A közlemény szerint a felek a fővárosi és az állami
garanciavállalás alapján aláírták azt az úgynevezett „stand still”
megállapodást, ami lehetővé teszi a megörökölt – jelenleg 63,1
milliárd forintos – BKV-adósságállomány refinanszírozását. Ez
gyakorlatilag a BKV megmenekülését jelenti – közölte a
Városháza.

A kommunikációs igazgató jelezte azt is, hogy Tarlós István
megegyezett Varga Mihállyal, a Miniszterelnökséget vezető
államtitkárral és Naszvadi György államháztartásért felelős
államtitkárral a BKV hosszú távú finanszírozásának várható főbb
elemeiről is, a részletes megállapodások kidolgozása folyamatban
van.

A főváros a közleményben köszönetet mondott a kormánynak az
együttműködésért és a támogatásért, valamint a bankoknak segítőkész
hozzáállásukért.

A kabinet a múlt héten döntött arról, hogy megkapja az állami
garanciát a hiteleihez a főváros, s rajta keresztül a
tömegközlekedési társaság. A BKV-nak hitelező bankok vezetői
korábban ehhez kötötték a további lépéseket az adósságállomány
kezeléséhez.

Az Országgyűlés tavaly december végén a központi költségvetésben
rögzítette, hogy a BKV idén 32 milliárd forintos normatív
támogatást kap, azonban az összeget március végéig zárolták. A
határozat szerint a forrást csak akkor használhatja fel a társaság,
ha a főváros megalkotta a közösségi közlekedés hosszú távú
fenntarthatóságát biztosító koncepciót.

A főpolgármester korábban többször jelezte, hogy a múlt egyik nagy
problémája a működés finanszírozása, amely húsz éve megoldatlan, a
másik az adósságállomány kezelése és rendezése. A társaságot
2002-ben konszolidálták, de egy 2004-ben felvett hitel nyomán mára
ismét több tízmilliárdos adóssága keletkezett, amelynek jelentős
részét idén kell visszafizetni. A harmadik problémának a
járműállomány “extrém” elhasználódását nevezte.

Tarlós István akkor azt is ismertette: ha a helyzet így marad,
akkor a főváros nem fog tudni az uniós szabályok szerint új
közszolgáltatási megállapodást kötni a BKV-val április végén. A
szerződés nélkül nem állhatnak ki a járművek a garázsokból,
emellett veszélyben lenne a 4-es metró 181 milliárd forintos
támogatása is.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium
gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, akit a tárca jelölt ki
a BKV finanszírozásával kapcsolatos egyeztetésekre, január végén
azt mondta: a kormány egy 1 plusz 1 forintos elvet akar
érvényesíteni a közlekedési társaság támogatásával kapcsolatban,
azaz minden 1 forint kormányzati támogatás mellé 1 forint
önkormányzati forrást szeretnének.

A Fővárosi Közgyűlés január végén 9 milliárd forintos kölcsönt
szavazott meg a BKV-nak április 30-ig, illetve további 6 milliárd
forint támogatást nyújtott a cégnek. Egy hónappal később pedig úgy
alkották meg a főváros költségvetését, hogy a főpolgármester szavai
szerint “kifeszítették” a várost a BKV-val kapcsolatos kormányzati
feltételek teljesítése érdekében.

Varga Mihály egy februári egyeztetés után azt mondta: a kormány nem
tudja átvenni a fővárostól a BKV-ra vonatkozó tulajdonosi
jogosítványokat, de fontosnak érzi, hogy Budapest képes legyen
kezelni és megoldani a közlekedési cég problémáját. Szavai szerint
olyan hosszú távú keretrendszert kell kialakítani a BKV működésével
kapcsolatban, amely a kormányzatnak sem jelent rendkívüli
intézkedéseket.

A főváros hosszú távú finanszírozási koncepciója, amelynek
kidolgozásában a Századvég Gazdaságkutató és a Budapesti
Közlekedési Központ (BKK) is részt vett, február 21-én készült el.
A városvezetés szerint a 12-14 pontból álló javaslatcsomagból 2-3
elem elfogadása elegendő a BKV életben tartásához. A koncepcióban
az elméleti alternatívák mindegyikét felsorolták, és jelezték a
vonatkozó érveket és ellenérveket.

Article source: http://www.metropol.hu/itthon/budapest/cikk/868830