László királyunk, a legnépszerűbb magyar szent, a lovagkor példaképe volt, akiről rengeteg monda kering a magyarság körében.
László királyunk, a legnépszerűbb magyar szent, a lovagkor példaképe volt, akiről rengeteg monda kering a magyarság körében.
A középkori hazai mondák és legendák annyira egyetlen szentünket sem magasztalták, mint László királyt, holott ő volt talán az egyetlen uralkodónk a középkorban, akit meg sem koronázták. Másik különlegessége, hogy nem Szent István, hanem inkább ő volt a „pogányság” legfőbb üldözője, ezt azonban nem vette figyelembe az utókor, sőt őt illették a legtöb ősi, hun-szkíta folklór motívummal.
Csodaszarvas
Az ősi, szkíta örökségből való csodaszarvas-kultusz nemcsak Hunornál és Magornál tűnt fel, hanem a keresztény magyar királyok történeteiben, így Szent Imre, majd Szent László esetében. A Képes Krónika szerint a mogyoródi csata előtt tűnt fel egy menyét jelezte Géza és László hercegeknek, hogy ők nyerik meg az ütközetet. Később egy csodálatos szarvas tűnt fel előttük, szarvai tele égő gyertyákkal. Eliramodott az erdő felé, és lábát ott vetette meg, ahol most a monostor áll. A vitézek rányilaztak, mire a Dunába szökkent. Többé nem is látták. Ennek láttára László megszólalt: bizony nem szarvas volt ez, hanem Isten angyala. És mondotta Géza király: mondd csak kedves öcsém, mit jelentettek az égő gyertyák, miket a szarvas agancsán láttunk? Felelt Szent László: nem agancsok voltak azok, hanem fényes tollak. Lábát pedig azért vetette meg ott, hogy megjelölje a helyet, ahol a Boldogságos Szűz egyházát föl kell építenünk, és nem máshol.
A király csodái
László halála után már egy évszázaddal az a hagyomány járta hazánkban, hogy a kegyes királyt nemzete három álló évig megtépett ruhában gyászolta. Ez alatt nem táncoltak, muzsikáltak az országban. Hasonló mély gyászt emlegettek Szent István király halála idején. Szent László királyhoz halála után is csodálatos jelenések kapcsolódtak, a legismertebb történet szerint 1345-ben, halála után legyőzte az országba betörő tatárokat. Várad városa őt tekintette védőszentjének, a nagy király meghagyta, hogy ott temessék el. Ezzel kapcsolatos az egyik csoda. Szent László június végén halt meg a Vág-völgyében, ott akkor már nagy meleg volt, ezért úgy döntöttek, hogy inkább Somogyvárra helyezik. A koporsót szállító járgány állítólag magától elindult várad felé, jelezve, hogy a szent ott akar pihenni. Egy másik történet úgy tudja, hogy a lovak is önszátukból is Várad felé indultak meg, így valóban odakerültek csontjai. A népmonda szerint az egyik kis bihari falu, Nagykereki onnan kapta a nevét, hogy amikor Szent László koporsóját Váradra szállították, a templom dombjára helyezett halottas szekér kerekei maguktól megindultak Várad felé.
Mágikus védelem
Nemcsak életében védte hazáját a nagy szent király, hanem holtában is. A 16. Század végén is élt az a hiedelem, hogy a váradi Szent László szobor és az egyéb, talán még a szent király faragtatott szobrok megvédik a települést az idegenektől. Szamosközi István valóban írt egy különleges történetet az 1598as váradi ostromról. Eszerint a törököknek véres fejjel kellett visszavonulniok. Mondogatták is: „Tudtuk, hogy így lesz, mert hallottuk Szent László érclovának nyerítését. Ez nekünk mindig bajt jelentett.” Evlia Cselebi később megörökíti, hogy a váradi szobrokat a város várának talizmánja névvel illették. Ezzel arra a már említett magyar hiedelemre utal, hogy amíg ezek a szobrok állanak, addig a török Váradot be nem veheti. A lakosok a város ostroma alkalmával falaikról többször le is kiáltottak rájuk, hogy hasztalan fáradnak, mert szent királyaik úgyis meg fogják őket védelmezni. Az is a mondához tartozik, hogy a törökök hiába lövöldöztek a templom előtti szobrokra, golyóik sohasem találták el őket. Ezek a szobrok – írja még Cselebi – oly szépek voltak, hogy mindegyik ragyogott az aranytól, mindegyik felért egy-egy Rum tartomány adójával. Szemeik éjjel világító kőből, körmeik húsz karátos gyémántból voltak… Aki lovaikat látta, azt hitte, hogy elevenek…*
OB
alfahir.hu
Article source: http://alfahir.hu/szent_laszlo_csodai