54. ZOLTA VEZÉR ÖRÖKÖSÖDÉSE

54. ZOLTA VEZÉR ÖRÖKÖSÖDÉSE Örökébe lépett a fia, Zolta; apjához hasonló erkölcsére, azonban elütő természetére nézve. Zolta vezér ugyanis kicsit selyp és fehér bőrű volt, puha és szőke hajú, középtermetű, harcias vezér, bátor szívű, ám alattvalói iránt kegyes, nyájas beszédű, de hatalomra törő, akit Magyarország valamennyi főembere meg vitéze csodamód Olvasson tovább →

56. LÉL ÉS BULCSÚ HALÁLA

Öt évvel később, Konrád császár uralkodása alatt Zoltának, Magyarország vezérének néhai híres és dicsőséges vitézei: Lél, Bulcsú me Botond uruktól küldetve Alemannia egyes részeire törtek, és ott sok becses zsákmányt ejtettek. De végül a bajorok és alemannok gyalázatos csalárdsága miatt Lél meg Bulcsú fogságba estek, s az Inn folyó mellett akasztófán végezt Olvasson tovább →

57. OTTÓ KIRÁLY ELLENSÉGEI

Ugyanebben az évben Ottó német király ellenségei átkos gonoszsággal az ő vesztén mesterkedtek. De minthogy magukban semmit nem tudtak neki ártani, a magyaroktól akartak segítséget kérni. Tudták ugyanis, hogy a magyarok a hadakozásnak megszokott viszontagságaiban legyőzhetetlenek, s igen sok országot az Isten általuk sújt haragjának ostorával. Ekkor Ottó német királynak ez Olvasson tovább →

58. AZ ORSZÁG HATÁRAINAK MEGÁLLAPÍTÁSA

Zolta vezér pedig vitézei visszatérte után kitűzte Magyarország határait: a görögök felé egészen Vaszil kapujáig és Rácföldig, nyugat felé egészen a tengerig, ahol Spalato városa van; a németek felé pedig egészen Göncöl hídjáig. Hogy a legutóbbi vidéken várat emeljenek, az oroszok feladatául szabta, akik a nagyapjával, Álmos vezérrel Pannóniába jöttek. Ugyanezen Olvasson tovább →

Ebéd az öregnél

Gyerekként, az étkezéseknek ceremóniája vót, ilyenkor Öregapám mesét a Magyarokrú, az Öregistenű. Úgy monta, hogy az öregistennek sok fia vót. Először tizenhárom, aztán nem teccett neki ez a szám, hát sikerűt, még tizenegy, így aztán huszonnégy gyereke lett. Sokan vótak, így má, alig fértek el a hetedik mennyországba. Azt szokta mondani, hogy amikor az Öregisten [&h Olvasson tovább →

Hozzászólás Varga Géza cikkéhez

Az ide vonatkozó cikk ezen a linken érhető el. Kedves Géza. Nagy érdeklődéssel olvasom mindig az írásaidat. A könyved tankönyvként forgatom. Igaz nem mindig világos számomra minden, lennének kérdéseim, de én is úgy vagyok, hogy jobban lekötnek a nyelvelemzésekkel foglalkozó összefüggések. A magyar hieroglifák gondolatának kifejtése számomra már bizonyítást nyert a k Olvasson tovább →

A helységneveinkről

A helységek nevei a mai névbesorolások alapján a földrajzi nevek egyik fajtája. A helységnevek fontos forrásai a magyar nyelvnek, a történettudománynak, a régészetnek és a néprajznak. A mai magyar tudományok, nyelvi keletkezésük, kialakulásuk szempontjából nem elemzik a neveinket, így a helységneveket sem. Ennek elsődleges oka a nyelvek genetikai eredetvizsgálata a nyelvcs Olvasson tovább →

Rozmaring

  A rozmaring az árvacsalánfélék családjába tartozó nemzetség növényfaja, fűszer- és gyógynövény. Dél-Európában honos, de Magyarországon is újra kedvelt. A kámforra emlékeztető keserű, aromás fűszert az örökzöld bokor leveleiből kapjuk.   A rozmaring jótékony hatásai között tartjuk számon a következőket: javítja a memóriát és a közérzetet, gyulladáscs Olvasson tovább →

SOK

Az előbb kiléptem újra egy fb csoportból. Amikor kértem a felvételem ígéretesnek tűnt, de rá kellett jönnöm, hogy elrugaszkodott magyar gyűlölők osztják azt észt nyelvi kérdésekben Az új divatot a Török és Mongol nyelvi eredetünket igyekeznek bizonyítani, igaz e közbe kifogásolják az akadémikus tevékenység finnugor elméletét. Egy szócikk miatt, amely, Laszlovszky Olvasson tovább →

Magyar

Úgy gondolom, még ebben a multikulturális világban is, alapvető, és elengedhetetlen, a nemzeti hovatartozás értelmezése mindenki életében. Ha valaki Magyarnak vallja magát, akkor az a Magyarság tudat. Az évezred első éveinek szociálliberális kormányzatai, a polgáriasodás vágyát terjesztő, Zsidó- Keresztény politika, ezt másként gondolja. Évezredek óta, új és egyre Olvasson tovább →

Érdekes kőkörök a Góbi-sivatagban

Több mind száz, feltárt ős időkben építhetett kőr tartja izgalomba a régészeket a Góbi-sivatag kínai részén. Az alakzatok 2003 körül fedezték fel. Folyik a találgatás, de sokkal többet azóta sem sikerült megtudni, pedig legutóbb még egy drónt is bevetettek.   A rejtélyes, körökre még 2003-ban bukkantak Kína északnyugati részén. Méretük és alakjukat igen vá Olvasson tovább →

A Mars

Mars A mai Európai felfogás szerint, a szokatlanul vörös megjelenése miatt alakult ki róla a véres harcok istenének jelképe. Európai nevének elterjedése közvetlenül a francia „marche” után, hadrendbe való menetelés, szóból ered. Ugyanitt menést parancsoló vezényszó. A jelentése magyarul: Indulj[1]! Menj! Innét a „masíroz” eredetiben: „marsol”. Olyan zenemű, m Olvasson tovább →