Az elmúlt hónapokban a változó időjárás miatt megsokszorozódtak a kátyúk az utakon, ami súlyos károkat okozhat az autósoknak - jó esetben csak a kocsikban, rossz esetben az utasokban. Az állam a gyors és hatékony kátyútlanítás helyett inkább fizet a kártalanításért.

Naponta 500-600 új kátyú keletkezik csak a fővárosban. Ezek súlyos károkat okozhatnak a járművekben, tönkretehetik az abroncsot vagy a keréktárcsát, de károsodhat a felni, a lengéscsillapító, stabilizátor rúd, kerékcsapágyak is. Gyakorta váltakoztak a rendkívüli hideg és az enyhébb időjárású napok, amikor is az aszfalt réseibe beszivárgott esővíz megfagyva szétdarabolja az úttest anyagát. Csak a fővárosban naponta 400–500 új kátyú keletkezett, tavaly 25 ezret kellett betömni Budapesten, idén csak márciusban 8700-at.

95 ezer tonna aszfalt kellene az állami utak lyukaiba- írja a Bors. Tavaly tavasszal 800 ezer négyzetméternyi úthibát javított ki az állami közúthálózaton a Magyar Közút Nonprofit Zrt., de az idei tél várhatóan ennél jóval több munkát ad.

A cég szerint 700 millió forinttal többe, 8,2 milliárd forintba kerül majd az országszerte megbecsülhetetlen számban kialakult kátyúk betömése, és csak a nyár elejére ígérik, hogy nagyjából végeznek a munkálatokkal.

A jó gumi sem segít

„Nincs az a gumi, ami kibírna egy éles szélű kátyút. Az abroncsot ilyenkor kis felületen hatalmas nyomás éri, amikor a gumi és a vászon azonnal szakad- mondta el Elek Mihály gumijavító mester a Borsnak.

A hazai autósok harmada hajtott már bele kátyúba úgy, hogy azt a járműve megszenvedte. A Generali Biztosító felmérése szerint a fővárosi autósok helyzete a legreménytelenebb: 40 százalékuk állt már széttárt karral eldurrant gumijú autója mellett. A biztosítótársaság 2012-ben 200 millió forintot fizetett ki ügyfeleinek kátyúkárok miatt.

Tímilliókat fizet az állam kártalanításért útjavítás helyett

A közút kezelőjének is kártalanítani kell a károsult autóst. Március végéig a fővárosi utakért felelős BKK Közút Zrt.-hez több mint 200 alkalommal fordultak autósok, míg a Magyar Közút tavaly 560 káresemény miatt több mint 22 millió forintot fizetett ki az autók tulajdonosainak.

A bürokrácia nehézsége miatt sokan inkább fizetnek

„Akár kétszer ennyi kárt is okozhatnak országszerte a kátyúk” – állítja dr. Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke. „Annyira nehézkes az úthiba okozta káresemény bejelentése, és a kártalanítás menete, hogy az autósok többsége inkább maga vállalja a javítási költségeket” - közölte a Borssal a szakjogász.

Kora tavasszal érdemes mérőszalaggal, kamerás mobillal felszerelkezve autóba ülni, ugyanis kátyúbaleset esetén a történtek megfelelő dokumentálása elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember érvényesítse kárigényét. Érdemes mérőszalagot vinni, és fényképezni kell, kideríteni, ki a közút kezelője, annak ki a felelősségbiztosítója, a sérült alkatrészt gyakran be kell mutatni. „A biztosítóknak ráadásul lehetnek olyan mondvacsinált kifogásaik, amelyek további utánjárást igényelhetnek, sőt még az is előfordulhat, hogy a károsultnak a bíróságon kell az igazáért küzdenie. Az utánajárás költségei azonban alig peresíthetőek” – mondta Kovács Kázmér, Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke a hvg.hu-nak.

A Jobbik a Parlamentbe is beviszi az ügyet

A Jobbik képviselői is rendszeresen szembesülnek a kátyúproblémával. Zagyva György Gyula tegnap egy erről tanúskodó képet osztott meg a Facebookon, hozzáfűzve, hogy „Mezőkövesd és Szomolya közötti út azért érdekes, mert Tállai államtitkár úr úgy kampányolt 2010-ben, hogy ha megválasztják, akkor meg lesz csinálva, hát meglett... Most biztosan utálni fog.”- írja, hozzátéve, hogy a Parlamentbe is beviszik a témát.

borsonline.hu, hvg.hu – alfahir.hu