A Mars

Mars A mai Európai felfogás szerint, a szokatlanul vörös megjelenése miatt alakult ki róla a véres harcok istenének jelképe. Európai nevének elterjedése közvetlenül a francia „marche” után, hadrendbe való menetelés, szóból ered. Ugyanitt menést parancsoló vezényszó. A jelentése magyarul: Indulj[1]! Menj! Innét a „masíroz” eredetiben: „marsol”. Olyan zenemű, m Olvasson tovább →

A „K” és a „G” hangok.

A gyökök fogalma, meghatározásának kérdései, számomra és szerencsére egyre több embernek, ma már egyértelmű. Ezt nem most kell kitalálni, mert megtették mások, sokan. Cz-F -tól, Marácz Lászlóig. Nem sorolom fel. Ahogy a mai magyar nyelvtannak, úgy a gyöknyelvnek is megvannak a szabályai, igaz ezek sokkal egyszerűbbek a magyart beszélő embernek, mint az előbbi. Ha gyökr Olvasson tovább →

Kövér porcsin

Saláta porcsinfűből: Tulajdonképpen nem is azt kellene írni, hogy saláta, mert ahhoz citrom, méz is hozzátartozik. A porcsinhoz egyik se kell. Azok a pozsgás, halványzöld levélkék, a zöldes-piros zsenge szár olyan finom édeskés-savanykás ízt ad, hogy fölösleges minden ízesítés. (Persze csak annak, akinek a multiédességek még nem rontották meg az íz-érzékelését, vag Olvasson tovább →

A szó

Alapesetben, a modern nyelvészetben a szó, egy jelentéssel rendelkezik. Ennek a gondolatnak a következménye a szótári jelentés fogalma, ami egy jelentést sugall.  A magyar nyelvben ez nem igaz, ezért a magyar nyelv szótári jellegű tanulása lehetetlen. A magyar nyelv ennél több, és egyszerűbb. Tudomásul kell venni, hogy két magyar nyelv létezik egymás mellett. Az egyik [&hell Olvasson tovább →

Az Arvisuráról

Még egyszer Paál Zoltán ARVISURA című könyvéről. A magyar közbeszédben, az interneten, a történelemmel, a magyarok eredetével, múltjával kapcsolatos fecsegés, közben, gyakran felmerül az ARVISURA által megfogalmazott világ. Bemutatott történelem. A Püski kiadónál 1998-ban megjelent két kötetes mű egy olyan magyar múltat mutat be számunkra, ami az addig tanultakhoz vis Olvasson tovább →

Ősiségünk

A Magyarországon, a Kárpát-medencében élő népek nyelvének alakulása szorosan összeforr a magyar nyelv eredetével. A nyelvünk, a magyar nyelv, magában hordozza a világ történelmét, a világ vallásait, a tudományokat. Ezért titkolják előlünk. Mondja Kiss Dénes, másokhoz hasonlóan, mintha a „Marsról” jött volna. Valamikor a rendszerváltás után, amikor a Fidesz hatal Olvasson tovább →

VoD

  Gyökszó Pusztagyök Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD. Szóbokor gyök szint:Második szint. Jelentése: Víz. A szó fajtája: Főnév. Fogalomkőr: VaD Gyökpár: VoD-VóD és VoD-VöD Leírás: Egy folyadék, ami beiVóDik, felsziVóDik, felfuVóDik tőle aki megissza.  A VoD maga a VaD víz. Ahogy beiVóDik egy VöDör VoDka, majd felsziVóDik, úgy már Olvasson tovább →

VöD

  Gyökszó Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD. Szóbokor gyök szint: Második szint. Jelentése: Ami bent van. A szó fajtája: Főnév. Fogalomkőr: VaD Gyökpár: VoD-VöD és VöD-VőD Leírás: Ami belül van. Pl. A VöDörben, a víz. Családban a VőD, és akkor az anyós eVőDik, belűről eszi magát.  Mondja is az embernek te […] Olvasson tovább →

ViD

  Gyökszó Ősszó Elavult gyök Elvont gyök Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD. Szóbokor gyök szint: Második szint Jelentése: Kisebb. A szó fajtája: Főnév, Tulajdonnév. Fogalomkőr: VaD Gyökpár: Nincs Leírás: Az eredetitől, kisebb, távolabbra került. Kialakulása: ViD innen Rö-ViD. Az alacsony Dá-ViD. A nagy városnál kisebb ViD-ék. Az elkülö Olvasson tovább →

BüB

Gyökszó Elavult gyök Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB. Szóbokor gyök szint: Második szint. Elágazás: Bü Jelentése: Az elvarázsolt BúB A szó fajtája: Főnév, Melléknév Fogalomkőr: BáB Gyökpár: BüB-BűB és BüB-BuB Leírás: A bűvös, elvarázsolt búb. A jósággal, a szépséggel, a pénzel, a tetsző dologgal lehet elvarázsolni, elbűvölni Olvasson tovább →

JN

JN hangpár J-N Hangpár helyhatározó Szóbokor-hangpár. Első szint. Magyar kiejtéssel:  JéeN, JöeN, JéNö, JöNö Gyökszavai: JaN, JáN, JeN, JéN, JiN, JíN, JoN, JóN, JöN, JőN, JuN, JúN, JüN, JűN Megjelenési formái: JaNuár, JáNos, JeNő, JéN (helyhatárzó), JiN (yin-yang), JoN (helyhatározó, PanJoN), JöN (Helyváltoztató), stb. Szóbokor: Jön Fogalomkőr: Hely-meghat Olvasson tovább →

BuB

Gyökszó Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB. Szóbokor gyök szint: Második szint. Jelentése: Kiemelkedés. A szó fajtája: Főnév Fogalomkőr: BáB Gyökpár: BuB-BúB-BüB Leírás: Kiemelkedés, elsősorban a fejen, kalapon, háton, gyakori a madarak fején, pl. Búbos vöcsök: Madár. A búbos vöcsök a vöcsökalakúak rendjébe, ezen belül a vöcsökf Olvasson tovább →

BöB

BöB Gyökszó Elavult gyök Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB. Szóbokor gyök szint:Második szint.  Elágazás: Bö! Jelentése: Bővebb. A szó fajtája: Melléknév Fogalomkőr: BáB Gyökpár: BoB- BőB-BuB Leírás: A “Bő” gyökszavunk által képzett kép, fogalom, tájszólásos, nagyobb kiterjedésű változata. Bő BőB-ebb (Bő-ebb, Bőv-ebb) Bö B Olvasson tovább →

BoB

Gyökszó Elavult gyök Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB. Szóbokor gyök szint: Második szint.  Elágazás: Bo! Jelentése: Bóbita szó gyöke.  A BaB nagyságú, BáB, a BéBi BuB. A szó fajtája: Főnév Fogalomkőr: BáB Gyökpár: BoB-BöB-BőB Leírás: Elvont vagy elavult gyök, melyből boborcs, boborcsó, boborcsós származtak. Rokona bab, kicsinyít Olvasson tovább →

BiB

Gyökszó Elavult gyök Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB. Szóbokor gyök szint: Második szint. Jelentése: Női ivar. A szó fajtája: Főnév Fogalomkőr: BáB Gyökpár: nincs, (BiB-BíB) Leírás: BiB, növényeknél bibe a megtermékenyítés tárgya, forrása. Bibl a tudás forrása, mint könyvtár. Biblia a könyv.  Eredete:biblia ómagyar: biblia ősmagya Olvasson tovább →

BéB

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB. Szóbokor gyök szint: Második szint.  Elágazás Bé Jelentése: Segítőnő.A szó fajtája: Melléknév Fogalomkőr: BáB Gyökpár: BáB-BéB-BeB Leírás: Segítő asszony. Kialakulása: B (gyökhang) Bé (Ógyök) BéB (elavult gyök) Eredet: BéB Ősmagyar BéB Ómagyar (Személynév) BéB Középmagyar (Településnév) Olvasson tovább →

BeB

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB. Szóbokor gyök szint: Második szint.  Elágazás Be Jelentése:  Hangutánzó gyök.Hangutánzó szavak elvont gyöke: bebeg, bebez, bebegés A szó fajtája: ige Fogalomkőr:  BáB Gyökpár: BaB-BeB-BéB Leírás: Apró (kis méretű), ismétlődés, Ismétlődő hangutánzás. Ba-Ba, Be-Be, Bá-Bé. Rokon szavak: heb, heb Olvasson tovább →

BáB

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB. Szóbokor gyök szint: Második szint.  Elágazás Bá Jelentése: Magzat segítő. Később csak segítő. Gúnyosan figura. A szó fajtája: Főnév Fogalomkőr: BáB Gyökpár: BaB- BáB Leírás: Bába, bábaasszony, a magzat világra segítője.  Bábel, az emberiség, bibliai bölcsője. Bábú aki teremtőnek hiszi magát, Olvasson tovább →

BaB

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB. Szóbokor gyök szint: Második szint.  Elágazás Ba. Jelentése:   Sumér: Pusztagyöke a mezopotámiai  Babilónia szónak. Előmagyar: Hasonló gyökhangú szókkal rokon búb, buba, bób, bóbita, bombék, bimbó, boborcsó, bibircsó, babug, aprót, kicsit, a növekedés kezdetet jelentő szavaknak. Középmagyar: Elvont g Olvasson tovább →

BB

B-B Hangpár gyökhangpár Szóbokor-hangpár. Első szint. Magyar kiejtéssel: BéBé, BöBé, BöBö Gyökszavai: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB. Megjelenési formái: babilónia, bábel, baba, babona, bébi, biblia, biblio, babó, bibó, bóbe, bobár, bub, Szóbokor: BáB Fogalomkőr: A kezdet. Az élet csírája, a “bébi” állapot. Gyökök jelentése és visszavezet Olvasson tovább →