Vasárnap tartotta a Jobbik Ifjúsági Tagozat (IT) az I. Országos Kongresszusát, ahol Farkas Gergelyt, a párt országgyűlési képviselőjét választották elnöknek. Az alfahir.hu interjút készített a politikussal.

- Pontosan mióta is létezik a Jobbik IT és miért pont most tartottátok a kongresszust?

- A mi helyzetünk kicsit egyedi, hisz ugyan már 2011 márciusától létezik a Jobbik Ifjúsági Tagozat, de azóta nem a saját tagsága által választott vezetés, hanem a Jobbik Elnökség által kinevezett úgynevezett Országos Szervezőbizottság irányította a szervezetet. Hogy jó munkát végeztek, végeztünk, arról szerintem tanúskodik az elmúlt két év tucatnyi országos, és nem túlzás, hogy több száz helyi rendezvénye, fiatalok problémáival foglalkozó országos kampányok, tüntetések, flashmobok, nem mellékesen pedig a helyi tagozatok és tagok gyorsan szaporodó száma. Két év után azonban most, - amikor már 120 településen jelen vagyunk - ért el egy olyan fejlődési szintet az IT, amikor megérett arra, hogy tagsága a saját soraiból elnökséget válasszon magának. Merthogy az elnökön túl nyolc alelnököt is választott a szervezet, velük alkotjuk tehát a Jobbik IT Országos Elnökségét: Lengyel Gábor, Merkwart Krisztián, Nichter Tamás, Samu Tamás, Szabó Péter, Takács Adrián, Takács Krisztián és Varga Kitti. A hétvégi esemény tehát egy mérföldkő a szervezet életében, a kongresszusunknak is az volt a mottója, hogy „Új korszak kezdődik”, és biztos vagyok benne, hogy a most megválasztott elnökség által, jobban letisztázott, több szereplős, feladatmegosztásban jobban átgondolt vezetés még nagyobb lendületet fog adni az IT-nek és még látványosabb lesz a fejlődésünk.

- A közvélemény-kutatások is kimutatják a fiatalok közötti kimagasló Jobbik-szimpátiát, így tulajdonképpen azt is gondolhatnánk, hogy az IT-vezetésének csak hátra kell dőlnie és tényleges munka nélkül is áramlanak hozzájuk a fiatalok. Tényleg ilyen egyszerű a helyzet?

A programbeszédemben ezt úgy fogalmaztam meg, hogy az adottságaink jók, csak rajtunk múlik, hogy tudunk-e élni vele. Adottság alatt pedig nem csak a kérdésben is említett fiatalok szimpátiáját, nyitottságát értem, de a már meglévő IT-tagok, vezetők rátermettségét, elkötelezettségét vagy épp az anyapártunk támogatását. De azt azért szögezzük le, hogy például a fiatalok támogatottságában ilyen szintre eljutottunk, az azért nem csupán a véletlen műve, ahhoz kellett a tiszta múltunk és eddigi tevékenységünk, fiatalok problémáival való törődés is, de úgy általában ehhez a generációhoz való hozzáállásunk is vagy épp a fiatalos politizálásunk. Abban tehát kétségtelenül előnyben vagyunk, hogy nekünk nem a nulláról kell indulnunk. Hátradőlnünk azonban természetesen nem lehet, hiszen legalább ilyen nehéz, ha nem nehezebb feladat az, hogy a velünk szimpatizálókkal megértessük, hogy négyévente egy x fontos dolog, de hogy valódi változást tudjunk elérni ebben az országban, ahhoz több kell. Bizony áldozatot kell hoznunk, dolgoznunk kell a közös cél érdekében, részt kell vállalnunk a fiatalok szemének nyitogatásában. A Jobbik IT tagokra ez már igaz, náluk nem csak a szimpátia van meg, hanem a tenni akarás is, és bízom benne, hogy egyre több és több fiatal fog ráébredni ennek fontosságára.

- Ahogy beszédedben fogalmaztál, nem csak a Jobbikkal már szimpatizálókat szeretnéd közelebb hozni az IT-hez, hanem a közönyösök megszólítását is célul tűzted ki.

Így igaz. Nem lehet ugyanis abba belenyugodni, hogy valaki a hazája sorsával kapcsolatban közömbös, mert az egyben az ő sorsa is. Éppen ezért hirdette meg az IT 2013-ra az Ébredő Ifjúság Évét, hogy az idei rendezvényeinkkel, kampányainkkal még inkább azt a célt tudjuk szolgálni, hogy a még csipkerózsika álmukat alvó fiatalok figyelmét ráirányítsuk arra, hogy az ilyen magatartás miatt fordulhat az elő, hogy a fiatalokkal se a mostani, se az előző kormány nem foglalkozik kellő hangsúllyal. A nevében fiatalos, de politikájában fiatalellenes Fidesz sem kezelhetné ezt a generációt ennyire utolsó helyen, ha nem az érdektelenség uralná ennek a csoportnak egy jelentős részét. Ezért kell nagyon nagy hangsúlyt fektetni az ő megszólításukra és cselekedetekre való ösztönzésükre.

- A kongresszuson beszéltél arról, hogy a Jobbik IT egyik legfontosabb célja a fiatalok kivándorlásának csökkentése. Hogyan kívánja a párt ezt elérni, a Jobbik szerint mit kellene tennie a kormánynak ennek érdekében?

Mindenekelőtt szeretnék megcáfolni egy állítást, melyet a kormány előszeretettel hangoztat. Ők azt mondják, hogy nincs azzal semmi gond, ha külföldön szereznek gyakorlatot fiataljaink, mert majd hazajönnek, és itthon hasznosítják azt. Alapvetően tényleg nem gond, ha külföldön is kipróbálja magát valaki, csak a kormány arról feledkezik meg, hogy egyrészt a jelenlegi kudarcos irányítású, fiatalokkal nem törődő országba sokan nem kívánkoznak haza, másrészt, hogy a kivándorlók nagy része ezt nem önszántából teszi, hanem kényszerből. Ők tehát a hazájukban szeretnének boldogulni, de olyan körülményeket teremtettek itthon, ami ezt nem teszi lehetővé. És hogy mi ennek a fő oka? Felmérések bizonyítják, hogy egy fiatal legnagyobb problémája a bizonytalanság, a kiszámíthatatlan jövő, az egyik percről a másikra változó jogszabályok, a kormányzati döntések miatt megszűnő munkahelyek és a többi. Ez a bizonytalanság űz nagyon sokakat külföldre, tehát egy kiszámítható, a fiatalokat kellő súllyal kezelő politika már önmagában sokat segíthetne a helyzeten. De a Jobbik nem csak ezt akarja, hanem a részletekbe menő javaslataink is megvannak, csak néhányat említve: ifjúsági törvény, bérlakás-program beindítása, diákmunka-helyzetének rendezése, ingyenes nyelvvizsga lehetősége, a felsőoktatási szakok számának a munkaerőpiachoz való illesztése – ellentétben a mostani helyzettel, amikor Orbán Viktor szava döntött erről. Ellenzéki pártként ezek megvalósítása nem reális sajnos, de amit mindenképp tennünk kell addig is, amíg kormányra kerülünk, hogy bemutatjuk a fiataloknak, hogy van alternatíva, nem csak olyan hozzáállás létezik és nem csak olyan elhibázott döntéseket lehet hozni, mint amiket az elmúlt években tapasztalhattunk.

- Az előzőekben inkább szakmai munkáról beszéltél. Mint a Jobbik IT frissen megválasztott elnöke, miket tartasz a legfontosabb teendőidnek a szervezetre nézve a közeljövőben?

Számtalan feladat áll előttünk. Az egyik, a szervezeti erősítés. Szép szám ez a 120 település és a meglévő taglétszám, de sokkal több településen kell jelen lennünk, kell kifejtenünk tevékenységünket, hogy közvetlenül tudjuk megszólítani a fiatalokat. Az elmúlt két évben számtalan sikeres országos rendezvényt tudtunk megszervezni, ezek továbbvitele, továbbfejlesztése szintén elengedhetetlen. Ilyen például a nyári táborunk is, ami új formában kerül idén megrendezésre, de erről majd a maga idejében. Folytatni fogjuk tematikus országos kampányainkat a fiatalok problémáival foglalkozva, így a diákhiteles kampányunkat, diákmunkásat, vagy épp az idegennyelv-tudással kapcsolatban. Jelen leszünk a számos nyári fesztiválon, hogy ne csak saját közegünkben tudjuk megszólítani a fiatalokat, hanem mi menjünk olyan helyekre, ahol több tízezer fiatal megfordul. Épp a napokban forgattunk le egy kis kampányfilmet az IT-ről, ilyen téren is szeretnénk többet mozgolódni, hogy a nagyon sikeres facebookos jelenlétünk mellett új csatornákon is eljussunk fiatalokhoz. Néhány héten belül jelenik meg egy hiánypótló, nagyon színvonalas kiadvány a Magyar Ifjúsági Kódex néven, ami egyfajta értékrendi alapokmányunknak tekinthető. De emellett csak nekem másik 25-30 feladat van feljegyezve a jövőre nézve, ötletekben tehát sosem fukarkodtunk, de a megvalósítások se fognak sokáig váratni magára.

- Egy személyes kérdés: Vona Gábor kongresszusotok utáni Facebook-bejegyzésében tett említést arról, hogy miként kerültél a párthoz. Te hogyan emlékszel vissza erre?

Amit Vona Gábor leírt, az valóban úgy történt: 2005 őszén kerültem Budapestre, ekkor kezdtem egyetemre járni, és amikor nem volt órám, akkor általában a Villányi úti Jobbik-irodában segítettem a párt ügyes-bajos dolgaiban. Ekkor ismerkedtem meg Gáborral is. Annyi még kiegészítésként, hogy magával a párttal én már 2003-ban, a párttá alakulás után egy héttel kapcsolatba kerültem, amikor is Kecskeméten volt egy lakossági fórum. Onnantól különböző módon és különböző szinteken segítem a Jobbik munkáját. Az elmúlt két évben munkám nagy részét az IT töltötte ki, illetve az Országgyűlésben az oktatás, kultúra és ifjúságpolitika kérdéseivel való foglalkozás. A kettő között van ugye összefüggés, tulajdonképpen egymást erősítő dolgokról van szó.

- Végezetül, hogyan fogalmaznád meg célodat?

Célom magunkra nézve, hogy a legdinamikusabban növekvő politikai ifjúsági szervezetből a legnagyobbak és legaktívabbak legyünk. Az ifjúságra nézve pedig, hogy határozottan kiálljunk a fiatalok érdekei mellett, tudjunk nekik alternatívát mutatni, és elérjük, hogy újra legyen bizalmuk hazájukban, abban, hogy nem kell külföldre menniük, hogy megtalálják számításaikat. A Jobbik Ifjúsági Tagozatával be fogjuk bizonyítani, hogy ez nem csak vágyálom, hanem a mi erős, bajtársias, áldozatkész közösségünk kilendítheti az ifjúságot jelenlegi közönyös állapotából és együtt hozzájárulhatunk hazánk felemelkedéséhez.

A Jobbik Ifjúsági Tagozatával kapcsolatos hírekről, rendezvényeikről honlapjukon olvashatnak. A szervezet a Facebookon is megtalálható itt.

KZ

alfahir.hu