Címke: Gyök

SOK

Az előbb kiléptem újra egy fb csoportból.
Amikor kértem a felvételem ígéretesnek tűnt, de rá kellett jönnöm, hogy elrugaszkodott magyar gyűlölők osztják azt észt nyelvi kérdésekben Az új divatot a Török és Mongol nyelvi eredetünket igyekeznek bizonyítani, igaz e közbe kifogásolják az akadémikus tevékenység finnugor elméletét. Egy szócikk miatt, amely, Laszlovszky néven született, vettem a bátorságot az alábbi címszók kifejtésére.

SOK

A „SOK” szavunk gyökszó.

Gyökhang párja az SK gyökhangpár.

Ilyenformán a legfelsőbb szintű szóbokor, amibe tartozik az a SK gyökpár alkotta szóbokor.

Meghatározó egyedi hangja az O[1] hang. Az Ó hang többes számú képzőként vesz részt az SK gyökhangpár meghatározásában. Ez a gyök ilyenformán a SOK szavunk, mely szó fokozva a több egy változata. Sok, több, mégtöbb[2], legtöbb[3].

Az O középképző a többes szám képzésére:

  1. Az O hang mind középképző egyes személyragos főnevek többesszámu második személyében, többes számot hoznak létre, pl. folt, folt-ok, folt-o-tok (folt-tok helyett); gond, gond-ok, gond-o-tok (gond-tok helyett); hant, hant-ok, hant-o-tok (= hant-tok); ok, ok-ok, ok-o-tok (ok-tok); húr, húr-ok, húr-o-tok (húr-tok).
  2. Ezt a tulajdonságot követik az ak, ek, ěk, ők többesragu nevek, az illető hangzóikra nézve, pl. ház, ház-ak, ház-a-tok; kép, kép-ek, kép-e-těk; szěm, szěm-ěk, szěm-ě-těk; kert, kert-ěk, kert-ě-tek; ököl, ökl-ök, ökl-ö-tök; csűr, csűrök, csűr-ö-tök.
  3. Oly jelenidőbeli igék többesszámu második személyében, melynek törzse két mássalhangzóval végződik, mint: áld, áld-o-tok, (áld-tok); olt, olt-o-tok, (olt-tok); irt, irt-o-tok, (irt-tok); szalaszt, szalaszt-o-tok, (szalaszt-tok); fogyaszt, fogyaszt-o-tok, (fogyaszt-tok). Ezen o-nak a vékonyhangu igékben ě vagy ő felel meg, pl. rejt, rejt-ě-těk; kezd, kezd-ě-těk; dönt, dönt-ö-tök; küzd, küzd-ö-tök; ereszt, ereszt-ě-těk; füröszt, füröszt-ö-tök.

Jelentései:

  1. Nagyszámú, nagymennyiségű, azonos dolgok kifejezése. Pl.: sok könyv, sok ház, sok ember, stb.
  2. Gyűjtőszóhoz (por), búza, gabona, krumpli) kapcsolódva nagyobb mennyiségét fejezi ki, pl. Sok por van az utcán. Sok búzája, sok burgonyája termett.
  3. Idő hosszának a meghatározására használjuk, sok idő eltelt, mióta Czucor ezeket a gondolatokat papírra vetette mégtöbb[4] idő eltelt Ballagi okfejtése óta.
  4. A középszerűnél több kifejezése. A kellő mértéket, a középszert, túlhaladja. Pl. Ez már még is sok. Ami sok, csak sok. (Km.). Soknak sok kell.  Sok sem tarthat örökké.  Ez az ember sokat iszik, eszik, aluszik. Sokat mondott. Ne beszélj oly sokat. Sokat héjáz magának, azaz sokat képzel magáról. Na és ide tartoznak az okosok.

Ellentétpárja a KEVÉS

A SOK gyökszó elszármazása, megjelenése más nyelvekben.

  • A SOK szó gyökíze: SO rokon a to  to-va szó gyökével és a hasonlító fok -bb törzse maga a to felhangulag ejtve; innen a csagataj[5] tok = sok.
  • Továbbá alapfogalomban, mint egy tömegben létező sokaságot jelentők, szintén rokonok vele: csok-or, csok-ros (dupla pl. viola, szegfű, melyeknek sok szirmaik vannak); így a gyökízt illetőleg cso-mó, mi sokat, valamiből többet összekötve foglal magában; cso-port pl. ember, és csapat, azaz, sereg, falka. Kínai nyelven sú = sok (multi, omnes), si (colligere, capere; decem).
  • Egyezik vele egészben a ság ség képző is, mint sokaságra vonatkozó, pl. katonaság, papság, polgárság, ami a katonák, papok, polgárok összes serege, sokasága.  ~SÁG, ~SÉG képző.
  • A héber nyelvben suk jelentései: 1) fluxit, progressus est, 2) abundavit kifolyott, bővelkedett stb. s ennél fogva Nagy János is a magyar sok szót ahhoz hasonlítja.
  • Egyezik vele szintén egészben a török csok,
  • Csagataj csok, tok, top (Vámbéry),
  • Kínai tszűng (multi); tszůng (plura simul ligare vel caperae, omnes, omnino, simul);
  • Mongol czuk, mely ami egész, együtt, egyesített (das Ganze, beisammen, vereinigt), honnan czukcza am. halmaz (der Haufe, die Anhäufung).
  • A cseremiszben šuko, hegyi cseremiszben šuka szintén am. sok;
  • így a vogulban is szau, szagu, s a déli vogulban: šau;
  • A finn-ugor nyelvekben a rokon hangu szók érteménye: sürü.[6]

[1] Középképző pl.

[2] Még több!

[3] Rendhagyás: A nyelvünk kialakulásának a kezdetére jellemző, amikor a szóalakot új alak veszi át a szókép kifejezésére. Hasonló rendhagyás több nyelvben előfordul, a szóképek kialakulásának változása során. Ezen rendhagyást más nyelvekben is látni, pl. latinul: multus = sok, plus= több; hellenűl poluV, pleiwn; németül: viel, mehr, tótul: mnoho, wjícz stb.

[4] Fokozás. SOK- TÖBB- LEGTÖBB,

[5] Kelet-Kazahsztánt, Üzbegisztánt, Kirgizisztánt, Tadzsikisztánt és Észak-Afganisztánt magába foglaló  a Csagatáj Kánság.

[6] A példák a CZF szótárból származnak.

VoD

 

Gyökszó Pusztagyök

Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD.

Szóbokor gyök szint:Második szint.

Jelentése: Víz.

A szó fajtája: Főnév.

Fogalomkőr: VaD

Gyökpár: VoD-VóD és VoD-VöD

Leírás: Egy folyadék, ami beiVóDik, felsziVóDik, felfuVóDik tőle aki megissza.  A VoD maga a VaD víz. Ahogy beiVóDik egy VöDör VoDka, majd felsziVóDik, úgy már több VöDör VoDa kell hogy a felfuVóDás elmaradjon.

Kialakulása: iVoD, ciVóDik, saVoD (saVaD), óVoD, szavak, értelemadó gyöke.

Eredet: Szanszkrit: uda elágazás szláv VoD, VoDa

Források:

Article source: http://wiki.kromek.hu/?p=433

VöD

 

Gyökszó

Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD.

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Ami bent van.

A szó fajtája: Főnév.

Fogalomkőr: VaD

Gyökpár: VoD-VöD és VöD-VőD

Leírás: Ami belül van. Pl. A VöDörben, a víz. Családban a VőD, és akkor az anyós eVőDik, belűről eszi magát.  Mondja is az embernek te le-löVöD.  BőVöDik, szöVőDik, teVőDik, stb.

Kialakulása: VőD, VöDör, bőVöD, SzöVöD, szavak értelemadó gyöke.

Eredet: Ómagyar: VöD=Viz Magyarkor: VöD-Őr: A Víz őre. elágazás: VéD

Források:

Article source: http://wiki.kromek.hu/?p=435

ViD

 

Gyökszó Ősszó Elavult gyök Elvont gyök

Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD.

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Kisebb.

A szó fajtája: Főnév, Tulajdonnév.

Fogalomkőr: VaD

Gyökpár: Nincs

Leírás: Az eredetitől, kisebb, távolabbra került.

Kialakulása: ViD innen Rö-ViD. Az alacsony Dá-ViD. A nagy városnál kisebb ViD-ék. Az elkülönült kisebb népcsoport DraViDa. A gondoktól megszabadult e-ViD e-ViD-ens akkor ViD-ám. Elágazás! evidencia. Megrövidít, ha likViDál. 

Eredet: ViDŐsszó (A VaD-on tól kisebb) Ősmagyar (Főnév, tulajdonnév, településnév) Ómagyar (ViD=ViD-ék, ViD-ám, aki a gondoktól megszabadult röViD.) Elágazás! eViDens. reViDens, proViDens, proViDencia, likViDál, DáViD Középmagyar ViDám (ViD-Elvont gyök)

Források:

DÁVID

DÁVIDHÁZA

DÁVIDSZŐLŐ

DÁVIDVÁGÁS

DÉLVIDÉK

DÉLVIDÉKI

dravidák

EGYHÁZVIDÉK

ÉJSZAKVIDÉKI

ÉLETVIDÁM

ELVIDDEGÉL

evidencia

FELVIDÁMÍT

FELVIDÁMÍTÁS

FELVIDÁMUL

FELVIDÁMULÁS

FELVIDÍT

FELVIDUL

FELVIDULÁS

FOLYAMVIDÉK

HATÁRŐRVIDÉK

HATÁRVIDÉK

HEGYVIDÉK

HELYVIDÉK

IDŐRÖVIDSÉG

individuális

ÍVIDEG

KIVIDDEGEL

likvidál

MEGRÖVIDÍT

MEGRÖVIDÍTÉS

MEGRÖVIDÜL

MEGVIDÁMÍT

MEGVÍDÁMODIK

MEGVIDÁMUL

MEGVIDÍT

MEGVIDUL

MUNKAVIDOR

MUNKAVIDORSÁG

NEMES-VID

NYELVIDEG

NYELVIDOM

ŐRVIDÉK

PARTVIDÉK

PÉZSMAVIDRA

providencia

RAJNAVIDÉK

RAJNAVIDÉKI

REVID

revideál

RÖVID

RÖVIDEBBÍT

RÖVIDEBBÜL

RÖVIDECSKE

RÖVIDED

RÖVIDEDEN

RÖVIDEDIK

RÖVIDEN

RÖVIDFARKÚ

RÖVIDFÜLŰ

RÖVIDÍT

RÖVIDÍTÉS

RÖVIDÍTMÉNY

RÖVIDÍTŐJEL

RÖVIDKARÚ

RÖVIDKE

RÖVIDKÉL

RÖVIDLÁBÚ

RÖVIDLÁTÁS

RÖVIDLÁTÓ

RÖVIDLEG

RÖVIDLEGES

RÖVIDLET

RÖVIDNAP

RÖVIDRENDSZER

RÖVIDSÉG

RÖVIDÜL

RÖVIDÜLÉS

RÜVID, RÜVIDEJT

SARKVIDÉK

SZEMVIDÍTÓ FŰ

SZENT-VID

SZIGETVIDÉK

SZÍVVIDÍTÓ

SZÓRÖVIDÍTÉS

TEHÉNVIDÍTÓFŰ

TENGERVIDÉK

TÉRVIDÉK

TISZA-VID

TÓTVIDÉK

TŐZEGVIDÉK

ÚJDÁVIDHÁZA

UJVÁROS, ÚJVIDÉK

ÚJVIDÉK

VÉGRÖVIDÍTÉS

VÉGVIDÉK

VID (1)
v. VIDA, férfi kn. amannak tárgyesete: Vidot, emezé: VIDÁT; latinul: Vitus, németül Veit. A nyelvészek egynek tartják Guido névvel a régi felső német witu szótól, mely fát jelent, innen a régi felső német Wito, Wido, am. Holzmann, Waldmann, Waldbewohner. Hazai történetünkben emlékezetes Salamon királynak ily nevü tanácsosa. Tájdivatosan: Vido, Vidos, Vitus.
VID (1)

VID (2)
falu Veszprém m.; NEMES~, falu Somogy, TISZA~, Bereg m.; KIS~, puszta Somogy, RÁc~ Szabolcs m.; helyr. Vid-ra, ~on, ~ról.
Vid (férfi keresztnév) (délszláv)
A Gujdó megfelelője.
VÍD, VID
VID, (1); 2) puszta Torontál m.; helyr. Vidá-ra, ~n, ~ról.
VIDA

Vida (férfi keresztnév)
A Vid kicsinyítőképzős származéka.
VIDAFÖLD
Településnév
VIDÁK
Településnév
VIDÁLY
Településnév
VIDÁM

VÍDÁMAN

VIDÁMHÁZA
Településnév
VIDÁMÍT

VIDÁMÍTÁS

VIDÁMÍTÓ

VIDÁMODÁS

VIDÁMODIK

VIDÁMON
Településnév
VIDÁMON

VIDÁMSÁG

VIDÁMSÁG

VIDÁMUL (1)
(víd-ám-ul) ih. Vidám módon; derült, jó kedvvel; megelégedést, örömet mutatva; nem komoran, nem szomorúan.
VIDÁMÚL (2)
VIDÁMUL, (vid-ám-úl) önh. m. vidámúl-t. Vídámmá lesz; kedve kiderűl. Megvidámúl, fölvidámúl.
VIDÁMULÁS

VIDÁMULÁS

vide (olasz)
Ld. (zene)
VIDEFALVA

vidék
Szűkebb értelemben minden, a fővároson kívül eső település. Tágabb értelemben az összes olyan település, amely közigazgatásilag nem város. De ilyen egy település és az ahhoz kapcsolódó környezet “A Saar-vidék Németország egyik szövetségi tartománya az ország délnyugati részén”.
VIDÉK

VIDÉKI

VIDÉKSÉG

videlicet (latin)
Tudniillik, azaz, vagyis.
VIDEO CD

vider
Veder, vödör (erdélyi szó)
VIDER

viderdruk (német)
Hátnyomás (nyomdászatban)
VIDERNIK

videsne? (latin)
Látod-e?, nem látod?.
VIDI

VIDI

vídia
Wolfrámkarbid-ötvözetű kemény szerszámanyag.
vídia

vídia

vidia-fém
Szén- és kobalt-tartalmú wolfram: rendkívül kemény anyag, melyet fúrásokra használnak.
vidimo (latin)
Láttamoz, aláír.
vidimusz
Fiúcska, aki vízkeresztkor a pappal járja a házakat (székely szó)
VIDINNEL

VIDINNEL

VIDÍT

VIDÍT

VIDÍTÁS

VIDÍTÁS

vidiusi
Vidius által leírt vagy Vidiusról elnevezett (Guido Guidi, 1500-1569)
VIDOMBÁK

VIDOMBÁK

VIDONC

VIDONC

vidor
Vidám, fürge, élénk, jókedvű, derűs, mosolygós. Ritka férfi keresztnév “dr. Modor Vidor (1910-79″.
VIDOR (1)
Nyelvújításbéli szó
VIDOR (1)

VIDOR (2)

VIDOR (2)

Vidor (férfi keresztnév) (magyar)
Jelentése: vidám.
VIDORAN

VIDORÍT

VIDORÍT

VIDORODÁS

VIDORODÁS

VIDORODIK

VIDORODIK

VIDORSÁG

VIDORSÁG

VIDORUL

VIDORUL

VIDORUL (1)

VIDORUL (1)

VIDOS

VIDOS

Vidos (férfi keresztnév)
A Vid kicsinyítőképzős származéka.
VIDOVAN

VIDOVAN

VIDOVEC

VIDOVEC

Vidra
Lutra lutra (állat)
VIDRA (1)

VIDRA (1)

VIDRA (2)

VIDRA (2)

Vidra elecke
Menyanthes trifoliata (növény)
Vidra keserűfű
Kéttanyás cikszár, Vizi göcsfű (Polygonum amphibium) (növény)
VIDRABŐR

VIDRABŐR

Vidracibet
Cynogale bennettii (állat)
Vidra-cickány-félék (család)
Potamogalidae (állat)
Vidracickányok (alcsalád)
Potamogalinae (állat)
Vidracickányok (család)
Potamogalinae (állat)
VIDRACIKSZÁR

VIDRACIKSZÁR

VIDRAECSET

VIDRAECSET

Vidraelecke
Menyanthes trifoliata (növény)
VIDRAELECKE

VIDRAELECKE

Vidrafélék (család)
Lutrinae (állat)
VIDRAFOGÁS

VIDRAFOGÁS

VIDRAFOGÓ

VIDRAFOGÓ

Vidraformák
Lutrinae (állat)
Vidrafű
Menyanthes trifoliata (növény)
VIDRAFŰ

VIDRAFŰ

Vidrafűfélék (család)
Menyanthaceae (növény)
Vidrafűlevél
Trifolii fibrini folium (növény)
vidrafűlevél
Trifolii fibrini folium (növény, orvosi)
Vidragörény
Putorius lutreola (állat)
Vidrakeserűfű
Persicaria amphibia, Polygonum amphibium (növény)
Vidramenyét
Putorius lutreola (állat)
VIDRÁN

VIDRÁN

Vidrapatkány
Rattus lutreolus (állat)
VIDRÁSZ (1)

VIDRÁSZ (1)

VIDRÁSZ (2)

VIDRÁSZ (2)

VIDRÁSZAT

VIDRÁSZAT

VIDRÁSZEB

VIDRÁSZEB

VIDRÁSZTACSKÓ

VIDRÁSZTACSKÓ

VIDRATOROK

VIDRÁTSZEG

VIDRÁTSZEG

VIDRAVAS

VIDRAVAS

VIDTÁNC

VIDTÁNC

VIDUL

VIDULÁS

VIDUMA

ZÁVIDFALVA

Article source: http://wiki.kromek.hu/?p=430