Az elhallgatott népirtás

Némettelenítés: Az elhallgatott népirtás a háború után Közvetlenül a II. világháború után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári személyt gyűjtöttek össze. Sztálin írásos parancsára a haláltáborok vezetőit szándékosan bosszúszomjas zsidók közül válogatták, akik éheztetéssel Olvasson tovább →

Magyar törzs a Nílus völgyében.

A közvélemény szinte semmit nem tud arról, hogy a Nílus mentén, illetve Szudánban magyarabok néven egy törzs él. A népcsoport magyarságának egyik kapaszkodója egy bizonyos Ibrahim el Magyarhoz fűződik. De a legfontosabb kérdésre a mai napig nem kaptunk választ: emlékek vagy gének kötik őket a magyarsághoz? Magyar arab törzs   A világ leghosszabb folyamának tartott [&hel Olvasson tovább →

Kárpátmedence a Földi paradicsomkert

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY Kárpát-medence a Földi paradicsomkert, az itt élő népek számára menedékhely, a fennmaradás záloga. Gondolatok a Kárpát-medencéről, melyeket elhallgatnak, félremagyaráznak, elferdítve tanítanak.   “Hallotak-e arról, hogy tudós emberek mit mondanak? Hogy nagy bajok jönnek, hallják-e úgy a rádióban, televízióban, hogy gazdasági válság van, hogy Olvasson tovább →

A nepáli magarok

2013. december 4., 06:30 Pár éve magyar TV-sek jártak NEPÁL-ban. Ők odamentek, ahova a nagymagyar kutató. Kőrösi-Csoma Sándor nem tudott beutazni 175 éve, mert mindenki előtt le volt zárva a határ. Mivel a Magar és a Nepáli-Magar hasonlósága között csak egy „Y” az eltérés, ezért érdemes volt utánajárni, létezik-e bármi más hasonlóság. A nyugat-nepáli KHÁM-MAGAR- Olvasson tovább →

Ösmag nyelv

Írta: Kolumbán Sándor   Meglehet túl merésznek tűnik az alább szöveg, de elgondolkodtató.   Az a nép, amely évezredeken át megőrizte az ősnyelvet, az ősmag-nyelvet, az ősmag(yar)-nyelvet, soha nem volt nomád! Ennek a békés munkás népnek története sehol nincs megírva, csak beszélt nyelvében van elrejtve néhol, annak szavai, kifejezései közé egy-egy szó, amely utal Olvasson tovább →

2038 – avagy a magyar történelem eltitkolt lapjai

2038 – avagy a magyar történelem eltitkolt lapjai szeptember 24. Tudta-e, hogy Imre királyunk, nem tudni pontosan hogyan, de megérezte halálát? Alig 30 esztendősen végrendelkezett, vagyona harmadát hagyta fiára, a többit a templomos és a johannita rend között osztotta szét. Andrást pedig László fiatalkorúságáig megkérte, hogy kormányozza az országot, cserébe viszont mege Olvasson tovább →

A Táltos oktatja fiát

A Táltos oktatja fiát Mikor az ember meghal a félelmei és vágyai hajtják az újjászületés felé! Az új testben a biztonságot, és a vágyai kielégülését keresi! Mikor eljön az ideje, személyiségének megfelelő testet választ, amelyhez csatlakozik! Ezt a testet, mint egy ruhát látja és mint egy köntöst veszi magára, amit nem tud már levetni! Ez […] Olvasson tovább →

A pannonok – Hunor korábbi akciói – Médek –

– Anonymus üzenete – A pannonok – Hunor korábbi akciói – Médek – Forrás:Dr. Nagy Sándor: A magyar nép kialakulásának története. (Gede 2003. / Buenos Aires 1968.) Csodaszarvas Anonymus üzenteti, 247 hogy a legenda imígyen folytatódik: Magor otthon maradt, Hunor pedig nekivágott a nagyvilágnak. Hosszú, kalandos utat bejárván éppen új hazát keresett, mikor Olvasson tovább →

Magyar Adorján

Magyar Adorján életrajza és munkássága Magyar Adorján MAGYAR ADORJÁN (1887-1978) A nemzet múltjának szentségként való tisztelete az, amely egy nemzetközösséget megtartani képes. Ehhez feltétlenül szükséges e múltnak minél teljesebb isme­rete s azok emlékezetének az ápolása, kik ennek érde­kében munkálkodva nem egy esetben egész életüket e célra áldozták. Az el Olvasson tovább →

Nyelv (4)

Hórusz Megértjük ezek után, ha a maguk tudományos eredményeiben ma is vakon hívő finnugornyelvészeknek és híveiknek a hallottak hátborzongató újságként szolgálnak, hiszen ha mindez igaz, tanszékek buknak el, folyóiratok szűnnek meg vagy alakulnak át és a hivatalos magyar kultúrpolitikának összes nyelvi és történeti könyveit újra kell íratnia. A finnugorelmélet vé Olvasson tovább →

Nyelv (3)

A nyelv. (3)   Nyelvünkben régen a kemény mássalhangzók (P, T, K, N, S, F) nagyobb szerepet vittek  manapság, akárcsak az egyiptomi vagy a mezopotámiai nyelvben. Ezek a kemény hangok idővel a kiindulóponton felvett szájtartás következtében a többtagú szavakban a magánhangzók hangrendbe illeszkedéséhez hasonló változást szenvedtek: meglágyultak, vagyis ikerhangjuk ala Olvasson tovább →

A nyelv (2)

A magyar népek őstörténete A szumér- egyiptomi kultúrnyelv nyelvtanában és hangtanában. a nem magyar tudósok lépten-nyomon olyan sajátságokat állapítottak meg, amelyek a magyar nyelvben is mind megtalálhatók; a magyar tudósok pedig az egyezést a szókincs tekintetében is igazolták. Ezek alapján a nemzetközi irodalomban általánosan elfogadott és nyilvántartott tétellé Olvasson tovább →

A nyelv

A nyelv Amikor az írást a feltalálóktól más népek is eltanulták és a maguk nyelvéhez igazították, az eredeti magyar műszavak már évezredek óta használatban voltak. Ezért természetes, hogy amikor ezek az írást még nem ismerők a számukra új fogalmat megjelölték, arra azt a kifejezést használták, ami tanulási területükön forgalomban volt. A héberek és arabok az í Olvasson tovább →

LÉL ÉS BULCSÚ HALÁLA

  LÉL ÉS BULCSÚ HALÁLA   Magyarok hadjáratai a X. században. Öt évvel később, Konrád császár uralkodása alatt Zoltának, Magyarország vezérének néhai híres és dicsőséges vitézei: Lél, Bulcsú meg Botond uruktól küldetve Alemannia egyes részeire törtek, és ott sok becses zsákmányt ejtettek. De végül a bajorok és alemannok gyalázatos csalárdsága miatt Olvasson tovább →

Királyi vér!

Szolnokra látogatott a minap az utolsó Árpád-házi király. Legalábbis a 94 esztendős Daka József azt állítja magáról, hogy IV. Béláig le tudja vezetni a vérvonalát. Sőt, családfája gyökere Dzsingisz kánnál eredetezhető. Nem olyan régen a hazai híradások felkapták a nevét, a különlegességre áhítozók pedig a fejüket, amikor meghallották Daka József történetét. Olvasson tovább →

A magyarság eredettudata

A honfoglalás szót a nyelvújításkor Kazinczy maga is szabadkőművesként, az ő megbízásuk alapján találta ki. A fellelhető korabeli iratok alapján őseink soha nem használták ezt a szót. Mindig hazatérésről, vagy visszatérésről beszéltek. A magyar ember emelt fővel jár, így viselete is tiszteletet parancsoló. Az Egyesült Államokban megjelenő tudományos Science folyó Olvasson tovább →

A magyarok nevéről

A népneveket használatuk szerint két nagy csoportba oszthatjuk. Az elsőbe az önelnevezések, a másodikba pedig azok az elnevezések tartoznak, amelyeket más népek használnak egy-egy nép megjelölésére. A magyarságnak Európába való hirtelen megjelenése és eredetének nem ismerete azt eredményezte, hogy a görög-, az arab-, a latin-, a szláv és egyéb nyelveken író auktorok a Olvasson tovább →

A magyarság keleti elemei

Török és más, főleg iráni “csatlakozott” népek, mint a magyarság ötvözőelemei A magyarság – azt akár a hunoktól a kunok megtelepedéséig számoljuk, akár Árpád népére korlátozzuk – a Kárpát-medencébe való jutása előtti évszádokban szinte csak türk (török) és iráni népekkel találkozott, velük és köztük élt vagy velük egy szövetségben volt. E tör Olvasson tovább →

Őshazánk

Lemuria A történelem előtti időkben több kontinens is létezett a ma ismerteken kívül, a Földet időnként megrázó kataklizmák bizony többször átrajzolták a bolygó felszínét. A köztudatban él is néhány ilyen ősi földrész neve, vegyük hát sorba őket. A legrégebbi, amit ismerünk ezek közül, Lemúria volt. Elhelyezkedése a mai Csendes-óceánra és Indiai-óceánra Olvasson tovább →