Anyaország :: 2013-04-30. 11:39
H. Á.: Nem formális frakcióülés volt, hanem egy politikai egyeztetés, amely eredendően az aláírásgyűjtésekkel foglalkozott. A frakciótagok voltak jelen, és a végén a polgármester, a választókerületi elnök szólt, hogy itt van a jelöltek listája. Kérte: nézzük meg, ki az, akit ismerünk és ki az, aki megfelelő jelölt lehet. Jómagam ezen meglepődtem. Azt lehetett tudni, hogy vannak lobbik, de hogy ennyire nyíltan történjen, azon meglepődtem. Jómagam is kénytelen voltam egy ismerős, idős, régóta kiskereskedő házaspár mellett megszólalni, nehogy véletlenül hátrányt szenvedjenek, mert nincsenek összeköttetéseik. Gyakorlatilag végigmentünk ezen a listán, megnéztük, ki ismeri a neveket, arról pedig, akit ismertünk, elmondtuk a véleményünket. Hogy ezután mi történt ezzel a listával, arról én már nem tudok, de hallva és olvasva a többi helyen megjelent eredményt, látva a helyieket is, úgy gondolom, hogy ez nem volt helyes eljárás.
H. Á.: Nagyon sokat gondolkodtam. Nyilván sokakban felmerül majd az a szó, hogy árulás. Én ugyanakkor arra a meggyőződésre jutottam, hogy a Fidesznek hosszú távon azzal teszem a legjobbat, ha elmondom ezeket a dolgokat. Rövid távon biztos, hogy kellemetlen, meg pár százalékot csökkenhet a népszerűség, de úgy gondolom, hosszú távon ez az, ami segíthet ennek a pártnak. Tényleg meggyőződésem, hogy a Fidesznek nagyon komoly erkölcsi és szellemi tőkéje van, ami jóval fontosabb tényező volt az ilyen arányú 2010-es győzelemben, mint bármilyen kampánytechnika vagy kampánystratégia. A másik oldalon ez az erkölcsi tőke hiányzik – a szellemi kapacitás is sokszor, de az erkölcsi tőke mindenképpen.
Ugyanakkor úgy látom – mint a legutolsó végvár legutolsó katonája –, hogy amilyen lehetőség volt, annyira káros is a pártnak az ilyen nagyarányú győzelem. Meggyőződésem, hogy egy jól működő ellenzék alapvető szükséglet, illetve alapvető szükséglet lenne bármilyen kormányhoz. Ha nincs ellenzék, akkor előbb-utóbb nem fogjuk tudni kontrollálni a saját döntéseinket, mert nem lesznek visszajelzések, hogy valami, amit teszünk, az rossz. A jelenlegi ellenzék erkölcsileg teljesen vállalhatatlan, és nem jelent semmilyen veszélyt a Fideszre. Mivel nincs külső ellenzéke a párnak, ez elvezetett oda, hogy olyan döntéseket hozunk, amelyek nem helyesek, és sajnos akár odáig is elvezethet, hogy olyan döntéseket hozunk, amelyek egyéni érdekeket szolgálnak.
H. Á.: A másik, szerintem nagyon nagy gond épp az, hogy a pártban belső ellenzék sincsen. Azért nincs, mert – egyébként az emberek jogos igénye alapján – le fog csökkenni a parlamenti képviselők száma. Ezt tudják a jelenlegi képviselők is, ezért nyilvánvaló, hogy aki bármit szeretne tenni a jövőben is, döntéshozatali pozícióba szeretne kerülni, annak mindent el kell fogadnia. Igazi negatív véleményt nem várhatunk el tőlük. Ez szintén oda vezet, hogy olyan döntéseket hozhat meg a kormányzat, ami nem jó. Ha eljutunk egy olyan helyzetbe, hogy azt gondoljuk, minden döntésünk helyes, akkor én egy példát szoktam mondani: a lengyel elnökét, Lech Kaczynskiét, aki felült egy repülőre, és úgy érezte, neki mindent meg lehet tenni. Ez a repülő lezuhant, mert olyan időjárási körülmények voltak, hogy nem volt lehetséges a leszállás, de ő beszólt a pilótafülkébe, hogy meg kell csinálni.
Ha egy párton belül nincsenek viták – és e párton belül, legalábbis a mi szintünkön nincsenek – akkor két eset lehetséges. Valamit vagy nagyon jól csinálunk, vagy valami nagyon nincs rendben. Én azt gondolom, hogy a viták szükségszerű előfeltételei egy jó döntésnek. És nagyon sokszor azt látjuk a pártban, hogy 98 meg 100 százalékos döntések születnek. Ez valahogy nem helyes. Azt láttam, hogy még a párt tagságát sem vontuk be a döntések előkészítésébe: a helyi csoportgyűléseket jó, ha évente hívtuk össze, olyankor, ha valamilyen formális kötelesség volt. Sok olyan döntést hoztunk – legalábbis itt helyben – amelyek szerintem nem voltak kellően átgondolva, és sokszor sajnos inkább egyéni érdekeket szolgáltak, mint a városét. Ilyen volt ez a trafikügy is.
H. Á.: Fegyelmezett a Fidesz-tagság, és azt gondolom, hogy a jobboldal egysége érték, de már túllendült egy bizonyos fokon. A viták – akár időhiány, akár más miatt – nem zajlanak le, és ez nagyon rossz. Abban a nyolc évben, amikor le kellett győzni a szörnyű állapotú baloldali kormányzatot, helyénvaló volt ez a fegyelem. Helyén volt ez a “félkatonai irányítási mód”. Amikor viszont a kormányzást – akár helyi szinten is – átvettük, akkor megtehettük volna és megtehetnénk, hogy ezeket a vitákat lejátsszuk és átkapcsolunk a “demokrata irányítási módba”. Sajnos ezt a kapcsolót nem mindig állítottuk át. Lehet, hogy a sebesség miatt is, hiszen egy országot kell átalakítani, de sajnos sokszor tetten érhető, hogy egyéni érdekek miatt nem zajlanak le viták. Nagyon sajnálom azt is, hogy a Fideszben lévő komoly szellemi kapacitás ellenére nem próbál a párt az értelmiség felé nyitni, az értelmiséggel kommunikálni, elfogadtatni a döntéseinket. Ez hosszú távon öngyilkosság, mert az értelmiség valóban csak egy kisebb szegmense a társadalomnak, de véleményformáló, és helyben meghatározó lehet.
H. Á.: Nyilván két dolog lehet: vagy lesznek komoly politikai retorziók ellenem, vagy nem lesznek, mert az életutam, a családi elkötelezettségem alapján elfogadható, hogy én ezt a kormánypárt érdekében mondom el. Ha egy ilyen véleménynyilvánítást politikai retorzió követ, abban az esetben nem fogom sajnálni politikai karrierem végét, mert úgy nem is szeretném még ezt a legalacsonyabb szintű politizálást sem tovább folytatni. Kicsit sajnálnám, mert azért volt pár szép dolog, amit a városért tudtam tenni. Ha egy ilyen dolog miatt mégis úgy gondolja a pártvezetés, hogy én nem vagyok ide való, akkor azt el tudom fogadni, nem fogok ez ellen ágálni, nem fogok átmenni máshová. Ha nem lesznek retorziók, akkor nagyon fogok örülni, mert az alátámasztaná azt, hogy a Fidesz demokratákkal van tele, még akkor is, ha a jelenlegi döntéshozatali mechanizmusokban nem mindig ez látszik.
Szóljon hozzá! ( megjegyzés)
Article source: http://feedproxy.google.com/~r/Kurucinfo/~3/mOdrgUqcEqU/