A gyökökröl II.
Marácz László szerinti:
Meghatározása:
A gyök az a minimális szótári egység, amely ragok, képzők, jelek nélkül rendelkezik saját hangtani és jelentésbeli önazonossággal.
Czuczor és Fogarasi szerint a nyelv „rokon fogalmakat rokon hangokkal” szeret kifejezni.
A magyar nyelv képes szerves szócsoportokat előállítani. Például: a K-R teremtő gyök, amelynek alapértelme „a görbe, kerek, magába visszamenő vagy maga felé visszahajló vonal, vagy ily vonalban mozgás”, a következő szerves csoportokat eredményezi:
A teremtő gyökök:
- K-R
- KAR: KAR, KAR-aj, KAR-é, KAR-ika, KAR-ima, KAR-ing[1]
- KER: KER-ek, KER-ék, KER-ül, KER-ít
- KOR: KOR-ong, KOR-ona, KOR-lát, KOR-mány KÖR: KÖR, KÖR-ös, KÖR-öz, KÖR-ny, KÖRnyez
- KUR: KUR-kál
- KÜR: KÜR-t
- Képlet: C(x)-C(y) > C(x)-C(z) vagy C(z)-C(y), ahol minden gyök hasonló jelentéssel bír.[2]
- G-R:
- GUR: GUR-ul, GUR-ít
- GÖR: GÖR-be, GÖR-nyed
- GOR: GOR-nyad
- GY-R: Egy kattintás ide a folytatáshoz….