Kételkednek a régészek
A régészeti ásatásokra a területileg illetékes múzeumigazgatóság adhat ki engedélyt.
A Bors megkereste a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát, ők azonban hivatalosan nem kívánták kommentálni Lánszkiék kutakodását.
– A terepbejáráshoz, hőkamerás felvételek készítéséhez nem kell engedély – közölte egy munkatárs. – Ez egyébként bányaterület volt a hatvanas években, szóval ha Lánszkiék itt ásnak, azt valószínűleg sen-ki nem akadályozza meg. Mindazonáltal a régészek igen szkeptikusak az efféle felfedezésekkel kapcsolatban – tette hozzá a szakértő.
Szörényi is kutakodik
Az Illés együttes énekese, Szörényi Levente is a Pilisben sejti Attila sírját. A zenész tíz esztendeje háromszor két hetet tölt a Holdvilágárokban barlangász barátaival. Szörényi 2000-ben hozta létre a Holdvilágárok Alapítványt, amely az ásatásokat finanszírozza, munkájukat a Szentendrei Múzeum szakmai támogatásával végzik.
A magyarságot évszázadok óta foglalkoztató rejtély most megoldódhat: ha beigazolódik Lánszki Imre feltételezése, akkor a Budakalász közelében fekvő hegyek rejtik Attila és Árpád fejedelem sírját. Lánszki tizenkét évvel ezelőtt a lányával gombászott a Nagy-Kevély-hegy keleti oldalán. A tudós ekkor fedezett fel szabályos formájú, emberi kéz nyomát őrző épületmaradványokat.
Arra következtetett, hogy valaha itt egy vár állhatott, s kutatásai alapján arra jutott: itt állhatott a hunok birodalmi központja, Sicambria, ahol később ős Buda vára szerveződött. Néhány évvel ezelőtt műholdas felvételek készültek, amelyeken kirajzolódnak az U alakú udvar és a várfal maradványai. A középkori leírások és metszetek alapján is jól azonosítható a várfal. Ráadásul nemrég Törökországban előkerült Mátyás király egyik eltűnt krónikájának törökre lefordított változata, a Tarih-i Üngürüsz, amely a magyarok történetével foglalkozik.
A krónika olyan támpontokat adott, amelyeket korábban nem ismertünk, értekezik Attila temetésének körülményeiről és a helyszínről is. Lánszki azután megtalálta az Attila temetkezési helyéül szolgáló barlangrendszert, közelebbről pedig az egyik szikla kiszélesedő bejáratát, amit fedőlappal zártak el.
Lánszki már bejutott ide, amikor kutatásához csatlakozott dr. Kováts László Dezső professzor is, aki a fizika módszereivel segítette a titok feltárását.
– Amikor Lánszki segítséget kért, hőkamerával a talajból kivezető hőnyomokat elemezve azonosítottuk azokat a pontokat, ahol várhatóan eredményesen be lehet jutni a leírások szerint is létező föld alatti járatokba. A vár ivóvízrendszerét is pontosan azonosítottuk, a vizet vezető folyosókkal, ciszternákkal együtt, amelyekben ma is jó minőségű, iható víz található – magyarázta a professzor.
A két kutató csütörtökön helikopterre szállt, és a levegőből mintegy ezerötszáz hőképet készített. Falakat, sírhelyeket különítettek el, áprilisban pedig barlangászokkal kezdik meg a terület feltárását. Azt mondják, már megkapták a szakhatóságtól a szükséges engedélyeket. Ha igazolódnak a feltételezések, Attila sírját egy körülbelül száz köbméteres üreg rejti, amelynek falai két és fél méter vastagok. Ha a két kutató sikerrel jár, az igazi tudományos szenzációt és egy ókori titok megfejtését jelenti.
forrás: http://www.borsonline.hu
Article source: http://kacsa.rajtmester.hu/?p=286