A helységneveinkről

A helységek nevei a mai névbesorolások alapján a földrajzi nevek egyik fajtája.

A helységnevek fontos forrásai a magyar nyelvnek, a történettudománynak, a régészetnek és a néprajznak.

A mai magyar tudományok, nyelvi keletkezésük, kialakulásuk szempontjából nem elemzik a neveinket, így a helységneveket sem. Ennek elsődleges oka a nyelvek genetikai eredetvizsgálata a nyelvcsaládosítás használata, a nyelvfejlődésben, szembe más típusú nyelvelemzési módszerekkel, ennek a vizsgálata kínos eredményekhez vezetne. A magyarországi és a Kárpát medencei helységnevek szinte egytől egyig rávilágítanak, nem csak az adott település, keletkezésére, hanem annak elnevezésének változására, alakulására, állandósulására. A közvetlen magyar nyelvterületeken kívül is léteznek a magyarhoz hasonló elnevezések, melyek a nyelv kiáramlásának a bizonyítékai. Ilyen a tamana kutatás területe. A tamana-kutatás[1] a hivatalost követő, nyelvészi és történészi álláspontok szerint áltudomány.

A helységnevek sokszor tájékoztatnak bennünket a település keletkezéséről, jogi helyzetéről, úrbéri viszonyairól, első birtokosáról, a lakosság egykori nemzetségéről, foglalkozásáról, vallásáról, társadalmi helyzetéről.[2]

Ezeken a tulajdonságokon túl elfelejtenek foglalkozni magának a névnek a kialakulásával, mert az a magyar nyelv gyök szerkezetű felépítéséhez vezet. A nevek kutatása során hibákat követnek azok a nyelvelemzéssel foglalkozók, akik egy- egy adott fogalomhoz kötik a nevek kialakulását. Ilyen szóba jöhető fogalomkőr lehet, egy személy neve, isten vagy istenek neve, esetleg egy adott természeti fogalomkőr, folyók, vizek, fák, hegyek, dombok nevei, egyszóval minden más, egy konkrét(!) tulajdonnévből történő eredeztetés.

A településnevek ezért messzemenően nem lehetnek azonosak a település első okleveles említésével. Egy településnév okleveles említése előtt már hosszabb ideje, kellett, hogy létezzen, mert nem került volna másként említésre.
Az ősi neveink első sorban kéthangú, később háromhangú, gyökszavakból álltak. Ér, Őr, Tó, Báb, Bécs, Pécs, Bács, Tab, Bud, Szár, Bal, Bál, stb. Később ezeknek megjelentek a ragozott és képzett változatai.  Minden toldalék tulajdonságok, viszonyok, hozzáadását jelenti. Ezekre később kitérek részletesen. Ez igaz a honfoglalás kora előtti nevek többségére is, persze ezeknél más hozzá adott toldalékokat, görög, latin, lehet tapasztalni.
A hajdani gyepű rendszerhez köthető neveink még tartalmazzák az ősgyököket Ilyenek az őr, Ár, később az avar korban ezek bővültek megjelentek a következő végződések: -gyepű, -vár, -szoros, árok, -kapu, -torok, -gát, -strázs, -les, -vég öszve tételű helységnevekben. Pl. Ároktő, Kőkapu, Őr, Lövő, Les, Végfalu stb.
A keresztény egyház szervezése is nyomot hagyott a magyar helynévadásban. A falvak egy része felvette védőszentjének a nevét, pl.: Szentkirály (Szent István!), Szentmihály, Szentbenedek, Szentlőrinc stb. Az egyházszervezetre utalnak a Püspöki, Apáti stb. helynevek. E nevek lehetnek egytagúak, mint Monostor, Apáca, Kápolnás, Remete, és összetettek, pl. Révkolostor, Bátmonostor.

Amennyiben látható és könnyűszerrel beazonosítható egy településnév konkrét személyhez, tisztséghez köthető elnevezése akkor vizsgálni kell a személy, vagy tisztségnév forrását, eredetét. A honfoglalás korában gyakori volt a vezérek, törzsek, tisztségek után megnevezni a településeket. Fel kell azonban figyelni, hogy ezek a nevek még nem voltak birtokos viszonyban. Nem álltak a helységek és azok lakói a névadó tulajdonában. Ilyenek, Fajsz, Solt, Nyék, stb.
A kárpátmedencében történő keresztény hittérítéseket követően jelentek meg a személynevekhez köthető birtokos jelzők. Ez két dolgot magyaráz meg, elsősorban azt, hogy a keresztény hittérítések előtt nem létezett birtokos jelzős névadás. Tehát a településnek nem volt tulajdona. A birtokos viszony kifejezése annak a tudatállapotnak a megjelenítése a helységneveinkben, amikor egy települést a gazdájához kötik a település nevével is. Ezek a névadások az ezerkétszázas évektől terjedtek el.  A tulajdonviszony megjelenésének több változata létezett melyek kitűnően kifejezik a településhez köthető viszony módját. Ilyenek: -háza, -laka, -ülése, -hídja, -pataka, -falva[3].  A tulajdonviszony meghatározásánál a nyelvészeink tudatos félrevezetést alkalmazva a név után elhelyezett –i melléknév képzőt, birtokos raggá léptették elő, ezzel megtévesztve a birtokviszony alakulását és alakítva nyelvünk szerkezetét. Tehát az i végződésű nevek nem a tulajdonviszonyra, hanem az elszármazásra utalnak. Egyes körökben divatozott „i” helyett „y” az használata, de ez sem a tulajdonviszonyt, hanem a származást igyekezett bizonyítani. A nemesi neveknél jelenthette a tényleges elszármazást például; Bátori, Mária Terézia korában sok zsidó vett fel Y-ra végződő nevet, Például Karády Később volt időszak, amikor a kormánykörökben elvárás volt az „y” használata. Tehát az „i” birtokviszonyra utalhatott,de nem azt fejezte ki, hanem az elszármazást ilyenformán ezek a nevek melléknévből lettek főnevek.
A legősibb neveink egyike az ősi szakmák nevei, melyek a nyelv fejlődésével változtak. Az elszórt egy két házas tanyavilág szakembereinek a nevei jellemezték a Kárpát medencét. Némelyek változatlanul maradtak és ma is érthetők; Ács, mások, toldalékoltak; Csat Csatár, Fon Fonó, Szánt Szántó, Hal Halász, Szek Szeker Szekeres, Szár[4] Szárszó, stb. A foglalkozásnevek sorra követhetők a társadalom tulajdonviszonyának a szerkezetében. Egyes foglalkozások, tulajdonosai nem tartoztak senkihez, hanem önállóak voltak ilyenek, Hal, Ács, Bél, Ló, Vas, Réz, Méh, Kany, Sarl, Szek, Szék, ezekkel foglalkozók, a legrégibb szakmák.

Elkülöníthetőek a Királyságokhoz köthető foglalkozások Udvarnok, Pohárnok, Lovász, Csatár, Csitár, stb.[5]

Neveink természetes névképzője a „d” hang. Névképző, segédhangzó nélkül járul részint önálló, részint elavult és elvont gyökökhöz, mint: faj-d, hol-d, hó-d, föl-d, csen-d, min-d, gon-d, bár-d, kar-d, mor-d, zor-d, gerez-d stb., továbbá az and, énd, ond, árd összevetett képzőkben, mint: gal-an-d, bel-én-d, bol-on-d, csal-ár-d.
A „d” helynévképző az l, n, r, s, z hangokkal végződő gyökökből az 1200 as évek előtt, hoz létre helységneveket; Tol-d, Szen-d, Szun-d, Ér-d, Udvar-d, Tömör-d, Kakas-d, Farkas-d, Nyáras-d, Köpös-d, Szepez-d. A birtokviszonyok kialakulása után ugyanez a képző kifejezi a birtokviszonyt is a helynevekben; Udvard, Kakasd, Farkasd, Nyárasd az Udvaros, Kakasos, Farkasos, Nyáras –aD, eD helynév képzővel.
A kereszténység terjedése meghatározóvá vált a helységneveinkben. Gyakran megjelenik az egyház a templom jellege, rangja, alakja, színe; Kerekegyháza, Kövesegyháza, Fejéregyháza, Veresegyháza). Egyes helységnevek a település földrajzi fekvésével; Árokalja, Dolina, Dombegyház; a környező patakkal, tóval Feketepatak, Küküllő vár, Tóalmás, Tóhát; erdővel, mocsárral, láppal Almás, Aszaló, Vesszős, Tölgyes, Lápos kapcsolatosak. Később megjelentek az egyházas pusztai szakmák elnevezései után a települések jellemző tevékenységéhez köthető elnevezések. Szöllős, Szerdahely, Vásárhely,

A tulajdonviszonyok változása során a királyok adományaiból telepített települések tulajdonosai adtak nevet, egy pusztának, falunak. Az Osztrák magyar monarchia vetett véget ennek a szokásnak rendeletekkel kezdték szabályozni a települések elnevezései. Ma erről már törvény rendelkezik.

 

 

Csütörtök, 2020. január 23.

 

[1] Tamana-kutatás: A világ területein megtalálható földrajzi, törzsi, családi és személynevek előfordulását vizsgálja.

[2] A falu sorsfordulói, átalakulásai sokszor együtt jártak a név változásával vagy módosulásával. A helységnevek közül Árpádkoriak azok, amelyek önmagukban puszta személynevek, pl. Fajsz, Solt. Hasonlóképpen régiek a törzs- és nemzetségnévvel jelzett települések, pl. Nyék, Megyer.

[3] Később előfordult, hogy a falva alak megrövidült és fa alakban szerepelt (Mihályfa, Péterfa, Ábrahámfa). Ez a változás nem feltétlenül az egyszerűsítés, miatt következett be. A 13–14. sz.-ban alakult irtványközségeknél jelentős a -fája, -vágása, -lehota összetételű helységnevek száma, mely az előző állításnak ellent mod és igazolja a fa alakot.

[4] Szár László nevéből.

[5] Ezek egykori foglalkozására, szolgálatára, adózására utalnak.  Keletkezésük az 1200 as évek után.  Ács, Kádár, pohárnok, Csitár (csatár, pajzskészítő, fegyvergyártó).  Fazekas, Fonó, Födémes (méhes, kaptáros). Gerencsér (fazekas), Halász, Hodász (hódvadász), Szakácsi (szakács). Hőgyész (menyétvadász), Lovászi , Lovász. Madarász, Márcadó (méhsörrel adózó). Ötvös, Pecér (kutyapecér), Halászi (halász), Sarlós, Solymár, Szakács, Szántó, Szekeres, Szöllős, Szücs, Takácsi, Tárnok, Timár, Udvarnok, Vadász, Vasas, Verő (kovács) – helynevek.

Article source: https://blog.kromek.hu/?p=6393

Rozmaring

 

A rozmaring az árvacsalánfélék családjába tartozó nemzetség növényfaja, fűszer- és gyógynövény. Dél-Európában honos, de Magyarországon is újra kedvelt. A kámforra emlékeztető keserű, aromás fűszert az örökzöld bokor leveleiből kapjuk.

 

Rozmaring

A rozmaring jótékony hatásai között tartjuk számon a következőket: javítja a memóriát és a közérzetet, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságokkal bír, védi az immunrendszert, serkenti a vérkeringést, méregteleníti a szervezetet, védi a szervezetet a bakteriális fertőzésekkel szemben, késlelteti az öregedést, továbbá gyorsítja számos bőrbetegség gyógyulását.

Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a rozmaringban található karnozinsav képes felvenni a harcot olyan toxikus anyagokkal, amelyek az agyi funkciók frissességét befolyásolják. A rozmaring természetes összetevői értékes fehérjéket biztosítanak az agy számára, amelyek pozitívan hatnak a döntéshozó folyamatokra. Javítják a sérült DNS-ek és sejtek működését. Elősegítik továbbá az acetilkolin lebomlását; ez a kémiai anyag serkenti az emlékezőképességért és az interperszonális kommunikációért felelős sejtjeink működését.

A rozmaring egészségre gyakorolt jótékony hatásai

Memóriajavító

A rozmaring egyik legkorábban dokumentált gyógyászati felhasználásának célja a kognitív képességek serkentése volt: a feljegyzések szerint a rozmaring szagolgatása 75%-kal javíthatja a memóriát és fokozhatja az intelligenciát, valamint a koncentrálóképességet.

A rozmaringot kapcsolatba hozzák továbbá azzal, hogy időseknél, valamint Alzheimer-kórban és demenciában szenvedőknél fokozza az agy kognitív teljesítményét. Hatékony alternatíva vagy kiegészítő lehet tehát ezeknek a jelenleg még gyógyíthatatlan betegségeknek a modern kezelésében.

Stresszoldó

A rozmaring jellegzetes illata már önmagában javítja a hangulatunkat, kitisztítja az elménket és a gondolatainkat. Enyhíti a stresszt és a szorongást a krónikus szorongásban vagy stresszhormon-egyensúlyhiányban szenvedőknél. Belsőleg vagy külsőleg, a bőrön való alkalmazása esetén hasonló hatást vált ki. Az aromaterápiában a rozmaring illóolajat hasonló célokra használják.

Immunrendszer-erősítő

A rozmaring antioxidáns, gyulladásgátló és antikarcinogén aktív komponensei az immunrendszert veszélyeztető, a szervezetet károsító különböző betegségekkel és kórokozókkal veszik fel a harcot. Az antioxidáns vegyületek mintegy másodlagos védelmi vonalat képeznek a szervezet saját immunrendszere mögött; a rozmaring pedig ezekből a hatékony vegyületekből – úgy mint rozmarinsav, kávésav, betulinsav, karnozin stb. – jelentős mennyiséget tartalmaz.

Antibakteriális szer

Mintha a rozmaring általános immunerősítő hatása nem lenne önmagában is elég, a növény kifejezetten hatásos a gyomrot támadó bizonyos bakteriális fertőzésekkel szemben.

A H. pylori baktérium egy gyakori és igen veszélyes kórokozó, amely gyomorfekélyt okozhat. Kimutatták, hogy a rozmaring gátolhatja a kialakulását. Hasonlóképpen, a rozmaring hatásos lehet a Staphylococcus fertőzések megelőzésére, amelynek évente százezrek esnek áldozatul világszerte.

Bizonyítékokkal megalapozott orvosi javallata nincs. A rozmaringolajat a népi gyógyászatban emésztési zavarok (diszpepszia) kezelésére és a gyomor–bél-rendszer enyhe görcsös állapotainak oldására, továbbá enyhe izom- és ízületi fájdalmak és enyhe perifériás keringési zavarok enyhítésére használják. Népgyógyászati felhasználása nem bizonyítékokon, hanem hosszú távú tradíción alapszik. Nyersen és szárított állapotában is használják a fürdővizek (gyógyfürdők) illatosítására, miközben a fürdőző szervezetét felfrissíti. Idős patkányokon végzett kísérletek során enyhítette az oxidatív stresszt. Egy 20 fő bevonásával végzett vizsgálatban kimutatták a rozmaringolaj élénkítő hatását, míg indukált diabéteszes patkánymodellen végzett kísérletben a lipidprofil javulását tapasztalták a rozmaringkivonat hatására.

Article source: https://kert.kromek.hu/2020/01/18/rozmaring/

SOK

Az előbb kiléptem újra egy fb csoportból.
Amikor kértem a felvételem ígéretesnek tűnt, de rá kellett jönnöm, hogy elrugaszkodott magyar gyűlölők osztják azt észt nyelvi kérdésekben Az új divatot a Török és Mongol nyelvi eredetünket igyekeznek bizonyítani, igaz e közbe kifogásolják az akadémikus tevékenység finnugor elméletét. Egy szócikk miatt, amely, Laszlovszky néven született, vettem a bátorságot az alábbi címszók kifejtésére.

SOK

A „SOK” szavunk gyökszó.

Gyökhang párja az SK gyökhangpár.

Ilyenformán a legfelsőbb szintű szóbokor, amibe tartozik az a SK gyökpár alkotta szóbokor.

Meghatározó egyedi hangja az O[1] hang. Az Ó hang többes számú képzőként vesz részt az SK gyökhangpár meghatározásában. Ez a gyök ilyenformán a SOK szavunk, mely szó fokozva a több egy változata. Sok, több, mégtöbb[2], legtöbb[3].

Az O középképző a többes szám képzésére:

  1. Az O hang mind középképző egyes személyragos főnevek többesszámu második személyében, többes számot hoznak létre, pl. folt, folt-ok, folt-o-tok (folt-tok helyett); gond, gond-ok, gond-o-tok (gond-tok helyett); hant, hant-ok, hant-o-tok (= hant-tok); ok, ok-ok, ok-o-tok (ok-tok); húr, húr-ok, húr-o-tok (húr-tok).
  2. Ezt a tulajdonságot követik az ak, ek, ěk, ők többesragu nevek, az illető hangzóikra nézve, pl. ház, ház-ak, ház-a-tok; kép, kép-ek, kép-e-těk; szěm, szěm-ěk, szěm-ě-těk; kert, kert-ěk, kert-ě-tek; ököl, ökl-ök, ökl-ö-tök; csűr, csűrök, csűr-ö-tök.
  3. Oly jelenidőbeli igék többesszámu második személyében, melynek törzse két mássalhangzóval végződik, mint: áld, áld-o-tok, (áld-tok); olt, olt-o-tok, (olt-tok); irt, irt-o-tok, (irt-tok); szalaszt, szalaszt-o-tok, (szalaszt-tok); fogyaszt, fogyaszt-o-tok, (fogyaszt-tok). Ezen o-nak a vékonyhangu igékben ě vagy ő felel meg, pl. rejt, rejt-ě-těk; kezd, kezd-ě-těk; dönt, dönt-ö-tök; küzd, küzd-ö-tök; ereszt, ereszt-ě-těk; füröszt, füröszt-ö-tök.

Jelentései:

  1. Nagyszámú, nagymennyiségű, azonos dolgok kifejezése. Pl.: sok könyv, sok ház, sok ember, stb.
  2. Gyűjtőszóhoz (por), búza, gabona, krumpli) kapcsolódva nagyobb mennyiségét fejezi ki, pl. Sok por van az utcán. Sok búzája, sok burgonyája termett.
  3. Idő hosszának a meghatározására használjuk, sok idő eltelt, mióta Czucor ezeket a gondolatokat papírra vetette mégtöbb[4] idő eltelt Ballagi okfejtése óta.
  4. A középszerűnél több kifejezése. A kellő mértéket, a középszert, túlhaladja. Pl. Ez már még is sok. Ami sok, csak sok. (Km.). Soknak sok kell.  Sok sem tarthat örökké.  Ez az ember sokat iszik, eszik, aluszik. Sokat mondott. Ne beszélj oly sokat. Sokat héjáz magának, azaz sokat képzel magáról. Na és ide tartoznak az okosok.

Ellentétpárja a KEVÉS

A SOK gyökszó elszármazása, megjelenése más nyelvekben.

  • A SOK szó gyökíze: SO rokon a to  to-va szó gyökével és a hasonlító fok -bb törzse maga a to felhangulag ejtve; innen a csagataj[5] tok = sok.
  • Továbbá alapfogalomban, mint egy tömegben létező sokaságot jelentők, szintén rokonok vele: csok-or, csok-ros (dupla pl. viola, szegfű, melyeknek sok szirmaik vannak); így a gyökízt illetőleg cso-mó, mi sokat, valamiből többet összekötve foglal magában; cso-port pl. ember, és csapat, azaz, sereg, falka. Kínai nyelven sú = sok (multi, omnes), si (colligere, capere; decem).
  • Egyezik vele egészben a ság ség képző is, mint sokaságra vonatkozó, pl. katonaság, papság, polgárság, ami a katonák, papok, polgárok összes serege, sokasága.  ~SÁG, ~SÉG képző.
  • A héber nyelvben suk jelentései: 1) fluxit, progressus est, 2) abundavit kifolyott, bővelkedett stb. s ennél fogva Nagy János is a magyar sok szót ahhoz hasonlítja.
  • Egyezik vele szintén egészben a török csok,
  • Csagataj csok, tok, top (Vámbéry),
  • Kínai tszűng (multi); tszůng (plura simul ligare vel caperae, omnes, omnino, simul);
  • Mongol czuk, mely ami egész, együtt, egyesített (das Ganze, beisammen, vereinigt), honnan czukcza am. halmaz (der Haufe, die Anhäufung).
  • A cseremiszben šuko, hegyi cseremiszben šuka szintén am. sok;
  • így a vogulban is szau, szagu, s a déli vogulban: šau;
  • A finn-ugor nyelvekben a rokon hangu szók érteménye: sürü.[6]

[1] Középképző pl.

[2] Még több!

[3] Rendhagyás: A nyelvünk kialakulásának a kezdetére jellemző, amikor a szóalakot új alak veszi át a szókép kifejezésére. Hasonló rendhagyás több nyelvben előfordul, a szóképek kialakulásának változása során. Ezen rendhagyást más nyelvekben is látni, pl. latinul: multus = sok, plus= több; hellenűl poluV, pleiwn; németül: viel, mehr, tótul: mnoho, wjícz stb.

[4] Fokozás. SOK- TÖBB- LEGTÖBB,

[5] Kelet-Kazahsztánt, Üzbegisztánt, Kirgizisztánt, Tadzsikisztánt és Észak-Afganisztánt magába foglaló  a Csagatáj Kánság.

[6] A példák a CZF szótárból származnak.

Magyar

Úgy gondolom, még ebben a multikulturális világban is, alapvető, és elengedhetetlen, a nemzeti hovatartozás értelmezése mindenki életében.

Ha valaki Magyarnak vallja magát, akkor az a Magyarság tudat.
Az évezred első éveinek szociálliberális kormányzatai, a polgáriasodás vágyát terjesztő, Zsidó- Keresztény politika, ezt másként gondolja. Évezredek óta, új és egyre újabb kultúrát, történelmet, fedeznek fel számunkra, ezt a hit, és a tudomány köntösével letakarva kufárok módjára árulják. A tudományt művelő emberek munkásságuk során, vagy az aktuális, jól fizető tudományos, politikai irányzatokat követik, vagy kirekesztődnek ezekből a körökből, és kiátkozottak lesznek, ellehetetlenülnek. Magyarországon már ezer éve, a háttérben háború folyik a „Hivatalos” és a „Nem hivatalos” körök között a történelmi kérdésekben. Ebből a háborúból napjaink politikája sem képes kimaradni. Az utóbbi években felerősödő, a magyarság múltját, és ezzel a jövőjét befolyásoló teóriák két fő irányt rajzolnak ki.

Az egyik a hagyományos, még manapság is a „Tudományos” körökben elismer hivatalos irányzat, amikor azt mondják, hogy a magyarok, egy finnugor eredetű nép, aki úgy ezer, ezerötszáz éve feltűnt és eltűrt vendég lett a Kárpátok között. Persze ezek a tudományok mondaná a nép, Ördögtől valók, nem a magyar össznépi nyelvünkbe, hitünkbe, gyökerezett népi tudást, hanem minden esetben más népek a „győztesek”, belénk vert, olykor hamis tudását tükrözi. Aki az Ő álltaluk felkínált tanulmányokat, az úgynevezett Nyugati tudományokat nem teszi, magáévá azt a nyugati kultúrára épült magyarellenes társadalom nem fogadja el. A magyar ember munkájából pénzelt, zsíros jövedelmen tartott, „Tudósaink” magától értetődően ezt a tudást terjesztik és harcolnak érte a néppel és Önmagukkal szemben.

Ezzel a nézettel ellentétben a másik, ma már nem jelentéktelen méretű csoport azt mondja, hogy a magyarok az úr közvetlen, és egyetlen, igaz emberi leszármazottjai, feladatuk az állati sorból kiemelkedő emberiség hajnalától, az emberiség tanítása, irányítása, úgy a múltban, mint a jövőben. A feladatunk a mag csírázásától, a növekedés, a termőre fordulás, a megtermékenyítés, majd az érett mag szétosztása. Ez a mag népének a feladata. Eszköze a nyelv.

Nincs még egy nyelv, melyben az emberiség fogantatásáról, az igaz emberi jóságról, a szeretetről, az értékes és szép tudományokról, a matematikáról, a zenéről az egy istenhit jegyében annyi információ legyen beágyazva, mint a magyar nyelvbe. Meg kell említenem, hogy az anyanyelvünk nem tartalmazza a kultúránkkal ellentétes, kufárok tudását, a gyilkolás mesterségét, a hazug filozofikus alapgondolatokat, ezeket más nyelvekből vettük át, erőltették ránk. A magyar nyelv, és annak tudása, a jó fogalmának megjelenítése, képviselete nélkül, az ember lealjasul, állati sorba süllyed vissza! A magyar nyelv elvesztése, egyben az állati életformába sodorja vissza az emberiséget.

ERzt a cikket 2012. szeptember 22. - 9:15 DE. tettem közzé a (KromekmagMagyarMagyar) · kategóriákban  https://kromek.wordpress.com/2012/09/22/a-magyar/?fbclid=IwAR1m2_KeVQOBufEhUh4CPRmfp5YDohYzPY_lqm3vsvU-LRfuDvOvB2UeKIY  oldalon.