“Beleírt” a rendőrség a közigazgatási bírságot szabályozó kormányrendelet szövegébe, és ez alapján bírságol, ami jogellenes – vélekedik egy alkotmányjogász és egy jogtanácsos. Az esetet a rendőri szervek és a Belügyminisztérium sem kommentálta eddig. Amennyiben a bíróság kimondja a jogellenességet, a befizetett bírságok összege indokolt esetben visszajárhat.

Rendőrség által “átírt” kormányrendelet?

A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről szóló (410/2007) kormányrendelet egyik paragrafusát “átírva” kötelezi a gyorshajtókat arra a rendőrség, hogy egy év helyett nyolc napon belül igazolják, ők vezették-e a szabályszegésen ért gépjárművet, vagy esetleg más. Az eljárás egy jogi tanácsadással foglalkozó cég vezetője, valamint egy alkotmányjogász szerint is jogellenes, már csak abból kifolyólag is, hogy az Alkotmánybíróság ebben az ügyben már 2009-ben hozott megsemmisítő határozatot – olvasható a hvg.hu cikkében.

Az objektív felelősség elve alapján közigazgatási bírságot 2008 májusától szabhat ki a rendőrség, ennek lényege az, hogy bizonyos közlekedési szabálysértések (mint a gyorshajtás, a piros jelzésen való áthajtás, a vasúti átjárón való áthaladás, az autópálya leállósávjában való közlekedés, a behajtási tilalom vagy a kötelező haladási irány megszegése) esetén nem a jármű vezetőjét, hanem az üzemben tartóját büntetik meg 30-300000 forint közötti összegre.
A kimentésről röviden

A kimentés fogalmát az 1988/1. törvény (a közúti közlekedésről, rövidebben: Kkt.) 21./A paragrafusa szabályozza. Ennek lényege az, hogy az üzembentartó akkor mentesül a közigazgatási bírság megfizetése alól, ha:

– a szabályszegést megelőzően a gépjárművet ellopták, és ezt a megfelelő helyeken jelezte a tulaj, valamint erről hivatalos iratokkal is rendelkezik;

– a szabályszegést megelőzően kölcsönadta a gépjárművet, és erről a tényről bizonyító erejű magánokirattal, vagy nyilatkozattal rendelkezik;
– stb.

“A kormányrendelet pontos szövege alapján, amikor valakit arról értesítenek, hogy bírságot szabnak ki vele szemben gyorshajtás miatt, akkor “az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy 8 napon belül bizonyítási indítványt terjeszthet elő, valamint élhet a jogszabályban meghatározott kimentés lehetőségével”. A “valamint élhet” helyett azonban a rendőrség a kiküldött határozatokban az “illetve ezen idő alatt élhet” szöveget szerepelteti” – olvasható a jogi tanácsadó iroda vezetőjének indoklása a cikkben.

Az Ab egyszer már elkaszálta a hatóságot

Az Alkotmánybíróság 2009. május 28-ai határozatában megsemmisítette ezt az időszűkítést, hogy csak nyolc napon belül kérheti az ügyfél a kimentést. A cikk szerint az Ab döntésének egyik indoka az volt, hogy a megadott nyolc napon belül nem áll rendelkezésre elég idő, hogy az igazolást beszerezze az ügyfél, majd a hatósághoz eljuttassa.

Mind a jogi tanácsadó iroda vezetője, mind egy alkotmányjogász úgy véli, hogy az eljárás jogellenes, az “átírt” jogszabályú határozatok pedig érvénytelenek, azokat meg kell semmisíteni, és újra ki kell vizsgálni minden egyes ügyet. Tavaly a Belügyminisztérium közlése szerint 592 ezer esetben szabtak ki közigazgatási bírságot, ebből viszont 125 ezret elengedtek. Ez a hvg.hu szerint, ha minden egyes bírságot a legkisebb büntetési tétellel – 30 ezer forint – szoroznak fel, akkor is 3,75 milliárd forintos kiesést jelent a tavalyi költségvetésből, de még így is teljesült az előirányzott 16 milliárd forint. Ennyi van tervezve idénre is egyébként.

Ha a bíróság úgy ítél, visszajárhat a kiszabott bírság

A cikk szerint a rendőri szervek, mint a BRFK, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság (ők a hivatalból kijelölt eljáró szerv), a különféle ügyészségek nem nagyon kívántak eddig érdemben hozzászólni a problémához. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium először lehetetlennek ítélte az “átírást”, majd a bizonyítékok láttán a Belügyminisztériumot jelölte meg, mint hatáskörben eljárót. A BM csatlakozva a rendőri szervekhez, egyelőre hallgat.

A portálnak nyilatkozó alkotmányjogász szerint ugyan a rendőrség hibás a kérdésben, de ők is rákényszerültek erre a lépésre, különben a határidők betarthatatlanok lettek volna. “Ezt a testület nem is vállalta fel, és mivel nincs rá törvényi szabályozás, önkéntesen beírta a nyolcnapos határidőt a jogszabályba. A rendőrség az eltelt évek alatt jelezhette volna törvényhozónak, hogy ezzel valamit kezdenie kell.” Az Ab egyébként a megsemmisítő határozat mellett erre is felhívta a figyelmet, de nem történt semmi – olvasható a cikkben.

Az alkotmányjogász szerint a kialakult helyzetet a bíróság oldhatja meg, nekik kell meghatározni, hogy a rendőrség eljárása jogos, vagy jogtalan-e. “Amennyiben utólag jogellenessé válik a határozat, akkor annak kimondásának időpontjától, az elévülés idejéig kérhető a rendőrségtől a beszedett bírság visszafizetése.”

Article source: http://rajtmester.hu/?p=19460