Egy 1500 éves buddhista templom maradványait találták meg kínai régészek. A leletek alapján a szakemberek pontosítani tudják, hogyan terjedt el Buddha hite a szakák és utódaik között.

 

Egy 1500 éves buddhista templom maradványait találták meg kínai régészek a Taklamakán-sivatagban. A most feltárult lelet révén a szakemberek pontosítani tudják, hogyan terjedt el Buddha hite a szakák és utódaik között.

Indiai hatás

A szakemberek két hónap kemény munka után tárták fel a különleges leletet Hszincsiang Autonóm Tartományban. A Tarim-medencében lévő Damago-oázis egyébként a hotáni szaka királyság emlékeit rejti, melyet talán a Kr. e. III. században alapítottak a kínai források jüecsi népe. A templom főcsarnokát különlegesen építették meg, a hatalmas teremhez három folyosón át lehetett eljutni, és középen magasodott a vallásalapító Buddha szobra. Ez az építkezési mód India korai buddhista építészetére volt jellemző, és úgy tűnik, hogy az terjedt el a Selyemút dzsungáriai szakaszán is.

Új hazájában azonban nem sokáig használták az idegen stílust és az V. század közepétől a mai Kína területén önálló építészeti stílus kezdett kialakulni, elfeledve a régi, indiai módszert. Ilyen hatalmas csarnokot kínai régészek most először találtak. A romok alaprajzának áttanulmányozása után, valamint a talált tárgyak vizsgálatát követően a kínai szakértők a templomot az V-VI. század közé helyezték, az Északi és a Déli dinasztiák idejére.

Belső emlékek

Ugyan a csarnok közepén álló hatalmas Buddha-szobor nem maradt meg, annak nagyságát legalább 3 méterre becsülték a kutatók. Az ásatásokból annyi már kiderült, hogy a legbelső folyosó hat-hat méterre húzódott délről északra és keletről nyugatra, a második folyosó 10 méter magas és 10 méter széles volt, míg a csarnok falai által körülvett terület 256 négyzetméteret ölel át. Az összekötő folyosó falain még ma is jól látszódnak a falfestmények, azokon hol Buddha lábát jelenítik meg, hol szent állatokat sorakoztatnak fel.

A képek észak-indiai gandhárai stílusban készültek, ami nagyon ritka volt az V-VI. század folyamán. A régészek a kolostor lakóinak szálláshelyét is megtalálni vélték a főcsarnok délnyugati oldalán, ahol eddig kerámia és érme maradványokat leltek, de feltárást még nem végeztek.

Betemetett városok nyomában

Az ősi Selyemút déli szakasza a Taklamakán sivatag 337 ezer négyzetkilométeres szakaszán haladt át, ami még számos ősi emléket rejthet. A terület elsivatagosása miatt a korai épületek és használati tárgyak jól konzerválódtak. Legelőször 1901-ben a magyar származású Stein Aurél vágott neki a veszélyes útnak, ő a VII. századi buddhista zarándok könyve alapján találta meg a homokba temetett ősi városokat.

Neki köszönhetjük, hogy a területet orientalisták tucatjai kezdték kutatni. Sajnos ebből nem vehették ki részüket a magyarok, a Magyar Tudomáyos Akadémia nem szentelt kellő figyelmet ennek az ősi civilizációnak, hiszen az ott feltáruló iratok és dokumentumok ellentmondtak a finnugor elméletnek. A térségben azóta több mint 10 buddhista templomot sikerült megtalálni a Damago oázisban.

Szakák állama

A Selyemút déli szakaszán a kínai forrásokban jüecsi néven szereplő szakák uralkodtak. Úgy tűnik, hogy a Kr. e. III. század végén ők jó kapcsolatot alakítottak ki a térségben egyeduralomra szert tett hunokkal, így országuk továbbra is virágzott. A hotániak legfőbb kincse a jáde volt, ők voltak a legnagyobb szállítói a Han-dinasztiának. A Tarim-medencei szakák gyorsan megtanulták a selyemkészítést is, amivel ellátták a közép-ázsiai területeket.

A hagyomány szerint a készítés titkos receptjét a helyi uralkodó kínai felesége hozta el úgy, hogy hajába csempészte a selyemgubókat, hogy új hazájába se kelljen nélkülöznie kedvenc termékét. A hotáni szakák önálló írásbeliséggel rendelkeztek, a dunhuangi barlangkönyvtárból nagyon sok dokumentum került elő, ezen kívül az ásatások során is találtak szaka feliratokat. Azokat Harold Bailey dolgozta fel és Hotáni szaka szótár néven napvilágot is látott a mű. A térségben a Kr. e. I. század elején jelent meg a buddhizmus, mely a türelmes uralkodók adományainak köszönhetően gyorsan elterjedt.

OB

Article source: http://barikad.hu/a_taklamakan_osi_temploma-20120509