Pörzse Sándor: Turáni illúzió
Mire az újság megjelenik, Olvasóink már tudják, hogy a Fidesz és a szocialisták közösen szavazták le azt a jobbikos kezdeményezést, hogy a Parlament határozati javaslatot hozzon a turáni rokon népek napjáról. A javaslatot a bizottság előtt Vona Gábor ismertette, így külön súlya volt annak a délelőttnek.
Vona Gábor: A magyar alkat (10.)
Egy korábbi ponton már jeleztük, hogy a magyar tradíció helyreállítása és ezáltal a magyar alkati torzulás megállítása és kiigazítása szempontjából a Szent Korona eszmeisége meghatározó szereppel bír. A Szent Korona és a vele kapcsolatban kialakult alkotmányos-misztikus eszmerendszer hosszú évszázadokon keresztül szolgált a magyarság rugalmas és védelmező szellemi erődjének.
Népfogyatkozás
Tragikus tendenciát mutat a magyarság fogyása, és legalább ennyire aggasztó, hogy közel másfélmillióan nem vallották magukat semmilyen nemzetiségűnek. A Bar!kád a 2011. évi népszámlálás tanulságairól, a magyarság megmaradásának esélyeiről Sneider Tamást, az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Lakhatási Bizottságának jobbikos elnökét kérdezte.
Fel! Támadás!
Új liberális pártjával tér vissza a politikai küzdelembe az SZDSZ egykori elnöke, Fodor Gábor. Ugyanakkor Bokros Lajos is összecsomagolna, és Brüsszel után Budapesten akar parlamenti képviselő lenni. Pityinger István rapper, azaz Dopeman, aki a Himnusz megcsúfolása mellett a munka helyett a lopásból biztosított életvitel hirdetőjeként vált ismertté, szintén politikai szervezetet alapít, a Mafia keresztapjaként 2014-ben mandátumot akar szerezni.
„Szélsőséges őrült” vagy külhoni magyar?
2011. január 3-a óta az egyszerűsített honosítási eljárás keretében több mint 420 ezren kérelmezték a magyar állampolgárságot, és ebből csak mintegy 2500-at utasítottak el. A legtöbb igénylés Romániából, Ukrajnából és Szerbiából érkezett, de „honfitársunk” lett több mint ezer amerikai, spanyol, kanadai és izraeli is. A magyar állampolgársággal rendelkezők száma bővült számos nemzetiség mellett oroszokkal, szovjetekkel, tanzániaiakkal, dél-afrikaiakkal, sőt még egy jamaikaival is. Megvizsgáltuk, milyen kérdéseket vethetnek fel, illetve milyen következtetés vonható le az április elején nyilvánosságra hozott adatokból.
Falig hátráló külpolitika
Március 21-én Győri Enikő külügyi államtitkár sürgőséggel berendelte a román nagykövetet, miután Victor Ponta román kormányfő egy interjújában kijelentette: Magyarország miatt van szükség szigorúbb uniós számonkérési mechanizmusra. Az esetnek azonban nem az érdekérvényesítő módszer alkalmazása miatt lett hírértéke, hanem attól a ténytől, hogy a folyamatosan falig hátráló, meghunyászkodó magyar diplomáciának sokkal súlyosabb esetekben eszébe se jutott a határozott, nyilvános fellépés.
Nyugdíjka(s)sza
A 2011-ben az állam által átvett, korábban a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott vagyon elfogyott, az egyéni számlákat viszont csak a múlt hét elején hozott törvény alapján lehet létrehozni. Nyugdíjszakértők, valamint a Jobbik szerint azonban ennek semmi értelme nincs.
Vészjósló határozat
Bűncselekmény nem történt, illetve történhetett, de mégsem állapították meg ezt abban az ügyben, amelyben Bana Tibor és Magyar Zoltán tett büntetőfeljelentést egy évvel ezelőtt. A földvásárlási moratórium egy év múlva lejár, ha a többi ilyen ügyben is hasonló határozat születik, végleg külföldi tulajdonba kerülhet a magyar föld jelentős része.
„A magyar népben barátot és társat látunk”
Moldávia a magyar sajtóban két dolog miatt került előtérbe az elmúlt időszakban. A Moldávia–Magyarország válogatott futballmeccsen a hazai szurkolók „Gyűlölünk titeket!” transzparenst feszítettek ki. A székelyföldi autonómiaküzdelmet támogató moldáv fiatalok, a Moldáv Nemzeti Demokrata Mozgalom tagjai pedig „Szabadságot Székelyföldnek!” plakátokkal ragasztották tele többször is fővárosuk, Kisinyov utcáit. A Bar!kád Moldova történelmi és aktuálpolitikai helyzetéről és a moldáv-magyar viszonyokról beszélgettett az 1973-ban született kisinyovi ügyvéddel, Viorel Furtunával, a nemrég a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal együttműködési megállapodást létrehozó Moldáv Nemzeti Demokrata Mozgalom elnökével.
Egyre elégedetlenebbek a magyarok
A társadalom többsége szerint az Európai Unió igazságtalan az országgal szemben, valamint kettős mércét alkalmaz. Az Iránytű Intézet politikai-gazdasági elemzése.
Energiakincs a konfliktuszóna közepén
Az elmúlt hetekben Ciprus körül tomboló „gazdasági vihar” és a ki-kiújuló török-izraeli konfliktus eddig nem ismert összefüggéseire is választ adhat a tény: nehéz lesz felosztani a Ciprus, Törökország és Libanon tengeri határain nemrég feltárt természetes gázlelőhelyet.
A magyar virtus
A virtus az, ami csak a magyar huszárra jellemző. Ez egy összetett fogalom, amely jelent bátorságot, vakmerőséget, áldozatvállalást és valami nagyon sajátosat, azaz kiszámíthatatlan cselekedetet és helyzetfelismerést, továbbá a váratlan megoldások keresését és ösztönös végrehajtását. Ezt nem lehet megtanulni, vagy megvan valakiben, vagy nincs – mondta el a Bar!kádnak Győrffy-Villám András. Akiben egészen biztosan megvan az a bizonyos virtus, hiszen nemcsak hagyományaink átörökítésével foglalkozik, hanem lótenyésztéssel, lovas sporttal, valamint solymászattal és hadtörténettel is. A lovas hagyományőrző huszár úgy fogalmazott, a lovas nemzetek között az elsők vagyunk, s bár néha megjelenik valamilyen hitvány eszme, ami végigsöpör az egész világon, de ez néhány évtized alatt elmúlik, és a komoly értékek megmaradnak.
Rendőri túlkapás Túrkevén
Brutális rendőri intézkedésnek esett áldozatul egy túrkevei család. Az egyenruhások a várandós anyuka fejéhez tartottak fegyvert, míg három kisgyermeke remegett a sírástól. A férjet keresték, aki korábban rendőr volt, de végül minden rosszra fordult.
Halál a májra!
Tízmilliárd forint körüli bevételkiesést okozott a magyarországi hízott kacsával és libamájjal foglalkozó ágazatnak a magát állatvédőként feltüntető Négy Mancs szervezet.
Kalandozó hadjáratok (1. rész)
„A magyarok nyilaitól ments meg, Urunk, minket!” Hangzott fel sokszor az ilyen és hasonló tartalmú könyörgés a X. század folyamán Európa-szerte a magyar támadások következtében. A könyörgésre szükség is volt, hiszen több mint 100 éven keresztül indultak kontinensünk több pontjára magyar katonai akciók és többnyire eredményesen. Mégis, a történelem kedvelői szinte kizárólag a két kudarcot hozó hadjárat történetét ismerik, hiszen az iskolákban is nagyjából csak ezeket említik elfeledve a megtörtént sikereket.
Kelet kapuja, Ojtoz
Bevalljuk, mielőtt egy-egy erdélyi tájat felkeresünk, „megkérdezzük” jó, öreg Orbán Balázst, mit láthatunk majd, mire is számítsunk az adott helyen. Székelyföld nagy leírójának kora, a XIX. század második harmada óta persze sok minden változott Erdélyben is, így a felfedezés öröme mellett az összehasonlítás is üde színfolt újkori utazásunk során. Így volt ez az Ojtozi-szorosban is, bár kissé lelombozó volt Orbán Balázs ojtozi beszámolója, hisz keleti átjáróink közül ezt a szorost a legjellegtelenebbnek írta le, szépségben, látványban elé helyezve Tölgyest, Tömöst, Bodzát és Törcsvárt is.
A Bar!kád már digitálisan is megvásárolható, illetve előfizethető a http://www.dimag.hu/magazin/Barikad weboldalon!
Article source: http://alfahir.hu/nepfogyatkozas_csutortokon_jelenik_meg_a_legfrissebb_barkad_0