Jobbikos képviselő járt Moldvában. Helyszíni tudósítás a csángóföldi magyar oktatás helyzetéről és egy jubileumi szavalóversenyről (+fotók, videók).

Tízedik alkalommal rendezték meg szombaton a csángó gyermekek versmondó versenyét Szépfalun, azaz Frumószán. A csángómagyar oktatás az elmúlt másfél évben drasztikus átalakításon esett át, de a tanárok odaadásának és a diákok lelkesedésének köszönhetően továbbra is tanulhatnak magyarul a Kárpát-medence túlsó oldalán.

A Bákó megyei Frumószán 26 település 52 általános iskolás diákja gyűlt össze, hogy egy előzetes válogató után a döntőben is megmérettessék magukat. Az alsó és felső tagozatos gyermekek külön csoportokban indultak, a zsűritagok között volt Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője is, miután a rendezvény szervezőit a magyarországi párt évek óta támogatja.

Magyar elnyomás és román tolerancia

Akik ismerik Csángóföld helyzetét, tisztában vannak vele, hogy az itt tanító – jórészt anyaországi és székelyföldi – pedagógusok, illetve szakképesítés nélküli tanító bácsik és nénik sziszifuszi küzdelmet vívnak, hogy a Kárpát-medencén kívülre szakadt, gyenge identitású csángó közösség rohamos asszimilációját lassítsák. Ma már alig találni olyan iskolát, ahol a gyerekek a szünetben magyarul beszélnek egymással, nem volt ez máshogy a szavalóverseny idején sem, ahol magyar versek szavalása után a diákok többsége az udvaron románul fogócskázott egymással.

Felsősök…

…és alsósok

A kommunista érában a csángók anyanyelvhasználatát az állam és az egyház egyaránt durván elnyomta, és a gyermekeiket magyar iskolába írató szülőket a mai napig minimum rosszallás vagy értetlenség fogadja a román fél részéről. A román nyelvtenger közepén magyarul (még inkább: „csángósul”) beszélő népesség eredetére a legabszurdabb hivatalos magyarázatok születtek. Az egyik legnépszerűbb, hogy a csángók eredetileg románok voltak, és csak azután ismerték meg a magyar nyelvet, hogy Székelyföldre települtek, de onnan a magyarok „elnyomása” miatt el kellett menekülniük, ezért tudnak ma is magyarul. Az első hallásra nevetséges elméletnek sok román híve van, és az is elterjedt (rém)hír, hogy a gyerekeket a tanárok akaratuk ellenére kényszerítik magyar iskolába.

Ezért is volt fontos, hogy a versmondó versenyen Anghel Năstase, Bákó megye kisebbségért felelős tanfelügyelője is megjelent, aki a helyszínen győződhetett meg a rosszindulatú híresztelések ellenkezőjéről. A tanfelügyelő köszöntőjében a népek egymás iránti tiszteletének fontosságára hívta fel a figyelmet, továbbá hangsúlyozta, hogy a Bákó megyei csángó oktatás feltételei biztosítottak. Portálunk kérdésére Năstase elmondta, a csángómagyar mellett a cigány kisebbség tartozik hatáskörébe, utóbbival állítása szerint nincsenek problémák (Romániában a Magyarországon nemrég elfogadott törvényhez hasonlóan megvonható a segély, ha a szülő nem járatja iskolába gyermekét – a szerk.)

Küzdelmes, de szép hivatás

Amint arról az Alfahír többször beszámolt, az utóbbi másfél évben jelentős változásokon ment keresztül a csángómagyar oktatás. A programot az ezredforduló óta a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) irányította, amelynek vezetőitől a magyar kormány 2011 nyarán megvonta a bizalmat, hivatkozva a szervezet átláthatatlan gazdálkodására, valamint a visszaélések gyanújára. A feladatot 2012 februárjában a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére (RMPSZ) vette át, amely kiszámíthatóbb és olcsóbb működést hirdetett. A Jobbik a felülről kierőszakolt átszervezés kapcsán aggodalmának adott hangot, ugyanakkor jelezte, hogy a csángó oktatás ügyét jövőben is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fogja.

Az őrségváltás ellenére a tanárok odaadóak és a diákok lelkesek, legalábbis a szavalóverseny a külső szemlélőnek ezt mutatta. Egyes oktatók a rendszer leépüléséről számoltak be, és tanárok tömeges távozásától tartanak, mások úgy látják, jó irányba tartanak a dolgok, és a programot nem fenyegeti semmilyen veszély. Abban azonban mindannyian egyetértettek, hogy a csángó gyermekek oktatása kihívásokkal teli, küzdelmes, de szép hivatás.

Visszatérő támogatók

Márton Attila lészpedi tanító, az oktatási program koordinátora az Alfahírnek elmondta, folyamatosan érkeznek újabb anyagi források, több támogató visszatért, és dicséretet kaptak részletes elszámolásaikért. „A moldvai magyar oktatási program 26 helyszínen zajlik 43 kolléga segítségével, ebből 18 iskolában is. Az oktatás-nevelési támogatásokra szinte minden gyerek leadta az igénylését a 2192-ből, most gyűlnek az újabb iskolai kérvények” – nyilatkozta portálunknak.

Csángó versmondók székely mesét hallgatnak, amíg készülnek az oklevelek

Csángó népviseletbe öltözött leányok

Márton Attila bízik abban, hogy ha jól gazdálkodnak, hamarosan két új helyszínen, Szőlőhegyen és Újfaluban is magyar oktatást tudnak indítani, a csángó egyetemisták ösztöndíj programját pedig a középiskolásokra kívánják kiterjeszteni.

Segítség az anyaországból

„A Jobbik megalakulásától kezdve támogatja legkeletibb elszakított véreink, a csángók segítését, ennek kapcsán karoltuk fel a keresztszülő programot, melynek több jobbikos képviselőtársam is tagja, illetve ennek szellemében vittek jobbikos fiatalok egy kamionnyi könyvet Lábnyikra” – nyilatkozta az Alfahír kérdésére Szávay István.

Szávay István díjat ad át

A politikus köszöntőjében a magyar Országgyűlés minden képviselője nevében kifejezte elismerését és nagyrabecsülését azon pedagógusok és segítők iránt, akik emberfeletti küzdelmet folytatnak annak érdekében, hogy a magyar nyelv Moldvában fennmaradhason. A gyermekekhez fordulva így szólt: “Legyetek büszkék arra, hogy beszélitek a magyar nyelvet, hogy szót tudtok érteni nagytatával és nagymamával. Talán most még nem értitek, de higgyétek el, ha felnőttek lesztek, hálásak lesztek szüleiteknek és tanáraitoknak, hogy őseitek nyelvére megtanítottak benneteket.”

A két első helyezett

A Jobbik mindkét kategóriában különdíjjal jutalmazta a legízesebb magyarsággal beszélő gyermekeket

A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke a Bákóban beígért Demokrácia Központ létrehozásának elmaradását a magyar parlamentben kérte számon a kormányon, múlt héten pedig írásbeli kérdésben fordult Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyetteshez, hogy mikor áll munkába a csángók állampolgársági ügyintézését segítő személy Moldvában.

Bencsik János

Frumósza, Csángóföld

További életképek Szépfaluról (Frumósza) – készítette: Kató Alpár

alfahir.hu

Article source: http://alfahir.hu/az_anyaorszag_segiti_legkeletibb_vereit