Az előbb kiléptem újra egy fb csoportból.
Amikor kértem a felvételem ígéretesnek tűnt, de rá kellett jönnöm, hogy elrugaszkodott
magyar gyűlölők osztják azt észt nyelvi kérdésekben Az új divatot a Török és
Mongol nyelvi eredetünket igyekeznek bizonyítani, igaz e közbe kifogásolják az akadémikus
tevékenység finnugor elméletét. Egy szócikk miatt, amely, Laszlovszky néven
született, vettem a bátorságot az alábbi címszók kifejtésére.
SOK
A „SOK” szavunk gyökszó.
Gyökhang párja az SK gyökhangpár.
Ilyenformán a legfelsőbb szintű szóbokor, amibe tartozik az a SK gyökpár alkotta szóbokor.
Meghatározó egyedi hangja az O[1] hang. Az Ó hang többes számú képzőként vesz részt az SK gyökhangpár meghatározásában. Ez a gyök ilyenformán a SOK szavunk, mely szó fokozva a több egy változata. Sok, több, mégtöbb[2], legtöbb[3].
Az O középképző a többes szám képzésére:
- Az O hang mind középképző egyes személyragos főnevek többesszámu második személyében, többes számot hoznak létre, pl. folt, folt-ok, folt-o-tok (folt-tok helyett); gond, gond-ok, gond-o-tok (gond-tok helyett); hant, hant-ok, hant-o-tok (= hant-tok); ok, ok-ok, ok-o-tok (ok-tok); húr, húr-ok, húr-o-tok (húr-tok).
- Ezt a tulajdonságot követik az ak, ek, ěk, ők többesragu nevek, az illető hangzóikra nézve, pl. ház, ház-ak, ház-a-tok; kép, kép-ek, kép-e-těk; szěm, szěm-ěk, szěm-ě-těk; kert, kert-ěk, kert-ě-tek; ököl, ökl-ök, ökl-ö-tök; csűr, csűrök, csűr-ö-tök.
- Oly jelenidőbeli igék
többesszámu második személyében, melynek törzse két mássalhangzóval végződik,
mint: áld, áld-o-tok, (áld-tok); olt, olt-o-tok, (olt-tok); irt, irt-o-tok,
(irt-tok); szalaszt, szalaszt-o-tok, (szalaszt-tok); fogyaszt, fogyaszt-o-tok,
(fogyaszt-tok). Ezen o-nak a vékonyhangu igékben ě vagy ő felel meg, pl. rejt,
rejt-ě-těk; kezd, kezd-ě-těk; dönt, dönt-ö-tök; küzd, küzd-ö-tök; ereszt,
ereszt-ě-těk; füröszt, füröszt-ö-tök.
Jelentései:
- Nagyszámú, nagymennyiségű, azonos dolgok kifejezése. Pl.: sok könyv, sok ház, sok ember, stb.
- Gyűjtőszóhoz (por), búza, gabona, krumpli) kapcsolódva nagyobb mennyiségét fejezi ki, pl. Sok por van az utcán. Sok búzája, sok burgonyája termett.
- Idő hosszának a meghatározására használjuk, sok idő eltelt, mióta Czucor ezeket a gondolatokat papírra vetette mégtöbb[4] idő eltelt Ballagi okfejtése óta.
- A középszerűnél több kifejezése. A kellő mértéket, a középszert, túlhaladja. Pl. Ez már még is sok. Ami sok, csak sok. (Km.). Soknak sok kell. Sok sem tarthat örökké. Ez az ember sokat iszik, eszik, aluszik. Sokat mondott. Ne beszélj oly sokat. Sokat héjáz magának, azaz sokat képzel magáról. Na és ide tartoznak az okosok.
Ellentétpárja a KEVÉS
A SOK gyökszó elszármazása, megjelenése más nyelvekben.
- A SOK szó gyökíze: SO rokon a to to-va szó gyökével és a hasonlító fok tö-bb törzse maga a to felhangulag ejtve; innen a csagataj[5] tok = sok.
- Továbbá alapfogalomban, mint egy tömegben létező sokaságot jelentők, szintén rokonok vele: csok-or, csok-ros (dupla pl. viola, szegfű, melyeknek sok szirmaik vannak); így a gyökízt illetőleg cso-mó, mi sokat, valamiből többet összekötve foglal magában; cso-port pl. ember, és csapat, azaz, sereg, falka. Kínai nyelven sú = sok (multi, omnes), si (colligere, capere; decem).
- Egyezik vele egészben a ság ség képző is, mint sokaságra vonatkozó, pl. katonaság, papság, polgárság, ami a katonák, papok, polgárok összes serege, sokasága. ~SÁG, ~SÉG képző.
- A héber nyelvben suk jelentései: 1) fluxit, progressus est, 2) abundavit kifolyott, bővelkedett stb. s ennél fogva Nagy János is a magyar sok szót ahhoz hasonlítja.
- Egyezik vele szintén egészben a török csok,
- Csagataj csok, tok, top (Vámbéry),
- Kínai tszűng (multi); tszůng (plura simul ligare vel caperae, omnes, omnino, simul);
- Mongol czuk, mely ami egész, együtt, egyesített (das Ganze, beisammen, vereinigt), honnan czukcza am. halmaz (der Haufe, die Anhäufung).
- A cseremiszben uko, hegyi cseremiszben uka szintén am. sok;
- így a vogulban is szau, szagu, s a déli vogulban: au;
- A finn-ugor nyelvekben a rokon hangu szók érteménye: sürü.[6]
[1] Középképző pl.
[2] Még több!
[3] Rendhagyás: A nyelvünk kialakulásának a kezdetére jellemző, amikor a szóalakot új alak veszi át a szókép kifejezésére. Hasonló rendhagyás több nyelvben előfordul, a szóképek kialakulásának változása során. Ezen rendhagyást más nyelvekben is látni, pl. latinul: multus = sok, plus= több; hellenűl poluV, pleiwn; németül: viel, mehr, tótul: mnoho, wjícz stb.
[4] Fokozás. SOK- TÖBB- LEGTÖBB,
[5] Kelet-Kazahsztánt, Üzbegisztánt, Kirgizisztánt, Tadzsikisztánt és Észak-Afganisztánt magába foglaló a Csagatáj Kánság.
[6] A példák a CZF szótárból származnak.