20. A BIHARI VEZÉR

20. A BIHARI VEZÉR Néhány nap múlva Árpád vezér nemesei tanácsa szerint követeket küldött Bihar várába Mén- Marót vezérhez, és azt kérte tőle, hogy ősapjának, Attila királynak a jussából engedjen át neki a Szamos folyótól a nyíri határig és a meszesi kapuig terjedő földet. Elküldte neki ajándékait is, amint előbb Salán titeli vezérnek. Abban a […] Olvasson tovább →

21. MIKÉPPEN MENTEK BIHAR ELLEN?

21. MIKÉPPEN MENTEK BIHAR ELLEN? Árpád vezér küldöttei: Ösbő meg Velek a Tisza folyón a Lúcrévnél átúsztattak. Midőn innen továbbmenve Bihar várába értek, Mén-Marót vezért üdvözölték, és átnyújtották neki az ajándékokat, melyeket vezérük küldött. Végre pedig értésére adva Árpád vezér üzenetét, a fent nevezett földet követelték. Mén-Marót vezér keg Olvasson tovább →

34. NÓGRÁD ÉS NYITRA VÁRA

34. NÓGRÁD ÉS NYITRA VÁRA Ugyanabban az időben Árpád vezér, mikor látta, hogy vitézei jóvoltából ilyen nagy dicsőségre és bátorságos állapotra tett szert, tanácsot tartván, sok katonát hadba küldött, hogy Gömör és Nógrád várának népét meghódítsák neki, sőt ha a szerencse szolgál, akkor menjenek fel a csehek határa felé Nyitra váráig. Ezeknek a hadra kelő Olvasson tovább →

47. A MAGYAR-RÉV

47. A MAGYAR-RÉV Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-r Olvasson tovább →

Karaul Koppányról

Karaul Táltos hagyatéka Géza- Vajk- Koppány Karaul táltos szavaival: “Aranykopjások” Fővezérsége Buzsák-Tatárvár Történelmi feljegyzés Készült: 2002. év szelek havának 12. napján   Szalárd Fejedelem vér-örökén, Tar-Zerénd fia Koppány vértanú halálának, meggyilkolásának, felnégyelésének valóságos történelmi okai. Szellemének üzenete a ma Olvasson tovább →