„Olyan országot akarunk építeni, ahol jó élni”

Kikből áll és kiket vár soraiba a Magyar Tavasz Mozgalom? Stummer Jánost és Bernáth Georginát a magyar felsőoktatásról, az elvándorló fiatalokról és a HaHáról kérdeztük.

A hét elején Magyar Tavasz Mozgalom néven új ifjúsági szervezet bontott zászlót. Kik ők, mit lehet tudni a céljaikról, kiket várnak soraikba és hogy jön a képbe a Jobbik? Stummer Jánost és Bernáth Georginát a magyar felsőoktatásról, valamint az elvándorló fiatalokról kérdeztük, és azt is elmondták, mi a baj a HaHával.

– A Magyar Tavasz Mozgalomról először Vona Gábor beszélt a Jobbik évadnyitó kongresszusán. Mit lehet tudni rólatok, mind a ketten jobbikosok vagytok?

Bernáth Georgina: Nemzetközi tanulmányok szakon végeztem a veszprémi Pannon Egyetemen, és Erasmus ösztöndíjasként fél évig tanulhattam diplomáciát az Antwerpeni Egyetemen. A tanulmányaim utolsó szemeszterében részt vettem a Jobbik parlamenti gyakornoki programján, ami után állást ajánlottak a frakció mellett. Jelenleg a Jobbik külügyi szakértőjeként dolgozom, főként a külföldi sajtó, a diplomáciai kapcsolattartás és a protokoll tartozik az ellátandó feladataim közé.

Stummer János: A 2010-es önkormányzati választások óta a Jobbik erzsébetvárosi (Budapest VII. kerület – a szerk.) önkormányzati képviselője vagyok, történelem-könyvtár szakon végeztem az ELTE bölcsészkarán, ahol a Hallgatói Önkormányzat alelnöke is voltam. Az egyetemi évek után bekapcsolódtam a Jobbik Ifjúsági Tagozatának szervezésébe, és egészen a legutóbbi időkig ennek a nagyon lelkes és sokra hivatott csapatnak voltam az egyik országos vezetője.

Fotó: barikad.hu

– Adja magát a kérdés, hogy bár mind a ketten a Jobbik munkáját segítitek, a zászlóbontáskor mégis pártok felett álló mozgalmat jelentettetek be. Mennyiben más ez a szervezet, mint mondjuk a Jobbik Ifjúsági Tagozat?

SJ: Sok mindenben, például hogy nem szervezet. A Magyar Tavasz Mozgalomnak nincs és nem is lesz tagsága, van egy tízfős egyesület, amelynek én vagyok az elnöke, és ennyi. Önkénteseket várunk, olyan fiatalokat, akik mindenfajta kötöttség és szervezeti keretek nélkül érvényesíteni akarják saját szellemi képességeiket, méghozzá a nemzet számára a lehető leghatékonyabb módon.

– Mi a cél? Megszólítani a felsőoktatási intézmények környékén sertepertélő jobboldali fiatalokat?

BG: Őket és a már végzett, pályakezdő fiatalokat is. Értelmiségi köröket fogunk létrehozni, hangsúlyosan meg kívánunk jelenni klubokkal, vitákkal, fórumokkal, különböző közéleti személyiségek meghívásával.

– A kilencvenes évek végén, kétezres évek elején az azóta párttá alakult Jobboldali Ifjúsági Közösség is hasonló tevékenységet folytatott. Úgy érzitek, hogy ez a hang most hiányzik az egyetemi közéletből?

BG: Azt látjuk, hogy nincs olyan jobboldali ifjúsági csoportosulás, amely a hasonló értékrendű egyetemi hallgatókat összefogná, és nekik programokat szervezne.

S.J: Másik célunk, hogy a külföldre szakadt fiatalokat haza szólítsuk, illetve a kivándorolni szándékozókat lebeszéljük. 15-20 év múlva a mostani húszas, harmincas generációnak kell majd a hátán vinnie ezt az országot, nekik kell a nemzet gerincének lenniük. Ha viszont a magyar fiatalok ilyen ütemben hagyják el a hazájukat, akkor záros határidőn belül úgy fogunk járni, mint Bulgária. A Kárpát-medence kiürül, és nem lesz olyan felkészült értelmiségi és szakember gárda, aki működtetni tudná ezt az országot. Magyarországnak olyan egzisztenciális feltételeket kell biztosítania a fiataloknak, hogy azok itt tudjanak munkát vállalni és családot alapítani, eltartani.

– A hallgatói szerződés megoldást jelent erre a problémára?

SJ: A röghöz kötés egy nagyon komoly és valós társadalmi problémára adott rossz válasz. Azzal jómagam is egyetértek, hogy aki állami finanszírozásban, az adófizetők pénzén tanul, annak kötelessége Magyarországért dolgozni. Ha úgy tetszik, ő Magyarország adósa. Csak fenyegetésre azonban nem lehet építeni, büntető helyett ösztönző társadalompolitika kell.

– Hogyan tervezitek visszacsábítani azokat a fiatalokat, akik nem jó kedvükből, hanem anyagi kilátástalanság miattszavaznak lábbal”?

SJ: Mi munkahelyeket nem tudunk teremteni, az a mindenkori magyar kormány felelőssége, viszont van a dolognak egy érzelmi vetülete, és én úgy gondolom, mindannyiunknak – a saját lehetőségeinkhez képest – hozzá kell járulnunk egy olyan ország építéséhez, ahol jó élni. Ahova érdemes gyermeket szülni, ahol érdemes családot alapítani. Ezeket a kapcsolatokat kell erősítenünk, hogy a nemzet maga tudjon minden egyes tagján keresztül tíz körömmel ragaszkodni ahhoz, akinek a fejében megfordul, hogy külföldre megy.

 Fotó: barikad.hu

– A röghöz kötést rossz megoldásnak tartjátok, mi a helyzet a keretszámcsökkentéssel?

BG: A képzési struktúrának igazodnia kell a meglévő piaci körülményekhez, tehát bizonyos szakok esetében indokolt a csökkentés, viszont vannak olyan területek (például mérnöki tudományok, informatika), ahol hatalmas hiány van megfelelően képzett szakemberekből. Ezeken a helyeken növelni, de legalábbis fenntartani indokolt a jelenlegi hallgatói létszámokat.

– A Magyar Tavasz bevallottan nemzeti alternatívát kíván nyújtani a Hallgatói Hálózattal szemben. Miért van erre szükség? Mi a baj a HaHával?

BG: A legnagyobb baj velük, hogy nagyon öntörvényűek, és úgy fejezik ki nem tetszésüket az oktatási rendszerrel szemben, hogy az mások tanulásának rovására megy. A tanulás szabadságáért nem lehet a tanulás helyett tüntetni. Az nem megoldása a problémákra, ha elfoglalják a termeket, és nem hagyják tanulni hallgatótársaikat.

Fotó: barikad.hu

SJ: A HaHa egy óriási hazugság, ami az ég egy adta világon semmi másról nem szól, mint hogy az a balliberális politikai elit, amely az utóbbi évek során háttérbe szorult a felsőoktatás irányításából, valamilyen úton-módon – felhasználva az egyébként jogosan felháborodott hallgatókat – a küszöb alatt visszakússzon. A HaHát és a mögötte álló erőket nem érdekli a minőségi felsőoktatás, őket csak egy dolog érdekli, hogy ennek az országnak a miniszterelnöke 2014-től Bajnai Gordon legyen.

– A Magyar Tavasz sem független mozgalom…

SJ: Igen, de a Hahával ellentétben soha nem is állítottuk magunkról, hogy azok lennénk. A Hallgatói Hálózattal nem az a legnagyobb baj, hogy elkötelezett egy ideológia és egy bizonyos politikai erő mellett, hanem hogy azt akarják elhitetni magukról, hogy ők minden hallgatót képviselnek. Azt hazudják, hogy függetlenek. Mi pártok felett állunk, de nem értékek felett. Egy dolog legyen világos: a Magyar Tavasz Mozgalom nem képviseli a hallgatókat, arra ott van a legitim szerv, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A Magyar Tavasz egy világnézetet képvisel és egy értékközösséget jelent.

Bencsik János

afahir.hu

Article source: http://barikad.hu/olyan_orszagot_akarunk_epiteni_ahol_jo_elni-20130216