A BME által készített kisméretű, egy kilogramm tömegű, kocka alakú
pikoszatellit az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája
fedélzetén, nyolc másik műholddal február 13-án startolt a kouroui
(Francia Guayana) űrközpontból, Dél-Amerikából. Pályára állását
követően saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat gyűjt,
de a fedélzeten félaktív mágneses stabilizáló rendszert is
elhelyeztek, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet
a műhold orientációját befolyásolni.

“Olyan szerencsés a pályája, hogy hosszú időn át, naponta
körülbelül 1 óra 20 percen át láthatjuk Magyarországról. Ez messze
kedvezőbb, mintha az eredeti tervek szerint indiai vagy orosz
hordozórakétával állították volna pályára” – hangsúlyozta Gschwindt
András, hozzátéve, hogy ily módon egyrészt a tervezettnél sokkal
több adatot tud közvetlenül gyűjteni a BME csapata, másrészt – ha
bármi gond adódna – hosszú időtartományban tudják befolyásolni a
műholdat.

“Nagyon jó a kapcsolat, a Masat-1 az első vezérlőjelre ugrik” –
fogalmazott a BME docense, aki azt is elmondta, hogy immár százhúsz
felett van a magyar műholdat megfigyelő külföldi rádióamatőrök
száma. Legutóbb bolíviai megfigyelők csatlakoztak, rövidesen pedig
Kubából várnak beszámolókat. “Változatlanul igen sok adatot kapunk,
ami nagyon örvendetes, hiszen ezekből tudjuk követni, hogy mi
történik a műholddal, amikor nem Magyarország felett tartózkodik.
Az adatokat majd később dolgozzuk fel, jelenleg megfigyeljük a
műholdat” – jegyezte meg Gschwindt András.

Mint kifejtette, már több érdekes változás is bekövetkezett. A
napelemmel működő Masat-1 a 102 perces pályájából immár 30 percet
halad a Föld árnyékában, és március 15-ig egyre hosszabb időt tölt
majd sötétben. Ennek megfelelően elsősorban az átlaghőmérsékletet,
valamint a legnagyobb tömeget képviselő akkumulátor hőmérsékletét
figyelik. A műhold pályára állásakor az akkumulátor hőmérséklete
25-27 Celsius-fok körül volt, jelenleg pedig 5-6 fok.

“Most volt az első alkalom, hogy kissé csökkent az akkumulátor
feszültsége, mivel energiája egy részét fűtésére használja. Ez nem
jelent semmit, olyan jelentéktelen a csökkenés, amelyet pályája
napos részén pótol. Tervezési szempontból nem engedjük 5
Celsius-fok alá a lehűlésre érzékeny akkumulátor hőmérsékletét.
Hőérzékelővel láttuk el, így amikor 5 fok alá hűlne, elindítja a
fűtést. Összesen egy olyan beszámolót láttam, amely Jakutföldről
érkezett, és 4 fokos hőmérsékletet regisztrált. A következő pályán
azonban már 7 fokra ment fel az akkumulátor hőmérséklete, tehát
elindult a fűtés. Akkor lenne kritikus a dolog, hogyha az
akkumulátor hőmérséklete a nulla fokot közelítene meg” – magyarázta
a szakember. Lassult a műhold pörgése a kiválóan működő passzív
stabilizáló rendszernek köszönhetően.

“Nagyjából beállt a Föld mágneses terébe. A lassulás előnyös a
számunkra, ugyanakkor az is fontos, hogy ne szűnjön meg teljesen.
Amennyiben megszűnne a pörgés, a Nap a műholdnak csak az egyik
oldalát világítaná meg, amely túlhevülne” – fogalmazott a tudós,
hozzátéve: még nem lehet tudni, hogy sok előzetes vizsgálat után a
csapat mikor aktivizálja a stabilizáló rendszert. “A rendszerrel
megkíséreljük úgy beállítani a műholdat, hogy számunkra kedvező
helyzetbe álljon be, és kedvezően pörögjön. Ez az egyik fő
kísérlet, amelyet a műholddal elterveztünk” – fedte fel.

Article source: http://www.metropol.hu/mellekletek/tudomany/cikk/855149