A negyedik alkotmánymódosítás során a Fidesz által eddig ellenzett szegregáció lehetőségét törvénybe foglalják.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium március 29-én jogszabálytervezetet nyújtott be a parlamentnek, az „egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról” címmel. A tervezet hozzányúlna egyebek mellett az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi törvényhez is, amely kimondja a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód megsértésének tilalmát, vagyis az alapja a szegregációellenességnek, amely a rendszerváltás óta alapértéknek számít Magyarországon - írja a Népszabadság.

A KIM módosítaná a jogszabály úgynevezett „előnyben részesítés” fejezetét. Korábban a szöveg úgy szólt: „nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul”. Ezt a KIM úgy egészítené ki, hogy akkor sem sértő egy-egy intézkedés, ha az „tárgyilagos értékelésen alapulóan szükséges társadalmi [felzárkózás] elősegítésére irányul” - olvasható a lapban.

Ma a kisebbségi jogvédők minden esetben vádlón a szegregációt kiáltják világgá, és tévesen, minden esetben követelik az integrációt. Holott számos közelmúltbeli iskolaügy mutat rá arra, hogy az integráció vakbuzgó és adott körülmény mérlegelésétől független erőltetése mind a cigányság érintett tagjainak, mind a többségi magyarságnak is rossz – írták a Jobbik programjában.

Iskolákat büntetnek emiatt

Bár eddig is sok helyen már szegregáltan tanultak a diákok, mivel eddig ez nem volt törvényileg elfogadott, több iskolát pereltek be emiatt a kisebbségi jogvédők. A bíróság több esetben a szegregáció megszüntetésére kötelezte az iskolákat. Ennek eredményeképpen sok esetben rágalomhadjárat indult a liberális média részéről, akik ezzel a rasszizmus meglétét próbálták bizonyítani, „szélsőséges szelekció”-nak minősítve a szegregációt. A legfőbb feljelentő az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF), amely már több szervezetet beperelt, így például Gyöngyöspatát, Miskolcot, Kaposvárt, Taktaharkányt és Jászladányt is.

Jelenleg is perelik a nyíregyházi önkormányzatot, valamint görög katolikus egyházat.

Balogh Zoltán kettős énje

„A szegregáció elleni küzdelem többet árthat, mint használ”- jelentette ki pár éve Balogh Zoltán, majd néhány hete a parlamenti szakbizottság előtt azt mondta: „hátráljunk már le arról, hogy minden, ami külön tanulás, az rossz” - emlékeztet a Népszabadság cikke. A miniszter többször is kifejtette, hogy a mélyszegénységben élő roma gyerekek iskolai elkülönítését támogatni kell. Balog Zoltán azzal nem törődött, hogy a magyar uniós elnökség alatt fogadták el az európai roma keretstratégiát, korábban pedig államtitkárként ő jegyezte a Nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégiát. Mindkét dokumentum a szegregáció tilalmát tartalmazza.

A fideszes Járóka Lívia a szegregációellenesség élharcosa

Járóka Lívia fideszes Európa Parlamenti képviselő többször szólalt fel a szegregáció ellen. Szerinte fontos lenne, hogy felszámolják az iskolai szegregációt és megfelelő felzárkóztató, integrált oktatási rendszert biztosítanak a hátrányos helyzetű tanulóknak. Kiemelkedő munkájáért 2011-ben Schmitt Pál köztársasági elnök még Köztársasági elnöki érdemrendet is adományozott.

A szegregáció és az integráció összehangolására van szükség

Vona Gábor utoljára tavaly decemberben nyilatkozott ebben a kérdésben. Véleménye szerint álvita zajlik a szegregáció-integráció kérdésében, és az integráció és a szegregáció hamis ellentétpárjából kik kell törni. Az ilyen megközelítésnek semmiféle eredményét nem tudjuk felmutatni. A kettő hatékony összehangolására van szükség. Sok helyen a cigány szülők kérnek külön osztályt a gyermekeiknek. Nem a szegregáció és az integráció a valódi kérdés, van amikor a szegregáció jó, van amikor az integráció jó, tehát ezeket nem tartom sem egyedülállóan rossz, vagy egyedülállóan jó megoldásoknak, egyszerűen a helyzethez kell mindig idomítani a megoldásokat – szögezte le álláspontját Vona Gábor.

A Jobbik oktatáspolitikája nem erőlteti rá a már meglévő, etnikailag szegregált iskolákra az integrációt, hanem cigány pedagógust, szociális szakembert, többletforrásokat, alkalmazható oktatási módszereket, cigány missziót, keresztény erkölcsöt, erőszakkezelést visz az iskola falai közé.

Népszabadság, hvg.hu – alfahir.hu