Több jobbikos javaslat is bekerül az új Btk-ba, ám a radikálisok javaslatai csak felvizezezett formában kerültek be a tervezetbe.
Több, a Jobbik által korábban már szorgalmazott elemmel egészül ki a kormány új büntető törvénykönyvre (Btk.) vonatkozó tervezete. A fideszes előterjesztésből ugyanakkor kispórolták a radikálisok javaslatainak számos, nem egy esetben döntő fontosságú elemét.
Répássy Róbert – aki tettarányos, következetes és igazságos Btk.-t ígért – mai sajtótájékoztatón közölte: a javaslat szerint a büntethetőség korhatára – kizárólag az élet elleni bűncselekmények esetében – 12 évre csökkenne, ám az eljárás csak az elkövető beszámítási képességének vizsgálatát követően indítható meg. A 12-14 év közöttiekre ugyanakkor csak a fiatalkorúakkal szemben kiszabható intézkedések (például javító-nevelő intézet) alkalmazhatók – közölte az államtitkár. A Jobbik ezt a módosítást már tavaly szeptemberben szorgalmazta a parlamentben. Az Apáti István és Szilágyi György országgyűlési képviselők által jegyzett törvénymódosítási javaslat is 12 évre szállította volna le a büntethetőség alsó korhatárát. Ám a jobbikos tervezet szerint az alacsonyabb korhatár nem csak a gyilkosságokra, hanem minden bűncselekményre – például lopásokra, rablásokra is – vonatkozott volna.
Az eredeti tervezethez képest módosult a jogos védelem szabályozása is, amely a jelenleginél tágabb lehetőséget biztosít önmagunk, és mások megvédésére. Az új tervezet szerint a megtámadott fél akkor sem lenne büntethető, ha ijedtében védekezése a szükséges és arányos mértéket meghaladja. A lakásba való behatolással ugyanakkor minden esetben az élet elleni támadást is feltételezné a törvény. Az új jogszabály lehetővé tenné azt is, hogy a bíróság „az eset összes körülményeit mérlegelve” ne büntesse azt, ha valaki a kertjébe betörő tolvajt lelövi.
Ne az én családom gyűjtsön koszorúra!
A módosítás kapcsán Apáti István jobbikos országgyűlési képviselő a barikad.hu-nak elmondta: a módosítás iránya jó, ám a tervezett módosítás még mindig nyitva hagy számos kérdést. Szilágyi Györggyel tavaly márciusban benyújtott javaslatunk szerint a Büntető törvénykönyvből teljesen kikerült volna a jogos önvédelem esetén az „arányosság” elve – emlékeztetett a honatya. Teljesen életszerűtlen, hogy ha valakit jogtalanul megtámadnak, akkor mérlegelés tárgyává tegye, hogy milyen módon védje meg önmagát – tette hozzá. A politikus szerint az a megszorítás is teljesen felesleges, amely szerint az önvédelem joga alapvetően akkor érvényesülhet, ha az emberre csoportosan, vagy éjjel (jogi szempontból ez az este tíz és reggel hat közötti időszakot jelenti) támadnak. Ha engem délelőtt fél tízkor akarnak agyonverni az utcán, akkor is jogom kell, hogy legyen az önvédelemre, méghozzá mindenféle életidegen „arányosság” figyelembe vétele nélkül – szögezte le a képviselő. Ha engem megtámadnak, inkább az elkövető családja gyűjtsön koszorúra, ne az enyém – fogalmazott Apáti István.
A honatya leszögezte azt is: szerinte a riasztó méretekben elszaporodó, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságokat csak a halálbüntetés visszaállítása lenne képes visszaszorítani. Hozzátette: eltörlése előtt huszonnégy különböző bűncselekményt büntethettek halállal, a Jobbik azonban csak az emberölés minősített, súlyosabb eseteire vonatkozva alkalmazná, s akkor sem kizárólagos lehetőségként, hanem a bíró mérlegelési jogkörébe utalva. Tisztában vagyunk vele, hogy ehhez a halálbüntetést tiltó egyezményekből ki kellene lépnünk, ám úgy véljük, ebben az ügyben sem a nemzetközi elvárasok, hanem a magyar társadalom döntő többségének igazságérzete kell, hogy irányadó legyen – hangsúlyozta Apáti István.
MTI nyomán barikad.hu
Article source: http://barikad.hu/btk_szigoritas_light_verzioban-20120427