Nem könnyű ma olyan grafikonra lelni az Európai Unió honlapjának adatrengetegében, amely Magyarországot nemhogy nem sereghajtóként, de az EU egyik éllovasaként tünteti fel valamilyen gazdasági szempont alapján. Az egyelőre csak a 2011-es évről elérhető statisztika szerint azonban a GDP-arányos hazai kockázatitőke-befektetések nyugat-európai mércével is kiemelkedően magasak.

Csak három, fejlettségben nagyon messze előttünk járó észak-európai állam (Svédország, Dánia, Finnország) és Nagy-Britannia száma jobb a magyarnál. Írország, Hollandia, Németország, Ausztria egyaránt a vert mezőnyben, a mostanában irigyelt térségi versenytársak sehol sincsenek, beleértve az aktuális keleti bezzegrégiót, a Baltikumot is.

A befektetett kockázati tőke magas arányától persze önmagában nem lesz stabil a forint, nem fogy el az államadósság, a gazdasági növekedés sem lódul meg rögtön, sőt a rezsi sem lesz alacsonyabb. Mégis fontos ez a szektor, mert akár világsikerhez is segíthet magas hozzáadott értékű, nagy tudásigényű munkát végző vállalkozásokat, amelyek aztán országreklámként is működhetnek.

A Prezi már befutott

Ilyen kockázatitőke-befektetés segítette annak idején, például a Prezi nevű prezentációkészítő szoftvert, amelynek ma már 17 millió felhasználója van világszerte, a cég értékét pedig 100 millió dollárra (23,5 milliárd forint) becsülik. (A Prezi egyik ötletgazdájával, a magyar származású Árvai Péterrel készült interjúnkat itt olvashatja.) Ugyancsak Budapestről indult a LogMeIn, de nemcsak informatikával, hanem zöld energiával, biotechnológiával foglalkozó vállalkozások is szóba jöhetnek.

Magyarország az ötödik helyen

De vajon mitől magas nálunk az ilyen befektetések aránya, miközben az egész EU-ban az egyik leggyengébben teljesítő a magyar gazdaság – nem utolsó sorban azért, mert a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikától és a helyenként leplezetlenül tőkeellenes intézkedésektől megrettent cégek kétszer is meggondolják, hogy érdemes-e itt beruházni. Talán kiábrándító lehet, hogy a Prezi-féle kivételektől eltekintve nem a piac farkastörvényei szerint tódulnak ide pénzemberek, hogy befektethessenek, hanem az EU áldoz a célra tetemes összegeket vállalkozásfejlesztési programja, a Jeremie keretében. De ettől még igaz, hogy jó ötletek, ígéretes cégek nélkül a program nem működhetne, és a magyar statisztika nem lenne uniós összehasonlításban imponáló.

“A magas befektetési arányhoz az is kellett, hogy az előző kormány 2009-ben gyorsan ébredt, és időben elindította a Jeremie-t. Így most már a második forduló eredményhirdetésén is túl vagyunk” – mondta az [origo]-nak Karsai Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Ehhez képest Szlovákiában például még az első program sem indult el, pedig régóta dolgoznak rajta.

Az ötlet és a pénz még kevés

“Magyarországon valóban vannak kiváló kezdeményezések, de fontos tudni, hogy egy marha jó ötlet és egy csomó pénz még nem elég az eredményhez. Jó csapatra, nyitott szemléletre és persze menedzsmenttudásra is szükség van” – mondta az [origo]-nak Záboji Péter magyar születésű amerikai üzletember, a European Entrepreneurship Foundation nevű alapítvány elnöke.

Ha a jelentős tőke nem is minden, azért jó, ha van. “A Jeremie-programban 40-45 milliárd forint van, ez bőven elég, a kihívás ezért a felhasználás hatékonnyá tétele” – mondta kérdésünkre Bruckner Zoltán, a Jeremie-pénzeket közvetítő alapkezelők egyike, a Primus Capital befektetési igazgatója. Az első befektetési összeg jellemzően 50 és 100 millió forint között van, az értékesítésre 3-10 éven belül kerülhet sor, jó esetben 20-25 százalék körüli éves hozammal. “Eddig 20 befektetésben vettem részt, ebből 3 járt teljes tőkevesztéssel, voltak részleges bukások, és olyan is, ahol kicsi volt a megtérülés. Két esetben volt jelentős, a befektetett pénz 3-4-szeresét kitevő a nyereség” – mondta Bruckner Zoltán arról, hogy miért hívják ezt a szakmát kockázati tőkebefektetésnek.

A Jeremie-program mellett megjelent már egy-egy magánbefektető is, mint a Day One Capital vagy az elsősorban az internetes pornó óriásaként ismert Docler Holding. Sőt az is előfordult már, hogy egy külföldi cég a Magyarországra település lehetőségét vizsgálta csak azért, hogy kockázatitőke-forráshoz jusson – mondta Zsembery Levente, a Biggeorge’s NV Equity vezérigazgatója.

Záboji Péter ugyanakkor megjegyezte, ünnepelni egyelőre nem érdemes a magas befektetési hányadot, legfeljebb bizakodásra ad okot, hiszen az igazi kérdés az, hogy a tőkével felturbózott kis cégek közül pár év múlva hány tekinthető majd sikeresnek. Az első fordulós nyolc Jeremie-cég közül igazi sikersztorit eddig csak egy produkált: a biotechnológia területén működő Cryo Management Kft.-t legalább 5 millió euróért vette meg egy svéd vállalat. Igaz, a többiek sincsenek még elkésve, a kivásárlások többsége 2015 környékén lehet esedékes. (A legnagyobb európai tranzakciókról ebben a pdf-ben találni egy angol nyelvű térképet.)

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/29a8dac6/l/0Lvallalkozoi0Bnegyed0Bhu0Cvnegyed0C20A130A3140Eeuropai0Ekockazati0Etoke0Ebefektetesek0Emagyarorszag0Eaz0Eelbolyban0Bhtml/story01.htm