszélő embereket nem sújtott a bibliában leírt nyelvzavar.

Nem a mi nyelvünk keveredett össze, hanem azoké, akik mindig más a magyartól eltérő szavakkal büszkélkedtek. Ellopták, eltanulták, majd egyezményessé tették ezeket a szavakat, amit nem értettek, így születtek meg az Indoeurópai kevert nyelvek. Ez a folyamat ma is tart. Szinte szégyellem, amikor a kigondolt idegen kifejezések helyett magyar szavakat használok, mert attól tartok, hogy nem értik meg. Ezt az elidegenített tudást verik belénk. Nem tudják, hogy nekünk van szebb, jobban kifejező szavunk egy-egy fogalomra.

Na és az a szó az eredeti!

A témában a rovásokkal és az egyiptomi hiedelemvilág kapcsolatával én is foglalkozom, írtam is pár száz oldalt róla. Most egy gyök szótáron dolgozom, igaz nekem nincs olyan hajlamom, hogy publikáljam. Most, itt nem hozok példákat, mert az egyiptomi, a Sumer, a Kánaáni, példáktól hemzseg a web, és nagyon sok igazságot hordoz.
Az én gondolkodásom valóságos (racionális). Lehet, hogy ez, az iskoláink bűne, nem tudom. Vannak előttem titkok, olyan kapcsolatok a nyelvünk, a történelem és a tudományok között, amit a véletlenek sorozatának lehetne hívni, amikor arról beszélünk, hogy a nyelvünk, milyen mértékben adja vissza, jeleníti meg az előbb felsoroltakat. Az, aki a magyar nyelv szerkezetébe elmélyed, láthatja ezt a beágyazódást. Amit biztosan feltűnik, hogy ebben a nyelvben megjelenő tudás, több ezer éves, tartalmakat jelenít meg. Ezért logikus az állítás, hogy nem lehet 1-2 ezer éves nyelvről beszélni, mert a legrégebbi nyelvemlékek, fentebb említett, mezopotámiai, kínai, egyiptomi, kánaáni leletek, egytől-egyig tartalmaznak magyarul megjeleníthető, nyelvi bizonyítékokat. A véletlenek sora végtelen. Ez maga egy paradoxon, amit csak az Ősnyelv old fel.
Létezésére, magyarázat lehet az isteni beavatkozás, az idegen kultúrák befolyása, nem tudom melyik igaz. Egy biztosnak látszik. Ez magától, -a nevetséges rogyadozó tákolmány, a törzsfejlődés elmélete keretében,- így nem tudott kialakulni.

Az is biztos, hogy nem lehet a magyar nyelv olyan nyelvek fejlődésének a kivonata (szintézise), melyek kevesebbek a kifejlődött új nyelvnél. A fordított „Indoeurópai tudományos” gondolkodással,  a nyelvi fejlődés elképzelésével szemben, az igazság az, hogy ez fordítva működik.

Elvenni csak abból lehet, amiből van mit. A magyarból mindig volt, és lesz!

Néha a legegyszerűbb igazságokat nem látjuk meg, mert elhisszük, amire “kitanítottak”.

Érdekes módon kapcsolódik a nyelvi kérdésekhez az Őstörténetünk.
Őstörténetünket illetően, jelenleg a szokásos gondolkodásmódtól eltérően, -ezalatt az előadott, vagy másként, eladott folyamatokat értem,- két gyökeresen eltérő vélemény létezik.

  1. Az egyik folyamat a történelem teljes Ősi folyamatáról beszél a nyelvek megjelenésétől kezdve. Ez a gondolkodásmód a Kárpát-medencébe teszi a kezdeteket, az Ősmagyar eredete, és legalább 150-300 ezer évre.

    1. Azt mondja a magyarok ősei, bárhogy is hívták őket mindig a Kárpát-medencébe éltek. Istenek idegenek leszármazottjai, a nyelvüket az Istenek beszélték. Ezért, szinte másodlagos a magyar népnév, és ember kezdeti kialakulásának okfejtése. A vándorlások forrása és célja a Kárpát-medence, közbe megőrizve a magot, az emberiségnek.
    2. Talán ez a legjobban szélsőségesnek nevezett teljesen elutasított gondolatmenet, és ezzel foglalkoznak a legkevesebben. Erről mindenki hallgat. Kimagasló képviselője – Magyar Adorján. A Csodaszarvasról írt Londonban megjelent munkájában adott hangot annak a nézetének, hogy a magyarok “kezdettől fogva, mindenkit megelőzve a Kárpát-medencében laktak”. Magyar Adorján és követői a Kárpát-medence őslakosságát is magyarnak képzelték.
  2. A másik gondolatmenetet folytatóknak két fő csoportja létezik.
    1. Az egyik az ismert mindennapi politikától irányított tudományos gondolkodásmód.
    2. A másik az ebből kifejlődött “alternatív elméletek” sorozata a Krónikáink magyarázata. Ennek a tudományostól eltérő irányzatnak a legismertebb képviselője dr. Kiszely István a következőket mondja: Saját hagyományaink őstörténetünket a hunokkal, az európai történettudomány (Flavius, Jordanes, Freisingi Ottó, Spalatói Tamás, Brémai Ádám, Regino prümi apát stb.), pedig a szkítákkal kapcsolja össze; ez utóbbi alatt értve minden “Keletről jövő ismeretlen népet”. A “klasszikus műveltséggel” rendelkező szerzők a magyarokat gyakran Gógtól és Magógtól származtatták. Ezek az elméletek mind a Kárpát-medencébe való vándorlásokat emelik ki és részeltetik.
      Egyre inkább terjedőben van a sumer-magyar rokonságnak a nézete, amelyet Badiny Jós Ferenc, +Bobula Ida, Csőke Sándor, Endrey Antal, Gosztonyi Kálmán, Hary Györgyné, Mészáros Gyula, Nagy Sándor, +Oláh Béla, +Padányi Viktor, +Schédel Antal és +Zakar András és sok más szerző képviselt, illetve képvisel. E kutatók közül néhányan komoly művelői a sumerológiának és a Kárpát-medencébe bekerült iráni eredetű népeknek – a szkítáknak, a szarmatáknak (és szauromatáknak) valamint a jászoknak – kultúrája és nyelvi eredetéről valós adatokat szolgálnak, de nem “a magyarság” eredetét kutatják. Hozzáteszem: főleg nem a jelenlegi, és az “Ősi” Kárpátmedencei népeket és nyelvet!

A poszt-sumer lakosság a hsziungnu törzsszövetség tagjaiként a hunokkal is bekerültek a Kárpát-medencébe. A sumer kultúra – elsősorban a nyelv – őseinkre való hatását Bakay Kornél így magyarázza: “A sumerok a kép (fogalom) írást szóírássá alakították át, jóllehet ez már részben az akkádok (szemiták) uralma idején történt. A sumerokat ugyanis Kr.e. 2600 táján legyőzték az akkádok, ám 2100 körül ismét uralomra kerültek a sumerok. Ezt követően a sumerok egy része észak felé, a Kaukázus irányába vándorolt, nagyobb része pedig véglegesen beolvadt az elámi, majd az asszír (szemita) népbe. A sumer kultúra tovább élt a babiloni birodalomban, majd a kassu és a káld országlásban (Kr.e. 1500-700), amikor a szkíták megjelenek Kr.e. 700 táján, Újbabilónia már csak holt nyelvként ismeri a sumert. Nem lehet véletlen, hogy a világ eddig vizsgált 300 nyelvének mindegyikében megtalálhatók ósumer alapszavak közel sem egyforma mennyiségben. Jelen ismereteink mellett feltehető, hogy a szkíták már a Kr.e. II. évezredben találkoztak sumer nyelvű népekkel a Zagrosz és a Kaukázus közötti térségben; innen ered az ótörök és a sumer nyelv egymásra hatása”. A régészeti adatok alapján a török (türk) népek őshazáját Belső-Ázsiában kell keresnünk és aligha lehet kétséges, hogy a nagyállattartó lovas népek kultúrájára nagy mértékben hatott az ókori Kelet művészete, hitvilága és nyelve.

Az “Arvisura” (Igazszólások) problémája. 1998-ban a Püski Kiadónál jelent meg két vaskos kötetben Paál Zoltán ózdi vaskohász sajátos írása, az Arvisura. Mondák, regék, népi hagyományok a palóc kézművesek világából címmel. Az Igazszólások műfaját nehéz meghatározni, talán a regéhez áll a legközelebb. A történet a belső-ázsiai óhazában kezdődik, és különösen sokat foglalkozik a hunok történetével és életével. Paál Zoltán táltos regős népművész, aki ihletettségében, öntudatlanul úgy hasonlítja és gyűjti össze őseink történetét, hogy a népi hagyományok elvesztik élüket és igazi regévé nemesednek. Paál Zoltán regős kultúrájában egységes ősi nagyállattartó világban látja a magyarságot, mely világ a Kínai Nagy Faltól a Kárpát-medencéig húzódott. A szerző sajátos írásában a régmúlt idők tiszta forrásvízét emberi tisztességgel és jó szándékkal hozza felszínre, hogy elvezessen bennünket az általa “megálmodott” őshaza mesevilágába. A regei múlt nem sért hiteles történelmet, de elviszi az olvasót egy olyan csodálatos világba, amelyet “európaivá válásunkkal” elvesztettünk. A szerző egyetlen könyvet nem olvasott a magyar őstörténet témájából, ismereteit az utolsó manysi fő táltos unokájától szerezte.
Mivel első sorban a magyar nyelvel, annak elhallgatott összefüggéseivel foglalkozom, ezért úgy gondolom, hogy a Magyar Adorján gondolatmenetével tudok azonosulni.

Folytatása következik: A gyök és a rag.

Egyes részletek dr.Kiszely István könyvéből valók.

Article source: http://blog.kromek.hu/?p=6326

VoD

április 4th, 2015

 

Gyökszó Pusztagyök

Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD.

Szóbokor gyök szint:Második szint.

Jelentése: Víz.

A szó fajtája: Főnév.

Fogalomkőr: VaD

Gyökpár: VoD-VóD és VoD-VöD

Leírás: Egy folyadék, ami beiVóDik, felsziVóDik, felfuVóDik tőle aki megissza.  A VoD maga a VaD víz. Ahogy beiVóDik egy VöDör VoDka, majd felsziVóDik, úgy már több VöDör VoDa kell hogy a felfuVóDás elmaradjon.

Kialakulása: iVoD, ciVóDik, saVoD (saVaD), óVoD, szavak, értelemadó gyöke.

Eredet: Szanszkrit: uda elágazás szláv VoD, VoDa

Források:

Article source: http://wiki.kromek.hu/?p=433

VöD

április 4th, 2015

 

Gyökszó

Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD.

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Ami bent van.

A szó fajtája: Főnév.

Fogalomkőr: VaD

Gyökpár: VoD-VöD és VöD-VőD

Leírás: Ami belül van. Pl. A VöDörben, a víz. Családban a VőD, és akkor az anyós eVőDik, belűről eszi magát.  Mondja is az embernek te le-löVöD.  BőVöDik, szöVőDik, teVőDik, stb.

Kialakulása: VőD, VöDör, bőVöD, SzöVöD, szavak értelemadó gyöke.

Eredet: Ómagyar: VöD=Viz Magyarkor: VöD-Őr: A Víz őre. elágazás: VéD

Források:

Article source: http://wiki.kromek.hu/?p=435

ViD

április 2nd, 2015

 

Gyökszó Ősszó Elavult gyök Elvont gyök

Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD.

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Kisebb.

A szó fajtája: Főnév, Tulajdonnév.

Fogalomkőr: VaD

Gyökpár: Nincs

Leírás: Az eredetitől, kisebb, távolabbra került.

Kialakulása: ViD innen Rö-ViD. Az alacsony Dá-ViD. A nagy városnál kisebb ViD-ék. Az elkülönült kisebb népcsoport DraViDa. A gondoktól megszabadult e-ViD e-ViD-ens akkor ViD-ám. Elágazás! evidencia. Megrövidít, ha likViDál. 

Eredet: ViDŐsszó (A VaD-on tól kisebb) Ősmagyar (Főnév, tulajdonnév, településnév) Ómagyar (ViD=ViD-ék, ViD-ám, aki a gondoktól megszabadult röViD.) Elágazás! eViDens. reViDens, proViDens, proViDencia, likViDál, DáViD Középmagyar ViDám (ViD-Elvont gyök)

Források:

DÁVID

DÁVIDHÁZA

DÁVIDSZŐLŐ

DÁVIDVÁGÁS

DÉLVIDÉK

DÉLVIDÉKI

dravidák

EGYHÁZVIDÉK

ÉJSZAKVIDÉKI

ÉLETVIDÁM

ELVIDDEGÉL

evidencia

FELVIDÁMÍT

FELVIDÁMÍTÁS

FELVIDÁMUL

FELVIDÁMULÁS

FELVIDÍT

FELVIDUL

FELVIDULÁS

FOLYAMVIDÉK

HATÁRŐRVIDÉK

HATÁRVIDÉK

HEGYVIDÉK

HELYVIDÉK

IDŐRÖVIDSÉG

individuális

ÍVIDEG

KIVIDDEGEL

likvidál

MEGRÖVIDÍT

MEGRÖVIDÍTÉS

MEGRÖVIDÜL

MEGVIDÁMÍT

MEGVÍDÁMODIK

MEGVIDÁMUL

MEGVIDÍT

MEGVIDUL

MUNKAVIDOR

MUNKAVIDORSÁG

NEMES-VID

NYELVIDEG

NYELVIDOM

ŐRVIDÉK

PARTVIDÉK

PÉZSMAVIDRA

providencia

RAJNAVIDÉK

RAJNAVIDÉKI

REVID

revideál

RÖVID

RÖVIDEBBÍT

RÖVIDEBBÜL

RÖVIDECSKE

RÖVIDED

RÖVIDEDEN

RÖVIDEDIK

RÖVIDEN

RÖVIDFARKÚ

RÖVIDFÜLŰ

RÖVIDÍT

RÖVIDÍTÉS

RÖVIDÍTMÉNY

RÖVIDÍTŐJEL

RÖVIDKARÚ

RÖVIDKE

RÖVIDKÉL

RÖVIDLÁBÚ

RÖVIDLÁTÁS

RÖVIDLÁTÓ

RÖVIDLEG

RÖVIDLEGES

RÖVIDLET

RÖVIDNAP

RÖVIDRENDSZER

RÖVIDSÉG

RÖVIDÜL

RÖVIDÜLÉS

RÜVID, RÜVIDEJT

SARKVIDÉK

SZEMVIDÍTÓ FŰ

SZENT-VID

SZIGETVIDÉK

SZÍVVIDÍTÓ

SZÓRÖVIDÍTÉS

TEHÉNVIDÍTÓFŰ

TENGERVIDÉK

TÉRVIDÉK

TISZA-VID

TÓTVIDÉK

TŐZEGVIDÉK

ÚJDÁVIDHÁZA

UJVÁROS, ÚJVIDÉK

ÚJVIDÉK

VÉGRÖVIDÍTÉS

VÉGVIDÉK

VID (1)
v. VIDA, férfi kn. amannak tárgyesete: Vidot, emezé: VIDÁT; latinul: Vitus, németül Veit. A nyelvészek egynek tartják Guido névvel a régi felső német witu szótól, mely fát jelent, innen a régi felső német Wito, Wido, am. Holzmann, Waldmann, Waldbewohner. Hazai történetünkben emlékezetes Salamon királynak ily nevü tanácsosa. Tájdivatosan: Vido, Vidos, Vitus.
VID (1)

VID (2)
falu Veszprém m.; NEMES~, falu Somogy, TISZA~, Bereg m.; KIS~, puszta Somogy, RÁc~ Szabolcs m.; helyr. Vid-ra, ~on, ~ról.
Vid (férfi keresztnév) (délszláv)
A Gujdó megfelelője.
VÍD, VID
VID, (1); 2) puszta Torontál m.; helyr. Vidá-ra, ~n, ~ról.
VIDA

Vida (férfi keresztnév)
A Vid kicsinyítőképzős származéka.
VIDAFÖLD
Településnév
VIDÁK
Településnév
VIDÁLY
Településnév
VIDÁM

VÍDÁMAN

VIDÁMHÁZA
Településnév
VIDÁMÍT

VIDÁMÍTÁS

VIDÁMÍTÓ

VIDÁMODÁS

VIDÁMODIK

VIDÁMON
Településnév
VIDÁMON

VIDÁMSÁG

VIDÁMSÁG

VIDÁMUL (1)
(víd-ám-ul) ih. Vidám módon; derült, jó kedvvel; megelégedést, örömet mutatva; nem komoran, nem szomorúan.
VIDÁMÚL (2)
VIDÁMUL, (vid-ám-úl) önh. m. vidámúl-t. Vídámmá lesz; kedve kiderűl. Megvidámúl, fölvidámúl.
VIDÁMULÁS

VIDÁMULÁS

vide (olasz)
Ld. (zene)
VIDEFALVA

vidék
Szűkebb értelemben minden, a fővároson kívül eső település. Tágabb értelemben az összes olyan település, amely közigazgatásilag nem város. De ilyen egy település és az ahhoz kapcsolódó környezet “A Saar-vidék Németország egyik szövetségi tartománya az ország délnyugati részén”.
VIDÉK

VIDÉKI

VIDÉKSÉG

videlicet (latin)
Tudniillik, azaz, vagyis.
VIDEO CD

vider
Veder, vödör (erdélyi szó)
VIDER

viderdruk (német)
Hátnyomás (nyomdászatban)
VIDERNIK

videsne? (latin)
Látod-e?, nem látod?.
VIDI

VIDI

vídia
Wolfrámkarbid-ötvözetű kemény szerszámanyag.
vídia

vídia

vidia-fém
Szén- és kobalt-tartalmú wolfram: rendkívül kemény anyag, melyet fúrásokra használnak.
vidimo (latin)
Láttamoz, aláír.
vidimusz
Fiúcska, aki vízkeresztkor a pappal járja a házakat (székely szó)
VIDINNEL

VIDINNEL

VIDÍT

VIDÍT

VIDÍTÁS

VIDÍTÁS

vidiusi
Vidius által leírt vagy Vidiusról elnevezett (Guido Guidi, 1500-1569)
VIDOMBÁK

VIDOMBÁK

VIDONC

VIDONC

vidor
Vidám, fürge, élénk, jókedvű, derűs, mosolygós. Ritka férfi keresztnév “dr. Modor Vidor (1910-79″.
VIDOR (1)
Nyelvújításbéli szó
VIDOR (1)

VIDOR (2)

VIDOR (2)

Vidor (férfi keresztnév) (magyar)
Jelentése: vidám.
VIDORAN

VIDORÍT

VIDORÍT

VIDORODÁS

VIDORODÁS

VIDORODIK

VIDORODIK

VIDORSÁG

VIDORSÁG

VIDORUL

VIDORUL

VIDORUL (1)

VIDORUL (1)

VIDOS

VIDOS

Vidos (férfi keresztnév)
A Vid kicsinyítőképzős származéka.
VIDOVAN

VIDOVAN

VIDOVEC

VIDOVEC

Vidra
Lutra lutra (állat)
VIDRA (1)

VIDRA (1)

VIDRA (2)

VIDRA (2)

Vidra elecke
Menyanthes trifoliata (növény)
Vidra keserűfű
Kéttanyás cikszár, Vizi göcsfű (Polygonum amphibium) (növény)
VIDRABŐR

VIDRABŐR

Vidracibet
Cynogale bennettii (állat)
Vidra-cickány-félék (család)
Potamogalidae (állat)
Vidracickányok (alcsalád)
Potamogalinae (állat)
Vidracickányok (család)
Potamogalinae (állat)
VIDRACIKSZÁR

VIDRACIKSZÁR

VIDRAECSET

VIDRAECSET

Vidraelecke
Menyanthes trifoliata (növény)
VIDRAELECKE

VIDRAELECKE

Vidrafélék (család)
Lutrinae (állat)
VIDRAFOGÁS

VIDRAFOGÁS

VIDRAFOGÓ

VIDRAFOGÓ

Vidraformák
Lutrinae (állat)
Vidrafű
Menyanthes trifoliata (növény)
VIDRAFŰ

VIDRAFŰ

Vidrafűfélék (család)
Menyanthaceae (növény)
Vidrafűlevél
Trifolii fibrini folium (növény)
vidrafűlevél
Trifolii fibrini folium (növény, orvosi)
Vidragörény
Putorius lutreola (állat)
Vidrakeserűfű
Persicaria amphibia, Polygonum amphibium (növény)
Vidramenyét
Putorius lutreola (állat)
VIDRÁN

VIDRÁN

Vidrapatkány
Rattus lutreolus (állat)
VIDRÁSZ (1)

VIDRÁSZ (1)

VIDRÁSZ (2)

VIDRÁSZ (2)

VIDRÁSZAT

VIDRÁSZAT

VIDRÁSZEB

VIDRÁSZEB

VIDRÁSZTACSKÓ

VIDRÁSZTACSKÓ

VIDRATOROK

VIDRÁTSZEG

VIDRÁTSZEG

VIDRAVAS

VIDRAVAS

VIDTÁNC

VIDTÁNC

VIDUL

VIDULÁS

VIDUMA

ZÁVIDFALVA

Article source: http://wiki.kromek.hu/?p=430

BüB

március 30th, 2015

Gyökszó Elavult gyök

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint: Második szint. Elágazás: Bü

Jelentése: Az elvarázsolt BúB

A szó fajtája: Főnév, Melléknév

Fogalomkőr: BáB

Gyökpár: BüB-BűB és BüB-BuB

Leírás: A bűvös, elvarázsolt búb. A jósággal, a szépséggel, a pénzel, a tetsző dologgal lehet elvarázsolni, elbűvölni, BűV körébe vonni, és megBaBonázni másokat. Ez a BűBáj. Álltalában, egy vagy több érzékszervünkre, és az eszünkre gyakorolt hatásról van szó. A szemünkre, a fülünkre, az orrunkra, a szívünkre.

Kialakulása:  B (alaphang) Bű (Ómagyar. Gyökszó.) BüB (Ősmagyar. Elavult gyök.)

Eredet: Bü Név:(Személynév, Településnév), Főnév: (a varázslat hatása a Bű(báj), a bűvészet)  Ősmagyar BüB (Ma tájszókéntbűv, bűvöl, bűvös) Ősmagyar  BüB (elvont gyök a BűBáj szóból), Középmagyar.

Források:

 

Article source: http://wiki.kromek.hu/?p=420

JN

március 28th, 2015

JN hangpár

J-N

Hangpár helyhatározó

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel:  JéeN, JöeN, JéNö, JöNö

Gyökszavai: JaN, JáN, JeN, JéN, JiN, JíN, JoN, JóN, JöN, JőN, JuN, JúN, JüN, JűN

Megjelenési formái: JaNuár, JáNos, JeNő, JéN (helyhatárzó), JiN (yin-yang), JoN (helyhatározó, PanJoN), JöN (Helyváltoztató), stb.

Szóbokor: Jön

Fogalomkőr: Hely-meghatározása

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

JaNg, JaNka, JaNuár, JaNcsi, JaNicsár, adJaNak, kurJaNt, mondJaNak, JáNos, alapJáN, partJáN, száJáN, burJáN, burJáNzik, aJáNl, furJáN, JáNusz-arcú ( Latinból:Kettős arcú, kétszínű, ingatag.”Az ember kapcsolata a munkához alapvetően ambivalens, Jánusz-arcú, a jó és a rossz Yin-Yan! kibogozhatatlan szövedékének tűnő”.), raJoNg, tudJoN, stb.

Article source: http://wiki.kromek.hu/?p=415

BuB

március 26th, 2015

Gyökszó

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Kiemelkedés.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomkőr: BáB

Gyökpár: BuB-BúB-BüB

Leírás: Kiemelkedés, elsősorban a fejen, kalapon, háton, gyakori a madarak fején, pl. Búbos vöcsök: Madár. A búbos vöcsök a vöcsökalakúak rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék családjába tartozó karcsú vízimadár faj.

Kialakulása: B Gyökhang Bu gyökszó BuB Gyökszó a Bu méreteiben megnövelt változata.

Eredet: Bu (Szanszkrit BuB) Hun (BuB) Ómagyar (BuB)! elágazás dravida: muppu, mup (kiálló) mu (kiáll)

Források:

Czucor-Fogarasi:

BÚB
fn. tt. búb-ot. Általán csomódad alaku gömbölyü kinövés, kidudorodás; kemény ajakhanggal: púp. 1) Némely madarak fején emelkedő tollcsomó. Kakas, tyúk, galamb, pacsirta búbja. 2) Némely fejkötők földudorodó teteje, máskép: bóbita. 3) A kalapok azon része, mely közvetlenül a fejtető fölött emelkedik s azt befödi. Alacson, magas búb a kalapon.
Származékai: buba, búba, búbor, búbos, búboz, stb. Rokonságait l. BÓB alatt.

Tudományos és Köznyelvi Szavak
Magyar Értelmező Szótára:

búb
Agárdon több nádszálat összefoglalva kötött bog, csomó.
búb
Duzzanat népi elnevezése. “Van egy búb a kutyám fején, ez normális?”
búb
Hegyalján búbnak hívják a szőlő legmagasabb pontját.
búb
madáré (állat)
búb
Állat (főleg madár) fején lévő sugarasan felmereszthető tollbóbíta (állat anatómia)
buba
Baba, kisgyermek (erdélyi szó)
buba (spanyol)
Treponema pallidum okozta treponematózis spanyol neve.
bűbáj
Eredeti jelentése: varázs, varázslat, igézet. A szépség is varázsos hatással van a szemlélőre, így alakult ki mai “elbájoló kedvesség, szépség”értelme összetétel azonos jelentésű elemekből (mint pl. a búbánat), mindkét elem “varázs”értelmű. Az önállóan már nem élő bű a bűvöl, bűvös, bűvész szavakban maradt meg, még báj.
Bűbájdió
Hamamelis virginiana (növény)
bubakalács
Kicsi kalács (székely szó)
Bubasis, idis f (latin)
Bubasusi nő.
Bubastis, is f Gr (latin)
egyiptomi istennő.
Bubasus, i f (latin)
város Cariában.
bubázik
Babázik (erdélyi szó)
bübe megy
Megy sétálni, elmegy (gyerekszáj) (székely szó)
bubifrizura
Hátul, oldalt rövidre vágott haj, a fedőszálak hosszúra hagyva. Kamaszfürt.
bubile, is n (latin)
Ököristálló, marhaistálló.
bubo
Egy vagy több nyirokcsomó fájdalmas gyulladása, gyüleme, általában gennyképződéssel is jár. Pl.
bubo (latin)
Fülesbagoly (állat)
bubo dolens (latin)
Haemophilus ducrey baktérium okozta lágyfekély (orvosi)
bubo indolens
Az inguinalis nyirokcsomó fájdalmas gyulladása.
bubo indolens (latin)
A lymphogranuloma venereum nem fájdalmas, nyirokcsomó-duzzanattal járó folyamata (orvosi)
bubo indolens (latin)
fájdalmas, duzzadt, gyulladt lágyéki nyirokcsomó (orvosi)
bubo malignus
A pestissel összefüggő bubok megjelenése.
bubo pestis (latin)
A pestis (más néven dögvész) a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott kórképe (orvosi)
bubo primer
Venerealis fertőzés első jeleként jelenik meg.
bubo, nis f (latin)
Nyirokcsomó (főleg lágyéki) gyulladásos megduzzadása (adenitis) (orv)
bubo, onis m (latin)
Mirigydaganat, lágyéki nyirokcsomó gyulladásos duzzanata (orvosi)
Bubojka
Vízi fehérnimfa, Vízitök, Liliomrózsa, Vízileány (Nymphaea alba) (növény)
Bubolyicska
Bubujicska (Chaerophyllum bulbosum) (növény)
bubonokele
Kezdődő lágyékhajlati sérv (megduzzadt nyirokcsomóhoz hasonlít)
bubonokele, ? (latin)
kezdődő lágyékhajlati sérv (orvosi)
bubonulus (latin)
Haemophilus ducrey infekció okozta lymphangitis a penis dorsalis felületén.
bubopestis, is f (latin)
Bubópestis bolhaszúrással terjedő pestis (orvosi)
BUBOR
Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb.
Buborcsboglárka
Ranunculus sardous, Ranunculus philonotis, Ranunculus pseudobulbosus, Ranunculus sardous ssp. xatardii (növény)
buborék
Felfújt hólyag, ami kidurran. Mindig nagyobb összeomlások után terjed el a kifejezés használata, ha sokat “buborékoznak”, biztosak lehetünk benne, hogy a léggömb fala nyúlós vas, s messze van kiterjedés határaitól. Az igazi tőzsdei buborék először mindig kicsit leapad, s csak akkor durran, ha visszafújódásnak láthatóan nincs esélye. Na, akkor szúrjunk, aztán futás (tőzsde)
Búbos bajuszfű
Tövisperje (Crypsis aculeata) (növény)
Búbos banka (ínséges esztendőt megjósoló madár jelképe)
Upupa epops (állat)
Búbos cinege
Parus cristatus, Lophophanes cristatus (állat)
Búbos fürj
Lophortyx californica (állat)
Búbos kaméleon
Chamaeleo fuelleborni (állat)
Búbos kemence
Ld. boglyakemence.
Búbos lonc
Lonicera periclymenum (növény)
Búbos lúd
Anser cygnoides, Cygnopsis cygnoides (állat)
Búbos pacsirta
Galerida cristata (állat)
Búbos réce
Aythya affinis (állat)
Búbos seregély
Acridotheres cristatellus (állat)
Búbos szájköltő sügér
Paratilapia frontosa, Cyphotilapia frontosa (állat)
Búbos tirannusz
Mitrephanes phaeocercus (állat)
Búbos vöcsök
Podiceps cristatus (állat)
Búbosbankák (család)
Upupidae (állat)
Búbostyúkfélék (család)
Opisthocomidae (állat)
Búbredős borsókagyló
Pisidium moitessierianum (állat)
bubula assa (latin)
Marhasült.
bubula, ae f (latin)
Marhahús.
bubulcitarier (latin)
bubulcitor inf.
bubulcitor, ari (latin)
Ökörhajcsárkodik.
bubulcus, i m (latin)
Ökrös, béres, ökörhajtó.
bubulus 3 (latin)
Marhából való, marha-, ökör-, tehén.
bubulyka
Kamilla(Matricaria recutita) (erdélyi szó) (növény)
bubus (latin)
bos tsz dat.

Article source: http://wiki.kromek.hu/?p=400

BöB

március 25th, 2015

BöB

Gyökszó Elavult gyök

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint:Második szint.  Elágazás: Bö!

Jelentése: Bővebb. 
A szó fajtája: Melléknév

Fogalomkőr: BáB

Gyökpár: BoB- BőB-BuB

Leírás: A “Bő” gyökszavunk által képzett kép, fogalom, tájszólásos, nagyobb kiterjedésű változata. Bő BőB-ebb (Bő-ebb, Bőv-ebb) Bö BöB hasonlóan a BoV-li BoB-li változathoz.

Kialakulása: B Őshang Bö Gyökszó BöB, ragozott, méreteiben-megnövelt, gyökszó.

Eredet: dravida:

Források:

 

Article source: http://wiki.kromek.hu/?p=397

BoB

március 22nd, 2015

Gyökszó Elavult gyök

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint: Második szint.  Elágazás: Bo!

Jelentése: Bóbita szó gyöke.  A BaB nagyságú, BáB, a BéBi BuB.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomkőr: BáB

Gyökpár: BoB-BöB-BőB

Leírás: Elvont vagy elavult gyök, melyből boborcs, boborcsó, boborcsós származtak. Rokona bab, kicsinyítve bib, mint a bibe, bibircsó gyöke. Értelme csomóhoz hasonló gömbölyűség.

Kialakulása: B Őshang Bo Gyökszó BoB Elavult gyök

Eredet: B Ősmagyar, Gyökhang Bo  Ősmagyar, Gyökszó Elágazás: mu, mup, muppu, Dravida (kiálló, kiáll)Elágazás: BoB, BúB, púp Ómagyar bóbita, Középmagyar

Források:

A TÜNDÉR

Weöres Sándor

Bóbita Bóbita táncol,
körben az angyalok ülnek,
béka-hadak fuvoláznak,
sáska-hadak hegedülnek.

Bóbita Bóbita játszik,
szárnyat igéz a malacra,
ráül, igér neki csókot,
röpteti és kikacagja.

Bóbita Bóbita épít,
hajnali köd-fal a vára,
termeiben sok a vendég,
törpe-király fia-lánya.

Bóbita Bóbita álmos,
elpihen õszi levélen,
két csiga õrzi az álmát,
szunnyad az ág sürüjében.

 

Article source: http://wiki.kromek.hu/?p=394

BiB

március 21st, 2015

Gyökszó Elavult gyök

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Női ivar.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomkőr: BáB

Gyökpár: nincs, (BiB-BíB)

Leírás: BiB, növényeknél bibe a megtermékenyítés tárgya, forrása. Bibl a tudás forrása, mint könyvtár. Biblia a könyv.  Eredete:biblia ómagyar: biblia ősmagyar: biblia görög: ta biblia to hagia (a szent könyvek) biblion (könyv, tekercs) biblosz (papír, papirusz) Büblosz (papiruszt gyártó város neve), BiBor, a színek között a legelőkelőbb. A bölcsesség, a tudás színe, a bőség és a jólét jelképe.

Kialakulása: B Bi BiB BiBe. 

Eredet: B (Őshang) Bi (Ősszó- Hangulatszó) BiB (Ősmagyar. Gyökszó) Elágazások: BiBa (Ősmagyar), BiBe (Ösmagyar), BiBl! (Ősmagyar) BiBlia

Források:

Czuczor-Fogarasi:

BIB:

elvont gyök, mely valamely kicsided, apró csucsorodást, csomócskát jelent a bibe, bibelődik, bibircsó származékokban. Rokonai a gömbölyűbb hangzóju bab, bob, mint a babó, babrál, boborcsó szók gyökein.

 

Article source: http://wiki.kromek.hu/?p=389