A járásokhoz kerülnek át az okmányirodák

Szabó Erika szerdai budapesti sajtótájékoztatóján rögzítette: a
járási rendszer kialakítása sem az önkormányzati jogokat, sem pedig
a helyi közügyek intézésével kapcsolatos kérdéseket nem érinti.
Egyelőre nyitott kérdés a fővárosi körzetek száma.

Az államtitkár a járásokról szóló törvényjavaslat részleteit
ismertette az újságírókkal. Szabó Erika elmondta, az
Országgyűlésnek már benyújtott előterjesztés értelmében 81
államigazgatási feladat maradna a jegyzőknél, és 80-at
telepítenének át a járási hivatalokra; utóbbiakhoz kerülnének át
például az okmányirodák.

Elmondta, a járási hivatalok olyan államigazgatási feladatokat
vesznek át a jegyzőktől, amelyeket az állam az elmúlt húsz évben
“kényelmi szempontok miatt” telepített a jegyzőkhöz.

Közölte, az átalakítás “végső célja” az egyablakos ügyintézés
biztosítása az ügyfelek számára, tehát hogy a polgárok egyetlen
helyen, a – 2013 végéig kialakítandó – kormányablakoknál tudják
majd valamennyi ügyüket elintézni. Úgy fogalmazott, az
átalakítással az állami bürokráciát akarják megszüntetni, és az
államot területi szinten átláthatóbbá, hatékonyabbá, egyszerűbbé
tenni.

Elmondta, a tervezet szerint továbbra is a jegyzőnél maradnak azok
az ügyek, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete szükséges, így
például a helyi adózással, a birtokvédelemmel, a hagyatéki
leltározással, a szociális ellátásokkal és támogatásokkal, az
egyes, távhőszolgáltatással összefüggő feladatok, valamint a helyi
védelmi igazgatási ügyek.

A járásokhoz átkerülő feladatok között említette a személyi adat-
és lakcímnyilvántartást, a gyámügyi igazgatást, a gyermek- és
ifjúságvédelmet, valamint a szabálysértési ügyeket. Hozzátette: ez
utóbbi ügyeket már most, április 15-től átveszik a
kormányhivatalok, ahogy az érintett köztisztviselők is átkerülnek
azokhoz.

Közölte, széles körű társadalmi egyeztetést folytattak az
érintettekkel, és társadalmi egyeztetésre is bocsátották a járások
kialakításáról szóló tervezetet. Szavai szerint a jegyzők részéről
teljes megértésre talál az a gondolat, hogy az állam a saját
államigazgatási feladatait a saját szervezetrendszerén, azaz a
járási hivatalokon keresztül végezze.

Elmondta azt is, azok az ingó és ingatlan vagyontárgyak, amelyek a
feladat ellátását biztosítják, átkerülnek a járási hivatalokba. Ez
azt jelenti, nem építenek új járási hivatalokat, így nincs szükség
beruházásokra ahhoz, hogy az új szervezeti egységek
létrejöjjenek.

Szabó Erika arról egyelőre nem tudott beszámolni, hány járás lesz,
hol lesznek azok székhelyei, és mely települések tartoznak majd az
egyes járásokhoz. Jelezte: a járások számát kormányrendeletben
szabályozzák majd. Ezzel kapcsolatban az MTI kérdésére azt mondta,
legkésőbb június 30-áig kell döntést hozni, de bízik abban, hogy ez
már korábban megtörténik.

Arról is beszélt, nyitott kérdés még a budapesti körzetek (a járási
hivatalokhoz hasonló államigazgatási egységek) száma is. Elmondta,
korábban hetet terveztek, de még tartanak az egyeztetések. Jelezte:
van olyan javaslat, hogy legyen inkább nyolc, de kaptak olyan
kérést is a kerületi polgármesterektől, hogy legyen körzet minden
kerületben.

A járási hivatalok vezetőinek jogállását érintő kérdésre azt
mondta, még zajlik az egyeztetés, de a tárca szakmai álláspontja
az, hogy szakember kerüljön a hivatalok élére.

Article source: http://www.metropol.hu/itthon/cikk/868822