Két hét múlva a kormány a 2013-as költségvetés egy elnagyolt vázát tárgyalhatja, el is fogadhatja, és nyomban a parlament elé terjesztheti – tudta meg az [origo] kormányzati forrásokból.
Úgy tudjuk, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a május 23-ai kormányülésen kell bemutatnia, hogy milyen makrogazdasági pályával kalkulál jövőre (például, hogy hogyan alakulhat a lakossági fogyasztás, a vállalati beruházások, mennyivel emelkedhetnek a bérek, több vagy kevesebb embernek adnak munkát a versenyszférában), és hogy ez alapján mennyi adó- és járulékbevétel folyhat be az államkasszába.
Az uniós módszertan szerint számolt költségvetési hiány legfeljebb a GDP 2,2 százaléka lehet (durván 675 milliárd forint), ezt tartalmazza a Brüsszelnek pár hete elküldött, frissített konvergenciaprogram. Ezt azonban millió forintos pontossággal le kell fordítani a magyar módszertan szerinti deficitre is (amely körülbelül pár tízmilliárd forinttal tér el az uniós számítás szerinti összegtől). Az összes kiadást végül ez az összeg határozza meg, az NGM-nek tehát arra kell majd javaslatot tennie, hogy hogyan érdemes felosztani a keretet a főbb feladatok között: például mennyit lehet oktatásra, lakástámogatásra, szociális juttatásokra, nyugdíjra, közlekedésre, egészségügyre, közmunkaprogramokra költeni jövőre.
A kormány akár már a két hét múlva esedékes ülésén el is fogadhatja a jövő évi kiadási szerkezetet nagy vonalakban. Ezt követően a tervezetet benyújthatják a parlamenthez, és arról valamilyen szintű jogszabály – törvény vagy például egy országgyűlési határozat – formájában szavazhatnak. A kormány szándéka az, hogy szülessen egy hivatalos dokumentum, amely a szokásos költségvetési tervezésnél hónapokkal korábban megadja a 2013-as büdzsé kereteit, így azt már az uniós pénzügyminiszterek június 22-i ülésén (Ecofin) fel lehessen mutatni. (Megkérdeztük az NGM-et is arról, hogy mikor és milyen formában szeretné véglegesíteni a költségvetést, de néhány napja feltett kérdésünkre még várjuk a tárca válaszát.)
Brüsszelnek kell bizonyítani
Az Ecofin-összejövetel azért bír kitüntetett jelentőséggel, mert akkor határozhatnak a pénzügyminiszterek arról, hogy visszavonják-e az uniós támogatások kilátásba helyezett megvonását. Brüsszel februárban döntött arról, hogy ha a magyar kormány nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy 2012-ben és 2013-ban a költségvetési hiány fokozatosan visszaszorul, és az idei 2,5 százalékos deficitet 2,2 százalékos követi, akkor 145 milliárd forintnyi EU-forrást megvonhatnak Magyarországtól.
A konvergenciaprogramot is tartalmazó Széll Kálmán-terv 2.0 újabb adóemelésekkel és kiadáscsökkentésekkel már megalapozza azt, hogy a hiánypályán maradhat az ország, az új adók többségéről már a kormány is döntött. Orbán Viktor kormányfő azonban a múlt héten jelezte, hogy ezzel nem elégszik meg a kabinet, és már az első félévben elfogadhatják a 2013-as költségvetés sarokszámait. Ez lenne a fent vázolt dokumentum.
Mindez nem a szokásos költségvetési törvény volna, mivel annak megalkotására és megvitatására a június 22-i Ecofin-ülésig már nincs elég idő. Az államháztartási törvény ugyanis szigorú előírásokat szab a költségvetés elfogadására, ez például az egyetlen olyan törvény, amelyet kötelezően két fordulóban kell megtárgyalni, ezért legalább 3 hónap szokott eltelni a tervezet benyújtásától a megszavazásáig. A kormány elvileg megtehetné, hogy szétszedi a kétfordulós procedúrát, és a keretszámokat kijelölő első szakaszt végigviszi a nyári szünet előtt, de a tervezet előterjesztésétől számítva ez is beletelik körülbelül két hónapba.
A tavaszi ülésszak viszont június 13-án véget ér, tehát mindenképpen egy, a költségvetési törvénynél egyszerűbb jogszabály megszavazására van csak mód. Még akkor is, ha a kormány megpróbálja megnyújtani a törvényhozást – értesüléseink szerint ezt egy június 18-ai rendkívüli üléssel tenné. Mindennek eredménye tehát az lehet, hogy legkésőbb a brüsszeli uniós összejövetel előtt négy nappal valamilyen típusú jogszabály formájában elfogadhatná a parlament a jövő évi költségvetés vázát.
Ütőkártya lehet Matolcsy és Orbán kezében
A költségvetési váz jelentőségét nem szabad túldimenzionálni – kommentálták a kormány tervét az [origo]-nak névvel és név nélkül nyilatkozó költségvetési szakértők. Egyikük azt emelte ki, hogy az egész koncepciónak a demonstratív jellege a legfontosabb: a júniusban Brüsszelben vizitáló Matolcsy Györgynek a Széll Kálmán-terven kívül lesz még egy, annál részletesebb dokumentum is a kezében a jövő évi államháztartási irányokról, amivel meggyőzheti uniós kollégáit. De a kiadások területekre bontása idehaza is jól jöhet a magyar kormánynak. Ezáltal ugyanis a miniszterelnök kezében is lenne egy plusz ütőkártya ősszel, amikor a valódi költségvetési törvényjavaslatot a képviselők és a minisztériumok szét akarnák cincálni.
Egy másik, szintén anonimitást kérő szakember szerint a befektetők szemében is jó pont lenne, ha a kormány már most elő tudna állítani egy lényegében olyan táblázatot, mint ami a költségvetés kettes számú melléklete. Ez ugyanis megmutatja, hogy a főbb adónemekből mennyit szed be az állam, és mennyit költ a fontosabb kiadási tételekre: az iskolák, önkormányzatok, állami közlekedési vállalatok normatív támogatására, szociális juttatásokra, nyugdíjakra, az államadósság törlesztésére vagy a közszolgák bérére.
Ha egy ilyen dokumentumot már most el tudna fogadtatni a kormány a parlamenttel, és bemutatná, hogy ez hogyan viszonyul a konvergenciaprogramhoz, és hogyan következik a Széll-tervben jelzett intézkedésekből, az jól jönne Matolcsynak. Hiába fogad el viszont egy ilyen anyagot az Országgyűlés, ez nem akadályozza meg azt, hogy ősszel elinduljon a lobbiharc az egyes minisztériumok, illetve a képviselők, valamint a kormány között.
Romhányi Balázs, a Költségvetési Tanács 2010 végén megszüntetett szakértői stábjának vezetője szerint Brüsszel óvatosan viszonyulhat a költségvetési vázhoz, mert a kormányzat az elmúlt két évben többször kiszámíthatatlant húzott. A Költségvetési Felelősség Intézet Budapest ügyvezetője szerint a kormány nem tud úgy mondani valamit költségvetési ügyekben, hogy azt kapásból elhinnék neki a befektetők. Ráadásul, teszi hozzá, az sincs kizárva, hogy ősszel, egy az uniós támogatások befagyasztását visszavonó döntés után a magyar kormány már azzal érvelhet, hogy megváltoztak a gazdasági viszonyok, és az új makropálya már egy új költségvetést indokol.
Máshol is csinálnak korai tervezést
A költségvetési tervezés mindenesetre a korábbi évekhez képest előbb kezdődik ezzel a költségvetési vázzal. Az érdemi munka régóta július végén szokott indulni, akkor osztja ki a költségvetési tervezést összefogó minisztérium a többi tárca számára a keretszámot, amit minden egyes minisztériumnak házon belül, intézményenként, feladatonként le kell bontania. A kormány hagyományosan először augusztus végén tárgyalja a költségvetési tervet, majd szeptember végén teszi a parlament elé, az Országgyűlés pedig december közepén szokta elfogadni a következő évi büdzsét.
A mostani újítással világviszonylatban a középmezőnybe kerülhetünk. Az élen az Egyesült Államok áll, ahol a költségvetési év előtt több mint másfél esztendővel már elkezdődik a tervezés, Svédországban pedig az egyes területekre a kiadási plafonokat egy évvel a költségvetés hatálybalépése előtt rögzítik.