Óriási ellentétek feszítik az Európai Uniót a készülő közös bankfelügyelet vitájában, amelyet az uniós pénzügyminiszterek szombaton Cipruson tárgyaltak.
Brüsszel szerdán mutatta be a terveit a közös bankfelügyeletről. Eszerint az Európai Központi Bank (EKB) alá tartozna az összes európai bank ellenőrzése. A rendszer 2014-től működne teljes hatásfokkal, de már 2013 elejétől közös ellenőrzés alá helyeznék a kiemelt bankokat, például azokat, amelyek állami támogatásra szorultak.
A Financial Times szerint Németország, Svédország, Lengyelország és Hollandia fémjelzi az egyik tábort, amely szerint a reform túl gyors, ráadásul a központosítás is fölöslegesen nagy mértékű. A brüsszeli terveket támogatja viszont Franciaország és gyenge bankrendszerrel rendelkező országok.
A bankfelügyelet reformjának azért van nagy jelentősége, mert amíg ezt nem rendezik, addig az 500 milliárd eurós Európai Stabilitási Mechanizmus nevű válságkezelő alap sem mentheti ki a rossz hitelektől fuldokló bankokat.
A svéd pénzügyminiszter, Anders Borg szerint nem fogadható el, hogy az év végéig meg kell egyezniük az új rendszerről. Michel Barnier, aki a reformért felel az Európai Bizottságban, azt mondta ezzel szemben, hogy a januári határidő “nehéz, de reális és szükséges”. Az FT két magas rangú diplomatára hivatkozva azt írta, hogy szerintük egy évbe is beletelhet, amíg megszületik a megállapodás.
Németország sem a sietséggel nem ért egyet, sem azzal, hogy az összes bank tartozzon a közös felügyelet alá. Szerintük elég lenne, ha a nagy bankokat figyelnék a központból, a többit a nemzeti bankfelügyeletek is képesek lennének ellenőrizni. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint egy újabb banki stressztesztre lenne szükség, mielőtt a közös felügyelet elindul.
Franciaország azonban nem késlekedne. Pierre Moscovici pénzügyminiszter szerint “világos az Európai Tanács által lefektetett menetrend. Ez pedig az, hogy befejezzük a tárgyalásokat 2012-ben, és hogy gyorsan haladjunk. Ha ez nem így történik, akkor minden csak elméleti marad, a problémák viszont nagyon is konkrétak” – mondta. Hozzátette azt is, hogy “a válság itt van, és mindenkire hat, beleértve Németországot is”.
Schäuble viszont kereken megmondta, nem lát rá lehetőséget, hogy a közvetlen bankfeltőkésítés az ESM-ből már január 1-jén elinduljon. Azzal érvelt, hogy szerinte veszélyes olyan elvárásokat támasztani, amelyeket aztán nem lehet betartani.
A svédeknek és a briteknek még azzal is volt problémájuk, hogy a bankfelügyelet az EKB alá tartozna. Abban ugyanis a nem eurót használó országoknak (például Nagy-Britanniának és Svédországnak) nincs szavazati joguk.