A magyar föld után veszélyben a vízkincsünk is?

Májusban a cionista Zsidó Világkongresszuson részt vett Szilvan Salom, az izraeli energia- és vízügyi miniszter, aki vízügyekről is tárgyalhatott a kormánnyal. A napokban vízügyi szakpolitikus lett az izraeli magyar nagykövet.

viz Májusban jórészt elsikkadt a hír, hogy a Budapesten rendezett cionista Zsidó Világkongresszuson részt vett Szilvan Salom, az izraeli energia- és vízügyi miniszter. Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője, vízügyekért felelős szakpolitikus a miniszterhez intézett nyílt levelében emlékeztetett arra, hogy a Palesztina területén fekvő ivóvízbázisokat az izraeliek „elorozzák, megfosztva a palesztin népet az egészséges ivóvízhez való alapvető emberi joguktól.”

A jobbikos képviselő továbbá úgy értesült kormányzati forrásokból, hogy Szilvan Salom a Zsidó Világkongresszus „leple alatt vízügyekről is tárgyalt magyar helytartóikkal.” Nem mellékes, hogy azóta kiderült, Nagy Andor kereszténydemokrata országgyűlési képviselője lesz Magyarország következő izraeli nagykövete. De hogy ez miért fontos? Nagy 2009 márciusától a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Víz Munkabizottságának társelnöke volt… Kepli Lajos szerint számos jel utal arra, hogy az „Orbán-kabinet következő nagy dobása várhatóan a vízbázisok feletti rendelkezési jog újraszabályozása lehet.” Nagy Andor esetében megjegyzi, hogy „a kormánypártok vízügyekkel foglalkozó szakpolitikusáról van szó, aki az utóbbi években valamennyi vízügyi világfórumon részt vett hazánk képviseletében, valamint társelnöke a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és az Akadémia közös víz munkabizottságának, melynek feladata a víz stratégiai szerepének biztosítása és jó minőségének megőrzése, már kezd összeállni a kép.” Kepli Lajos legújabb írását, amit az Alfahírnek küldött, teljes egészében, változtatás nélkül közöljük:

kepliMindnyájan tudjuk, hogy az Anyaföld és az ivóvíz a két utolsó kincsünk, amivel hazánk ma még rendelkezik. Európai szinten mindkettő tekintetében nagyhatalom lehetnénk, amennyiben adottságainkkal nemzetünk javára élnénk. Ezzel szemben a kétharmados parlamenti többség pénteken olyan földtörvényt igyekezett (heves tiltakozásunk közepette) keresztülvinni a Parlamenten, amely nem képes megakadályozni a nagybirtokok kialakulását és a termőföld külföldiek kezére jutását sem. Bár a Jobbik frakciója közjogilag és erkölcsileg is érvénytelennek és elfogadhatatlannak tekinti a jogszabályt, ez gyaníthatóan nem fogja visszatartani a Fidesz által delegált köztársasági elnököt annak szentesítésétől.

Az, hogy a Fidesz-KDNP-kormány a föld és víz kérdésében (is) szembemegy választási ígéretével, már akkor bizonyossá vált számunkra, amikor 2011-ben, az új alaptörvény elfogadásakor a Jobbiknak a termőföld és ivóvízbázisaink alkotmányos védelmére tett kezdeményezését név szerinti szavazáson utasították el. A termőföld ügyében ez a mostani törvény végleg rávilágított a kormány valódi szándékára, az Anyaföld és ezáltal az ország bel- és külföldi oligarcháknak történő kiárusítására. Ne legyenek azonban illúzióink a vízzel kapcsolatban sem. Az Orbán-kabinet következő nagy dobása várhatóan a vízbázisok feletti rendelkezési jog újraszabályozása lehet. Erre számos jel utal, én most csak egyet emelnék ki, rávilágítva bizonyos összefüggésekre. A következtetések levonását az olvasóra hagyom.

2013 májusában a Budapesten megrendezett Zsidó Világkongresszuson vendégeskedett Szilvan Salom izraeli energia- és vízügyi miniszter, aki kormányzati körökből származó információk szerint magyar kormánytagokkal is tárgyalásokat folytatott vízügyi kérdésekről. Erről tudakozódtam neki írt nyílt levelemben, valamint a vidékfejlesztési tárcánál is. Értesüléseimet a mai napig egyik helyről sem cáfolták meg. Ugyanebben az időben döntött a kormány egy a mai napon nyilvánosságra hozott személyi kérdésben is, mégpedig Nagy Andor KDNP-s országgyűlési képviselő izraeli nagykövetté történő kinevezéséről.

A két dolognak látszólag semmi köze egymáshoz, ha azonban azt is hozzátesszük, hogy a kormánypártok vízügyekkel foglalkozó szakpolitikusáról van szó, aki az utóbbi években valamennyi vízügyi világfórumon részt vett hazánk képviseletében, valamint társelnöke a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és az Akadémia közös víz munkabizottságának, melynek feladata a víz stratégiai szerepének biztosítása és jó minőségének megőrzése, már kezd összeállni a kép. Végül a teljesség kedvéért azt is tudnunk kell, hogy Nagy Andor volt az, aki szükségét látta annak, hogy 2011-ben sajtótájékoztató keretében fejtse ki: nem szabad a Jobbik kezdeményezését elfogadni, nincs szükség arra, hogy a termőföld és a víz magyar tulajdonban tartását az Alaptörvénybe emeléssel garantáljuk. Nem is tették. Ő lesz tehát Magyarország új nagykövete Tel Aviv (vagy még találóbban: Jaffa) városában.

Mielőtt összeesküvés-elméletek gyártásával vádolna bárki, a következtetések levonását önökre bízom. Én csupán tényeket sorakoztattam fel egymás mögé. Beszédes tényeket.

Ha mégis úgy lesz, akkor ribillió lesz. Nem adjuk földünket és vizünket. Senkinek.

 

alfahir.hu

Article source: http://alfahir.hu/a_magyar_fold_utan_veszelyben_a_vizkincsunk_is