Kromek Pál bejegyzései

A „K” és a „G” hangok.

A gyökök fogalma, meghatározásának kérdései, számomra és szerencsére egyre több embernek, ma már egyértelmű. Ezt nem most kell kitalálni, mert megtették mások, sokan. Cz-F -tól, Marácz Lászlóig. Nem sorolom fel.

Ahogy a mai magyar nyelvtannak, úgy a gyöknyelvnek is megvannak a szabályai, igaz ezek sokkal egyszerűbbek a magyart beszélő embernek, mint az előbbi. Ha gyökről beszélünk, akkor a legkevesebb, hogy a gyökre vonatkozó szabályokat és a szóhasználatát ismerjük. Nem kell ezekkel a szabályokkal egyetérteni, de akkor divatból, vagy bármilyen megközelítésből ne használjuk ezeket a fogalmakat. Amennyiben eltérünk a “gyök” fogalom feltalálóinak meghatározásaitól, mert megtehetjük, akkor azt jelezzük.

Elöljáróban, mindig a magyar nyelvről beszélek. Csak nagyon ritkán élek más nyelvekkel történő összehasonlítással, akkor is jobbára a kritikáimat fogalmazom meg. Nem szeretem az idegenszó-használatot, hiszen mindenre van magyar szavunk. Ha tehetem, kiemelem, de legalább használom, a nyelvünktől idegen, helyesírási, szerkezet alakokat.

 

A „K” és a „G” hangok.

A „K” hang és a “G” hang, hangpár, gyökhangpár és a zöngés zöngétlen hangpárok szóbokrába képeznek közös gyököket. (Ugyanis a “G” zöngétlen hang, párja a zöngés “K”.) Azt ellenben látni kell, hogy a “K” más hangokkal is egy hangpár bokorban szerepel, mint zárhang; “K”, “T”, “D” gyökhangokkal. Tehát az igaz, hogy a “K” és a “G” hang nem független, de látni kell az eltéréseket, és fejlődését is. Kicsit tovább merészkedve A “K” kemény hangzása torokhang ilyen értelembe rokona a”G” mellett a “H” is.

A “G” -vel történő váltásai:

g-vel: kajmó, gajmó; kajdász, gajdol; kalatyol, galatyol; kaliba, galiba; kondor, gondor; kukora, gugora; kácsér, gácsér; kánya (cserjefaj) gánya; kövecs, göbecs, stb.

A “H” váltás:

kankalék, hankalék; komp, homp; kompol, hompol; korhol, horhol; kuka, huka; kuny, huny; kurjogat, hurogat; kutyolló, hutyollú, stb.;

c) egyéb váltások:

  • cs-vel és t-vel: ka, ke, kics. csa, cse;
  • kába, csába; kámp, csámp; kopasz, csupasz;
  • köp, töp; köpörödik, csöpörödik, töpörödik;
  • kup, csup; kúsz, csúsz; kuvik, csuvik,stb.

A „K” hangról:

Hangutánzó gyök kezdőhang:

  • kacs! kacsa, kácsér; kacz, kaczag, kaczaj; kaff, kaffog, kaffan, kaffant;
  • kah, kahol, kahácsol; kaj, kajált, kajabál; kajdász, kajdacs;
  • kak, kakas, kakuk; kák, kákog, kákogás; kalapa, kalapál, kalapács;
  • ! k, kánya;
  • kar! v. kér! kanál, karicsál, karapol, karattyol, károg, kárát, kárakatona, káromkodik;
  • kat, katangol, katakol, kattog; katy, katyat, katyfol;
  • keh, kehöl, kehes, kehécsel;
  • kel, kelep, kelepel;
  • kerr! kerra, kerreg, kericzél, kerep, kerepel;
  • kety, ketyeg;
  • kia, kiált, kiabál;
  • kiki! kikiri, kikirikol; kirr, kirrog, kirrant; koák, koákol;
  • kob, koborcz, koborczol; kosz, koczog, koczczan, kocczant, koczint, koczódik;
  • kod, kodács, kodácsol, kodkodácsol;
  • koh, koha, kohol;
  • kók, kókál, kókonya;
  • kol, kolomp, kolompol, koltant, koltog;
  • kon, kong, kongat, kondúl, kondít;
  • kop, kopog, koppan, koppant;
  • kor, korog, korty, kortyog, kornyikál;
  • kosz (csosz) koszog, (csoszog);
  • kot, kotog, kotákol, kotlik, kótis; koty, kotyog, kottyan, kotyvál, kotyfol; köh, köhög, köhécsel;
  • köp, köpdös, köpköd; kösz, (lat. cos) köszörű;
  • krák, krákog;
  • ku, kuasz, kutya, kuszi, kuvik;
  • kuku, kukucs, kukucsál, kukuri, kukorikol; kur, kurhéja, kurjant, kurrogat, kuruttyol

 

1.-Körrel kapcsolatos: Kerekséget formáló gyök kezdőhaja, (görbe, vagy tekervényes mozgások).

 

  • kacs, kacska, kacskaringó, kacsiba, kacsint;
  • kacz, kacza, kaczor;
  • kaj, kajcs, kajcsos, kajács, kajmó, kajla;
  • kal, kalács, kalinkó, kalantyú, kalimpál, kalisztál, kalézol, kalandoz, kalandor;
  • kam, kamó, kampó;
  • kám, kámpics, kámpicsorodik;
  • kan, kancs, kancsal, kankalék;
  • kany, kanya, kanyar, kanyarodik;
  • kasz, kasza, kaszimba, kaszimbál, kaszás (görbe) lábu;
  • kav, kavar; kel, kelekóla, kelentyű;
  • kil, kilincs; kony, konya, konyít, konyúl;
  • kób, kóbor, kóborol; kód, kódor, kódorog;
  • kov kóv, kovályog v. kóvályog;
  • kön köny, köntöl, könyök;
  • kum kun, kumik, kunik;
  • kuny, kunya, kunyhó.

2.-Kőrrel kapcsolatos: Gömbölyü alakra, vagy kerekben forgó mozgásra jellemző gyökök kezdőhangja

  • kad, kada, kád;
  • kar, karaj, karika, karima, karám;
  • kas, kasornya; keb, kebel;
  • ker, kerít, kerül, kerge, kerget, kergeteg;
  • kér, kéreg; kob, kobak;
  • kom, komp, (felhányt földkupacz) kompol, kompoty, komló;
  • kon, kondor, konty; kop, koponya, kopoltyú, kopolya;
  • kor, korcz, korczolat, korlát, korong; kór, kórász; köb, köböl;
  • köcs, köcsög;
  • köl, köldök, kölődör;
  • köny, könyű, könyv;
  • köp, (göb) köpcz, köpczös;
  • kör, körny, környék;
  • kuk, kukó, kukojsza;
  • kuk, (gug) kukora, kukori, kukorodik, kukrejt;
  • kul, kulacs, kulak;
  • kum, kumak, kamasz;
  • kup, kupa, kupak, kupalag;
  • kur (gur) kartala.

Érzelmet keltő gyökök kezdőhangja

Az isteni egyedi hangokkal képzett gyökök

  • ke ki, kecs, kics;
  • , kéj;
  • kecs, kecsegtet, kecses;
  • ked, kedv, kedves, kedvez;
  • kegy, kegyel, kegyelem, kegyelet, kegyes;
  • kel, kell, (tetszik) kellem, kellemes;
  • kém, kémél, kémélet;
  • kény, kényes, kényelem, kényez;
  • kér, kérkedik, kérkedékeny;
  • kin kén, kincs, régiesen, kéncs, kínál v. kénál;
  • kiv, kiván, kivánat;
  • kösz, köszön, köszönt;

„Melyekről megjegyzendő, hogy mindnyájokban vékony önhangzó (egyedi hang, hivatalosan magánhangzó), legfölebb éles i uralkodik.”

KR hangpárral képzett gyökök

Éleset, metszőt, szúrósat jelentenek.

  • kar, karcz, karczol,
  • karm, karmol, karamzsol, karó, kardács, kárt, kártol,
  • kard; kor, korhol, korcsolya, korbál, kornicz, korsin;
  • kör, köröm, körmöl, körömzsöl. A horzsolás hangutánzása.

Előhang

  • kancza =anycza, anyaló,
  • káprázik =ábrázik,
  • kákombákom =ákombákom,
  • kém =ém, mert émett =vigilans, émetten, vigilando, a kém is vigyázó;
  • ként máskép: ént, pl. vérént való atyafi;
  • kék = gég = ég (színű)[1]

A „K” ká, kö hang továbbá a mai nyelvtanban: Fonéma, önálló morféma, toldalék, képző, névképző, helynévképző a többes szám képzője.

Ugarit – Karatu

 

Karatu ugariti isten. Az ugariti[2] irodalom mesebeli[3] írásaiban, hősként jelenik meg. Ilu isten fia vagy leszármazottja. Karatu a Datanu (dtn) közösség, akik az Ugaritiak őse időszámítás előtt 6-7 ezer körül, uralkodója. Ugarit régészeti lelőhelyén több nagy településréteg található. A feltárt legidősebb réteg az i.e. 7. évezredbéli, már megjelenik a kőépítkezés.

Leletek bizonyítják, hogy az ie.5-4 ezerig már megjelenik a kereskedelem, Mezopotámia, Egyiptom, és véleményem szerint a kárpát-medence között. Érdekessége ennek a kornak, hogy a települést a Kárpát-medencébe szokásos földsánccal vették körül. Az i. e. 4. évezred legelején kezdődik a III. periódus, amely a kőrézkor és a bronzkor átmenetének időszaka. Az ókori Szíria más kereskedőállamaihoz hasonló magas kultúrát hozott létre. Egészen i. e. 2200 körüli időig folyamatosan lakott, majd két évszázad lakatlan szakasz következik. Az i.e. 3. évezredig nem található a sémi népek nyoma. Ebben az időszakban jelentős népességcsere ment végbe a területen. Az elnéptelenedést követően a „nyakperecesek népe” tűnik fel i. e. 3000 körül. Velük kezdődik a II. periódus. Érdekes egybeesés a Kárpátmedencébe feltárt nyakpereces kultúra. Az i. e. 2. évezredben, a mai szíriai térségben, a Hettita Birodalom lett Ugarit szomszédja. A hettiták irányították a mai Szíria területét. Az ó-hettiták után a Hurrik vették át, a térség irányítását.  A rendszeresen bekövetkező északi és keleti támadások egyiptomi szövetségkötésre kényszerítették az ugariti uralkodókat. Ebben az időszakban, az egyiptomi hatás, erős a városban. Az eddig ismert első egyiptomi származású lelet egy I. Szenuszert korából való gyöngy. Ettől kezdve a középbirodalmi fáraók, faragványai és szobrai jelennek meg. Az ugariti fellegvár Baál-temploma is ekkortájt épült. Ugaritban Baál imádat volt, talán ekkortájt keletkeztek a Balkán, (Bál-kán), a Balaton, a Bálványos, elnevezések a Kárpátmedencében.

Jelentős az ugariti írás.

Az ugariti ábécé egy ékírásra (rovásra) épülő bővített abugida= ABC írásrendszer, amely 31 hangból áll és azt mondják, átmenetet képez a szótagírás és a betűírás között. A szótagokból legtöbbször csak a mássalhangzókat (gyökhangokat) és a kettőshangzókat írták le, alapvetően írott formában, csak az ”a” = alfa magánhangzó létezett.

KARATU az isten KaRaTu= qrt krt. Ugyanígy UGARIT= qrt krt ami a KeReT, vagy KeRT.

 

A „K” gyökhang

K

Jelentése:

 

Kert, Keret, Karát

 

Kiejtve: Kö vagy Ká

 

A Székely magyar rovás jele:

A „K” gyökhang magyar kiejtéssel, Ká vagy Kö. A Ká mély, a Kö magas hangrendű gyök. A „K” gyökhang rovás elnevezése eK. Az „eK” magas hangrendű a régi magyar beszédben a szó végén az összetartozást (többes számot) jelenítette meg. Talán helyesebb lett volna az öK elnevezéssel illetni. Ilyenek: nek[4], ezek ezök, jelek jölök, cserepek csöröpök, emberek ömbörök, vésetek vésötök, tükröknek tökröknök.[5]

 

A “K” hang magában hordozza a k kő (kemény) kör, k kar akar akarat, k kar karol átkarol, a k ker kerül kerület, a kemény-kör, fogalomkőrét. Megjeleníti a k ker kert, keret képét.

A kifejező rováshangjai a krt.= kert, keret, körte, kart karat[6] KARATU

 

Kéthangú gyökei:

aK[7], Ka, áK, Ká, eK, Ke, éK, Ké, iK, Ki, íK, Kí, oK, Ko, óK, Kó, öK, Kö, őK, Kő, uK, Ku, úK, Kú, üK, Kü, űK, Kű.

Háromhangú gyökök:

 

 

[1] A példák a CF szótárból valók.

[2] Ugarit, Szíriai település. Az ókorban, ugariti városkirályság, majd az ugariti királyság központja Nyugat-Szíriában. A város földrajzi helye egészen 1928-ig ismeretlen volt, annak ellenére, hogy egyiptomi forrásokban sok utalás maradt fenn róla. (Wikipédia)

[3] Mitológiai enciklopédia I. kötet, 508. oldal. KARATU címszó alatt.

[4] Itt a nak, nek, nem a birtokos eset ragja. A birtokos eset, a magyar nyelvben nem ilyen, olvasd a gyökszótárban, „Gyökösszetétel” címszó alatt. Nem valakinek a valamije, hanem az egésznek egy része!

[5] A magyar rováskutatás ismer még egy „K” rovás jelet. Ezt „aK” formában említik.

[6] karat aKarat karát

[7] Mélyhangú rovás „K” az „aK”.

Article source: http://blog.kromek.hu/?p=6370

Kövér porcsin

  • Saláta porcsinfűből:

    Tulajdonképpen nem is azt kellene írni, hogy saláta, mert ahhoz citrom, méz is hozzátartozik. A porcsinhoz egyik se kell. Azok a pozsgás, halványzöld levélkék, a zöldes-piros zsenge szár olyan finom édeskés-savanykás ízt ad, hogy fölösleges minden ízesítés. (Persze csak annak, akinek a multiédességek még nem rontották meg az íz-érzékelését, vagy aki már felismerte a veszélyt, és visszafogta az édesítést.)

    Nagyon meg kell mosni, mert rendszerint elterül a földön, és még sós vízbe is érdemes beáztatni, hogy biztosan tiszta legyen. Négy-öt perc ázás után kivehetjük, vágódeszkán aprítsuk meg, és egy marék porcsinra számítva adjuk hozzá egy közepes vöröshagyma felét. Azért csak ennyit, hogy nem nyomja el a hagyma az ízét. Aprítsuk össze jól a hagymát is, keverjük bele a porcsinba, sózzuk meg egy icipicit, és terítsük szét egy lapos tálon.

    Ha egy kenyérszeletet megkenünk bármivel (vajjal, tejfölös túróval, margarinnal) és rányomjuk a zöld vagdalékra a megkent oldalát, jócskán ráragad. Tegyünk most rá erre a zöld alapra piros paradicsomot, sárga paprikát, sárga tojáskarikákat – csodaszép szendvicseket kapunk. A fantáziának semmi se szab határt – tegyünk rá mindent, ami színesíti, és ami az adott évszakban elérhető. Az első találkozáshoz még sok segéderőre van szükség, hogy elfogadtassuk szeretteinkkel, de ha megkóstolták, később még a kényesebb ízlésűek is megszeretik. Ha minden kötél szakad, még mindig megízesíthetjük salátaöntettel a saját szokásaink szerint.

    Porcsinfőzelék:

    Zsemlemorzsát vagy megdarált száraz fehér kenyeret vajban sárgára pirítunk. 500 g-nyi megmosott porcsinlevelet a zsemlemorzsa- (2 evőkanálnyi) alapon megpuhítjuk, húslével, esetleg vízzel felöntjük, tejföllel és tojássárgájával behabarjuk. Tálalás előtt esetleg zabpehellyel meghintjük. A porcsint a háziasszonyok által megszokott módon spenótként is elkészíthetjük.

    Porcsin franciásan:

    250 g porcsinlevelet megmosunk, lobogó, sós vízbe öntjük, 2-3 percig a vízben hagyjuk, majd leszűrjük, szitán lecsepegtetjük. Napraforgóolajon, kevés petrezselyemzöldjével, 2 gerezd apró darabokra vágott fokhagymával, borssal, sóval és szerecsendióval gyorsan átsütjük. Húslével, vagy forró tejjel megpuhított 2-3 evőkanál szárazkenyér-morzsát és annyi húslét adunk hozzá, hogy ellepje, negyedóráig főzzük, végül 2-3 tojássárgájával behabarjuk. Tűzálló tálba öntjük, reszelt Karaván sajttal és zsemlemorzsával megszórjuk, tetejére elszórtan vajdarabokat rakunk. Forró sütőbe téve addig sütjük, míg a felszíne arányló sárga nem lesz.

    Párolt porcsin:

    Fiatal porcsinleveleket gyűjtünk (200 g), megmossuk, kevés vízben puhára pároljuk, robotgéppel pépesítjük, enyhén sózzuk, tejszínnel ízesítjük. Köretként hasznosítjuk sült húsok mellé.

    Porcsin holland módra:

    A virágzás előtt lecsípjük a hajtások csúcsát (200 g), megmossuk, lobogó vízzel leforrázzuk, szitán lecsöpögtetjük. Vajjal (50 g), csipet sóval, borssal puhára pároljuk, csipet liszttel és néhány tojássárgájával behabarjuk. A főzeléket pirított kenyérszeletekkel tálaljuk.

    Porcsinsült:

    Fiatal porcsinlevelekből és -hajtásokból 500 g-nyit gyűjtünk, megmossuk, durván összevágjuk, aprított petrezselyemzölddel, sóval, borssal, szerecsendióval és ízlés szerinti mennyiségű fokhagymával olajban megpároljuk, 2 db tojássárgájával és tejben áztatott száraz kenyérrel (200 g) összekeverjük, kikent tepsibe öntjük, száraz reszelt sajttal meg­hintjük, tetejét vajjal meglocsoljuk és forró sütőben kisütjük.

    Porcsinsaláta:

    A zsenge, megtisztított, megmosott leveleket (250 g) a következőkkel keverjük össze: 2 evőkanál olaj, 1 evőkanál borecet, só, bors és egy kevés, apróra vágott vöröshagyma. Előétel gyanánt fogyasztjuk.

    Meleg porcsinsaláta:

    500 g porcsinlevelet megmosunk, megtisztítunk. Lábosban ecetes-sós vizet forralunk. Ha forr, beleadjuk a porcsint, félrehúzzuk a tűzrről, és két percre befedve állni hagyjuk. Ez alatt 100 g szalonnát kockára vágva, egy kis lábosban világossárgára sütünk, a salátát a vízből kivéve tálra tesszük. Ha túl sok vizet ereszt magából, keveset leöntünk róla. A forró, tepertős zsírba 3 dl tejfölt hirtelen bekeverünk, és ráöntjük a porcsinra. Azon melegében tálaljuk. Aki nem randevúra megy, tehet hozzá kevés fokhagymát is.

    Porcsinleves:

    Forró csontlébe személyenként 4-5 porcsinhajtást, hagymát, fűszerkeveréket (citromlé, petrezselyem, lestyánlevél, tejföl) teszünk. Néhány percig főzzük, megsózzuk. Apró kockatésztával tálaljuk.

    Porcsinfőzelék:

    20 dkg porcsinlevelet sós vízben puhára főzünk, apróra összevágjuk. Saját levével, vékony rántással besűrítjük. Kevés sóval, cukorral (édeskével) ízesítjük. Rendkívül ízletes.

    Porcsinsaláta:

    15 dkg porcsinlevelet 0,5 dl fűszerekből főzött tea, 1 evőkanál citromlé, só, 1 teáskanál olaj keverékével elegyítjük. Frissen fogyasztjuk.

    Porcsinsaláta marhahússal:

    10 dkg főtt marhahúst apróra összevágunk. Fűszerkeveréket 0,5 dl tejbe áztatunk, 1 evőkanál mustárral, 15 dkg porcsinlevéllel és a marhahússal elkeverünk. 1 órai állás után fogyaszthatjuk.

    Porcsinkrémleves:

    50-60 dkg porcsin, csontié, fűszerek, 1 vöröshagyma, 2 tojás, 2 dl tejföl.

    Turmixgépbe öntjük a csontlét, amelybe belefőztük a hagymát, a fűszereket (sót, borsot), de nyersen adjuk hozzá a porcsint, valamint a tojást, és mixelés után forraljuk föl. Tejföllel tálaljuk.

    Párolt porcsin:

    50 dkg porcsin, olaj, szójamártás, só.

    A porcsint olajon pároljuk meg, hogy kissé megpuhuljon. 3 evőkanál szójamártás, pici só és pároljuk még 5 percig. Azonnal tálaljuk.

    Porcsinsaláta:

    60 dkg porcsin, 1 doboz konzervkukorica, 1 kis fej újhagyma, kiskanál mustár, cukor, ecet, só, olaj, petrezselyem, kapor, 2 dl tejföl.

    A leveleire szedett porcsint összekeverjük egy doboznyi levőtől lecsurgatott kukoricával és jégbe hűtjük. Finomra összevágjuk, a hagymát, elkeverjük a mustárral, kiskanálnyi porcukorral, ugyanennyi ecettel, sóval meg 5 kiskanálnyi olajjal. Felengedjük 2 deci tejföllel vagy kefirrel, közé keverünk egy-egy csokor finomra vágott petrezselymet meg kaprot és hűtőszekrénybe tesszük. A salátát tálalás előtt öntsük le ezzel az ízekben gazdag mártással.

  • Article source: http://kert.kromek.hu/?p=292

    A szó

    Alapesetben, a modern nyelvészetben a szó, egy jelentéssel rendelkezik. Ennek a gondolatnak a következménye a szótári jelentés fogalma, ami egy jelentést sugall.  A magyar nyelvben ez nem igaz, ezért a magyar nyelv szótári jellegű tanulása lehetetlen. A magyar nyelv ennél több, és egyszerűbb. Tudomásul kell venni, hogy két magyar nyelv létezik egymás mellett. Az egyik a gyöknyelv, a másik a tanított magyar nyelv. Ma Magyarországon az emberek többsége a gyöknyelvet beszéli. Az állami oktatás már a nyelvújítás óta folyamatosan kitanít bennünket a gyöknyelvből, mégis mivel a gyöknyelv magában hordozza az indoeurópai nyelveket is, ezért, viszonylag könnyen megtanulja a magyar ember ezeket a nyelvidegen szabályokat, sőt egyes szavakat gyököket visszailleszt a helyére a gyöknyelv rendszerében és megjelenik a visszaillesztett gyök régi-új szóképe. Például a nyelvünk ős régen természetéből adódóan, ismeri a ViL, ViL -an, ViL -ám, ViL -ágos, ViL -ágit, szavakat. Az elektromosság feltalálása során, csak használatba kellett venni a villany szavunkat. És láss csodát, fel –ViL -ant, nem csak a szó jelentése, hanem a szóképe is megegyezik a feltalált villany szóval. A kettős nyelv addig fog élni a magyar nyelvben, amíg a jelenlegi magyar nyelvtant, és finnugor szemléletet tanítják. A tudományos körök bármilyen erőlködése, a nyelvújítás, azért felesleges, mert bármelyik élő, indoeurópai nyelvrendszer, vagy feltalált „modern” nyelvelméletet vetik be, és próbálják „megregulázni” a mi nyelvünkben az a kitalált, megalkotott elmélet már bent van! A része, sőt működik, mint valami vegetatív[1] rendszer. Mindenki számára világos, hogy egy rendszer legyen az bármilyen, egy részével nem elemezhető, főleg nem szabályozható.

    A szavak egymástól való megkülönböztetése, csoportosítása, a szójelentésen kívül, a tudományos nyelvészetben, többféle szempont alapján történik.  A jelenlegi nyelvészeti vizsgálatok a magyar nyelvben, a szójelentés-szóalak összefüggéseit, az alak-jelentés viszonyt tárgyalja. Ez a vizsgálati forma nem teszi lehetővé a gyökelemzést, mivel a gyöknek, nem jelentése[2], hanem szóképe van. A magyar nyelv gyöknyelv, ezért nem alkalmazható rá a más nyelvekben használatos „morfémák” elvonása, mert ebben az esetben legfeljebb szótövet, s nem gyököt kapunk! A szótőnek pedig nincs szóképe, csak jelentése.

    A magyar nyelvben a gyök szóképe határozza meg a szó jelentését, és a szóképét. Minden magyarul beszélő ember kialakít a beszéd elsajátítása során a kezdeti szavacskákról egy szóképet. Teljes értékű magyar nyelvet csak így beszélhet! Ezt csecsemő korában[3] sajátítja el.

    Ezek alap szóképek, megjelennek a gyermek száján, kezdeti szavacskához kötődve, amit gyöknek hívunk.

    Gyökszóképnek, több jelentése, árnyalata létezik!

    Tévedés, amikor azt mondják, hogy a gyermek első szava a „mama” vagy a „papa”. Nem. Minden gyermek első szava, egy egyedi-hang[4].  Ilyenek: a[5], aa, á, aá, o, oá, stb. Ezeknek az egyedi hangoknak a birtokába tanulják meg a többi hang kiejtését, és megszületnek kiejtve, a gyökhangok. Azt is meg lehet figyelni, hogy ezekkel az egyedi hangokkal már kommunikál a gyerek. Rámutat „a”, ha nem tetszik, akkor „á” aztán „oÁ”. A gyermeki beszéd első kommunikációja egyedi hangokkal történik. A gügyögő gyermek, használja az egyedi hangok, minden elérhető változatát, nyitott-zárt, magas-mély, hosszú-rövid, az átmenetekkel a teljes leírható egyedi hangrendet.  Később az anyja, a mama szó hajtogatásával, megtanítja a „Ma-Ma”, MaMa, szavakra. Látható ennél az egyszerű példánál, miként sajátítja el a gyerek, a „Ma[6]”, ami a gyermeknek a mama, fogalomban, első sorban az anya fogalom képét.  A MA[7] gyök, gyökszó képe a gyermek gondolkodásában rögződik. Az „anya” szókép mellett elsajátítja a szó többi jelentését is. A magyar nyelvben a „Ma” gyök az egyik legtöbbet előforduló gyök. Legalább egy hangrendi változata szinte minden mondatunkban megjelenik. A gyermekben így alakul ki a gyökről alkotott kép. A „Ma” szókép, már tudatosul a gyerekben és megtanulja a „Ma” Ősgyök fogalmát. A „Ma” ősgyök, az előfordulásának gyakorisága miatt, a magyar nyelv meghatározó Ősgyök képe. Mondhatnánk azt is a „Ma[8]” Ősgyök, a magyar öntudat anyai jelképe! És ez a világ legtöbb nyelvén így van. Legfeljebb nem tudják. A hiányos, a szójelentés tanulására épülő nyelvek nem rendelkeznek, a szótő képével mert a szótő nem gyök, és ezért az egyedi hangzók hangsúlyozását nem értik, mert nem tudják a hozzá kötődő szóképet azonosítani. A szókép hiányában beérik, a Ma szótő, „anya” fogalom tanult, néha idegen nyelvű jelentésével, melynek már a lefordított jelentésen kívül semmi köze sincs a Ma gyök, szóképéhez.

    Az egyedi hangok itt csecsemőkorban, alakulnak ki. Ezért változatos a magyar magánhangzók listája. A magas-mély a rövid-hosszú, valamint az időt jelentő egyedi hangok. Általánosságban elmondható, hogy a gyökökben megjelenő magas hangok a jövő, és az isteni szintet, a mély hangok a múlt és a földi szint, fogalmak megjelenítéséhez kötődnek.

    A magyar nyelvoktatás másik nagy hibája a mondatszerkezet, hibás tanítása. A nyelvtan szófaji és mondatrész kategóriákba sorolja a szavakat. Ezek a kategóriák a magyar nyelvben nem alkalmazhatók. A magyar nyelv ennél több!  A tanított magyar tudományos nyelvészet a szavakat kétféle módon elemzi, először meghatározza a szó fogalmát ez, az „egyszerű szó”, ezeket összeadva alakítja ki az „összetett szó” fogalmát. A mai nyelvszerkezet vizsgálat elfogadott rendszere, a szavak meghatározott szerkezeti elemeire történő bontása. A szerkezeti elemekre történő bontás, egy előre közös megegyezéssel[9] meghatározott jelentéssel rendelkező szó, felépítésének, elemeinek a definiálását jelenti. Ez a szabályrendszer a ragozó gyöknyelvre nem alkalmazható!  Az alkalmazása téves, hiányos következtetésekhez vezet. Talán úgy néz ki, mint amikor nem ismerjük egy épület elemeinek a nevét, tégla, fal, ablak, és elbontjuk a házat majd bontás közben adunk nevet az egyes elemeknek. Nyilvánvaló ez hibás módszer, főleg akkor, ha tudjuk, hogy a nyelv már a fal építése előtt, sőt az adott szerkezeti elem feltalálása előtt, megalkotta a legjobban ráillő gyököt, és szót.

    A magyar nyelv, ragozó gyöknyelv, mivel a szó jelentése nem a szavak előre történő megtanulása során jön[10] létre, hanem a gyökrendszer szóképével, és a szavak ragozásával. A tudatosan kitanító, vagy eltanult jelenleg alkalmazott, szerkezeti vizsgálatok nem ezt az elvet követik[i]. A mellékelt tudományosnak leírt elképzelés helyett a magyar ragozó gyöknyelvben a szavak felépítése az alábbiak szerint néz ki:

    A szavak felépítése

    • Szó felépítése
      • Gyök: A gyök hangokból áll.
        • Egyedihang
        • Gyökhang
      • Gyökök összekapcsolódása[11]. Gyökfüzérek. Szóalkotás.
        • A gyökkapcsolat lehet elavult és csonka gyökkel is[12]
        • A gyökök összekapcsolása többféle lehet.
          • Kiejtés szerinti kötődés
          • Gyökkapcsoló kötődés
        • Gyöksorrend: A gyökök, legyen az teljes, vagy csonka gyök, a szóban elfoglalt helye.
          • Hangsúlyos gyök. Általában a szó elején helyezkedik el
          • Képmódosító gyök a hangsúlyos gyököt követi.

    Tehát a gyöknyelvészetben a szó, a gyökök egymás után történő rakosgatása[13]. Összefűzése.

    Minden szó önálló szóképpel és szótári jelentéstartalommal rendelkezik.

    A hangsúlyos gyök gyökképe, a meghatározó, kép és jelentésalkotó, ezt a képet és jelentést módosítja a hozzáfűzött gyök szóképe. Az így létrejött szó képe, és jelentése, már egy új szóképpel és jelentéssel rendelkezik. További gyökök hozzáfűzése, a meglévő szóképet és jelentést módosítja, és újból új kép és jelentéstartalom jön létre.

    [1] A rendszer fenntartásához szükséges. Magától működő folyamat.  Az esetek többségében nem is tudjuk, hogy létezik.

    [2] Az indoeurópai nyelvészet úgy tartja, hogy a szó a nyelv, a beszéd elkülöníthető egysége, mégis a szó nyelvészeti tartalomként nem használható. Azt állítja, hogy amire a nyelvhasználók képzelőereje is támaszkodhat, az négyféle szót különböztet meg: a hangnyelvtani, a szótári, az alaktani és a mondattani szót. A szó írott, tanulható tartalma a szó jelentése, ez szóképpel nem kell, hogy rendelkezzen.

    [3] Valószínű ez minden nyelvben így van, csak a nyelvek nagy többsége már nem érti meg ezeket a kezdetleges szócskákat, amit gyöknek hívunk.

    [4] Olvasd, az egyedi-hang fejezetben.

    [5] Közbe ne felejtsük el, hogy az egyedi hangok, nem betük, és nem magánhangzók. Az egyedi hang a gyökhangról levált kísérőhang. A gyermek száján is ott van ez a kísérőhang, igaz még nem alakult ki a fogalomképe, de megjelenik, meghallható a halk, „H” hang, ah, áh, ha, többféle képen sírnak, haáh, ahháá, oháh. Csak figyeljünk.

    [6] Olvasd: Blogkönyv 2. „B”, „N” Gyökhang című fejezeteket.

    [7] Olvasd: Blogkönyv 2. A magyar szavunk elemzése.

    [8] Példák: ma, mai, maga, makk, magyar, magas, maga, fogalmak, származás, madár, ima.

    [9] A nyelvek többsége, a szó előre körbeírt, jelentésére vonatkozó, egyezményes nyelvtani szabályokban elfogadott, tartalomra, jelentésre vonatkozik. Ezek az elsődleges egyezmények, eleinte kisebb csoportokban, családokban, törzsekben, népekben alakult ki. Mivel a beszéd csak az előre megtanult jelentéstartalmú szavakkal volt lehetséges ezért alakultak ki a szigorú rendre épült nyelvi rendszerek, szabályok. A magyar nyelv nem ilyen. A magyar nyelv gyöknyelv.

    [10] A kevés szókinccsel rendelkező gyerek, kapásból megérti, majd használja azokat a gyökökre épülő új szavakat, amit még soha nem hallott. Egy szó jelentését akkor kell megtanulnia, ha az újonnan halott idegen gyökszó, elavult gyököt tartalmaz. A magyar nyelvet, az anyjától megismert gyermek hat éves koráig, megtanulja gyök magyar szóképét! Később elsajátítja a ragozást.

    [11] A modern nyelvészetben ez az összetett szó.

    [12] Ez a ragozás-toldalékolás, a nyelvészetben.

    [13] A gyökök összerakásával új szavak keletkeznek, ezek az új szavak az eredeti gyökök szóképének egyik, másik változatával alakulnak ki és egy újonnan megformált szóképet hoznak létre.

    [i] A tanított nyelvszerkezet

    A szavak felépítése

    • A Szó
      • Egyszerű szó
        • Szótő (A szótő nem gyök)
          • A szavak legegyszerűbb alakja.
          • Könyv, asztal, alma, szerelem, boldog.
          • Az egyszerű szó szótári alak
        • Toldalékos szó
      • Összetett szó
        • Összetett szó
          • Két önálló szó összekapcsolása[i]
          • Két szóból egy harmadik jelentés keletkezik[i]
        • Többszörösen összetett szó
          • Három vagy több szó összekapcsolása
        • Toldalék[i]
          • Rag
          • Jel
          • Képző
        • Kötőhang

     

    Article source: http://blog.kromek.hu/?p=6359

    Az Arvisuráról

    Még egyszer Paál Zoltán ARVISURA című könyvéről.

    A magyar közbeszédben, az interneten, a történelemmel, a magyarok eredetével, múltjával kapcsolatos fecsegés, közben, gyakran felmerül az ARVISURA által megfogalmazott világ. Bemutatott történelem.

    A Püski kiadónál 1998-ban megjelent két kötetes mű egy olyan magyar múltat mutat be számunkra, ami az addig tanultakhoz viszonyítva kiemeli a magyarságot, a hivatalos történelembe tanított szerepéből.

    Nekem egy eredeti gépelt kézirat másolata van meg „A Palócok regevilága” címmel 1972. évi dátummal.

    Ebben Paál Zoltán leírja, hogy kitől és hogyan kerültek hozzá „a régi regék” és a történeteket. A kéziratot Ózd város fennállásának 700. évi évfordulója alkalmából adta át, a városnak.

    Az átadásról így ír:

    „Az évforduló alkalmából szeretnék átnyújtani kedves városunknak és a palócságnak egy csokorra valót e régi történetekből, tisztelettel adózva egykori bajtársaim emlékének.”

    A mű keletkezésének körülményeit, annak tartalmát a magyar társadalom még nem fogadta el. Azt sokan kifogásolják.

    Paál Zoltán egyszerű ember volt, kohász, legalább tízezer oldalt tesz ki a kézirat, az Arvisurák. Ezeket a történelmi eseményeket, azok összefüggéseit, annak összetettsége miatt azok a történészek sem merik elemezni, akik jártasak a saját területük hivatalos változatában. A történeteket, azok valóság tartalmát, cáfolni bizonyítékokkal nem tudják. Talán ezért, a hivatalos körökben gyártott áll fikciókkal próbálják kikezdeni. Jobb lenne, ha a cáfolatok a „tudományos” világ megalapozott összefogásával jelenne meg, és nem kitalált legendák gyártásával, a történet megírásának körülményeiről. Nem kell többet látni az egészben, mint amit Paál Zoltán mond: személyes élményként élte meg. Nem a mű születésének a körülménye a hátborzongató a kérdésben, hanem az, hogy az ARVISURA tartalmától félnek. Továbbá az, hogy a mai hivatalos történelemírással megegyezik. Ha el kell valamin gondolkodni, akkor ezen el lehet. Amennyiben ehhez a gondolathoz hozzá tesszük, hogy a hivatalos tudományos körök meg sem próbálják „tudományosan” cáfolni, akkor ez aggasztó, bármi is az igazság.
    Maga az írás nagyon összetett ezt nem elég elolvasni, ezt a művet egy életen át tanulni kell. Nekem sikerült a könyv megjelenése előtt elolvasni, az első kézirat egy másolatát. Nem sokat értettem belőle. Ma már tudok benne keresni, mert tudom, hogy találom meg az adott témát. Aki azt mondja erről a műről, hogy valamivel nem ért egyet, arról tudni lehet, hogy nem olvasta, vagy ha olvasta, akkor nem értette meg.

    Legrosszabb esetben azt lehet mondani, hogy nem tudom elfogadni ezt vagy azt a leírt, dolgot. Ellenben, egy ilyen ellenérzésnek kell, hogy legyen magyarázata. Ha az ellenérzésnek van, megfogalmazható tényszerű magyarázata, akkor erre, az Arvisura magyarázatot ad. Ha nem találom meg a magyarázatot, hogy miért nem fogadom el, akkor szubjektív elfogult ellenérzéseket fogalmazok meg, az Arvisurával szembe. Ez félelmetesnek tűnik. Ezért ez egy valóságos, (racionális) történet rögzítés.

    Mivel minden lehetséges a mű keletkezésével kapcsolatba, azt tudni kell, hogy nem egy ember fejéből pattant ki. Egy ember ennyi ismerettel nem rendelkezik, legfeljebb leírja.

    Nagyon nagy előnye az Arvisurának, hogy legendát teremtett. Számomra ez a tény a legfontosabb. Lehet, hogy nem véletlen az írás időpontja, felkészíteni a társadalmat, rendszerváltás előtt van az ország, és ezt a körülményt a párt felső vezetői már láthatták előre. Nem tudni az igazságot. A könyv kiadása mégis csak nehézkesen majd harminc év elteltével, 1998-ban történt meg.

    A történet azt írja le, nem sértve a hivatalos történetírást, hogy miként lettünk magyarok.

    2015 Június 8.
    Kromek Pál

    Article source: http://blog.kromek.hu/?p=6341