A szó

február 21st, 2016

Alapesetben, a modern nyelvészetben a szó, egy jelentéssel rendelkezik. Ennek a gondolatnak a következménye a szótári jelentés fogalma, ami egy jelentést sugall.  A magyar nyelvben ez nem igaz, ezért a magyar nyelv szótári jellegű tanulása lehetetlen. A magyar nyelv ennél több, és egyszerűbb. Tudomásul kell venni, hogy két magyar nyelv létezik egymás mellett. Az egyik a gyöknyelv, a másik a tanított magyar nyelv. Ma Magyarországon az emberek többsége a gyöknyelvet beszéli. Az állami oktatás már a nyelvújítás óta folyamatosan kitanít bennünket a gyöknyelvből, mégis mivel a gyöknyelv magában hordozza az indoeurópai nyelveket is, ezért, viszonylag könnyen megtanulja a magyar ember ezeket a nyelvidegen szabályokat, sőt egyes szavakat gyököket visszailleszt a helyére a gyöknyelv rendszerében és megjelenik a visszaillesztett gyök régi-új szóképe. Például a nyelvünk ős régen természetéből adódóan, ismeri a ViL, ViL -an, ViL -ám, ViL -ágos, ViL -ágit, szavakat. Az elektromosság feltalálása során, csak használatba kellett venni a villany szavunkat. És láss csodát, fel –ViL -ant, nem csak a szó jelentése, hanem a szóképe is megegyezik a feltalált villany szóval. A kettős nyelv addig fog élni a magyar nyelvben, amíg a jelenlegi magyar nyelvtant, és finnugor szemléletet tanítják. A tudományos körök bármilyen erőlködése, a nyelvújítás, azért felesleges, mert bármelyik élő, indoeurópai nyelvrendszer, vagy feltalált „modern” nyelvelméletet vetik be, és próbálják „megregulázni” a mi nyelvünkben az a kitalált, megalkotott elmélet már bent van! A része, sőt működik, mint valami vegetatív[1] rendszer. Mindenki számára világos, hogy egy rendszer legyen az bármilyen, egy részével nem elemezhető, főleg nem szabályozható.

A szavak egymástól való megkülönböztetése, csoportosítása, a szójelentésen kívül, a tudományos nyelvészetben, többféle szempont alapján történik.  A jelenlegi nyelvészeti vizsgálatok a magyar nyelvben, a szójelentés-szóalak összefüggéseit, az alak-jelentés viszonyt tárgyalja. Ez a vizsgálati forma nem teszi lehetővé a gyökelemzést, mivel a gyöknek, nem jelentése[2], hanem szóképe van. A magyar nyelv gyöknyelv, ezért nem alkalmazható rá a más nyelvekben használatos „morfémák” elvonása, mert ebben az esetben legfeljebb szótövet, s nem gyököt kapunk! A szótőnek pedig nincs szóképe, csak jelentése.

A magyar nyelvben a gyök szóképe határozza meg a szó jelentését, és a szóképét. Minden magyarul beszélő ember kialakít a beszéd elsajátítása során a kezdeti szavacskákról egy szóképet. Teljes értékű magyar nyelvet csak így beszélhet! Ezt csecsemő korában[3] sajátítja el.

Ezek alap szóképek, megjelennek a gyermek száján, kezdeti szavacskához kötődve, amit gyöknek hívunk.

Gyökszóképnek, több jelentése, árnyalata létezik!

Tévedés, amikor azt mondják, hogy a gyermek első szava a „mama” vagy a „papa”. Nem. Minden gyermek első szava, egy egyedi-hang[4].  Ilyenek: a[5], aa, á, aá, o, oá, stb. Ezeknek az egyedi hangoknak a birtokába tanulják meg a többi hang kiejtését, és megszületnek kiejtve, a gyökhangok. Azt is meg lehet figyelni, hogy ezekkel az egyedi hangokkal már kommunikál a gyerek. Rámutat „a”, ha nem tetszik, akkor „á” aztán „oÁ”. A gyermeki beszéd első kommunikációja egyedi hangokkal történik. A gügyögő gyermek, használja az egyedi hangok, minden elérhető változatát, nyitott-zárt, magas-mély, hosszú-rövid, az átmenetekkel a teljes leírható egyedi hangrendet.  Később az anyja, a mama szó hajtogatásával, megtanítja a „Ma-Ma”, MaMa, szavakra. Látható ennél az egyszerű példánál, miként sajátítja el a gyerek, a „Ma[6]”, ami a gyermeknek a mama, fogalomban, első sorban az anya fogalom képét.  A MA[7] gyök, gyökszó képe a gyermek gondolkodásában rögződik. Az „anya” szókép mellett elsajátítja a szó többi jelentését is. A magyar nyelvben a „Ma” gyök az egyik legtöbbet előforduló gyök. Legalább egy hangrendi változata szinte minden mondatunkban megjelenik. A gyermekben így alakul ki a gyökről alkotott kép. A „Ma” szókép, már tudatosul a gyerekben és megtanulja a „Ma” Ősgyök fogalmát. A „Ma” ősgyök, az előfordulásának gyakorisága miatt, a magyar nyelv meghatározó Ősgyök képe. Mondhatnánk azt is a „Ma[8]” Ősgyök, a magyar öntudat anyai jelképe! És ez a világ legtöbb nyelvén így van. Legfeljebb nem tudják. A hiányos, a szójelentés tanulására épülő nyelvek nem rendelkeznek, a szótő képével mert a szótő nem gyök, és ezért az egyedi hangzók hangsúlyozását nem értik, mert nem tudják a hozzá kötődő szóképet azonosítani. A szókép hiányában beérik, a Ma szótő, „anya” fogalom tanult, néha idegen nyelvű jelentésével, melynek már a lefordított jelentésen kívül semmi köze sincs a Ma gyök, szóképéhez.

Az egyedi hangok itt csecsemőkorban, alakulnak ki. Ezért változatos a magyar magánhangzók listája. A magas-mély a rövid-hosszú, valamint az időt jelentő egyedi hangok. Általánosságban elmondható, hogy a gyökökben megjelenő magas hangok a jövő, és az isteni szintet, a mély hangok a múlt és a földi szint, fogalmak megjelenítéséhez kötődnek.

A magyar nyelvoktatás másik nagy hibája a mondatszerkezet, hibás tanítása. A nyelvtan szófaji és mondatrész kategóriákba sorolja a szavakat. Ezek a kategóriák a magyar nyelvben nem alkalmazhatók. A magyar nyelv ennél több!  A tanított magyar tudományos nyelvészet a szavakat kétféle módon elemzi, először meghatározza a szó fogalmát ez, az „egyszerű szó”, ezeket összeadva alakítja ki az „összetett szó” fogalmát. A mai nyelvszerkezet vizsgálat elfogadott rendszere, a szavak meghatározott szerkezeti elemeire történő bontása. A szerkezeti elemekre történő bontás, egy előre közös megegyezéssel[9] meghatározott jelentéssel rendelkező szó, felépítésének, elemeinek a definiálását jelenti. Ez a szabályrendszer a ragozó gyöknyelvre nem alkalmazható!  Az alkalmazása téves, hiányos következtetésekhez vezet. Talán úgy néz ki, mint amikor nem ismerjük egy épület elemeinek a nevét, tégla, fal, ablak, és elbontjuk a házat majd bontás közben adunk nevet az egyes elemeknek. Nyilvánvaló ez hibás módszer, főleg akkor, ha tudjuk, hogy a nyelv már a fal építése előtt, sőt az adott szerkezeti elem feltalálása előtt, megalkotta a legjobban ráillő gyököt, és szót.

A magyar nyelv, ragozó gyöknyelv, mivel a szó jelentése nem a szavak előre történő megtanulása során jön[10] létre, hanem a gyökrendszer szóképével, és a szavak ragozásával. A tudatosan kitanító, vagy eltanult jelenleg alkalmazott, szerkezeti vizsgálatok nem ezt az elvet követik[i]. A mellékelt tudományosnak leírt elképzelés helyett a magyar ragozó gyöknyelvben a szavak felépítése az alábbiak szerint néz ki:

A szavak felépítése

  • Szó felépítése

    • Gyök: A gyök hangokból áll.

      • Egyedihang
      • Gyökhang
    • Gyökök összekapcsolódása[11]. Gyökfüzérek. Szóalkotás.
      • A gyökkapcsolat lehet elavult és csonka gyökkel is[12]
      • A gyökök összekapcsolása többféle lehet.
        • Kiejtés szerinti kötődés
        • Gyökkapcsoló kötődés
      • Gyöksorrend: A gyökök, legyen az teljes, vagy csonka gyök, a szóban elfoglalt helye.
        • Hangsúlyos gyök. Általában a szó elején helyezkedik el
        • Képmódosító gyök a hangsúlyos gyököt követi.

Tehát a gyöknyelvészetben a szó, a gyökök egymás után történő rakosgatása[13]. Összefűzése.

Minden szó önálló szóképpel és szótári jelentéstartalommal rendelkezik.

A hangsúlyos gyök gyökképe, a meghatározó, kép és jelentésalkotó, ezt a képet és jelentést módosítja a hozzáfűzött gyök szóképe. Az így létrejött szó képe, és jelentése, már egy új szóképpel és jelentéssel rendelkezik. További gyökök hozzáfűzése, a meglévő szóképet és jelentést módosítja, és újból új kép és jelentéstartalom jön létre.

[1] A rendszer fenntartásához szükséges. Magától működő folyamat.  Az esetek többségében nem is tudjuk, hogy létezik.

[2] Az indoeurópai nyelvészet úgy tartja, hogy a szó a nyelv, a beszéd elkülöníthető egysége, mégis a szó nyelvészeti tartalomként nem használható. Azt állítja, hogy amire a nyelvhasználók képzelőereje is támaszkodhat, az négyféle szót különböztet meg: a hangnyelvtani, a szótári, az alaktani és a mondattani szót. A szó írott, tanulható tartalma a szó jelentése, ez szóképpel nem kell, hogy rendelkezzen.

[3] Valószínű ez minden nyelvben így van, csak a nyelvek nagy többsége már nem érti meg ezeket a kezdetleges szócskákat, amit gyöknek hívunk.

[4] Olvasd, az egyedi-hang fejezetben.

[5] Közbe ne felejtsük el, hogy az egyedi hangok, nem betük, és nem magánhangzók. Az egyedi hang a gyökhangról levált kísérőhang. A gyermek száján is ott van ez a kísérőhang, igaz még nem alakult ki a fogalomképe, de megjelenik, meghallható a halk, „H” hang, ah, áh, ha, többféle képen sírnak, haáh, ahháá, oháh. Csak figyeljünk.

[6] Olvasd: Blogkönyv 2. „B”, „N” Gyökhang című fejezeteket.

[7] Olvasd: Blogkönyv 2. A magyar szavunk elemzése.

[8] Példák: ma, mai, maga, makk, magyar, magas, maga, fogalmak, származás, madár, ima.

[9] A nyelvek többsége, a szó előre körbeírt, jelentésére vonatkozó, egyezményes nyelvtani szabályokban elfogadott, tartalomra, jelentésre vonatkozik. Ezek az elsődleges egyezmények, eleinte kisebb csoportokban, családokban, törzsekben, népekben alakult ki. Mivel a beszéd csak az előre megtanult jelentéstartalmú szavakkal volt lehetséges ezért alakultak ki a szigorú rendre épült nyelvi rendszerek, szabályok. A magyar nyelv nem ilyen. A magyar nyelv gyöknyelv.

[10] A kevés szókinccsel rendelkező gyerek, kapásból megérti, majd használja azokat a gyökökre épülő új szavakat, amit még soha nem hallott. Egy szó jelentését akkor kell megtanulnia, ha az újonnan halott idegen gyökszó, elavult gyököt tartalmaz. A magyar nyelvet, az anyjától megismert gyermek hat éves koráig, megtanulja gyök magyar szóképét! Később elsajátítja a ragozást.

[11] A modern nyelvészetben ez az összetett szó.

[12] Ez a ragozás-toldalékolás, a nyelvészetben.

[13] A gyökök összerakásával új szavak keletkeznek, ezek az új szavak az eredeti gyökök szóképének egyik, másik változatával alakulnak ki és egy újonnan megformált szóképet hoznak létre.

[i] A tanított nyelvszerkezet

A szavak felépítése

  • A Szó

    • Egyszerű szó

      • Szótő (A szótő nem gyök)

        • A szavak legegyszerűbb alakja.
        • Könyv, asztal, alma, szerelem, boldog.
        • Az egyszerű szó szótári alak
      • Toldalékos szó
    • Összetett szó
      • Összetett szó

        • Két önálló szó összekapcsolása[i]
        • Két szóból egy harmadik jelentés keletkezik[i]
      • Többszörösen összetett szó
        • Három vagy több szó összekapcsolása
      • Toldalék[i]
        • Rag
        • Jel
        • Képző
      • Kötőhang

 

Article source: http://blog.kromek.hu/?p=6359

Karaul Koppányról

augusztus 31st, 2015

Karaul Táltos hagyatéka

Géza- Vajk- Koppány Karaul táltos szavaival:

“Aranykopjások” FővezérségeAranykopjások főkincstárnok
Buzsák-Tatárvár
Történelmi feljegyzés
Készült: 2002. év szelek havának 12. napján

 

Szalárd Fejedelem vér-örökén, Tar-Zerénd fia Koppány vértanú halálának, meggyilkolásának, felnégyelésének valóságos történelmi okai. Szellemének üzenete a ma élőknek és az utánunk következő ősturáni Szittya nemzedékeknek.

Taksony fia Géza Nagyfejedelem uralkodása idejében a Hadak útjára tér Zuárd fia Tar-Zerénd. Zerénd fia Koppányt választják meg Somogy-ország az Ormánság és a Száván túli területek Pajzsra emelt fejedelmének. A hatalmas nagy kiterjedésű szállásterület nem csak gazdagságot, de igen sok csatás batirt /vitézül harcoló/ katonát is biztosított, amit elődeinktől örököltek.

Koppány Fejedelem feladata volt biztosítani a visszaszerzett Hon és nemzet, Dél-délnyugati védelmi rendszert az Írottkőig! Ő volt Géza Nagyfejedelem bal-szárny vezére, ősi szóval jelölve /bal dogri khán/. Az Észak-északnyugati országrészek, szállások védelmezése Tarkács úr vér örökén Lébény vezér a jobb szárny /jobb dogri khán/ volt, amíg a Hermánok álnok módon meg nem gyilkolták. A Derék had vezérlése a Nagyfejedelem tisztsége volt, amíg az ősi hadirend és törvényeknek helye volt a Szittyák egyet akarásában! Géza Fejedelem, Taksony Vezérfejedelem hirtelen eltávozása után kezdetét vette az a történelmi taktikázás, hogy az új Fejedelem, Róma, Quedlinburg és Bizánc kegyeibe is kedvezni kíván, annak érdekében, hogy a megváltoztatott Ősi Törvényekkel az esetlegesen hirtelen bekövetkező halála után fiának, Vajknak biztosítani tudja a Vezérfejedelemséget. Amíg Sarolta Fejedelem asszony élt, addig Géza ezen ügyeket titkolta. Az új felesége Adalheid mellett, aki a Quedlinburgi német-római császárnak volt unokahúga, már mindent meg merészelt tenni! Vezéreink és az előkelők meggyilkoltatásától sem riadt vissza. Sarolta Fejedelem asszony apját, Erdélyi Gyulát a Szakrális Fejedelmet Esztergomba hívja vezéri tanácskozás ürügyén. Foglyul ejti és rövid idő múlva, Adalheid és a német császár titkos támogatásával meggyilkolják! Róma és Quedlinburg terület hódító érdekeinek mar csak egy fejedelem, áll útjukban az erőskezű Tar-Zerénd fia Koppány, a konok, keményfejű, a Somogy-országi Vérszerződést hűséggel követő Nagyúr.

Egész seregével /24.000 fő/ áll ellen Róma és Quedlinburg térhódítási szándékainak, amit még a Karolingok idejében fondorlatosan elterveztek..! Quedlinburgban, Augsburgban és Rómában kitervelték, hogy Koppányt rá kell venni szűk kíséretével, hogy az ősi szokás szerinti Nyári Napforduló ünnepsége után, Vajk és az őt segítők kíséretében Esztergomba menjen, ahol Karoling Keresztény szertartással Koronás Fejedelmi királlyá választják és megtanácskozzák az ország további fontos ügyeit. Barantázó Karaul Fürkészek jelentették, hogy a nyugati gyepükön túl nagy készülődés van. Koppány bízik Géza fia Vajk adott szavában és megparancsolja, hogy a Veszprém melletti Sólyi mezőről a seregek térjenek vissza szállásaikra. Minek után Koppányt rászedték, hogy csak pár előkelőt és kisszámú fegyveres kíséretet hozzon magával, Esztergomba vonultak. Eközben titokban Gizla, Bajor hercegnő a Bajor Király lánya, Vajk jegyese, Veszprémbe 10.000 fős nehéz vértest, Adalheid tanácsára Esztergom köré további 10.000 főt vonultatnak fel. A Vezérfejedelem szállása köré telepítik le őket, minden Szittya Magyarnak az ősi jogon bírt szállásaikról el kell költözni!

Erdélyi Gyula meggyilkolása és Koppány foglyul ejtése után váratlanul meghal Géza Nagyfejedelem!?

Ezt követi nagy sietséggel Vajknak a nyugati zsidó-keresztény szertartással megkeresztelése és ezt követően a Német-Római Császár és a II. Szilveszter pápa szentesítésével királlyá koronázása! Koppányt négyfelé vágva meggyilkolják, kíséretét felkoncolják. Vajkot és Gizlát erős vértes kísérettel Fehérvízvárra menesztik, és fogva tartják, amíg a Somogy-országi magyaroknak színe-javát lemészárolják. Koppány Fejedelem testét az ország négy részébe szétviszik lrettentésként.

Keresztény diadalként 5 évig ujjonganak Európában!!!

Az ősi Hont több mint 40,000 idegen vértes sereg és fanatikus, kegyetlen hittérítő lepi meg! Már nincs védelmező sereg, aki tud elbujdosik láperdők mélyére. Az évekig tartó nemzetpusztító, ország-rabló tevékenységeket tovább tetézi, hogy a pápa tanácsára, Vajk-István király parancsára elégetik az ősi írott krónikáinkat, halálbüntetés és vagyonelkobzás terhe mellett megtiltják annak használatát, lerombolják ősi Napszentélyeinket és azokat, aki ehhez mégis ragaszkodnak, kivégzik, karóba húzzák, vérebekkel marcangoltatják széjjel!!!

Vajk-István miután rádöbben iszonyú tetteire, megroppan lelkében, de mar túl későn!

Rómából, Quedlinburgból, Passauból, Bizáncból érkeznek olyan szerzetesek, akik alig beszélik nyelvünket, de hittérítésben, kegyetlenkedésben élen járnak minden gonosz előtt!!!

Jönnek Bajor, Szász, Germán, Frank, Itáliai, Bizánci, Szláv érdekek szószólói. Róma és Bizánc tanácsára megjelennek a rabbik is!!! Mind harácsol, gyilkoltat és az új királytól jogot, címeket kapnak cserébe!

Ilyen sorsra jutott ATILLA-ÁRPÁD büszke ősi népe! Elhagyta nemzetvédő ősi törvényeit, erkölcsét ősi Egy Igaz Isten tisztelését!

A jövevények a maguk írásával, lelkével, hamis történelmi krónikák írását terjesztik a jövő nemzedékeinek számára!!!

Ezek a hamis krónikák azt a hazug szellemiséget sugallják, terjesztik, hogy az ős turáni Szittya fajták megmaradása érdekében kellett felvenni a nyugati kereszténységet, ami biztosítéka volt megújulásunknak.(?)

Ha a Bizánci kereszténységet, Iszlám vagy Buddha hitét vesszük fel, akkor elvesztünk volna??? Igen

nyugat térhódítóinak minden esetre! Az ősiség megtartása, védelmezése nem tette volna lehetővé, hogy a dicső emlékű ATILLA-ÁRPÁD-KOPPÁNY népe szolga legyen és ősi honunk, ősműveltségünk ebek, rabló népek kénye- kedvére, mára megismétlődve elvesszenek!!!

A Szeri pusztán a Vérszövetség Törvényeit nem azért erősítették meg, hogy törvényszegő, nemzetáruló,

idegen szolgaságba vigye Szittya fajtánkat! Másolatban mellékelten csatolva az egyház által kitalált Koronázási ügy, ami csak arra szolgált, hogy a tétovázókat megtévesztve hitelesítsék a szertartást, öröklési jogokat.

Az ősi Táltos Iztan-Hu Napisten Koronát keleten készítették, és az ékesítette ITIL TAN-HU KHÁN fejét, Batbaján Bezmer Ghagánt, Álmos fia ÁRPÁDOT is ennek birtokában kellett volna Pajzsra emelt Vezérfejedelemmé választani, azonban Baján Khagán idejében Nagykároly hadai elrabolták! Szilveszter pápa az őt hatalomra juttató német császár parancsára adta vissza. A 16 társzekérrel elhurcolt ősi ereklyés tárgyainknak a nagy része még a mai napig is idegenek birtokában vannak!! Az Égi Táltos Tan-Hu Khán Koronájának, égi kardnak, Tan-Hu Khán választásnak helyét, részletes leírását mellékelve közlöm. A szertartást i.sz. előtt 216. évben Cin.Shi Huang Ti császár krónikása jegyezte le aprólékosan.
A jelen feljegyzést készítette az őrző

Tokmak Karaul Táltos,
Koppány élő ivadéka.

Közzétéve: 2015.08.31. Eredeti írásmóddal.

Az Arvisuráról

június 8th, 2015

Még egyszer Paál Zoltán ARVISURA című könyvéről.

A magyar közbeszédben, az interneten, a történelemmel, a magyarok eredetével, múltjával kapcsolatos fecsegés, közben, gyakran felmerül az ARVISURA által megfogalmazott világ. Bemutatott történelem.

A Püski kiadónál 1998-ban megjelent két kötetes mű egy olyan magyar múltat mutat be számunkra, ami az addig tanultakhoz viszonyítva kiemeli a magyarságot, a hivatalos történelembe tanított szerepéből.

Nekem egy eredeti gépelt kézirat másolata van meg „A Palócok regevilága” címmel 1972. évi dátummal.

Ebben Paál Zoltán leírja, hogy kitől és hogyan kerültek hozzá „a régi regék” és a történeteket. A kéziratot Ózd város fennállásának 700. évi évfordulója alkalmából adta át, a városnak.

Az átadásról így ír:

„Az évforduló alkalmából szeretnék átnyújtani kedves városunknak és a palócságnak egy csokorra valót e régi történetekből, tisztelettel adózva egykori bajtársaim emlékének.”

A mű keletkezésének körülményeit, annak tartalmát a magyar társadalom még nem fogadta el. Azt sokan kifogásolják.

Paál Zoltán egyszerű ember volt, kohász, legalább tízezer oldalt tesz ki a kézirat, az Arvisurák. Ezeket a történelmi eseményeket, azok összefüggéseit, annak összetettsége miatt azok a történészek sem merik elemezni, akik jártasak a saját területük hivatalos változatában. A történeteket, azok valóság tartalmát, cáfolni bizonyítékokkal nem tudják. Talán ezért, a hivatalos körökben gyártott áll fikciókkal próbálják kikezdeni. Jobb lenne, ha a cáfolatok a „tudományos” világ megalapozott összefogásával jelenne meg, és nem kitalált legendák gyártásával, a történet megírásának körülményeiről. Nem kell többet látni az egészben, mint amit Paál Zoltán mond: személyes élményként élte meg. Nem a mű születésének a körülménye a hátborzongató a kérdésben, hanem az, hogy az ARVISURA tartalmától félnek. Továbbá az, hogy a mai hivatalos történelemírással megegyezik. Ha el kell valamin gondolkodni, akkor ezen el lehet. Amennyiben ehhez a gondolathoz hozzá tesszük, hogy a hivatalos tudományos körök meg sem próbálják „tudományosan” cáfolni, akkor ez aggasztó, bármi is az igazság.
Maga az írás nagyon összetett ezt nem elég elolvasni, ezt a művet egy életen át tanulni kell. Nekem sikerült a könyv megjelenése előtt elolvasni, az első kézirat egy másolatát. Nem sokat értettem belőle. Ma már tudok benne keresni, mert tudom, hogy találom meg az adott témát. Aki azt mondja erről a műről, hogy valamivel nem ért egyet, arról tudni lehet, hogy nem olvasta, vagy ha olvasta, akkor nem értette meg.

Legrosszabb esetben azt lehet mondani, hogy nem tudom elfogadni ezt vagy azt a leírt, dolgot. Ellenben, egy ilyen ellenérzésnek kell, hogy legyen magyarázata. Ha az ellenérzésnek van, megfogalmazható tényszerű magyarázata, akkor erre, az Arvisura magyarázatot ad. Ha nem találom meg a magyarázatot, hogy miért nem fogadom el, akkor szubjektív elfogult ellenérzéseket fogalmazok meg, az Arvisurával szembe. Ez félelmetesnek tűnik. Ezért ez egy valóságos, (racionális) történet rögzítés.

Mivel minden lehetséges a mű keletkezésével kapcsolatba, azt tudni kell, hogy nem egy ember fejéből pattant ki. Egy ember ennyi ismerettel nem rendelkezik, legfeljebb leírja.

Nagyon nagy előnye az Arvisurának, hogy legendát teremtett. Számomra ez a tény a legfontosabb. Lehet, hogy nem véletlen az írás időpontja, felkészíteni a társadalmat, rendszerváltás előtt van az ország, és ezt a körülményt a párt felső vezetői már láthatták előre. Nem tudni az igazságot. A könyv kiadása mégis csak nehézkesen majd harminc év elteltével, 1998-ban történt meg.

A történet azt írja le, nem sértve a hivatalos történetírást, hogy miként lettünk magyarok.

2015 Június 8.
Kromek Pál

Article source: http://blog.kromek.hu/?p=6341

Nem betegség – éhezik – gazigazito.hu

június 6th, 2015

Nem betegség – éhezik – gazigazito.hu.

Article source: http://kacsa.rajtmester.hu/?p=346

Csák Máté

június 4th, 2015

Csák Máté a magyar történelemben.

Arvisura kivonatok.

Trencséni tartományúr

Trencséni tartományúr

Az 1030. évben megrendezett pusztaszeri Nagy-Süánon részt vett fejedelmi ifjak mind vállalták, hogy 1030-1035 között valamennyien kiveszik részüket Budavár beavatott központjának a Budavár-Abavár-Lebedvár-Kevevára útvonalon lebonyolítandó áttelepítésben. A Budavári beavatott központ lassú áttelepítése már 1015-1022 között megindult, de a pusztaszeri megállapodás szerint 1035-ig be kellett fejezni. Ez a magyarázata, annak a pusztaszeri Nagy-Süán fontosságának, mert részt vevői felesküdtek az átszállításban való közreműködésre.

 

 

 

 

Ezek voltak:

 

Mihály-Vazul         Géza                Pirok             Taksony            Csák                 Vajk

954-989           951-997           928-954          926-970          943-978          969-1038

 

Szár László            Karos             II. Zoltán         Gerencsák       III. Zoltán          Tolma-                                                                                              Judit

988-1038           948-970           988-1025          960-998         1007-1036      966-1026

 

Bogyiszló                Imre             II. Ajtony           Győr             Bagamér           Erős                                                                                                  Csák

1008-1031           1007-1031       970-1031       987-1031         1006-1036      978-1017

 

Az Élet kegyhelye kimenekítésének gondolata a királyi családtól: Tolma-Judittól és Orseolo Ottó feleségétől, Ilonától eredt. A királyi család egyes tagjai is részt vettek benne. Az egyik legfontosabb szállítmányt, a Szövetség ládáját 1301 Aranyasszony havától 1031 Aranyasszony haváig öt fejedelmi személy szállította el Budavártól Abavárig: Bogyiszló, II. Ajtony, Győr, Bagamér és III. Zoltán. Imre azért nem tudott ebben részt venni, mert éppen a Tiszakeszi és Pozsonykeszi között állomásozó tárkánysereget kellett II. Konrád ellen mozgósítania.

 

Ennek a szállítmánynak gyors és biztonságos elvitele azért volt fontos nehogy az avar kincsekhez hasonlóan ezek a hun törzsszövetségi értékek is a német császárság kezére jussanak. Read more »

Az Aranybulla

május 31st, 2015
Jeruzsálemi

II. Endre (András)

A pusztaszeri vérszerződéskor a Magyar Birodalmat alapító 12 törzs egyenként 2-2 javaslatot terjesztett elő. Ezzel az alaptörvény 24 cikkelyessé vált. Ez volt az alapja az Aranybullának.
Az Aranybulla 31 pontját Budavára, Avarbástya, Kurszán vára és az új kancellária vezető emberei az 1222. év húsvétjára összeállították. A 31 pont, az egykori Kövezsd (a hun törzsszövetségből származó kínai császár) 30 törzsének és a kasszuk, etruszkok és hikszosziak összes törvényei figyelembevételével jött létre.
A pusztaszeri alkotmányból született Aranybulla 31 pontja változatlanul fennmaradt. Ebből az időből az 1222-es népszámlálás adatai alapján Magyarország külső vármegyéivel együtt 72 vármegyét számlált és egészen az ujgur területekig (Magyarka fővárossal együtt) valamint az Aranybulla pontjaiban szereplő üzbég tartományokig terjedt.
Pósa Pál az 1222-es Aranybulla megszerkesztésénél a nemzetségi közösség megbonthatatlanságát hangsúlyozta, amelyben a honfoglalók parasztságának családonként az 1 eke fóldet az ország területén biztosítani kellett. Ez a mai értelemben a Megyer törzsben 10 hold, a Kéri-Keszi törzsben 20 hold, Erdélyben 25 hold, míg Árvában-Sárosban 30 hold használatára jogosított. 31-ik pontként a nemzet vezető erejeként a Csák, Kurszán és Pósa-nembéliek szaporaságaként, összeházasodások folytán a nemesség fegyveres ellenállásai jogát iktatták törvénybe, ha a király az Aranybullában lefektetett ígéretét nem tartja be.
Budavár, Avar-bástya, Kurszánvára és az új Kancellária vezető emberei 1222 húsvétjára összeállították az új „Aranybulla” 31 pontját Kövesd 30 törzsének, és a kasszuk (etruszkok és hikszoszok) összes törvényeinek figyelembevételével. III. Honorius pápa csak 1222 végén értesült az Aranybulla követeléseiről:

1. Minden évben köteles a király megjelenni az egész nép előtt, hogy az ország népének panaszát meghallgassa a túlkapásban lévő főúri és főpapi cselekmények miatt, hogy a bűnösök az országból kiűzessenek. Read more »

Ősiségünk

május 11th, 2015

A Magyarországon, a Kárpát-medencében élő népek nyelvének alakulása szorosan összeforr a magyar nyelv eredetével.

A nyelvünk, a magyar nyelv, magában hordozza a világ történelmét, a világ vallásait, a tudományokat.

Ezért titkolják előlünk.

Mondja Kiss Dénes, másokhoz hasonlóan, mintha a „Marsról” jött volna.

Valamikor a rendszerváltás után, amikor a Fidesz hatalomra került, volt Orbán Viktornak egy elszólása:

„Azt mondták, mindent meg szabad tennünk, mindet! Nincsenek tabu témák, mindenhez hozzá lehet nyúlni, meg lehet változtatni!

Csak egy dologhoz nem nyúlhat senki az a nyelv!”.

Visszanézve ez így is történt!

Valószínű pontatlanul idézek, de megmaradt bennem ez a gondolat azóta sem hagy nyugodni. Miért ez a nagy titkolózás, kik mondhatták, hol mondhatták és főleg miért?

Ekkor kezdtem el foglalkozni a magyar nyelvel azóta sok minden megvilágosodott előttem. Ilyen a történelem hamisítás.

Mivel több esetben látom a vitákat az alternatív történelmi álláspontok, és a „Tudományos”, vagy annak mondott felfogás között mindig eszembe jut a fenti elszólás.

Úgy gondolom, hogy rengeteg, kitűnő alternatív történelmi írás létezik a témában. Lássuk be, ezek mind csak egy-egy szeletét tartalmazzák a valóságnak. Vannak átfogó művek, vannak kitűnő részterületekkel foglalkozók. A gond az, hogy a mai tudományos szemlélettel vizsgálva mindegyikben találhatók kifogásolni valók.

A közelmúltban a Magyar kormány létrehozott egy intézetet, ami a magyar nyelvvel kíván foglalkozni. 2014-ben megalakult a Magyar Nyelvstratégiai Intézet néven a magyar nyelv védelmében. Számomra már a neve is elrettentő. Mivel foglalkoznak? Talán fejlesztik a stratégiai célok irányába? Most olvastam egy szlogenjüket:

-A Magyar Nyelvstratégiai Intézet azért dolgozik, hogy meg értsék, egymást az emberek-

Én kérdezem, a paraszti beszéd erre nem alkalmas? Az még jobban pellengérre kerül? Szégyen, Magyarország a világon az egyetlen ország ahol a gyerek az iskolában a saját nyelvének a tantárgyától fél a legjobban. Mi lesz itt? Ezt még fejlesztik?

Az iskolákban, nem csak rosszul, hanem rosszat tanítanak. A jelenlegi hivatalos nyelv, a nyelvújítással, a helyesírással, elszakadt a magyartól, a nyelvtől. Kigúnyolják, leminősítik, megbuktatják, ha magyarul beszél és nem ismeri a “kiművelt”  mesterséges, mondhatnám kitalált, kifejlesztett, beszédet. Szívesen használom ezt a fogalmat “kiművelt”,  mert kitűnően tükrözi, azt, hogyan tanítják ki a gyereket a nyelvének ismeretéből. Régen mogyoró pálcával tették, manapság a nevelés egyéb eszközeivel. Ha az oktatással megtévesztik a gyereket és egy nem létező, mesterségesen megalkotott, mesterséges szabályok közé zárt, nyelv irányába terelik, akkor elvész az utolsó is a nyelvünk.
Ez a fő hiba!

Ahogy nézegetem, a fenti intézetről szóló írásokat úgy látom ez egy “mézes madzag”. Félek eleget fog tenni az elvárásoknak. Előbb utóbb tenni kell valami, de úgy mint a történelembe, itt is kellenek manőverek, melyek az alkotók reményei szerint többet ártanak, mind használnak.

Amíg nem merik az igazságot kimondani, hogy a magyar nyelv, az ősnyelv, amit több nemzetközi fórum felismert, csak mi magyarok , főleg a kiművelt honfitársaink, tagadjuk, addig egy idegen nyelven megfogalmazott nyelvészeti intézet nem tudja a magyar nyelv ügyét szolgálni!

A fenti állításom, több “alternatív” témába jártas író megfogalmazza, akiknek a történelmi írásaira több esetben hivatkoztam én is, és mások is. Ez már több száz éves folyamat. Horváth István, Grandpierre K. Endre, Badinyi, stb. Kérdezem én miért nem a rovást, azok forrásait, a ragozott nyelveket, a gyököt, kutatják? Mert azok magyarok? A nyelvünkön van?
Egy szó mind száz. A fenti intézet nem jöhetett másért létre, mint a megtévesztés, a kiművelés fokozása.

Abba reménykedek, hogy rosszul látom ezt a kérdést. Milyen szép is lenne, ha egyszer hivatalosan, Magyarországon is elismernék az Ősi jussunk. Netán ha tanítanák. Mégis, hogy jövök én ahhoz, hogy elvárjam a magyar gyereket magyarul kell tanítani!

Mégis reménykedem, na nem a kormányokban, hanem a nyelvünkben. A magyar nyelvet nem kell félteni, nem árt neki semmi. Rengeteg ellenséges és a valóságtól elrugaszkodott mű jelent meg az elmúlt ezer esztendőben. Voltak divatkorszakai az idegen nyelvekkel, tudományos és féltudományos szavakkal fertőzve, de átélte. Így lesz ez most is, a tudományos és angol irodalommal. A mi nyelvünket mai napig, szinte változatlanul beszélik, míg az uralkodó angolt beszélők nem értik meg Sekszpirt (Shakespeare). Az a tudás, amit ez a nyelv, a magyar hordoz, örök-életű. Mint írtam ez az emberiség ősnyelve, ami magában hordozza a világ történelmét, és tudományát. Én úgy látom, hogy van kapcsolat az egyiptomi, kánaáni, sumer, kínai, indián, indiai, ősi írásmód, azok hiedelem világa, valamint a magyar nyelv között. Nem mondanám, hogy “spirituális” ez a kapcsolat, pláne nem ezzel a szóval, de még lelki jellegűnek sem hívnám, ez egy valóságos kapcsolat. A nyelvünk is valóságos alapokon nyugszik, nem hordozza a hiedelmek elvont képét. Igaz azt kitűnően megjeleníti. A magyar nyelven, a fonetika, annak megjelenése, az írt és kimondott beszédtekintettel a rovásokra, úgy tartalmilag mind formailag is hasonlóvá teszi a magyar és az ősi nyelveket, írást. Úgy gondolom leginkább az egyiptomi nyelvhez kapcsolódik.
A nyelvünk a természeti törvényeket úgy mondja el, mintha megszerkesztették volna a szavainkat. Ezt más nyelvek nem jelenítik meg.
Egyszer talán eljutok addig, hogy leírom ezeket a gyököket, ragokat.

Minket magyarul beszélő embereket nem sújtott a bibliában leírt nyelvzavar.

Nem a mi nyelvünk keveredett össze, hanem azoké, akik mindig más a magyartól eltérő szavakkal büszkélkedtek. Ellopták, eltanulták, majd egyezményessé tették ezeket a szavakat, amit nem értettek, így születtek meg az Indoeurópai kevert nyelvek. Ez a folyamat ma is tart. Szinte szégyellem, amikor a kigondolt idegen kifejezések helyett magyar szavakat használok, mert attól tartok, hogy nem értik meg. Ezt az elidegenített tudást verik belénk. Nem tudják, hogy nekünk van szebb, jobban kifejező szavunk egy-egy fogalomra.

Na és az a szó az eredeti!

A témában a rovásokkal és az egyiptomi hiedelemvilág kapcsolatával én is foglalkozom, írtam is pár száz oldalt róla. Most egy gyök szótáron dolgozom, igaz nekem nincs olyan hajlamom, hogy publikáljam. Most, itt nem hozok példákat, mert az egyiptomi, a Sumer, a Kánaáni, példáktól hemzseg a web, és nagyon sok igazságot hordoz.
Az én gondolkodásom valóságos (racionális). Lehet, hogy ez, az iskoláink bűne, nem tudom. Vannak előttem titkok, olyan kapcsolatok a nyelvünk, a történelem és a tudományok között, amit a véletlenek sorozatának lehetne hívni, amikor arról beszélünk, hogy a nyelvünk, milyen mértékben adja vissza, jeleníti meg az előbb felsoroltakat. Az, aki a magyar nyelv szerkezetébe elmélyed, láthatja ezt a beágyazódást. Amit biztosan feltűnik, hogy ebben a nyelvben megjelenő tudás, több ezer éves, tartalmakat jelenít meg. Ezért logikus az állítás, hogy nem lehet 1-2 ezer éves nyelvről beszélni, mert a legrégebbi nyelvemlékek, fentebb említett, mezopotámiai, kínai, egyiptomi, kánaáni leletek, egytől-egyig tartalmaznak magyarul megjeleníthető, nyelvi bizonyítékokat. A véletlenek sora végtelen. Ez maga egy paradoxon, amit csak az Ősnyelv old fel.
Létezésére, magyarázat lehet az isteni beavatkozás, az idegen kultúrák befolyása, nem tudom melyik igaz. Egy biztosnak látszik. Ez magától, -a nevetséges rogyadozó tákolmány, a törzsfejlődés elmélete keretében,- így nem tudott kialakulni.

Az is biztos, hogy nem lehet a magyar nyelv olyan nyelvek fejlődésének a kivonata (szintézise), melyek kevesebbek a kifejlődött új nyelvnél. A fordított „Indoeurópai tudományos” gondolkodással,  a nyelvi fejlődés elképzelésével szemben, az igazság az, hogy ez fordítva működik.

Elvenni csak abból lehet, amiből van mit. A magyarból mindig volt, és lesz!

Néha a legegyszerűbb igazságokat nem látjuk meg, mert elhisszük, amire “kitanítottak”.

Érdekes módon kapcsolódik a nyelvi kérdésekhez az Őstörténetünk.
Őstörténetünket illetően, jelenleg a szokásos gondolkodásmódtól eltérően, -ezalatt az előadott, vagy másként, eladott folyamatokat értem,- két gyökeresen eltérő vélemény létezik.

  1. Az egyik folyamat a történelem teljes Ősi folyamatáról beszél a nyelvek megjelenésétől kezdve. Ez a gondolkodásmód a Kárpát-medencébe teszi a kezdeteket, az Ősmagyar eredete, és legalább 150-300 ezer évre.

    1. Azt mondja a magyarok ősei, bárhogy is hívták őket mindig a Kárpát-medencébe éltek. Istenek idegenek leszármazottjai, a nyelvüket az Istenek beszélték. Ezért, szinte másodlagos a magyar népnév, és ember kezdeti kialakulásának okfejtése. A vándorlások forrása és célja a Kárpát-medence, közbe megőrizve a magot, az emberiségnek.
    2. Talán ez a legjobban szélsőségesnek nevezett teljesen elutasított gondolatmenet, és ezzel foglalkoznak a legkevesebben. Erről mindenki hallgat. Kimagasló képviselője – Magyar Adorján. A Csodaszarvasról írt Londonban megjelent munkájában adott hangot annak a nézetének, hogy a magyarok “kezdettől fogva, mindenkit megelőzve a Kárpát-medencében laktak”. Magyar Adorján és követői a Kárpát-medence őslakosságát is magyarnak képzelték.
  2. A másik gondolatmenetet folytatóknak két fő csoportja létezik.
    1. Az egyik az ismert mindennapi politikától irányított tudományos gondolkodásmód.
    2. A másik az ebből kifejlődött “alternatív elméletek” sorozata a Krónikáink magyarázata. Ennek a tudományostól eltérő irányzatnak a legismertebb képviselője dr. Kiszely István a következőket mondja: Saját hagyományaink őstörténetünket a hunokkal, az európai történettudomány (Flavius, Jordanes, Freisingi Ottó, Spalatói Tamás, Brémai Ádám, Regino prümi apát stb.), pedig a szkítákkal kapcsolja össze; ez utóbbi alatt értve minden “Keletről jövő ismeretlen népet”. A “klasszikus műveltséggel” rendelkező szerzők a magyarokat gyakran Gógtól és Magógtól származtatták. Ezek az elméletek mind a Kárpát-medencébe való vándorlásokat emelik ki és részeltetik.
      Egyre inkább terjedőben van a sumer-magyar rokonságnak a nézete, amelyet Badiny Jós Ferenc, +Bobula Ida, Csőke Sándor, Endrey Antal, Gosztonyi Kálmán, Hary Györgyné, Mészáros Gyula, Nagy Sándor, +Oláh Béla, +Padányi Viktor, +Schédel Antal és +Zakar András és sok más szerző képviselt, illetve képvisel. E kutatók közül néhányan komoly művelői a sumerológiának és a Kárpát-medencébe bekerült iráni eredetű népeknek – a szkítáknak, a szarmatáknak (és szauromatáknak) valamint a jászoknak – kultúrája és nyelvi eredetéről valós adatokat szolgálnak, de nem “a magyarság” eredetét kutatják. Hozzáteszem: főleg nem a jelenlegi, és az “Ősi” Kárpátmedencei népeket és nyelvet!

A poszt-sumer lakosság a hsziungnu törzsszövetség tagjaiként a hunokkal is bekerültek a Kárpát-medencébe. A sumer kultúra – elsősorban a nyelv – őseinkre való hatását Bakay Kornél így magyarázza: “A sumerok a kép (fogalom) írást szóírássá alakították át, jóllehet ez már részben az akkádok (szemiták) uralma idején történt. A sumerokat ugyanis Kr.e. 2600 táján legyőzték az akkádok, ám 2100 körül ismét uralomra kerültek a sumerok. Ezt követően a sumerok egy része észak felé, a Kaukázus irányába vándorolt, nagyobb része pedig véglegesen beolvadt az elámi, majd az asszír (szemita) népbe. A sumer kultúra tovább élt a babiloni birodalomban, majd a kassu és a káld országlásban (Kr.e. 1500-700), amikor a szkíták megjelenek Kr.e. 700 táján, Újbabilónia már csak holt nyelvként ismeri a sumert. Nem lehet véletlen, hogy a világ eddig vizsgált 300 nyelvének mindegyikében megtalálhatók ósumer alapszavak közel sem egyforma mennyiségben. Jelen ismereteink mellett feltehető, hogy a szkíták már a Kr.e. II. évezredben találkoztak sumer nyelvű népekkel a Zagrosz és a Kaukázus közötti térségben; innen ered az ótörök és a sumer nyelv egymásra hatása”. A régészeti adatok alapján a török (türk) népek őshazáját Belső-Ázsiában kell keresnünk és aligha lehet kétséges, hogy a nagyállattartó lovas népek kultúrájára nagy mértékben hatott az ókori Kelet művészete, hitvilága és nyelve.

Az “Arvisura” (Igazszólások) problémája. 1998-ban a Püski Kiadónál jelent meg két vaskos kötetben Paál Zoltán ózdi vaskohász sajátos írása, az Arvisura. Mondák, regék, népi hagyományok a palóc kézművesek világából címmel. Az Igazszólások műfaját nehéz meghatározni, talán a regéhez áll a legközelebb. A történet a belső-ázsiai óhazában kezdődik, és különösen sokat foglalkozik a hunok történetével és életével. Paál Zoltán táltos regős népművész, aki ihletettségében, öntudatlanul úgy hasonlítja és gyűjti össze őseink történetét, hogy a népi hagyományok elvesztik élüket és igazi regévé nemesednek. Paál Zoltán regős kultúrájában egységes ősi nagyállattartó világban látja a magyarságot, mely világ a Kínai Nagy Faltól a Kárpát-medencéig húzódott. A szerző sajátos írásában a régmúlt idők tiszta forrásvízét emberi tisztességgel és jó szándékkal hozza felszínre, hogy elvezessen bennünket az általa “megálmodott” őshaza mesevilágába. A regei múlt nem sért hiteles történelmet, de elviszi az olvasót egy olyan csodálatos világba, amelyet “európaivá válásunkkal” elvesztettünk. A szerző egyetlen könyvet nem olvasott a magyar őstörténet témájából, ismereteit az utolsó manysi fő táltos unokájától szerezte.
Mivel első sorban a magyar nyelvel, annak elhallgatott összefüggéseivel foglalkozom, ezért úgy gondolom, hogy a Magyar Adorján gondolatmenetével tudok azonosulni.

Folytatása következik: A gyök és a rag.

Egyes részletek dr.Kiszely István könyvéből valók.

Article source: http://blog.kromek.hu/?p=6326

VoD

április 4th, 2015

 

Gyökszó Pusztagyök

Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD.

Szóbokor gyök szint:Második szint.

Jelentése: Víz.

A szó fajtája: Főnév.

Fogalomkőr: VaD

Gyökpár: VoD-VóD és VoD-VöD

Leírás: Egy folyadék, ami beiVóDik, felsziVóDik, felfuVóDik tőle aki megissza.  A VoD maga a VaD víz. Ahogy beiVóDik egy VöDör VoDka, majd felsziVóDik, úgy már több VöDör VoDa kell hogy a felfuVóDás elmaradjon.

Kialakulása: iVoD, ciVóDik, saVoD (saVaD), óVoD, szavak, értelemadó gyöke.

Eredet: Szanszkrit: uda elágazás szláv VoD, VoDa

Források:

Article source: http://wiki.kromek.hu/?p=433

VöD

április 4th, 2015

 

Gyökszó

Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD.

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Ami bent van.

A szó fajtája: Főnév.

Fogalomkőr: VaD

Gyökpár: VoD-VöD és VöD-VőD

Leírás: Ami belül van. Pl. A VöDörben, a víz. Családban a VőD, és akkor az anyós eVőDik, belűről eszi magát.  Mondja is az embernek te le-löVöD.  BőVöDik, szöVőDik, teVőDik, stb.

Kialakulása: VőD, VöDör, bőVöD, SzöVöD, szavak értelemadó gyöke.

Eredet: Ómagyar: VöD=Viz Magyarkor: VöD-Őr: A Víz őre. elágazás: VéD

Források:

Article source: http://wiki.kromek.hu/?p=435

ViD

április 2nd, 2015

 

Gyökszó Ősszó Elavult gyök Elvont gyök

Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD.

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Kisebb.

A szó fajtája: Főnév, Tulajdonnév.

Fogalomkőr: VaD

Gyökpár: Nincs

Leírás: Az eredetitől, kisebb, távolabbra került.

Kialakulása: ViD innen Rö-ViD. Az alacsony Dá-ViD. A nagy városnál kisebb ViD-ék. Az elkülönült kisebb népcsoport DraViDa. A gondoktól megszabadult e-ViD e-ViD-ens akkor ViD-ám. Elágazás! evidencia. Megrövidít, ha likViDál. 

Eredet: ViDŐsszó (A VaD-on tól kisebb) Ősmagyar (Főnév, tulajdonnév, településnév) Ómagyar (ViD=ViD-ék, ViD-ám, aki a gondoktól megszabadult röViD.) Elágazás! eViDens. reViDens, proViDens, proViDencia, likViDál, DáViD Középmagyar ViDám (ViD-Elvont gyök)

Források:

DÁVID

DÁVIDHÁZA

DÁVIDSZŐLŐ

DÁVIDVÁGÁS

DÉLVIDÉK

DÉLVIDÉKI

dravidák

EGYHÁZVIDÉK

ÉJSZAKVIDÉKI

ÉLETVIDÁM

ELVIDDEGÉL

evidencia

FELVIDÁMÍT

FELVIDÁMÍTÁS

FELVIDÁMUL

FELVIDÁMULÁS

FELVIDÍT

FELVIDUL

FELVIDULÁS

FOLYAMVIDÉK

HATÁRŐRVIDÉK

HATÁRVIDÉK

HEGYVIDÉK

HELYVIDÉK

IDŐRÖVIDSÉG

individuális

ÍVIDEG

KIVIDDEGEL

likvidál

MEGRÖVIDÍT

MEGRÖVIDÍTÉS

MEGRÖVIDÜL

MEGVIDÁMÍT

MEGVÍDÁMODIK

MEGVIDÁMUL

MEGVIDÍT

MEGVIDUL

MUNKAVIDOR

MUNKAVIDORSÁG

NEMES-VID

NYELVIDEG

NYELVIDOM

ŐRVIDÉK

PARTVIDÉK

PÉZSMAVIDRA

providencia

RAJNAVIDÉK

RAJNAVIDÉKI

REVID

revideál

RÖVID

RÖVIDEBBÍT

RÖVIDEBBÜL

RÖVIDECSKE

RÖVIDED

RÖVIDEDEN

RÖVIDEDIK

RÖVIDEN

RÖVIDFARKÚ

RÖVIDFÜLŰ

RÖVIDÍT

RÖVIDÍTÉS

RÖVIDÍTMÉNY

RÖVIDÍTŐJEL

RÖVIDKARÚ

RÖVIDKE

RÖVIDKÉL

RÖVIDLÁBÚ

RÖVIDLÁTÁS

RÖVIDLÁTÓ

RÖVIDLEG

RÖVIDLEGES

RÖVIDLET

RÖVIDNAP

RÖVIDRENDSZER

RÖVIDSÉG

RÖVIDÜL

RÖVIDÜLÉS

RÜVID, RÜVIDEJT

SARKVIDÉK

SZEMVIDÍTÓ FŰ

SZENT-VID

SZIGETVIDÉK

SZÍVVIDÍTÓ

SZÓRÖVIDÍTÉS

TEHÉNVIDÍTÓFŰ

TENGERVIDÉK

TÉRVIDÉK

TISZA-VID

TÓTVIDÉK

TŐZEGVIDÉK

ÚJDÁVIDHÁZA

UJVÁROS, ÚJVIDÉK

ÚJVIDÉK

VÉGRÖVIDÍTÉS

VÉGVIDÉK

VID (1)
v. VIDA, férfi kn. amannak tárgyesete: Vidot, emezé: VIDÁT; latinul: Vitus, németül Veit. A nyelvészek egynek tartják Guido névvel a régi felső német witu szótól, mely fát jelent, innen a régi felső német Wito, Wido, am. Holzmann, Waldmann, Waldbewohner. Hazai történetünkben emlékezetes Salamon királynak ily nevü tanácsosa. Tájdivatosan: Vido, Vidos, Vitus.
VID (1)

VID (2)
falu Veszprém m.; NEMES~, falu Somogy, TISZA~, Bereg m.; KIS~, puszta Somogy, RÁc~ Szabolcs m.; helyr. Vid-ra, ~on, ~ról.
Vid (férfi keresztnév) (délszláv)
A Gujdó megfelelője.
VÍD, VID
VID, (1); 2) puszta Torontál m.; helyr. Vidá-ra, ~n, ~ról.
VIDA

Vida (férfi keresztnév)
A Vid kicsinyítőképzős származéka.
VIDAFÖLD
Településnév
VIDÁK
Településnév
VIDÁLY
Településnév
VIDÁM

VÍDÁMAN

VIDÁMHÁZA
Településnév
VIDÁMÍT

VIDÁMÍTÁS

VIDÁMÍTÓ

VIDÁMODÁS

VIDÁMODIK

VIDÁMON
Településnév
VIDÁMON

VIDÁMSÁG

VIDÁMSÁG

VIDÁMUL (1)
(víd-ám-ul) ih. Vidám módon; derült, jó kedvvel; megelégedést, örömet mutatva; nem komoran, nem szomorúan.
VIDÁMÚL (2)
VIDÁMUL, (vid-ám-úl) önh. m. vidámúl-t. Vídámmá lesz; kedve kiderűl. Megvidámúl, fölvidámúl.
VIDÁMULÁS

VIDÁMULÁS

vide (olasz)
Ld. (zene)
VIDEFALVA

vidék
Szűkebb értelemben minden, a fővároson kívül eső település. Tágabb értelemben az összes olyan település, amely közigazgatásilag nem város. De ilyen egy település és az ahhoz kapcsolódó környezet “A Saar-vidék Németország egyik szövetségi tartománya az ország délnyugati részén”.
VIDÉK

VIDÉKI

VIDÉKSÉG

videlicet (latin)
Tudniillik, azaz, vagyis.
VIDEO CD

vider
Veder, vödör (erdélyi szó)
VIDER

viderdruk (német)
Hátnyomás (nyomdászatban)
VIDERNIK

videsne? (latin)
Látod-e?, nem látod?.
VIDI

VIDI

vídia
Wolfrámkarbid-ötvözetű kemény szerszámanyag.
vídia

vídia

vidia-fém
Szén- és kobalt-tartalmú wolfram: rendkívül kemény anyag, melyet fúrásokra használnak.
vidimo (latin)
Láttamoz, aláír.
vidimusz
Fiúcska, aki vízkeresztkor a pappal járja a házakat (székely szó)
VIDINNEL

VIDINNEL

VIDÍT

VIDÍT

VIDÍTÁS

VIDÍTÁS

vidiusi
Vidius által leírt vagy Vidiusról elnevezett (Guido Guidi, 1500-1569)
VIDOMBÁK

VIDOMBÁK

VIDONC

VIDONC

vidor
Vidám, fürge, élénk, jókedvű, derűs, mosolygós. Ritka férfi keresztnév “dr. Modor Vidor (1910-79″.
VIDOR (1)
Nyelvújításbéli szó
VIDOR (1)

VIDOR (2)

VIDOR (2)

Vidor (férfi keresztnév) (magyar)
Jelentése: vidám.
VIDORAN

VIDORÍT

VIDORÍT

VIDORODÁS

VIDORODÁS

VIDORODIK

VIDORODIK

VIDORSÁG

VIDORSÁG

VIDORUL

VIDORUL

VIDORUL (1)

VIDORUL (1)

VIDOS

VIDOS

Vidos (férfi keresztnév)
A Vid kicsinyítőképzős származéka.
VIDOVAN

VIDOVAN

VIDOVEC

VIDOVEC

Vidra
Lutra lutra (állat)
VIDRA (1)

VIDRA (1)

VIDRA (2)

VIDRA (2)

Vidra elecke
Menyanthes trifoliata (növény)
Vidra keserűfű
Kéttanyás cikszár, Vizi göcsfű (Polygonum amphibium) (növény)
VIDRABŐR

VIDRABŐR

Vidracibet
Cynogale bennettii (állat)
Vidra-cickány-félék (család)
Potamogalidae (állat)
Vidracickányok (alcsalád)
Potamogalinae (állat)
Vidracickányok (család)
Potamogalinae (állat)
VIDRACIKSZÁR

VIDRACIKSZÁR

VIDRAECSET

VIDRAECSET

Vidraelecke
Menyanthes trifoliata (növény)
VIDRAELECKE

VIDRAELECKE

Vidrafélék (család)
Lutrinae (állat)
VIDRAFOGÁS

VIDRAFOGÁS

VIDRAFOGÓ

VIDRAFOGÓ

Vidraformák
Lutrinae (állat)
Vidrafű
Menyanthes trifoliata (növény)
VIDRAFŰ

VIDRAFŰ

Vidrafűfélék (család)
Menyanthaceae (növény)
Vidrafűlevél
Trifolii fibrini folium (növény)
vidrafűlevél
Trifolii fibrini folium (növény, orvosi)
Vidragörény
Putorius lutreola (állat)
Vidrakeserűfű
Persicaria amphibia, Polygonum amphibium (növény)
Vidramenyét
Putorius lutreola (állat)
VIDRÁN

VIDRÁN

Vidrapatkány
Rattus lutreolus (állat)
VIDRÁSZ (1)

VIDRÁSZ (1)

VIDRÁSZ (2)

VIDRÁSZ (2)

VIDRÁSZAT

VIDRÁSZAT

VIDRÁSZEB

VIDRÁSZEB

VIDRÁSZTACSKÓ

VIDRÁSZTACSKÓ

VIDRATOROK

VIDRÁTSZEG

VIDRÁTSZEG

VIDRAVAS

VIDRAVAS

VIDTÁNC

VIDTÁNC

VIDUL

VIDULÁS

VIDUMA

ZÁVIDFALVA

Article source: http://wiki.kromek.hu/?p=430