Orbán Viktor két héttel ezelőtti, brüsszeli nyilatkozata tőle szokatlanul szófogadónak hatott. Ha az EU megmondja, hogy mennyi hiányzik, akkor “akármennyit mond, azt elő fogjuk teremteni” – mondta a miniszterelnök, amikor kiderült, hogy az Európai Bizottság még a kormány egy hónapon belüli második kiigazító csomagját is kevesli.

Igaz, a Brüsszelnek imponáló kijelentés után a miniszterelnök azt is egyértelművé tette, hogy a forrásokat honnan fogják ehhez előteremteni: “bankadót emelünk, közművagyonadót emelünk, energiaadót emelünk, az online szerencsejáték adóztatását pedig bevezetjük”.

A sorok közt olvasni tudók ebből megérthették: a kormány szándékosan olyan intézkedésekkel készül  előteremteni a pluszpénzt, amelyek a szerinte politikai okból kötekedő bizottságnak, pontosabban a bizottságot alkotó biztosok mögött álló államok bankjainak és cégeinek is fájni fog.

Elkezdődött a lobbizás 

A már az elmúlt két évben is gyakorolt, a nyilvánosság előtt azonban most először beismert stratégia információink szerint lassanként hatni is kezd a megfelelő helyeken. Úgy tudjuk, a kormány most először kapott Brüsszelből olyan visszajelzéseket, hogy a főként német, olasz, és osztrák bankok, illetve multicégek vezetői saját biztosuknál lobbiznak – vagy, ahogy egy kormányzati forrás fogalmazott: “sikítoznak” – annak érdekében, hogy a bizottság szálljon le Magyarországról. Ha ugyanis tovább szorongatják az Orbán-kormányt, akkor ők kapnak a nyakukba újabb és újabb, a nyereséget felemésztő vagy akár a működést is ellehetetlenítő terheket.

Egy, a bizottsággal folytatott egyeztetésekre rálátó kormánypárti politikus szerint ettől nem független, hogy a kormány egyre inkább számol azzal, hogy megúszhatja a harmadik kiigazító csomagot. Ez azt jelentené, hogy a bizottság a két héttel ezelőtti álláspontjával ellentétesen mégis megelégszik majd az eddig vállalt, közel 770 milliárdos megszorítással, és mégsem kér a 3 százalék alatti hiánycél tartásához újabb intézkedéseket.

Az optimista forgatókönyv szerint, amelyről a Népszabadság keddi cikke szerint már Rogán Antal frakcióvezető is beszélt a kormánypárti képviselőknek, ha minden jól megy, az unió pénzügyi és gazdasági tanácsának november 7-én nyilvánosságra hozandó országjelentése nem talál majd kifogást a magyar költségvetésben. Ez alapján pedig a pénzügyminiszterek december eleji tanácskozásukon javaslatot tehetnek a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére.

Az önkormányzati adósmentés az újabb nyomás

Egy másik, a tárgyalásokra szintén rálátó, kormányzati tisztséget is viselő forrás szerint a “nyomás, illetve inkább nyomasztás fokozásához” nagyban hozzájárult a kormány szombaton bejelentett önkormányzati adósságátvállalásról szóló bejelentése is, amellyel kapcsolatban a miniszterelnök máris utalt rá, hogy a 612 milliárdnyi hitel átvállalásából a bankoknak is ki kell majd venniük a részüket.

“Nyilván ezek a döntések sem fognak tetszeni azoknak, akik egyébként abban voltak érdekeltek, hogy önöktől továbbra is szedjék a sápot” – jelezte a várható lépéseket a miniszterelnök az önkormányzatok adósságáról szóló konferencián, és ha ez nem lett volna elég egyértelmű, a kijelentést még azzal is kiegészítette, hogy “akik előre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük, és ezek nem mindegyike indokolatlan”.

A pénzintézetek – amelyeket a kormány előzetesen ismét nem avatott be a tervébe – értették a célzást, és burkolt hadüzenetként dekódolva a kormányfő mondatait szorongással gondolnak a jövőre.

Nem alaptalanul: információink szerint a kormány ugyanis nem szándékozik teljes értékén átvállalni az önkormányzatok adósságait, a banki szempontból kockázatos hiteleket például csak 75-80 százalékon venné át. A fennmaradó tartozást lenyeletné a bankokkal, a törlesztést meg ráadásul nem is készpénzben, hanem hosszabb-rövidebb lejáratú állampapírokban teljesítené.

Bár végleges döntés még nem született, az irányt Rogán Antal frakcióvezető is meglebegtette, amikor a hvg.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy az önkormányzati adósságok konszolidálásánál a bankok “adjanak valamilyen diszkontot”, ami szerinte akár a lakosságihoz hasonló árfolyamrögzítés is lehet.

Több tízmilliárdos plusz veszteség

Nehéz megbecsülni, hogy mennyire fájhat a bankoknak – főleg annak az ötnek (a Raiffeisennek, a CIB-nek, az Erstének, a KH-nak és az OTP-nek), amelyik a legaktívabban részt vett az önkormányzatok hitelezésében -, ha a kormány rájuk kényszeríti az újabb veszteséget.

Az átveendő 612 milliárd forintnyi adósság egy részénél időben fizettek eddig az önkormányzatok, de jelentős részüknél voltak és vannak elmaradások. A bankok vélhetően ez után fogják a náluk levő hiteleket és kötvényeket újraosztályozni, és besorolni a nem teljesítő, kockázatos, illetve problémamentes kategóriák egyikébe. Mivel nagyon sok kötvényügylet törlesztése még el sem indult a rájuk meghatározott türelmi időszak miatt, nem teljesítő tartozás még viszonylag kevés van.

A tavaly év végi jegybanki statisztikák alapján az állomány 4 százaléka ilyen (ahol legalább három hónapja nem fizet az önkormányzat), jóval több viszont a kockázatos vagy már át is strukturált tartozás. Ezekben az esetekben valami gond már akadt a törlesztéssel, esetleg 90 napnál rövidebb ideje csúszik vele a helyhatóság, vagy mindig alkudozik a bankkal fizetési könnyítésért. Hogy pontosan mekkora ez az utóbbi állomány, arra egyelőre csak durva becsléseket lehet tenni.

A bankok az adósság egy része után kötelesek némi céltartalékot képezni, arra az esetre, hogy ha valamelyik hitelük bebukna, akkor ne azonnal kelljen elszenvedniük a veszteséget. Az önkormányzati kötvényekre és hitelekre néhány tízmilliárdnyi céltartalék lehet ma a bankszektorban, kérdés, hogy ez mennyiben fedezi azt a veszteséget, amely az állam adósmentése miatt még pluszban előáll.

Ha a 612 milliárd forintnyi átvállalt adósságnak mondjuk a negyedét kockázatosnak vagy nem teljesítőnek ítélik meg a bankok, akkor az állam részéről kikényszerítendő adósságleírás (az a bizonyos diszkont, amit Rogán Antal is pedzegetett) durván 50 milliárd forintnyi veszteséget generálna. (A Blikk.hu ennél is nagyobb potenciális veszteségről írt hétfőn, a lap forrásai 100 milliárdos tételről beszéltek.) Ez az összeg – legalábbis a céltartalékon felüli része – eddig nem kalkulált, váratlan veszteség lenne az egyébként már rég nem nyereséges bankszektorban.

Az [origo] bankárkörökből úgy értesült, hogy a pénzintézetek egy része a kormánnyal való együttműködés szorosabbra fűzését akarja elérni, és kezdeményezné a bankszövetség és a kormány közötti, tavaly decemberben kötött paktum megerősítését, illetve újrakötését. Ebben a bankok nemcsak ígérnék, de be is tartanák, hogy hiteleznek a cégeknek, ráadásul lenyelnék,hogy az önkormányzati tartozásoknál is valamekkora veszteséget elszenvedjenek. Azok bankárok, akik ezt az irányvonalat képviselik,  dupla vagy semmit játszanak: ha nem érnek célt, akkor értesüléseink szerint ők is a kormány tehernövelő intézkedései ellen kezdenek el lobbizni Brüsszelben.

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/2510270c/l/0L0Sorigo0Bhu0Cgazdasag0C20A1210A30A0Ebrusszelben0Elobbiznak0Ea0Ebankok0Ees0Emultik0Eerdekeben0Bhtml/story01.htm