A helységneveinkről röviden:
A helységek nevei a mai névbesorolások alapján a földrajzi nevek egyik fajtája.
A helységnevek fontos forrásai a magyar nyelvnek, a történettudománynak, a régészetnek és a néprajznak.
A mai magyar tudományok, nyelvi keletkezésük, kialakulásuk szempontjából nem elemzik a neveinket, így a helységneveket sem. Ennek elsődleges oka a nyelvek genetikai eredetvizsgálata a nyelvcsaládosítás használata, a nyelvfejlődésben, szembe más típusú nyelvelemzési módszerekkel, ennek a vizsgálata kínos eredményekhez vezetne. A magyarországi és a Kárpát medencei helységnevek szinte egytől egyig rávilágítanak, nem csak az adott település, keletkezésére, hanem annak elnevezésének változására, alakulására, állandósulására. A közvetlen magyar nyelvterületeken kívül is léteznek a magyarhoz hasonló elnevezések, melyek a nyelv kiáramlásának a bizonyítékai. Ilyen a tamana kutatás területe. A tamana-kutatás[1] a hivatalost követő, nyelvészi és történészi álláspontok szerint áltudomány.
A helységnevek sokszor tájékoztatnak bennünket a település keletkezéséről, jogi helyzetéről, úrbéri viszonyairól, első birtokosáról, a lakosság egykori nemzetségéről, foglalkozásáról, vallásáról, társadalmi helyzetéről.[2]
Ezeken a tulajdonságokon túl Egy kattintás ide a folytatáshoz….