Az elmúlt húsz évben meghozott botrányos, nagy közfelháborodást kiváltó bírósági ítéleteknek se szeri, se száma. Ezek közül szemezgetünk a teljesség igénye nélkül.

Minden jóérzésű embert mélységesen felháborított a Marian Cozma megölése miatt folyó perben kihirdetett másodfokú jogerős ítélet. A főbűnösök büntetését jelentősen enyhítették. Sajnos az eset korántsem egyedülálló, az elmúlt húsz évben meghozott botrányos, nagy közfelháborodást kiváltó bírósági ítéleteknek se szeri, se száma. Ezek közül szemezgetünk a teljesség igénye nélkül.

Mint ismeretes, április végén az első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándort és Németh Győzőt 18-18 év börtönbüntetésre enyhítették, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 év börtönre változtatta Nagy Zoltán tanácsa.

A bíróság tehát úgy vélte, hogy a büntetett előéletű, közismerten bűncselekményekből élő főbűnösöket vissza lehet engedni a társadalomba. Akinek „szerencséje” lesz, az a bírósági tárgyalások alatt is „rendkívül kulturáltan” viselkedő Sztojka Ivánnal akár már néhány év múlva összefuthat valahol.

Princz Gábor is megúszta a Postabank-ügyet

Princz Gábort, a Postabank volt elnök-vezérigazgatóját és hat vezetőtársát 2004 októberében azért állították bíróság elé, mert az ügyészség szerint 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és egy prosperáló bank látszatát keltették. Mindezzel a 2003-as vádirat szerint 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelést követtek el.

Annak ellenére, hogy 10 milliárdos károkat okoztak, megúszták egy „ejnye-bejnyével”. A több mint 10 évig tartó Postabank-ügyben a Legfelsőbb Bíróság 2009 februárjában hozott jogerős ítéletet. Döntése szerint a vádlottak vezetői tevékenységükkel hozzájárultak a bankpánik kialakulásához, ami a bank vagyonvesztéséhez vezetett. A harmadfokú ítélet szerint Princz Gábort 3,6 millió, három egykori helyettese pedig fejenként 1,5 millió forint pénzbüntetést kapott.

Persze mindez nem meglepő, ugyanis a Postabank-botrány kirobbanása után néhány évvel napvilágra került egy VIP-lista, mely több száz ismert politikus, színész, újságíró, sportoló nevét tartalmazta. A kivételezettek a piaci ár duplájáért fektethették be a pénzüket a Postbankban, illetve jelképes kamatokért kaphattak kölcsönt a pénzintézettől.

A móri bankrablás ügyében ártatlanul ítélték életfogytiglani fegyházbüntetésre Kaiser Edét

A magyar kriminalisztika eddigi történetének legkegyetlenebb, nyolc halálos áldozatot követelő rablógyilkossága a 2002. május 9-én elkövetett móri bankrablás volt. A bankrablással először Kaiser Edét és Hajdú Lászlót gyanúsította meg a rendőrség, akiket 2002 júliusában le is taroztattak.

2004-ben a Fővárosi Bíróság első fokon életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte Kaiser Edét, Hajdú László 15 év fegyházbüntetést kapott. A másodfokú eljárásban Kaiser Ede büntetését helybenhagyták, Hajdú László ügyében új eljárást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla. A vádlottak mindvégig tagadták, hogy bármi közük lenne a móri bankrabláshoz, viszont más, terhükre felrótt bűncselekményeket beismertek.

Kaiser Ede még mind a mai napig életfogytiglani fegyházbüntetését töltené valamelyik büntetés-végrehajtási intézményben, ha fémkeresővel felszerelt hadszíntér-kutatók nem találták volna meg a Tatabánya melletti erdőben az elásott, bankrablásnál használt ruhákat és lőszerhüvelyeket.

2007 februárjában aztán végre horogra akadtak az igazi elkövetők. Nagy László lakásában tartott házkutatás során előkerültek a móri bankrablásnál használt fegyverek. Nagy már az első kihalhatáson beismerte a bűncselekményt. Vallomása alapján jutottak el a rendőrök bűntársához, Weiszdorn Róberthez.

Nagy László börtöncellájában öngyilkosságot követett el. Weiszdorn Róbertet 2008-ban jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a bíróság, legkorábban 40 évre múlva szabadulhat.

Kaiser Edét a Fővárosi Bíróság 2009-ben felmentette a móri bankrablás vádja alól. Egyéb bűncselekmények elkövetése miatt azonban 18 év börtönbüntetésre ítélték.

Hét évet ült, mert megvédte magát a maffiával szemben

A Fekete sereg néven ismert bűnbanda „katonáival” vette fel a harcot Szántai Károly, egy budapesti panzió tulajdonosa. Emiatt kellett – jogerős ítélet alapján – csaknem 7 évet börtönben ülnie.

Egy, a panziójában történt inzultus után a rendőrség segítség helyett rászabadította a maffiát. Az esetet követően a Fekete sereg “katonái” havi rendszeres “védelmi pénzt” követelve próbálták megfélemlíteni Szántait, sorozatosan zaklatták, fenyegették őt, a családját, az alkalmazottait, a vendégeit inzultálták a panzióban, a parkolójában álló autókat pedig megrongálták.

Szántait azonban kemény fából faragták, és ellenállt a bűnszervezetnek. Amikor 2001 elején, immár sokadszor újra zsarolni, fenyegetni próbálták, a férfi az otthona közelében több figyelmeztető lövés után rálőtt két támadójára. Egyikük meghalt, társa súlyosan megsebesült. Az elhunyt támadó apja az illetékes kerületi kapitányság magas beosztású rendőrtisztje volt.

Szántai 2004-ben a Fővárosi Bíróság másodfokú jogerős ítélete szerint 13 év fegyházbüntetést kapott, több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt. A bíróságok – ismét igazolva teljes alkalmatlanságukat – akkor kizárták a jogos védelmi helyzetet, és Szántai cselekményét “megtorló” jellegűnek ítélték.

Szántai Károly 7 évet töltött le büntetéséből. A börtönben összezárták támadóival, akik többször ájulásig verték. De az is megesett, hogy edzés gyanánt bántalmazzák.

2012 márciusában a Fővárosi Ítélőtábla perújítási eljárásban jogerősen felmentette az ártatlanul elítélt Szántai Károlyt. A magyar államnak várhatóan milliárdos kártérítést kell fizetnie majd, az ártatlanul fegyházban töltött hét év miatt.

Ezek az esetek is jól példázzák, hogy hogyan működik idehaza az „igazságszolgáltatás”. Sok esetben felmerül a gyanú, hogy politikai és egyéb érdekcsoportok a háttérből nyomásgyakorlással, vagy egyéb eszközökkel befolyásolják a „független” bíróságok döntéseit.

J.F.

barikad.hu

Article source: http://barikad.hu/az_elmult_evek_legbotranyosabb_birosagi_iteletei-20120509