Az első eredmények szerint a takarékossági program mellett álló
mindkét nagy párt, a konzervatív Új Demokrácia és a szocialista
PASZOK (Pánhellén Szocialista Mozgalom) drámai módon visszaesett a
választásokon. Bejutott viszont a törvényhozásba a neonáci Arany
Hajnal nevű rasszista idegengyűlölő párt is, amely egy csapásra a
szavazatok mintegy 6-8 százalékát szerezte meg. A parlamenti
bejutáshoz szükséges küszöb 3 százalékos volt.
A legnagyobb görög televíziós állomások által közölt előrejelzések
szerint a konzervatív Új Demokrácia a szavazatok mintegy 20-24
százalékát szerezte meg, míg a szocialista PASZOK a voksok 14-17
százalékához jutott. Előretört viszont a Radikális Baloldali
Szövetség, amely a részeredmények szerint a szocialistáknál több
szavazathoz, mintegy 15-18 százalékhoz jutott. A két párt ily módon
a második, illetve harmadik helyért verseng. Az előrejelzések
szerint bejutott a törvényhozásba több kis párt, köztük a neonáci
Arany Hajnal, amely a többi között a bevándorlók kiutasítását
sürgeti.
Tavaly december óta egyfajta nemzeti egységkormány vezette az
országot. A két nagy (Új Demokrácia, PASZOK) kényszerkoalíciója
néhány kisebb párt támogatásával hagyta jóvá az Európai Bizottság,
a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank által az újabb
hitelcsomag fejében megszabott feltételeket. Az úgynevezett trojka
csomagtervét azonban az eddig hivatalban volt koalíció pártjai
közül csak a két nagy támogatja, míg a kisebbek ellenzik azt.
Amennyiben az új kormány nem tartja magát a reformígéretekhez, az a
külföldi pénzügyi támogatás beszüntetéséhez, és elemzők szerint
államcsődhöz vezethet. A Radikális Baloldali Szövetség mindeddig
támogatásáról biztosította Görögország uniós, illetve euroövezeti
tagságát, elutasította viszont a külföldi adósság
visszafizetését.
A vasárnapi választások nyomán felettébb kérdéses, hogy a
konzervatívok és a szocialisták képesek-e egy olyan koalíció
létrehozására, amely folytatná a reformprogram megvalósítását.
Ráadásul a magát a szavazás győztesének nyilvánító Új Demokrácia a
választások előestéjén elzárkózott attól, hogy a PASZOK-kal
szövetségre lépjen. A két nagy párt ugyanakkor együttesen sem
szerezte meg a voksok 40 százalékát.
Ilyen körülmények között egyelőre teljesen nyitott, hogy milyen
kormány alakulhat Görögországban. Nem véletlen, hogy alig egy
órával az urnazárás után elemzők felvetették: nem kizárt, hogy
újabb választásokra kerül sor. A végeredmény késő éjszaka várható.
A görög választási törvény értelmében az államfő a legtöbb
szavazatot elnyerő párt vezetőjét – az előrejelzések szerint a
konzervatív Antonisz Szamaraszt – bízza meg kormányalakítással.
Szamarasznak három napja lesz arra, hogy koalíciós kormányt hozzon
létre. Ha erőfeszítései sikertelenek, az elnök a második, majd a
harmadik legerősebb párt vezetőjét bízza meg kormányalakítással.
Számukra ugyancsak három-három nap áll rendelkezésre. Vasárnap
kereken 9,7 millió görög állampolgár járulhatott az urnák elé, hogy
megválassza az athéni parlament 300 képviselőjét. A mandátumokért
32 párt szállt harcba.
Article source: http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/882626