A ciprusi elnök szerint muszáj volt beleegyeznie a bankbetétek egyszeri megadóztatásába, mert az eurócsoport tagjainak ülésén választania kellett ezen intézkedés vagy a ciprusi bankok és az ország csődje között. A megoldás nem az, amit akartunk, de a jelenlegi körülmények között ez a legkevésbé fájdalmas – mondta Nikosz Anasztasziadisz vasárnap este a televízióban. Az elnök a beszédében érzékeltette, hogy zsarolásszerűen állították választás elé, mondván, hogy vagy kivetik az adót, vagy csődbe mennek a fő ciprusi bankok, és velük együtt az ország is.
A bankok csődje miatt több ezren elveszítenék a munkahelyüket és bezárna több ezer kisvállalkozás is – mondta, hozzátéve, hogy a legsúlyosabb következmény az euróövezetből való kilépés lett volna. Az adó kivetése kevesebb kárt okoz, mert egy kezelhető helyzet jön létre, és ez meghozza az ország stabilitását és a gazdaság növekedését – érvelt.
Anasztasziadisz azt ígérte, hogy fele részben kompenzálni fogják azokat, akik legalább két évig a bankokban hagyják a betéteiket. Az ígéret szerint egyszeri adó 100 ezer eurós összeg alatt 6,75 százalékos, az e feletti részre pedig 9,9 százalékos lesz. A parlament a tervek szerint hétfőn szavaz róla.
Az ellenzéki szociáldemokrata párt közleményben szögezte le, hogy “az eurócsoport eddig előzmények nélküli döntése egyszer s mindenkorra eltemeti az Európai Unió egyik alapelvét, a szolidaritás elvét”.
Senkinek nem tetszik
Cipruson a lakosság nagy ellenállással fogadja azt a mentőcsomag-tervezetet, amelyről szombat reggel állapodtak meg az euróövezeti pénzügyminiszterek. A 10 milliárd eurós hitelről szóló megállapodás részét képezi, hogy a ciprusi bankbetéteseket 100 ezer eurós összeg alatt 6,75 százalékos, az e feletti részre pedig 9,9 százalékos egyszeri, a bankbetét összegére vonatkozó adó megfizetésére kötelezik. Az adónemtől 5,8 milliárd eurónyi bevételt remél a ciprusi kormány.
A Reuters hírügynökség által idézett politikai források szerint az elnök szándéka szerint azzal enyhítené a károkat, hogy a betéteseket bankrészvényekkel kárpótolná, amelyeket jövőbeli, földgázkitermelésből származó bevételekkel garantálnának. A törvénytervezet szerint azok, akik megtagadják az adóbefizetést, akár három év szabadságvesztésre vagy 50 ezer eurós bírságra is számíthatnak.
Így is sokan élesen bírálták a tervet, mivel az elnök februári megválasztása előtt még egyértelműen az ilyen lépések ellen szólalt fel. Ellenzéki politikusok szerint az elnök “elárulta a nép szavazatát”. Az elnök jobboldali pártjának 20 mandátuma van az 56 fős parlamentben. Koalíciós társa, a 8 mandátummal rendelkező centrista DIKO erős fenntartásainak adott hangot. Az ellenzéki kommunisták, a 19 mandátummal rendelkező AKEL – amely korábban, kormányzó pártként elutasított egy, a mostanihoz hasonló intézkedést – kijelentette: nem támogatja az intézkedést. Az öt képviselőt adó szocialista EDEK pedig “abszurdnak” nevezte a terveket. A legkisebb parlamenti, zöld párt – amely sokak szerint a mérleg nyelve lehet a szavazáskor – jelezte, hogy igazságtalannak tartja a bankbetétek megadóztatását, ezért nem támogatja.