Kikerülhetnek a kormány két hete bejelentett, második kiigazító csomagjából a helyi iparűzési adót, illetve a cafeteria adókulcsát érintő intézkedések – értesült kormányzati forrásból az [origo].

Információink szerint az előbbivel kapcsolatban olyan visszajelzéseket kapott az érintett ágazatokból a miniszterelnök, hogy a lépés az egyébként is magas élelmiszerárak drasztikus megugrásához vezethet.

Az egyes cafeteriaelemek után (Szép-kártya, Erzsébet-utalvány, helyi bérlet) fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértékének 10-ről 27 százalékra tervezett emelése miatt pedig – úgy tudjuk – arra hívták fel Orbán Viktor figyelmét, hogy az intézkedés munkaadók és munkavállalók tömegeit hangolhatja a kormány ellen.

A pár éve még vonzó béren kívüli juttatási formát – annak egyre kedvezőtlenebb feltételei és a vállalkozások romló gazdasági helyzete miatt – így is évről évre kevesebb cég hajlandó biztosítani a dolgozóinak. (Egy szeptemberi felmérés szerint jövőre a hazai kis- és középvállalkozásoknak már csak 45 százaléka tervezi valamely természetbeni hozzájárulás alkalmazását.) Az újabb szigorítással kapcsolatban olyan aggály is megfogalmazódott, hogy az elmúlt két évben a kormány jelentős összeget és energiát ölt az állami cafeteriamonopólium, az Erzsébet- és a Szép-kártyákat kibocsátó Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) felfuttatásába, így a lépéssel, illetve annak következményével – az utalványok forgalmának várható visszaesésével – saját, jól jövedelmező üzletét lehetetlenítené el.

Az intézkedés hosszabb távú hatásai ugyancsak károsak lehetnének: ha a cégek sutba dobják a cafeteriát, akkor a kormány szándékaival ellentétben a Szép-kártya nem fogja élénkíteni a kitörési pontnak tekintett turizmust, az Erzsébet-utalvány hasznából pedig nem fogják tudni támogatni a rászorultak üdültetését az Erzsébet-programban. Ráadásul az Erzsébet-utalvány miatt a kormány egy harcot is felvállalt Brüsszellel (az Európai Bizottság a nyáron kötelezettségszegési eljárást indított miatta Magyarországgal szemben), ezt is értelmetlenné tenné, ha az utalványt elsorvasztanák.

A béren kívüli juttatások rendszere is gyorsan elhalna

A változtatással a béren kívüli juttatások alsó, kedvezményes kulcsa eltűnne. Ahogy a bejelentéskor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is kiemelte, a bérrel szemben megmaradna ugyan a cafeteria adóelőnye, de elgondolkodtatná a cégeket, hogy a megmaradt kedvezményért érdemes-e bíbelődniük az adminisztrációval. Jelenleg ugyanis, miközben a dolgozók 100 forint kézhez kapott bére a munkáltatónak mintegy 196 forintjába kerül, addig ha a Szép-kártyán, Erzsébet-utalványon vagy más kedvezményes elemként adja ugyanezt az összeget a cég, akkor csak 131 forintot kell állnia. A Matolcsy-féle változások után már minden, béren kívüli 100 forint után 151 forint lenne fizetendő.

Már a határon vannak a cégek

Az elmúlt években több elemzés is készült az [origo] információi szerint arról, hogy hol van az a határ, ahol a cégek még adnak béren kívüli juttatásokat. Nem csak attól függ a kérdés megválaszolása, hogy melyik az olcsóbb: béren kívüli juttatást vagy béremelést adni, mert a béren kívüli juttatások még a kilátásba helyezett tehernövelés esetén is jobban megérnék.

A munkavállalóknak nagy része azonban nem a cégtől kapott jövedelem részének tartja a béren kívüli juttatásokat, hanem egyfajta ajándékként tekint rá. Egy béralkunál a cégvezetés sokszor nem tudja leszerelni a dolgozókat a béren kívüli juttatások emelésével, ha az alkalmazottak béremelést akarnak, holott sokszor meg lehetne tenni, hogy a dolgozó is több pénzt visz haza, és a cégnek is olcsóbb, ha cafeteriaként ad jövedelmet a munkavállalónak. A béren kívüli juttatások adminisztrációval is járnak, és bár sok helyen automatizált a rendszer, a kisebb vállalkozásoknál több odafigyelést igényel a béren kívüli juttatások nyilvántartása. Mindezek pedig képesek az adóelőnyt lenullázni.

A felmérések azt mutatták, hogy nagyjából az adóéket tekintve 20 százalékpontnyi különbséget kell felmutatni a béren kívüli juttatásoknak a bérrel szemben ahhoz, hogy egy cég úgy döntsön, még fenntartja a béren kívüli juttatásokat. Az adóék (amely azt mutatja, hogy a dolgozó által hazavitt jövedelem hány százaléka annak, amennyibe a dolgozó kerül a cégnek) most 76 százalék a béren kívüli juttatásoknál, a bérnél pedig 51 százalék, vagyis megéri cafeteriát adni. Ha a kormány tartaná magát az eredeti elgondolásához, akkor a béren kívüli juttatásoknál az adóék 66 százalékra csökkenne, vagyis már nem lenne meg a 20 százalékpontnyi különbség. Sok helyen ezért a beszüntetés mellett döntenének.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára a Matolcsy-csomag bejelentése után azt mondta, a munkaadók a szigorítás hatására vagy elveszik a béren kívüli juttatásokat, vagy beépítik azt a bérbe – ez utóbbit azonban nem minden munkáltató tudja megtenni. Már az adóemelés előtt is 8 százalékponttal csökkent azon vállalkozások száma a KH Bank felmérése szerint, amelyek a következő évre béren kívüli juttatással terveztek. Így már a cégek kevesebb mint fele adná a gyakran nem is bérnek, hanem jutalomnak tekintett pénzt, a Matolcsy-szigor ezen minden bizonnyal tovább rontana.

Az élelmiszercégeknek van ütőkártya a kezében

Az iparűzési adóból levonható tételek korlátozása (amely bár technikai módosításnak tűnik, valójában alattomos adóemelés) főként a kereskedelmi cégeket és magukat a vásárlókat érintené kellemetlenül. Az a tétel ugyanis, amelyet a legutóbbi megszorító csomag értelmében a kormány csak részlegesen engedne figyelembe venni, a beszerzett áruk értéke, a kereskedő cégeknél jelenti a legnagyobb tételt a költségek, az adóalap-csökkentő tényezők közül. A kereskedők körében az élelmiszercégek azonban két szempontból is kivételes helyzetben vannak – így ennek az ágazatnak az érvei előtt látszik meghajolni a kormány.

A teljes kiskereskedelmi forgalom több mint felét, 55 százalékát ugyanis az élelmiszer és az élelmiszer-jellegű vegyes termékek kereskedelme adja. Az élelmiszerek pedig rendületlenül drágulnak, és további durva áremelkedést okozna az iparűzési adó újfajta számítása. A visszavonulót tehát politikai megfontolások motiválják: a kormány nem nézheti tétlenül, hogy az alacsonyabb jövedelmű emberek – akiknek a száma jócskán meghaladja az egymillió főt – egyre nehezebben jönnek ki a pénzükből, mert a létfenntartásuk is egyre többe kerül.

A pótlás is a bankoknak fájna

A két intézkedés visszavonásával komoly pénzekről mond le a kormány. Az iparűzési adó szabályainak szigorításával 35 milliárd forint pluszpénzhez jutott volna az államkassza. A kedvezményes béren kívüli juttatások terhének felsrófolásától pedig – akár azon keresztül, hogy a megemelt közteher ellenére a cégek egy része még adja a cafeteriajuttatásokat, akár úgy, hogy a béren kívüli juttatásokat beszüntetik a cégek, és helyette béremelést hajtanak végre, annak pedig van adóvonzata – ennél is többet, 40 milliárd forintot remélt a kormány.

Ha ezeket mind elengedi, akkor viszont máshol pótolnia kell a kieső 75 milliárd forintot. A jövő évi költségvetés amúgy sincs még teljesen rendben: az Európai Unió másfél hete világossá tette Orbán Viktor előtt, hogy egy-két tízmilliárdos lyukat még mindig lát, erre jönne rá a szóban forgó 75 milliárd. A miniszterelnök Brüsszelben nem is rejtette véka alá, hogy mivel akarja befoltozni az EU által látott lyukat: a bankokra, illetve azokra a szektorokra kivetett adókat növelné, amelyekben multinacionális cégek dominálnak. (A bankok további terhelésére a múlt szombaton is tett utalásokat a kormányfő, erről bővebben itt olvashat.)

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/250abf18/l/0Lvallalkozoi0Bnegyed0Bhu0Cvnegyed0C20A1210A30A0Emaris0Evisszavonnak0Eket0Eadoemelest0Bhtml/story01.htm