MÁSODIK RÉSZ: Az ajándékozó Luciferizmus, miszticizmus és sátánizmus A következőkben szeretném Piros Pirula írását megosztani veletek. #2.rész Az 1. részt az olimpiával kapcsolatban itt olvashatjátok. A 3. részt pedig a Paraolimpiai rituálé elemzéséről itt. Hogyan lehetne megfogalmazni, mi az a sátánizmus? Mitől lesz valaki sátánista? Attól, hogy pentagramOlvasson tovább →
Táborszki Bálint:) Ez így van! Az egy dolog hogy valki úgy érzi belül magában, ő milyen jó ember, és ennek az őrült világnak, most hirtelen vége lesz, mert jönnek a fénytestvéreink, és a fejlett technológiájukkal mindent megoldanak helyettünk, mi meg addig hátradőlünk a fotelben és iszunk egy jó hideg sört.:) Ezek az emberek még megfogják […]Olvasson tovább →
Praktikus, de persze tökéletes Nagy Testvér eszköz. A kísérlet jól halad, mígnem megmagyarázhatatlan, a képbe és rendszerbe nem illő ellenállók kezdenek megjelenni a városban… Article source: http://vilaghelyzete.blogspot.com/2012/10/plurality-jovoben-nagy-testver-mindent.htmlOlvasson tovább →
arpiel:) Milyen jogon gondolod, hogy..!!? Nyugi nem sértődök:)Itt mindenki aki olvas, hozzászól érdekli minden oldala az életnek, még ezek a negatív hírű témák is, persze én mindig fújom ilyenkor a magamét, ne ijesztgessük már a népet, de végül is igaza van Buddhának, vagy neked is erről is kell beszélni, tudni, a jó felfedezéséhez meg kell […]Olvasson tovább →
Az más dolog, hogy gondolkodnak és sokkal jobban frissítik információikat, mint esetleg az őket tanítók. Tudják, hogyan kell megszerezni a szükséges tudást néhány klikkeléssel, érzik, hogy soha az életben nem lesz szükségük a töménytelen mennyiségű elavult akadémiai tudásra! Erre mindig az a válasz: “nem tudhatod mikor lesz rá szükséged”…… de tOlvasson tovább →
Az eredmény megerősíti azt a korábbi elméletet, hogy a húsevés segítette az ember nagyméretű agyának kialakulását. “Tudom, hogy szörnyen hangzik a vegetáriusok számára, de a hús tett emberré bennünket” – mondta Manuel Domínguez-Rodrigo, a Madridi Complutense Egyetem archeológusa, akinek tanulmánya a PLoS ONE című nyílt hozzáférésű tudományos portálOlvasson tovább →
A kutatók egyetlen olyan csontleletet sem találtak, amelyeken halálos sebesülés nyomai lettek volna, ez arról tanúskodik, hogy a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens békésen élt egymás mellett a Földközi-tenger partján húzódó hegylánc barlangjaiban. Mi több, a tudósok szerint a neandervölgyi ember sokkal “kifinomultabb” volt, mint eddig feltételezték. Daniel Olvasson tovább →
Őseink legalább kétmillió évvel ezelőtt is komplex technikákat alkalmaztak vadászataik alkalmával, amikor csapdába ejtették majd megölték az antilopokat, gazellákat, gnúkat és egyéb nagytestű állatokat. A Henry Bunn (Wisconsini Egyetem) antropológia professzora áltel bejelentett felfedezés több százezer évvel kitolja az emberi vadászat kezdetének időpontját. A tudósokOlvasson tovább →
A tudósok 1699 régészeti helyszínt vizsgáltak Európában és Ázsiában, a neandervölgyi ember és a madarak “együttélésének” nyomai után kutatva – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon. A helyszíneken világos összefüggést találtak a neandervölgyi ember megtelepedése, valamint ragadozó madarak és varjúfélék (Corvidae) maradványai között. AOlvasson tovább →
A Cambridge-i Egyetem kutatói Anders Eriksson vezetésével először az elmúlt 120 ezer év klímarekonstrukcióját 51 modern embercsoport génállomány-mintázatával kombinálva határozták meg a “kirajzás” időpontját és optimális útvonalát. Hogy kiderítsék, a népvándorlásban milyen szerepet játszhatott az éghajlat, a kutatók egy igen részletes modellt dolgoztakOlvasson tovább →
A Tübingeni Egyetem archeológusai egy valamikori külszíni barnaszénbányában végeznek ásatásokat, ahol számos pattintott kőeszköz és állati csontmaradvány került napvilágra. A leletek arról tanúskodnak, hogy az eszközök, fegyverek egykori készítői, használói ügyes mesteremberek és vadászok voltak, akik rendelkeztek az absztrakt gondolkodás képességével is. A tudósOlvasson tovább →
A pekingi ember egy gyűjtőnév azon emberszabású leletcsoport számára, amelynek maradványait Csoukoutienben (Zhoukoudian), Peking külvárosában találták meg. Az 1927-ben indult hivatalos ásatás óta a pekingi ősemberek hat koponyáját a Csoukoutien egyes számú helyszínén fedezték fel. 1941-ben Pere Teilhard de Chardin a Csoukoutienból származó Homo erectus alaktani stabilitOlvasson tovább →
Az emberevés eme korai példájára a spanyolországi Atapuerca-hegységben, a Gran Dolina-barlangban találtak bizonyítékot, miután Eudald Carbonell (Universitat Rovira i Virgili) és kollégái egy Homo antecessorhoz tartozó, felaprított csontokra bukkantak. (a H. antecessor körülbelül 1,2 millió éve élt Európában, létezése komoly vita tárgya a tudósok körében.) S mivel más Olvasson tovább →
Az emberevés eme korai példájára a spanyolországi Atapuerca-hegységben, a Gran Dolina-barlangban találtak bizonyítékot, miután Eudald Carbonell (Universitat Rovira i Virgili) és kollégái egy Homo antecessorhoz tartozó, felaprított csontokra bukkantak. (a H. antecessor körülbelül 1,2 millió éve élt Európában, létezése komoly vita tárgya a tudósok körében.) S mivel más Olvasson tovább →
„Azt gondoljuk, hogy a sziklarajzok a bronzkorra datálódnak” – summázta friss kutatási eredményeiket a Portugál Régészeti Kutatások Szövetségének (APIA) elnöke, Nuno Ribeiro. A kutató az elmúlt három évben végig azt hangoztatta, hogy az Azori-szigeteken talált régészeti maradványok a portugál hajósok érkezése előtti korokra keltezhetők. „Van egy római kori feliOlvasson tovább →
Az Észak-Laoszban lévő Annamite hegységben felfedezett koponya számít a modern embertől származó, Délkelet-Ázsiában fellelhető legöregebb maradványnak: korát 46 és 63 ezer év közé teszik a tudósok. Az eredmények azt is megmutatták, hogy a korai emberek nem egyszerűen Ázsia partvonalát követték, miközben Afrikából Ausztráliába vándoroltak, ahogyan azt egyes kutatóOlvasson tovább →
A modern ember negyvenezer évvel ezelőtt érkezett Afrikából az európai kontinensre, ahol már régóta élt a neandervölgyi ember. A Homo sapiens és a Homo neanderthalensis mintegy 15 ezer évig élt egymás mellett, majd a neandervölgyi ember kihalt. A sok évezredes “szomszédság” okán végeláthatatlan vita folyik a kutatók között arról, hogy keveredett-e a modern ésOlvasson tovább →
A kínai fővárostól 48 kilométerre délnyugatra található barlangrendszerben Johann Gunnar Andersson svéd tudós 1921-ben fedezte fel az ősember használati eszközeinek maradványait. Az ígéretes lelőhelyen ettől kezdve szinte megállás nélkül zajlottak az ásatások. A pekingi emberből először egy zápfog került a felszínre, majd nyolc évvel később, 1929. december elsejénOlvasson tovább →
A 20. század első felének hagyományos nézete szerint közvetlen ősünk, az 1891-ben Indonéziában felfedezett Homo erectus és a csimpánzok egy közös származási vonallal rendelkeznek. A narratíva tisztázódni látszott, amikor a neves antropológusok, Louis és Mary Leakey 1960-ban Tanzániában kiásták a Homo habilis maradványait, akiben egyes vélemények szerint a kiegyenesedetOlvasson tovább →
A fogak elemzéséből kiderült, hogy az Australopithecus változatosabb étrenddel rendelkezett, mint a modern ember korai elődjei vagy távoli rokonunk, a diótörőként is becézett Paranthropus. A Francis Thackeray professzor vezette nemzetközi kutatócsapat tanulmánya szerint a Paranthropus főként növényekkel táplálkozott, míg a Homo nemzetség korai tagjainak életében már nagyOlvasson tovább →