Betesz a rezsicsökkentés a hulladékszállítóknak


Az év elején bevezetett lerakási járulék mellett a hulladékszállítási cégeknek a júliustól élő tízszázalékos rezsicsökkentés és az e-útdíj alaposan feladta a leckét. A jövőre esedékes új hulladékgazdálkodási rend miatt a legtöbb külföldi szolgáltató kivonul a piacról, de az itt maradók is áremelést fontolgatnak. Baranyában már érződik a rezsicsökkentés negatív hatása.

Egyre több külföldi hátterű hulladékszállítási cég dönt úgy, hogy felhagyja magyarországi tevékenységét, és kivonul a hazai piacról. Mindezt a január óta bevezetett tonnánkénti háromezer forintos lerakási járulék (mely évenként sávosan növekedve 2016-tól tonnánként 12 000 forintot jelent), és a júliussal életbe lépett tíz százalékos rezsicsökkentésnek tudható be. A végső csapást azonban a külföldi hátterű cégeknek a 2014-től élesedő új hulladékgazdálkodási törvény adhatja: jövőre csak állami-önkormányzati többségű vállalatok végezhetik a szemétszállítást.



A legtöbb ilyen cég, mint az ASA, Remondis, AVE, már megkezdték a magyarországi üzletáguk eladását, de hat hónapig még el kell vinniük a hulladékot. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Martfűn szolgáltató Remondis már január elsejével döntött a kivonulásról, és hat hónap türelmi idő után el is hagyta a térséget. A települési hulladékot viszont 2-3 hétig senki sem szállította el, így a katasztrófavédelem területileg illetékes szervezetének kellett kijelölnie egy új szállítócéget. Erre az a júliusi törvénymódosítás hatalmazta fel őket, mely szerint szükséghelyzetben kényszerszolgáltatót jelölhetnek ki, és szállítójárműveket is rekvirálhatnak, ha a közegészségügyi indokok úgy kívánják – derül ki a nol.hu cikkéből.

Az ágazati piac szereplői szerint hosszabb távon az állami-önkormányzati többségi tulajdonú cégeknek is káros lesz a rezsicsökkentés, mivel így nem tudják a költséghatékony gazdálkodást fenntartani. Ezekre a cégekre ugyanakkor – jelen állás szerint – ugyanúgy vonatkozik a lerakási járulék sávosan emelkedő összege, valamint őket is terheli a júliustól bevezetett e-útdíj. Mindezek mellett az új jogszabály előírja a kötelező minősítési eljárást (és a hozzá kapcsolódó konzultációkat), mely ugyancsak súlyos összegeket emészt fel. A piaci szereplők azt is károsnak tartják, hogy míg nekik hosszas engedélyeztetés után lehet hulladékot szállítani, addig a szükséghelyzetben kijelölt kényszerszállítók automatikusan megkapják a hulladékkezelési jogosítványokat.

Az e-útdíj árnövelő hatására a Tolna megyei Dombóváron már akadt példa: Szabó Loránd polgármester szerint az útdíj miatt éves szinten 2,5-3 millió forinttal drágulhat meg a hulladékszállítás díja.

A baranyai Sásdon pedig a rezsicsökkentés kezdte éreztetni a hatását. Székely Szilárd, a település polgármestere erről így számolt be a Pécsi STOP-nak.

“Örömmel olvastam egy cikkben, hogy a rezsicsökkentés átlagosan 18,2% díjcsökkenést eredményezett a lakossági díjakban Pécsett. Azt gondolom, így kell ezt csinálni. Nem vacakolni, egyeztetgetni, kell egy csodaszabály, vagy jogszabály és a rezsi egy csapásra lecsökken.

Az egy csapásra hozott intézkedés azonban a megye egyes részein igazi csapás volt.

Városunkban hallgatólagos megállapodás volt a szolgáltatóval, hogy az eddigi díjért a lakosság kihelyezhetett az edény mellé még egy zsákot, melyet a kukások elvittek.

Két hete az utcán maradt a szemét, anélkül, hogy bárki is megtudta volna az okát. Teltház volt a BIOKOM sásdi ügyfélszolgálatán és talán joggal reklamáltunk. Azt a választ kaptuk, ezen túl csak speciális zsákokat hajlandó a cég elvinni, annak ára pedig darabonként 450 forint.

Nem értettük a drágulást. Pedig a válasz az orrunk előtt volt: a cégnek ki kell gazdálkodnia az egycsapásos rezsicsökkentést. Rajtunk.”

Article source: http://rajtmester.hu/?p=19506