Lehelről és kürtjéről minden elemi iskolát végzett tanuló halhatott, ezért Lehel (Lél) vezér krónikája egyike azon eseményeknek, amelyek a magyar köztudatban széles körben elterjedtek.

Lehelről és kürtjéről minden elemi iskolát végzett tanuló halhatott, ezért Lehel (Lél) vezér krónikája egyike azon eseményeknek, amelyek a magyar köztudatban széles körben elterjedtek. A nyugati hadjáratokat lezárásaként ismert augsburgi csata tette Lehelt hőssé és ismertté, aki még fogságban is ellenállt a magyarsággal hadban álló Szent Római Birodalom akkori vezetőjének, és – a monda szerint – végső csapást is mért rá.

A történetet elsősorban az Anonymous által írt Képes Krónika alapján ismerjük. Az ismeretlen szerző Tas fiaként említi Lehelt, akik azonban egyes történészek szerint egy generációba tartoztak. Tehát elképzelhető, hogy Árpád leszármazottjáról van szó, de ez nem bizonyított. Annyi azonban bizonyos, hogy a híres Bulcsú vezérrel együtt vezették hadainkat nyugaton.

Mint ismert, a magyarság számára vesztes csatákat kidomborító történetírás és történetoktatás a merseburgi csata mellett az augsburgit veri a diákok fejébe. Valóban igaz, hogy az augsburgi csata után fejeződtek be a magyarellenes történészek által csak „kalandozásoknak” nevezett nyugati hadjáratok, azonban jelenleg már a történészek többsége elismeri, hogy a csata súlyos vereséget jelentett számunkra, mégse volt olyan mértékű, hogy emiatt kelljen felhagyni a nyugati harcokkal.

A történet szerint a csata során a magyarok vezetőit, Bulcsút, Lehelt, és Súrt elfogták a németek, akikre a biztos halál várt. A vezéreket Nagy Ottó látni kívánta, és felajánlotta nekik, hogy  megválaszthatják haláluk formáját. Ekkor Lehel csak annyit kért, hogy kürtjét még utoljára megfújhassa, ezért a német vezér előhozatta kürtjét, amivel Lehel halálos ütést mért Nagy Ottóra. Így a szittyák szokása szerint – akit életükben megölnek, az a másvilágon a szolgájuk lesz – Lehel egy újabb szolgára tett szert.

A Képes Krónika pontos fordítása:

„955-ben, I. Ottó uralkodása alatt történt, hogy a magyarok Németországot erősen feldúlták, de amikor Augsburg városához értek, ott erős ellenállásra találtak. A város melletti Lech-mezőn vívott véres csatában a németek a magyarokat megszorították, egy részüket kegyetlenül legyilkolták, másokat pedig fogságba vetettek. Azon a helyen foglyok lettek Lehel és Bulcsú kiváló kapitányok és a császár elé vezették őket. Mikor a császár kérdezte, miért olyan kegyetlenek a keresztények iránt, azt mondják:»Mi a legfőbb Isten bosszúja vagyunk, tőle küldve ostorul hozzátok. Ti akkor fogtok el bennünket, és öltök meg, amikor mi megszűnünk titeket üldözni.«A császár azt mondta nekik:»Válasszatok magatoknak halált, amilyent akartok!«Lehel így felelt:»Hozzátok ide kürtömet, amelybe előbb belefúvok, aztán felelek neked.«Odavitték a kürtöt, és a császárhoz közeledve, mikor nekikészült a kürtfúvásnak, erősen homlokon vágta a császárt, kit egy csapással megölt. S azt mondta neki:»Előttem fogsz menni, és szolgálni nekem a másvilágon.«Mert az a hite a szittyáknak, hogy akiket életökben megöltek, azok szolgálni tartoznak nekik a másvilágon. Haladéktalanul lefogták őket, és Regensburgban bitófán megfojtották „

Jelenleg a jászberényi múzeumben őrízik a Jászok Kürtjét, amit sokan Lehel kürtjével azonosítanak. Azonban valószínű, hogy nem ez az eredeti kürt. A hangszert Dévaványán találták meg, és a 17. századtól kezdve a város tulajdona. Feltehetően bizánci eredetű, és 43 cm hosszú, a peremén egy darabka hiányzik belőle, amelyet a monda szerint Ottó feje hasított ki a kürtből.

A történetet a népszerű Kalapács zenekar is feldolgozta „Utolsó kívánság” című dalában:

barikad.hu

Article source: http://barikad.hu/lehel_vezer_kronikaja-20121124