Ebéd az öregnél

Gyerekként, az étkezéseknek ceremóniája vót, ilyenkor Öregapám mesét a Magyarokrú, az Öregistenű. Úgy monta, hogy az öregistennek sok fia vót. Először tizenhárom, aztán nem teccett neki ez a szám, hát sikerűt, még tizenegy, így aztán huszonnégy gyereke lett. Sokan vótak, így má, alig fértek el a hetedik mennyországba. Azt szokta mondani, hogy amikor az Öregisten [&h Olvasson tovább →

Hozzászólás Varga Géza cikkéhez

Az ide vonatkozó cikk ezen a linken érhető el. Kedves Géza. Nagy érdeklődéssel olvasom mindig az írásaidat. A könyved tankönyvként forgatom. Igaz nem mindig világos számomra minden, lennének kérdéseim, de én is úgy vagyok, hogy jobban lekötnek a nyelvelemzésekkel foglalkozó összefüggések. A magyar hieroglifák gondolatának kifejtése számomra már bizonyítást nyert a k Olvasson tovább →

A helységneveinkről

A helységek nevei a mai névbesorolások alapján a földrajzi nevek egyik fajtája. A helységnevek fontos forrásai a magyar nyelvnek, a történettudománynak, a régészetnek és a néprajznak. A mai magyar tudományok, nyelvi keletkezésük, kialakulásuk szempontjából nem elemzik a neveinket, így a helységneveket sem. Ennek elsődleges oka a nyelvek genetikai eredetvizsgálata a nyelvcs Olvasson tovább →

Rozmaring

  A rozmaring az árvacsalánfélék családjába tartozó nemzetség növényfaja, fűszer- és gyógynövény. Dél-Európában honos, de Magyarországon is újra kedvelt. A kámforra emlékeztető keserű, aromás fűszert az örökzöld bokor leveleiből kapjuk.   A rozmaring jótékony hatásai között tartjuk számon a következőket: javítja a memóriát és a közérzetet, gyulladáscs Olvasson tovább →

A Mars

Mars A mai Európai felfogás szerint, a szokatlanul vörös megjelenése miatt alakult ki róla a véres harcok istenének jelképe. Európai nevének elterjedése közvetlenül a francia „marche” után, hadrendbe való menetelés, szóból ered. Ugyanitt menést parancsoló vezényszó. A jelentése magyarul: Indulj[1]! Menj! Innét a „masíroz” eredetiben: „marsol”. Olyan zenemű, m Olvasson tovább →

A „K” és a „G” hangok.

A gyökök fogalma, meghatározásának kérdései, számomra és szerencsére egyre több embernek, ma már egyértelmű. Ezt nem most kell kitalálni, mert megtették mások, sokan. Cz-F -tól, Marácz Lászlóig. Nem sorolom fel. Ahogy a mai magyar nyelvtannak, úgy a gyöknyelvnek is megvannak a szabályai, igaz ezek sokkal egyszerűbbek a magyart beszélő embernek, mint az előbbi. Ha gyökr Olvasson tovább →

Kövér porcsin

Saláta porcsinfűből: Tulajdonképpen nem is azt kellene írni, hogy saláta, mert ahhoz citrom, méz is hozzátartozik. A porcsinhoz egyik se kell. Azok a pozsgás, halványzöld levélkék, a zöldes-piros zsenge szár olyan finom édeskés-savanykás ízt ad, hogy fölösleges minden ízesítés. (Persze csak annak, akinek a multiédességek még nem rontották meg az íz-érzékelését, vag Olvasson tovább →

A szó

Alapesetben, a modern nyelvészetben a szó, egy jelentéssel rendelkezik. Ennek a gondolatnak a következménye a szótári jelentés fogalma, ami egy jelentést sugall.  A magyar nyelvben ez nem igaz, ezért a magyar nyelv szótári jellegű tanulása lehetetlen. A magyar nyelv ennél több, és egyszerűbb. Tudomásul kell venni, hogy két magyar nyelv létezik egymás mellett. Az egyik [&hell Olvasson tovább →

Az Arvisuráról

Még egyszer Paál Zoltán ARVISURA című könyvéről. A magyar közbeszédben, az interneten, a történelemmel, a magyarok eredetével, múltjával kapcsolatos fecsegés, közben, gyakran felmerül az ARVISURA által megfogalmazott világ. Bemutatott történelem. A Püski kiadónál 1998-ban megjelent két kötetes mű egy olyan magyar múltat mutat be számunkra, ami az addig tanultakhoz vis Olvasson tovább →

Ősiségünk

A Magyarországon, a Kárpát-medencében élő népek nyelvének alakulása szorosan összeforr a magyar nyelv eredetével. A nyelvünk, a magyar nyelv, magában hordozza a világ történelmét, a világ vallásait, a tudományokat. Ezért titkolják előlünk. Mondja Kiss Dénes, másokhoz hasonlóan, mintha a „Marsról” jött volna. Valamikor a rendszerváltás után, amikor a Fidesz hatal Olvasson tovább →

VoD

  Gyökszó Pusztagyök Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD. Szóbokor gyök szint:Második szint. Jelentése: Víz. A szó fajtája: Főnév. Fogalomkőr: VaD Gyökpár: VoD-VóD és VoD-VöD Leírás: Egy folyadék, ami beiVóDik, felsziVóDik, felfuVóDik tőle aki megissza.  A VoD maga a VaD víz. Ahogy beiVóDik egy VöDör VoDka, majd felsziVóDik, úgy már Olvasson tovább →

VöD

  Gyökszó Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD. Szóbokor gyök szint: Második szint. Jelentése: Ami bent van. A szó fajtája: Főnév. Fogalomkőr: VaD Gyökpár: VoD-VöD és VöD-VőD Leírás: Ami belül van. Pl. A VöDörben, a víz. Családban a VőD, és akkor az anyós eVőDik, belűről eszi magát.  Mondja is az embernek te […] Olvasson tovább →

ViD

  Gyökszó Ősszó Elavult gyök Elvont gyök Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD. Szóbokor gyök szint: Második szint Jelentése: Kisebb. A szó fajtája: Főnév, Tulajdonnév. Fogalomkőr: VaD Gyökpár: Nincs Leírás: Az eredetitől, kisebb, távolabbra került. Kialakulása: ViD innen Rö-ViD. Az alacsony Dá-ViD. A nagy városnál kisebb ViD-ék. Az elkülö Olvasson tovább →