Őstermelők, iparosok-kézművesek, hagyományőrző csoportok, kirakodóvásár, állatsimogató, solymászat, lovas bemutató, és a jó hangulathoz elengedhetetlen, patakokban folyó békésszentandrási sör.

Őstermelők, iparosok-kézművesek, hagyományőrző csoportok, kirakodóvásár, állatsimogató, solymászat, lovas bemutató, és a jó hangulathoz elengedhetetlen, patakokban folyó békésszentandrási sör. Röviden így foglalható össze a kosdi Önfenntartó Magyar Falvak Találkozójának első napja, melynek legfőbb üzenete, hogy a mai Magyarországon már csak a vidékben van hosszútávú megtartó erő.

Még most is üresek a pest megyei Kosd község Naszály-hegy lábánál kanyargó utcái, hiszen aki tehette, a sportpálya felé vette az irányt. Egész nap igazi fesztiválhangulat jellemezte a vidék újjászületését képviselő Önfenntartó Magyar Falvak Találkozójának első napját, melyet a 8 órakor kezdődő Ismerős Arcok koncert koronáz majd meg. A résztvevő települések – Békésszentandrás, Érpatak, Gyöngyöspata, Hegyháthodász, Hernádszentandrás Kemenessömjén, Nagykökényes, Tüskevár – nevezetességei, helyi termékei között volt minden, mi szem-szájnak ingere, de talán nem túlzás kijelenteni, hogy a békésszentandrási gyümölcsös sör volt a legszükségesebb kellék. Míg a gyerekek a népi játékokkal ismerkedtek, vesszőt fontak, faragtak, csuhéztak, vagy épp egy sólyomtollért küzdöttek, a felnőttek leginkább ezzel a nemes itallal pótolták a kánikulában sűrűn előforduló folyadékveszteséget.

A habos nedű mellett a többi minőségi termék is jól fogyott a standokról, hiszen ezekhez az árukhoz egyelőre a multik polcain nem lehet hozzájutni. A „nemzeti shopping” közben zajlottak polgármesterek bemutatkozásai, a hagyományőrző előadások, a kézműves foglalkozások, az íjászat, a lovas bemutató, sőt még a sólyomröptetés is, amit azonban már csak azok követtek nyomon, akik még nem fedezték fel, hol kóstolgatható az igazi hazai pálinka.

Pár utcával arrébb, a kosdi művelődési házban nem a szórakozásé, hanem a kőkemény valóságé volt a főszerep. A kultúra és a játékosság helyét a szakmaiság vette át, hiszen itt került megrendezésre a 3200 magyar végvár című szakmai konferencia. A találkozóval párhuzamosan zajló rendezvényt Kurdi Ferenc, Kosd polgármestere, a Falvak Találkozójának életre hívója nyitotta meg, őt pedig Vona Gábor, a Jobbik elnöke követte, Anyaföldünk című előadásával, mely egy keretet adott az eseménynek, és összefoglalta a legfőbb üzenetét. Vagyis, azt, hogy ma Magyarországon csak a vidékben van hosszútávú megtartó erő, ezért fennmaradása nem lehet pénzkérdés. A Jobbik elnöke az előadás elején leszögezte, hogy ma Magyarországon a vidék helyzete nem csupán egy sorsdöntő kérdés, hanem a nagybetűs sorsdöntő probléma, ami megoldásra vár. Szerinte többször előfordult már, hogy a magyarság egy veszélyeztetett helyzetben a vidékből próbál erőt meríteni, sőt jelenleg is ez zajlik, a konferencia pedig a „vidékben való reménykedés tárgyiasulása”.

Kiemelte, hogy a falvak csak akkor tudnak valóban önfenntartóvá válni, ha diagnosztizálják az országban és a világban zajló folyamatokat, melyeket jelenleg a globális kapitalizmus és annak értékrendi alapja, az ultraliberalizmus határoz meg. „A mi helyzetünket súlyosbítja, hogy ez a világfolyamat Magyarországot egy kifejezetten rossz állapotában találta meg. Ha körülnézünk a mai Magyarországon, azt látjuk, hogy egy fizikailag, lelkileg, szellemileg – és lassan 100 éve területileg is – szétzilált, szétvert nemzet lettünk. Ha ebben a globális kapitalizmusban megpróbálunk egy táplálékláncot felrajzolni, azt kell észrevennünk, hogy ennek a táplálékláncnak a legalján vagyunk. Ebben a szituációban próbálunk mi most fordulni a magyar vidék, és az ebben rejlő megtartó erő felé. A mennyiség uralmával szemben a minőség forradalmát kell felmutatnunk” – tette hozzá.

Vona Gábor beszélt arról is, hogy valójában mi kell egy önfenntartó település működéséhez: munkahelyek, egzisztenciális perspektíva az embereknek, és ami a legfontosabb, meg kell védeni a földet. Kitért ezáltal az új földforgalmi törvényre is, amely – szerinte – sem a nagybirtokrendszertől, sem a külföldiek földszerzésétől nem fogja megvédeni Magyarországot. Erre csak két lehetőség van: kilépni az Európai Unióból, vagy a csatlakozási szerződést kell módosítani. A pártelnök közölte, hogy az önfenntartás nem gazdasági kérdés, hiszen hitélet, Istenhez fordulás, közbiztonság, kultúra és önálló önkormányzat nélkül nem lehet megvalósítani.

Végül a konferencia legfontosabb üzenetét úgy fogalmazta meg, hogy ugyan fel szokott merülni, hogy pénzhiány miatt nem valósíthatóak meg az elképzelések, de a vidék fennmaradását semmi esetre sem tehetjük pénzkérdéssé. A megmentése, az önfenntartás csupán szándék és akarat kérdése, ami ezen a konferencián már megszületett.  Zárásképp pedig leszögezte azt is, hogy a Jobbik árral szemben fog haladni: „Senki nem lesz velünk, de mindenki ellenünk” lesz” – fogalmazott a nemzeti párt vezetője.

Vona Gábort Hegedűs Lórántné, a Jobbik országgyűlési képviselője követte, aki egy prezentációban mutatta be, konkrétan hogyan képzeli el a párt a vidék megmentését, és szakmai oldalról ismertette, amit a pártelnök korábban kiemelt. „A magyar megmaradás a települési Magyarországhoz kötődik, ezért úgy kell róla gondolkodnunk, mintha egy honvédő háborút folytatnánk, és 3200 végvárban kell a csatát megvívni mindennap”. – hangzott az egyik leglényegesebb mondat. A konferencián a mai napon felszólaltak még Dr. Varga Csaba és Dr. Kulcsár László szociológusok, Varga Géza jobbikos országgyűlési képviselő, Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere, valamint Dr. Szalay Zsuzsanna és Varga István közgazdászok, de a holnapi napon sem lesz szerényebb a felhozatal: további neves egyetem előadók és kutatók, mint például Andrásfalvy Bertalan, vagy a kárpátaljai Visk polgármestere tartanak majd előadást.

A házigazda szerepét betöltő Kosdon egyébként a tavaly megválasztott új önkormányzat már részletes programot dolgozott ki a rend helyreállítására és gazdaság felélénkítésére. Kurdi Ferenc már 2010-ben felajánlotta alpolgármesteri tiszteletdíját a Tankert program beindítására. 2012-ben szintén a Tankert eszközbeszerzésére, és a Kosdi Sport Club öltözőjének felújítására, különítették el az összeget. A program keretein belül az elmúlt évben hat tonna burgonyát, három tonna paradicsomot és több száz kiló más zöldségfélét takarítottak be, melyeket nagyrészt szétosztottak a falusiak között, valamint a kosdi közétkeztetést biztosító konyhán használtak fel. Kosd már megtette az első lépést az önellátó gazdálkodás megvalósítása felé, a továbbiakban pedig szeretnék ezt a kisállattartás feltételeinek megteremtésével is kiegészíteni, hogy a piaci árnál olcsóbban juthassanak a helyeik a minőségi élelmiszerekhez, és munkahelyeket is teremtsenek.

Szanyi Ágnes

alfahir.hu

Article source: http://alfahir.hu/zajlik_a_minoseg_forradalma