Most induló sorozatunkban Magyarországon működő, zavaros pénzügyi-politikai hátterű jogvédő szervezeteket vizsgálunk. Első célpontunk a TASZ.

Az Alfahír most kezdődő sorozatában Magyarországon működő, de zavaros pénzügyi-politikai hátterű jogvédő szervezeteknek próbál utánajárni. Milyen forrásokból és milyen szempontok alapján működnek? Hol kezdődik a rasszizmus, és ki számíthat védelemre? Elsőként a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezettel (TASZ) kezdjük.

„1994-es megalakulásunk óta azért dolgozunk, hogy bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben” – olvasható a szervezet bemutatkozójában, amelyből az is kiderül, a TASZ tevékenységét olyan területekre összpontosítja, ahol gyakoriak a jogsértések, és az áldozatok különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak.

Ennek alapján kézenfekvő lenne, hogy a szervezet a cigánybűnözéstől sújtott, rettegő vidéki lakosság védelméért is kiáll, ám erről a szervezet 54 oldalas, éves közhasznúsági jelentésében egy árva szó sincs. Ehelyett azt olvashatjuk, hogy a TASZ hatósággal szembeni képviseletet (rendőrség, bíróság) csak stratégiai szempontból jelentősebb ügyekben vállal.

Hogy mi számít „stratégiai szempontból jelentősebb ügyeknek”, arra mi is kíváncsiak voltunk, ezért megkerestük az ügyvivő testület tagját, Simon Évát. Szerettük volna megtudni, hogy a döntések milyen szempontok alapján születnek meg, és azokban szerepet játszanak-e faji, etnikai szempontok. Erre azért voltunk kíváncsiak, mert roma személyek csak mint áldozatok szerepeltek a beszámolóban, elkövetőként egyszer sem. Írásban feltett kérdéseinkre mostanáig nem érkezett válasz.

Drogosok, himnuszgyalázók és rémhírterjesztők oldalán

A szervezet 2011. évi beszámolójában (a tavalyira idén május végéig várni kell) klasszikus liberális ügyek képviseletéről olvashatunk. A szervezet jogi védelméről biztosította a Greenpeace aktivistáit a Szegedi Paprika Zrt-vel szemben, a homoszexuális felvonulás ellen tiltakozókat lecsürhéző Léderer Andrást, valamint a Gyöngyöspatán náci veszéllyel riogató, LMP-finanszírozó Richard Fieldet, akit a Jobbik perelt be rémhírterjesztésért.

A TASZ saját sikerének könyveli el, hogy a hajléktalanok kilakoltatása ellen élőlánccal tiltakozók a kiszabható legenyhébb büntetést, megrovást kaptak, és a magyar Himnuszt bazmegoló Dopeman ellen sem indult eljárás. Ez utóbbi esetében a TASZ szerint az ügyészség „vélt vagy valós politikai elvárásoknak való megfelelési kényszer” miatt rendelt el nyomozást.

A civil szervezet nagy hangsúlyt fektet a drogfogyasztással, betegjogokkal, adatvédelemmel és pszichiátriai ügyekkel kapcsolatos jogsegélyszolgálatra. Sokatmondó, hogy drogfogyasztás témában a legtöbben aziránt érdeklődtek, hogy mely szereket lehet büntetés nélkül használni. A TASZ a magzatgyilkosságok élharcosának számító Patent Egyesülettel közös sajtóközleményben emelte fel hangját az új alaptörvény magzati élet védelmére vonatkozó félmondata ellen, mondván az az abortusz szigorításához vezethet.

A Társaság a Szabadságjogokért üdvözölte a gárdisták ellehetetlenítését célzó új polgárőr törvényt, amellyel „elkerülhető, hogy szélsőséges csoportok jogszerű tevékenységnek álcázva társadalmi feszültségek keltéséhez visszaélésszerűen végezzenek polgárőri tevékenységet”.

Védelem származási alapon

A TASZ nagy erőkkel harcolt a cigányokkal szembeni „előítéletesség és hátrányos megkülönböztetés” ellen. Kiemelten foglalkoztak a 2009-es galgagyörki romák elleni támadással, és külön programot dolgoztak ki mélyszegénységben élő cigány jogi felvilágosítására.

A társaság beszámolójában közvetve azt is beismeri, hogy származási alapon válogat jogsértett és jogsértett között. „Szélsőjobboldali szimpatizánsok és roma emberek közötti konfliktus” esetén például csak akkor avatkoznak közbe, ha a büntetőeljárást cigányokkal szemben indították el – olvasható a dokumentumban. Amikor 2011 májusában rasszista bűncselekmény miatt magyarokra támadó cigányokat ítéltek jogerősen szabadságvesztésre, a „súlyosan jogsértő ítéletet” a TASZ nyomására helyezték hatályon kívül. Egy másik alkalommal egy cigánybűnözőkkel szemben szabálytalanul eljáró rendőrt sikerült kirúgatniuk.

A beszámoló helyenként megmosolyogtató példáját nyújtja, milyen az, amikor liberális jogvédők a falusi cigányság szokásaival, életviszonyaival ismerkednek, és ebből milyen következtetéseket vonnak le. Következzék egy szó szerinti bekezdés a jelentésből: „A terepmunkánk egyik fontos tapasztalata, hogy mélyszegénységben élő roma embereket rendszeresen és aránytalan mértékben bírságolnak meg olyan rendkívül csekély súlyú szabálysértések miatt (jellemzően a kerékpárok hiányos felszereltsége), ami például a fővárosban nem ismert jelenség. Az egyéni ügyekben az előítélet motiváció általában nem felismerhető (sic!), azonban nagy a valószínűsége annak, hogy az önkormányzatok és a rendőrség arra használják a jogot, hogy a roma embereket szisztematikusan elkülönítse, szabad mozgásában korlátozza. Tervezzük, hogy emiatt a jelenség miatt közérdekű pereket indítunk, a 2011-es évben ezek előkészületei zajlottak.” (Kiemelés – a szerk.)

Magyarul: a jogvédők szerint Kovács biztos úr nem azért bírságolja meg Gazsit, mert nincs lámpa a biciklijén, hanem mert így akarja szegregálni őket a kerékpározó nem cigányoktól.

Gyöngyöspata és a szlovák cigányok

A TASZ természetesen kiemelt figyelmet fordított Gyöngyöspatára, miután a Bar!kád Tv videó riportban mutatta be a cigánybűnözéstől ellehetetlenült falu életét, és a Magyar Gárda a helyiek segítségére sietett. Az egyesület külföldi újságírók (der Spiegel, le Monde, The Times stb.) helyszíni kísérgetésével tevékenyen kivette a részét, hogy a Jobbikról és Magyarországról lejárató, hazugságokon alapuló hírek jelentek meg.

A TASZ Soros György alapítványától (OSI) 2011 decemberében külön támogatást kapott egy különálló Gyöngyöspata-projekt beindítására. A szervezet két helybeli roma polgár védelmét is magára vállalta, egy „rasszista szomszédját” felpofozó asszonyt pénzbüntetésre ítéltek, egy verekedés résztvevője pedig nem jogerősen két év szabadságvesztést kapott.

Bár a beszámoló szerint a TASZ egyszer sem szólalt fel külhoni magyarokat ért jogsértések, így például a felvidéki magyarok nyelvhasználatának korlátozása, állampolgárságuk megvonása ellen, készségesen segítették a szlovák jogvédők rasszizmus elleni küzdelmét. Ennek keretében magyarországi partnert ajánlottak a „Mondj nemet a szélsőségekre” című, az európai fiatalok rasszizmussal szembeni aktív fellépését szorgalmazó projektre.

245 millió, de honnan?

Feltételezve, hogy elkötelezettek az átlátható pénzügyek iránt, az Alfahír megkérte a TASZ-t, hozzák nyilvánosságra, a tavalyi évben pontosan mekkora összegből gazdálkodtak, milyen célokra milyen mértékben költöttek, illetve a honlapjukon felsorolt támogató szervezetek pontosan mekkora összeggel támogatták az egyesület működését.

A szervezet a honlapjukon is elérhető egyszerűsített pénzügyi beszámolót ajánlotta figyelmünkbe, amelyből kiderül, hogy a 30 fővel dolgozó társaság összbevétele a 2011. évben (a tavalyi még nem készült el) 245,5 millió forint volt. Ebből 208 millió forintot pályázati úton nyertek el (hogy pontosan honnan, az nem derül ki), több mint 8 millió forintot pedig az adózók egy százalékos felajánlásaiból.

A szervezet a 2011. évet 4 millió 747 ezer forint plusszal zárta.

Adakozó bankárok

Bár írásban és szóban is kértük, a TASZ nem árulta el, hogy működési költségüket pontosan kik és milyen mértékben támogatták. Bár az egyesület büszkén hirdeti, hogy magyar állami támogatást „függetlensége megőrzése érdekében” nem fogad el, az továbbra is titok, hogy az egyes hazai és külföldi magánszemélyek, szervezetek mekkora befolyással bírnak a TASZ működésére,

Kiindulópontot a szervezet honlapján feltüntetett „kiemelt támogatók és pártolók” jelenthetnek. Itt Hettyey János, Bozsoki Péter és Felcsuti Péter szerepel név szerint. Utóbbi hosszú ideig vezette a Raiffeisen Bankot, és többször volt a Magyar Bankszövetség alelnöke, illetve 2008-2009 között elnöke. 2006-ban Gyurcsány Ferenc a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntette ki. Felcsuti pénzügyi kérdések mellett gyakran szólalt fel „romákat ért jogsértések” ellen a balliberális sajtóban.

A magánszemélyek mellett öt szervezet neve található, amelyek közül csupán egy magyarországi. A Concorde Zrt. az egyik legnagyobb hazai pénzügyi vállalat, amely a kilencvenes években az E.ON révén busás hasznot húzott az energiaszektor privatizációjából. 2011-ben 1130 milliárdos értékpapírforgalmat bonyolítottak le budapesti tőzsdén, fő részvényesük a Tőzsdecápa Befektetési Nyrt. A cég saját bevallása szerint az „integrált társadalmi szemlélet” kialakulását elősegítő kezdeményezések aktív támogatója, fontosnak tartja a rászorulók segítését. Egyik vezetője, Jaksity György neve a 2009-es tragikomikus miniszterelnök-jelöltkeresés során is felmerült.

Soros György, a demokrata

Szintén a bankszektor befolyását sejteti az Erste Bank alapítványa, a vélhetően Felcsutihoz kötődő Erste Foundation. Az alapítvány Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában van jelen, céljai közé tartozik a kultúrák közötti megértés erősítése, az európai integráció támogatása. Az Erste Foundation számos roma, illetve egyéb nemzetiségi jogvédő programot támogat, 2007 óta pedig kiemelten foglalkoznak feminista kutatásokkal, valamint a szexuális kisebbségek (homoszexuálisok, transzvesztiták, stb.) jogaival.

A kiemelt támogatók között a magyarországi származású, nemzetközi hírű spekuláns, a 2008-as gazdasági világválságon egymilliárd dollárt kereső Soros György is fetűnik, mégpedig a Nyitott Társadalom Intézeten (Open Society Institute – OSI) keresztül. Az intézet Soros egyszemélyes magánbirodalma, amelyet papíron azért alapított, hogy segítse a kommunizmus alól felszabadult országok átmenetét a demokráciába, valójában balliberális szellemi holdudvart épít szerte a világban.

Soros intézetéhez köthető az amerikai sajtószabadság alapítvány, a Media Legal Defence Initiative, illetve a droghasználat liberalizációjáért küzdő, szintén egyesült államokbeli Common Sense for Drug Policy. Mindkét külföldi szervezet a TASZ kiemelt támogatója sőt, utóbbi vezetőségi tagja az a Balázs Dénes, aki a TASZ elnöke. Balázs amellett, hogy ügyes önfinanszírozó, a Kendermag Egyesület alapító tagja és drogos fesztiválok lelkes résztvevője. A Népszabadság portréja szerint két éve kormányellenes tüntetésen vett részt, és felszólalt a Milla 2011. október 23-i rendezvényén is.

Folytatása következik…

Bencsik János

alfahir.hu