Posts Tagged ‘Rajtmester’

Szegény Matkovics Jánost megették a kínaiak

augusztus 13th, 2013

Van a nyugati határ közelében egy fura nevű, ötszáz fős kis falu, amelynek a legsötétebb kommunista időszakában is egy Jávor Pál-hasonmás erdélyi gróf volt a jegyzője, a helyi hittérítőt emberevő kínaiak falták fel, a templom felújítására pedig az ’56-ban kompletten emigrált generáció minden egyes tagja postán küldött haza egy kis pénzt. Egy falu, ahol csak egy munkanélküli él, és ahonnan senki nem akar elköltözni. Mi hír Magyarország elfeledett településein? Markotabödögén jártunk.

“Szegény Matkovics Jánost megették a kínaiak.” Az abszurdba hajló mondatot majdhogynem unottan böki oda fotós kollégámnak és nekem a templomban minket kalauzoló Kovács Imréné, vagyis Mariska néni, hogy aztán azonnal egy egészen más témáról kezdjen beszélni. Meg sem állunk a falra erősített, erre emlékező márványtábla előtt, az egész ügy olyan jelentéktelennek tűnik, mintha csak arról lenne szó, hogy dinnye érkezett a boltba, vagy Baloghéknál kölykedzett a kutya.

Hiába, ha valaki 25 éve dolgozik a papok keze alá a Győrtől 30 kilométerre fekvő Markotabödöge templomában (“december 8-án lesz huszonöt éve, napra pontosan emlékszem!”), őrzi a kulcsot, és nyitja ki az épületet az éppen beeső érdeklődőknek, akkor idővel még az ilyen furcsa történetek is unalmassá válhatnak. Matkovics János egyébként a falu szülötte, misszionárius volt, és elhatározta, hogy kereszténységre téríti a kínaiakat, de 1944-ben elhunyt a messzi Ázsiában. A falu legendáriuma szerint helyi kannibálok falták fel, de nem vagyunk benne biztosak, hogy ez a megközelítés kiállja a történetírás szakmai próbáját.

Nyár van, az év talán legmelegebb napja, a nap delel, felhőnek nyoma sincs, az autó hőmérője 46 fokot mutat, a hűs templomból kilépve megcsap minket a sivatagi levegő. A szabadban csak az tartózkodik most, akinek nagyon muszáj, még állatokat sem látunk. Kihalt a falu, mégis, a települést reggel óta járva tökéletesen megértjük, hogy Mariska nénit miért nem hozza lázba Matkovics egyébként különlegesnek hangzó halála.

Mariska néni a markotabödögei templomban

Fot: Hajd D. Andrs – Origo

Markotabödöge ugyanis ennél sokkal jobb sztorikat tartogat, látni fogják, az például labdába sem rúghat majd, hogy a háborúban épp a falu fölött keveredett légiharcba egy angol gép két Messerschmitt-tel, és a túléléshez el kellett engednie a bombáit, ezzel három gyanútlan, szerencsétlen falubéli halálát okozva, a frontvonaltól és a bombázásoktól jó messze. Ráadásul a településnek a jelene is izgalmas. A kis falu az elmúlt években dacol mindennel, amit ma magyar valóságnak hívunk, a faluk elnéptelenedésével, elszegényedésével, azzal, hogy aki kistelepülésen lakik, az panaszkodik, és a múltba tekint, a férfiember pedig az italba menekül.

“Eszembe sem jutott elköltözni, szeretek itt élni” – mondja a biciklijére támaszkodva a közgazdasági középiskolát szeptemberben Győrben kezdő Adél. A fél hetes busszal utazik majd, ami 40 perc alatt a városban van. Nem ügy, mondja. A faluban hat-nyolc, vele éppen egykorú fiatal él, velük mind jóban van, összejárnak, és mindannyian a faluban akarnak lakni a jövőben is. Még a győri kollégium sem jött szóba.

Akárkit kérdezünk, fiatalt, középkorút, időset, mindenkitől ugyanez a válasz, mindenki maradni akar, de nem tudják megmagyarázni, miért szeretik a falut. Egy hölgyből sikerült csak egy bizonytalan választ kihúzni, ő hosszú gondolkodás után annyit mondott, hogy itt senkinek nincs irigye, még akinek jobban megy, annak sem, nincsenek ellenséges családok, ami más falvakról nem feltétlen mondható el szerinte.

Egyetlen munkanélküli

Audi-Markotabödöge, szerződéses járat. Ez áll a tábláján annak a jó karban lévő fehér busznak, amely a főút szélén, az egyik ház előtti árnyékban pihen. Akár a település pozitív hozzáállásának jelszava is lehetne, hiszen az emberek nyilván nem azért költöznek el egy faluból, mert nem szeretik a friss levegőt és a nyugalmat, hanem mert nincs munka. Itt viszont van. Pontosabban a környéken. A győri autógyárba több mint tucatnyian járnak be dolgozni, naponta többször fordul a busz a faluban – ne felejtsük, 495-en laknak itt összesen, és közülük 180-an nyugdíjasok -, és a mosonszolnoki visszapillantótükör-gyárban, az SMR-ben is sokan dolgoznak.

A fiatalok is maradnának

Fot: Hajd D. Andrs – Origo

A bejárás nem olcsó ugyan, Győrbe például 24 900 forint a havi buszbérlet, viszont mindenki azt mondta, hogy a cége ennek 80 százalékát téríti, így a helyiek ötezerből megússzák az ingázóbérletet. Ennyit pedig mindenkinek megér, “Budapesten is kell ennyit utazni, nem?” – hallottuk többektől.

Igazi módos nagyvállalkozó ugyan nincs helyben, de van egy sertéstelep a falu határában, egy falubelié, egy másik gazdának pedig kecsketelepe van. Ezek az üzemek is jó néhány helyinek adnak munkát. Ausztriába is átjárnak a faluból mezőgazdasági munkákra, vannak, akik hentesként, csőszerelőként dolgoznak a határon túl, sőt van egy négyfős társaság, amely egy bécsi karosszériafényező műhelyben dolgozik. Reggel beülnek az autóba, egy óra az út oda, egy vissza. “Ötszázezret keresnek. Szépül a házuk, minek költöznének el? Na ugye” – zárja rövidre egy helyi az elvándorlás kérdését.

Markotabödögének hivatalosan egyetlen munkanélkülije van, őt egyébként meg is találtuk, a vasúttól bocsátották el nemrég, azóta letette a targoncavezetői vizsgát, de az utolsó pillanatban meghiúsult egy munkalehetősége, mert a munkáltató megtudta, hogy gerincműtétje volt, nem emelhet. Most százalékolják majd le, de építkezéseken, a földeken azért vállal alkalmi munkákat ő is. Nem egy embertől hallottuk ottjártunkkor, hogy aki akar dolgozni, az itt tud is.

Csak a festményeket hozta magával

A falu évek óta tartja az ötszáz körüli népességet. “Tizennégy óvodásunk van, tavaly hat születésünk volt, az idén már volt egy házasságkötés is.” A polgármesteri hivatal hűvöse jólesik a hőségben, így legalább kicsit tudunk koncentrálni a számadatokat soroló Horváth Sándorra, a település vezetőjére. A férfi volt anyagbeszerző, sofőr, telefonműszerész, kötőgépszerelő, dolgozott a Rábatex textilgyárban, szóval egész életében amolyan mindenes volt, a polgármesterség ezek után adta magát, mondja.

Az anyakönyvek adatait nézegetve ismerős név üti meg a szemünket, az 1950-es években Apor Péternek hívták a jegyzőt. “Ő a mi híres emberünk, az erdélyi grófi Apor családból, Apor Vilmos rokona. 1944-ben menekült el, épp ide. Jávor Pál sehol nem volt hozzá képest kiállásban. 190 centis szálfa termet, messziről látszott, hogy igazi arisztokrata. A hivatalban dolgozott, aztán Győrben nagy cégeknél volt könyvelő. Ha gondolják, keressék fel a házát, ott van a majorság mellett, épp most adták el” – javasolja a polgármester egy gyors helyitörténelem-óra után.

Megköszönjük, elindulunk. A magyar falu találékonyságával azért a hivatalból kilépve is szembesülünk. Az út túlszélén álló épületen a levert feliratokból, cégérből látszik, hogy nemrég még kocsma volt, most viszont átépítik. “A tulajdonos nyert egy falusi turizmusos EU-s pályázaton, vendégházat épít. Hogy lesz-e, aki idejön? Hát, mindenesetre ügyes ember, nem?” – mondja a legnagyobb természetességgel egy félmosoly kíséretében a polgármester, majd hozzáteszi, hogy a falu is lényegében uniós pályázatokból él, a polgármesteri hivatal felújítását rögtön két tábla is hirdeti a hátunk mögött, a bejáratnál.

Így néz ki belül a grófi ház most

Fot: Hajd D. Andrs – Origo

A grófi házhoz érve elbizonytalanodunk, egy összedőlés határán álló téglarakás, rozoga tetővel. Fel kell újítani, nem kérdés. Bent úgy néz ki egy-egy szoba, mint egy kifordított – vagyis inkább befordított – sündisznó, annyi szög áll ki a falból. “A képeket elhozták az erdélyi kastélyukból, úgy képzelje el, hogy itt végig tele volt festményekkel, azoknak kellett ennyi szög” – mondja az új tulajdonos pár, Németh Gyula és Lengyel Beatrix. A szomszédban laknak, az épülettel és kerttel a saját házukat bővítenék.

Arra, hogy nem egy hétköznapi falusi család lakott itt egykor, csak néhány dolog utal: egy fura gyerekrajz a fehér falon, vaskereszttel, Szűz Máriával, valamint az itt hagyott, 1700-as, 1800-as évekbeli könyvek, illetve egy Nagy-Magyarország térkép. A hetvenes évekből. “Ma mindenki kirakja, akkor viszont nem sokan merték. De Apor nem félt” – filozofál a házigazda, aki az elmondása szerint még régi grófi levelezések nyomait is megtalálta a költözéskor itthagyott hamukupacban.

Az arisztokrata Apornak sem akkor, sem később nem jutott eszébe, hogy elhagyja az országot, így 1956-ban sem mozdult a faluból. Pedig a forradalom éve nagy megrázkódtatás volt Markotabödögének, majdnem egy egész generáció tűnt el akkor a településről, 100-120 fiatal menekült külföldre, a helyiek szerint többen, mint a környező, nagyobb településekről összesen. Ami viszont ennél is különlegesebb: közülük rengetegen vissza is térnek.

Hiányzó generáció

“Jöjjenek beljebb, két hónapot vagyunk itt, a gyerekeink pont most mentek vissza, de eddig ők is itt nyaraltak velünk” – Hegedűs Ferenc és Takács Rosette főút menti házának kapuján lépünk be. A szemközti porta előtt belga rendszámos Citroen, “ja, a Dzsoniék, igen”, míg Hegedűsék udvarán francia rendszámos Peugeot. A nádfedeles épület takaros, jól rendben tartott, mellbevágó ellentéte a pár perccel azelőtti grófi romhalmaznak. Hegedűs Ferenc 1956-ban öt perc alatt döntötte el, hogy külföldre megy. A szomszéd faluban volt épp búcsúban november legelején, két sör után hallotta, hogy a haverja lelép, ő pedig csatlakozott, mert nem akart azoknak a sorsára jutni, akiket ugyanennyi idősen a második világháborúban a szovjetek elvittek hadifogolynak.

Hegedűs Ferenc és szintén emigrált testvére egy régi képen, az azóta megörökölt és rendbe rakott szülői házban

Fot: Hajd D. Andrs – Origo

Műszaki rajzolónak tanult Párizsban, autógyárban, majd építészirodában dolgozott, 1971-ben jött haza először. Azóta minden nyáron igyekszik eltölteni valamennyi időt a faluban a már Franciaországban született, de magyar származású feleségével. Azt mondják, a helyiek örülnek nekik, nincs semmi feszültség az itteniek és az 56-osok között. Amikor az itthon maradt régi barátokra terelődik a szó, kiderül, hogy már senki nem él a kortársai közül. Elkezdtek piálni, mindegyik belehalt már, mondja. Már nem érték meg a mostani éveket, amikor a falunak a környékre települt gyárak miatt egyre jobban megy, és munka is van. Belehaltak a téeszesítésbe, a Kádár-rendszerbe, a rendszerváltásba. Ami azért is sokkoló, mert az emigráltak közben jó bőrben maradtak.

“Valamelyik évben volt egy találkozónk, itt a faluban. Legalább negyvenen voltunk, Kanadából, Amerikából, Franciaországból, Olaszországból, Németországból, Ausztráliából” – sorolja. Az 56-osoknak köszönhető egyébként a templom 1999-es felújítása is. “Kiküldtem a leveleket, hogy segítsenek, és meg kell mondjam, egy levél se jött úgy vissza külföldről, hogy ne érkezett volna vele pénz” – csengenek a fülünkbe templomi kalauzunk, Mariska néni korábbi szavai.

Régen nem is volt minden jobb

Markotabödögén ezzel egy nap alatt megcáfolódni látszik a “régen minden jobb volt” közhelye. Pedig tényleg van, amire nosztalgiával emlékeznek. A második világháború előtt például még ezren laktak a településen, “harmincan jártunk egy osztályba, 1944-ben 55 születés volt”, mondja a polgármester. Markotabödöge a rendszerváltás előtt messzi földön híres volt a ma már nem létező uborkájáról, napi két kamion ment a dunakiliti konzervgyárba. Emiatt a falunapokat egészen mostanáig hivatalosan is úgy hívták, hogy Uborkafesztivál, épp a 2013-as év az utolsó, aztán megtörik a hagyomány. Az eltűnő uborka mellett a helyiek nagy szívfájdalma, hogy a falut keresztülszelő Keszeg-érben a hetvenes évekig lehetett fürdeni, akkor viszont a csornai tejporgyár elkezdett beleengedni valamit a vízbe, így ma már fürdésre alkalmatlan.

Emiatt aztán attól is örökre elment a kedvük, hogy olyan versenyt rendezzenek, mint egykoron, amikor a patak egyik oldalán fekvő Markota férfijai és a másik oldali Bödöge lakói akarták egyszer s mindenkorra a víz fölötti kötélhúzással eldönteni, kik az erősebbek. Valakik nyertek, a másik csapat pedig beleesett a Keszeg-érbe, ez biztos, de hogy melyik volt melyik, azt homály fedi. Mindenki úgy emlékszik, hogy az ő földijei voltak izmosabbak, ezzel a kérdésünkkel még egy egyébként teljesen nyugis kocsmai beszélgetésbe is sikerült úgy bezavarnunk, hogy egy pillanatra megemelkedett a hangerő, és szikrát szórtak a szemek. Persze mosoly kíséretében.

A folyóparti egyesüléssel és a neveket megtartó egybeolvadással a hasonló történetű hosszú nevű településekhez (Gergelyiugornya, Tunyogmatolcs, Cégénydányád, Tahitótfalu, Kehidakustány, Olcsvaapáti) felzárkózó falu lakosai a mai napig jegyzik, hogy ki honnan érkezett. “Nem kell olyan komolyan venni, én is a másik oldalra házasodtam. Igaz, ha veszekedés van, néha mondom is a férjemnek, hogy lehet hazamenni” – mondja mosolyogva a polgármesteri hivatal egyik alkalmazottja. Állítólag a bödögeiek sokáig lobbiztak, hogy Bödögemarkota legyen a falu neve – láttunk is olyan mestergerendát az egyik házban, amire éppen ezért BM volt felvésve nagy betűkkel.

A titokzatos osztrák úr

Délután négy óra, nyit a kocsma, bemegyünk egy kis helyi hangulatot magunkba szívni. Üvölt a nótatévé, öt-hat ember lézeng, piros fröccs, fehér fröccs, sör vegyesen fogy. A sarokban magányos, pirospozsgás, arany szemüvegkeretes, hófehér hajú férfi, divatos narancssárga galléros pólóban. Szinte elbújik, egyedül, csendben ücsörög, csak akkor tűnik fel, mennyire kilóg a helyiek közül, amikor a pultnál a szokásos, nem túl fantáziadús kérdéssel indítva – milyen itt élni – rámutat egy helyi vendég. “Nézze meg, osztrák, Ausztriából jár ide. Nem tud magyarul sem, mégis vett egy házat, és itt van.” Valóban, amikor fizet a titokzatos osztrák, csak két begyakorolt szót mond, német akcentussal: “köszönöm, viszontlátásha”.

Ahol nem a kocsmában van a nagy élet

Fot: Hajd D. Andrs – Origo

Amikor megemlítjük, hogy állítólag azért jó itt lakni, mert nincs ellenségeskedés és irigykedés a gazdagabbakra, röhögve böknek a velük ácsorgó fiatal srác felé: hát tényleg, pedig ő gazdag, kérdezzék őt. Kiderül, hogy épp itt, a kocsmában nyert 2,2 milliót a Puttón. A pénz megvan, őt nem zaklatják, nem kérnek tőle, ugyanazokkal sörözik, pontosan ugyanúgy, mint előtte. Minden megy tovább a régiben, nincs itt semmi látnivaló. Pedig kétmillió nagy pénz, még Markotabödögén is, legalábbis ezt szűrjük le abból, hogy a beszélgetés egy későbbi pontján, a helyi szórakozási lehetőségeket számba véve azon háborodik fel a kocsma népe, hogy az NB III-as focicsapathoz valaki havi 80 ezerért akarna jönni focizni. “Érti ezt? Nem egy idényre, hanem egy hónapra kérné a pénzt!”

Egész nap a falusiakkal beszélgetve a kocsmában már nem ért meglepetésként, hogy nem igazán értették a kérdést, miért jó a faluban. Amikor magyarázatként egy ötvenes férfinak hozzátettük, hogy például Szabolcsban mindenki menekül a vidékről, csak legyintés volt a válasz. “Ja, hát Szabolcs és Markotabödöge, az olyan, mint Markotabödöge és Amerika.” Eszünkbe sem jutott vitatkozni vele.

Cimke:

Ez a bejegyzés 2013. augusztus 13. kedd 05:21, perc időpontban készült a ” Egyéb” kategóriában.
Ha nyomon szeretnéd követni akkor add a hircsatornákhoz RSS 2.0.

Article source: http://rajtmester.hu/?p=19535

Dől a lé a iPhone-okat összeszerelő kínaiakhoz

augusztus 12th, 2013

Egyre több megrendelést ad az Apple a beszállítói számára, információk szerint ugyanis az egyik legnagyobb partnernek számító Pegatron árbevétele például 40-50 százalékkal emelkedhet a harmadik negyedévben a másodikhoz képest. Ahogyan Steven Tseng, a Daiwa Securities elemzője is megjegyzi, a Pegatron főleg a nem-PC termékek összeszerelésében érhet el nagyobb bevételeket a második félévben, elsősorban az olcsó iPhone, valamint a PlayStation 4 megrendelések miatt.

A megugró megrendeléseket főként az Apple hagyományosan ősszel tervezett termékbemutatói okozzák, ilyenkor mutatja be ugyanis a legújabb modelleket a technológiai cég. A termékek iránt viszont általánosan nagy kereslet szokott mutatkozni, aminek hatása az eladási adatokon keresztül a szükséges gyártási mennyiségekben is lecsapódik. Ide kapcsolódó hír, hogy a legújabb iPhone szeptember 10-én kerül bemutatásra.

A Pegatron viszont annak ellenére is egyre nagyobb bevételeket tud elérni, hogy az Apple nem titkoltan egyre inkább diverzifikálni akarja beszállítói láncát, ezáltal csökkentve egy-egy nagy szereplőtől való minél nagyobb függését. Ennek egyik nagy vesztese a Foxconn lehet, ahol az utóbbi időben számos probléma is felmerült a munkakörülmények miatt, ugyanis többen öngyilkosságot kíséreltek meg.

Az Apple árfolyama ma viszont jól teljesít, ami magyarázható a partnerek számára kedvező hírrel is, ráadásul a részvény annak ellenére szerepel 1,5 százalék feletti pluszban, hogy a Needham alaposan visszavágta célárát a részvényre. A 710 dollárt ugyanis 595 dollárra módosította az elemző.

Az Apple árfolyama (Nasdaq)

Forrás: Investor.hu

Article source: http://www.investor.hu/news/20130812-dol-a-le-a-iphoneokat-osszeszerelo-kinaiakhoz.html


Cimke:

Ez a bejegyzés 2013. augusztus 12. hétfő 17:17, perc időpontban készült a ” Egyéb” kategóriában.
Ha nyomon szeretnéd követni akkor add a hircsatornákhoz RSS 2.0.

Article source: http://rajtmester.hu/?p=19524

Kasza Tibor saját showműsort kapott

augusztus 12th, 2013

A SuperTV2-n augusztus 26-n indul a Kasza! cm j heti show.

AKasza! cm msornvadja s hzigazdja Kasza Tibor lesz, akia ht aktulis esemnyeit boncolgatjaklnfle sztrvendgek trsasgban. Az nekestA Nagy Duettbenlthattuk mr zsrizni, a szpsgkirlyn-vlasztst pedig Tatr Csillval vezette le, ez lesz az els nll tvmsora.

SuperTV2

“Nagyon rlk a lehetsgnek! Egy igazn jszer s szrakoztat msort ksztnk azzal a cllal, hogy nfeledt szrakozst nyjtsunk a nzknek, s persze mi szereplk is jkat nevessnk”- mondta Kasza.

Article source: http://www.origo.hu/teve/20130812-kasza-cimmel-indul-kasza-tibi-showmusora-a-supertv2n.html


Cimke:

Ez a bejegyzés 2013. augusztus 12. hétfő 17:17, perc időpontban készült a ” Egyéb” kategóriában.
Ha nyomon szeretnéd követni akkor add a hircsatornákhoz RSS 2.0.

Article source: http://rajtmester.hu/?p=19525

Koraszülöttek haltak meg a miskolci kórházban

augusztus 12th, 2013

Nhny nap alatt tbb koraszltt halt meg a Miskolcon tallhat Borsod-Abaj-Zempln Megyei Krhz s Egyetemi Oktat Krhzban. A hatsgok jrvnyra gyanakodnak, ezrt tbbek kztt szigortottak a csecsemosztly higins rendszablyain, s folyamatosan ellenrzseket tartanak. A krhz igazgatja szerint sz sincs fertzsrl. Orbn Viktor arra utastotta a krhzat felgyel szerveket, hogy a vizsglat idejre fggesszk fel az igazgazt, a kormny pedig az gyszsgen tesz bejelentst az gyben.

Az EMMI Egszsggyrt Felels llamtitkrsga az Orszgos Tisztiforvosi Hivatalon keresztl 2013. augusztus 8-n azonnali vizsglatot indtott a Borsod-Abaj-Zempln Megyei Krhz s Egyetemi Oktat Krhz Koraszltt-jszlttpatholgiai Centrumban, mert a koraszltt osztlyon nhny nap alatt tbb, igen kis sly, nem kellen fejlett koraszltt csecsem letmkdst nem sikerlt fenntartani – rta az Emberi Erforrsok Minisztriuma (EMMI).

A krhz augusztus 8-n jelentette az eseteket a szakhatsgoknak. „Mivel az esetek halmozdsa felvetette egy esetleges fertzs lehetsgt, az egszsggyi hatsg jrvnygyi vizsglatot kezdett.” – rtk. A krhz azonnal meghozta a legfontosabb jrvnygyi intzkedseket: tszerveztk az rintett osztlyon az elhelyezst, a higins rendszablyok fokozott betartsa mellett folyamatos ellenrzst vgeznek, illetve jelent szolglatot mkdtetnek.Csiba Gbor, a krhz igazgatja ugyanakkor a hvg.hu-nak azt mondta, nincs sz semmifle fertzsrl.

Az elhunyt koraszlttektl vett mintkat az OEK Nemzeti Referencia Laboratriumban jelenleg is vizsgljk. Az Orszgos Epidemiolgiai Kzpont (OEK) s az Orszgos Tisztiforvosi Hivatal (OTH), illetve a fenntart Gygyszerszeti s Egszsggyi Minsg- s Szervezetfejlesztsi Intzet (GYEMSZI) megtette a szksges lpseket, vintzkedseket s errl folyamatosan tjkoztatja az EMMI-t.

A szakhatsgok mellett a miniszterelnk is rendkvli vizsglatot rendelt el az gyben. Orbn Viktor arra utastotta dr. Szcska Mikls egszsggyrt felels llamtitkrt, Trk Krisztint a GYEMSZI figazgatjt, valamint Paller Judit orszgos tiszti forvost, hogy haladktalanul kezdjk meg a helysznen a vizsglatot. A Miniszterelnk utastotta a GYEMSZI -t, hogy a vizsglat idejre fggessze fel a Krhz igazgatjt. A Kormny az gyszsgen is bejelentst tesz az gy krlmnyeinek kivizsglsra.

Nemrg jtottk fel

A koraszlttek sorozatos hallozsrl korbban semmi hr nem volt. Az oszlyrl ppen nhny hete rt a Boon.hu, hogy a koraszltteket ellt centruma csaknem 400 milli forintot nyert unis plyzaton egyebek mellett inkubtorok, intenzv llegeztetk, infzis pumpk beszerzsre.

Amennyiben brmilyen informcival rendelkezik a krhzban trtnt hallesetekrl, krjk rjon ahirek@origo.hucmre.

Article source: http://www.origo.hu/itthon/20130812-sorra-halnak-a-koraszulottek-a-miskolci-korhazban.html


Cimke:

Ez a bejegyzés 2013. augusztus 12. hétfő 17:17, perc időpontban készült a ” Egyéb” kategóriában.
Ha nyomon szeretnéd követni akkor add a hircsatornákhoz RSS 2.0.

Article source: http://rajtmester.hu/?p=19526

736 milliót ad a kormány az úszóknak

augusztus 12th, 2013

A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent határozat szerint a legkevesebb pénz, 43,7 millió forint a Magyar Asztalitenisz Szövetség számlájára kerül.

A szövetségeknek nyújtott támogatási összegek magukban foglalják “a Magyar Olimpiai Bizottság által ellátott, a kiemelt edzők foglalkoztatásához kapcsolódó költségeket is.” Az egyéb sportágakban a szakemberek foglalkoztatásának feladataihoz 88,6 millió forintot biztosít az állam.

A július 1-jén bejelentett idei támogatásból a hétfőn közölt határozat szerint 4,278 milliárd forint jut sportlétesítmény-fejlesztésre.

A kormány a 2014-től 2020-ig tartó időszakban összesen 135 milliárd forintot biztosít a 16 kiemelt sportágnak.

Article source: http://sport.hir24.hu/uszas/2013/08/12/736-milliot-ad-a-kormany-az-uszoknak/~~Fokusz


Cimke:

Ez a bejegyzés 2013. augusztus 12. hétfő 17:17, perc időpontban készült a ” Egyéb” kategóriában.
Ha nyomon szeretnéd követni akkor add a hircsatornákhoz RSS 2.0.

Article source: http://rajtmester.hu/?p=19527

Csak egy európai légitársaság van a TOP10-ben

augusztus 12th, 2013

Az árak alacsonyabban tartása érdekében egyre több légitársaság kényszerül szolgáltatásainak egy részét fizetőssé tenni, amelynek eredményeképp viszont nehezen veszik fel a versenyt minőség tekintetében az olyan hagyományos légitársaságokkal, akik versenyelőnyüket a kényelmi szolgáltatások ingyenes biztosításában látják. Ezt támasztja alá az utasok visszajelzései alapján odaítélt „Év légitársasága” díj is, amelyet 2013-ban a kivételes szolgáltatásairól, különleges szórakoztató programjairól és dizájn megoldásairól híres Emirates nyerte el. A dubai székhelyű légitársaság két év után vette át az első helyet az idén második Qatar Airwaystől.

A Skytrax globális felmérésében több mint 18 millió légiutas vett részt a világ 160 országából, akik 41 indikátor alapján értékelték a több mint 200 légitársaságot. A toplistán taroltak az ázsiai és a közel-keleti szállítók, míg a hagyományos nagy európai és amerikai légitársaságok közül csak a Turkish Airlines jutott be az legjobb tízbe. A legjobb európai légitársaság címet szintén a Turkish Airlines kapta, az európai fapados szegmensből pedig a Norwegant választották legjobbnak, amely sok év után az EasyJetet váltotta az első helyen.

„A fapados légitársaságok térnyerése egyértelműen az európai piac gyökeres átalakulását eredményezte. Noha a repülés egyre több ember számára válik elérhetővé, egyre bonyolultabb és fárasztóbb utazási forma, ugyanis a légiutak és repterek telítettsége miatt egyre gyakoribbak a késések, s egy-egy kisebb csúszás tovább gyűrűzve tetemes késéseket, akár járattörléseket is eredményezhet. Mindezek visszaszorítására és az utasok jogainak védelme érdekében az Európai Unió megalkotott egy rendeletet, amelynek értelmében az utasokat 3 óránál hosszabb késés, járattörlés, illetve túlfoglalás esetén kártérítés illeti meg, így próbálván meg korlátok közé szorítani a légitársaságokat.” – mondta el a meglepő eredmény kapcsán Schulhof Barbara a flight-refund.eu ügyvezetője.

Az Európai Unió repterein évente mintegy 776 millió utas fordul meg, ebből a magyar utasok száma mintegy 9 millió főre tehető. Az utazások 44%-a a tagállamok között bonyolódik, az utasok 35%-ának pedig az unión kívül eső úti célja van.

A világ 10 legjobb légitársasága:

1. Emirates

2. Qatar Airways

3. Singapore Airlines

4. ANA All Nippon Airways

5. Asiana Airlines

6. Cathay Pacific Airways

7. Etihad Airways

8. Garuda Indonesia

9. Turkish Airlines

10. Qantas Airways

Article source: http://travelo.hu/hirek/2013/08/12/csak_egy_europai_legitarsasag_van_a_top10-ben/


Cimke:

Ez a bejegyzés 2013. augusztus 12. hétfő 11:17, perc időpontban készült a ” Egyéb” kategóriában.
Ha nyomon szeretnéd követni akkor add a hircsatornákhoz RSS 2.0.

Article source: http://rajtmester.hu/?p=19520

Szeptember 16-án jön a Crossing Lines

augusztus 12th, 2013

crossing_lines.jpgAz európai országhatárokon átnyúló, virágzó szervezett bűnözés problematikáját vizsgálja az AXN új saját gyártású sorozata, a Crossing Lines – Határtalanul, ami szeptember 16-án, dupla epizóddal indul az AXN tévécsatornán, a főbb szerepekben Donald Sutherlanddel, Marc Lavoine-nal és William Fichtnerrel.

A Crossing Lines – Határtalanul egy hat tagból álló nemzetközi elit alakulat munkáját mutatja be, akik az európai országhatárokon átnyúló bűnügyek felderítésén dolgoznak. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) fennhatósága alá tartozó csoport olyan ügyeket kezel, amelyekkel kapcsolatban az egyes helyi rendőrségek, a hatékony nemzetközi szabályozás híján tehetetlenek. A sorozat Európában játszódik, amelyet a nyitott országhatárok, a szabad utazás és kereskedelem az egész világot fenyegető szervezett bűnözés legfontosabb bázisává változtatott. Így itt az ideje egy újfajta igazságszolgáltatás születésének.

A csapat tagjai a globalizáció sötét oldala mellett bemutatják az egyesített Európa kulturális sokszínűségét is. Kezdve az idealista francia sztárnyomozó Louis Daniellel (Marc Lavoine), az ír, német és olasz ügynökökön keresztül, kiegészülve a kiábrándult amerikai veterán Carl Hickmannel (William Fichtner) mindenki a saját erősségeit, hagyományait és elképzeléseit hozza a csapatba. Az összecsiszolódás pedig egyáltalán nem egyszerű, főleg a tragikus múltú, ellentmondásos ICC vezetővel, Michel Dornnal (Donald Sutherland) a háttérben.

<!–

–>

Article source: http://comment.blog.hu/2013/08/12/szeptember_16-an_jon_a_crossing_lines


Cimke:

Ez a bejegyzés 2013. augusztus 12. hétfő 11:17, perc időpontban készült a ” Egyéb” kategóriában.
Ha nyomon szeretnéd követni akkor add a hircsatornákhoz RSS 2.0.

Article source: http://rajtmester.hu/?p=19521

Deutsch a PM-s Szabó Tímát sértegeti a Facebookon

augusztus 12th, 2013

“Timike, az ügyeletes politikai kékharisnya kigyúrt bicepszét mutogatja” – így kommentálta Deutsch Tamás az Együtt-PM szövetség társelnökének, Szabó Tímeának a sajtótájékoztatót, amelyben azt közölte: beperli az Országgyűlés Hivatalát azért, mert akadályozták képviselői munkájában és korlátozták a véleménynyilvánítási jogát.

Szabó Tímea elmondta azt is, tudják, hogy “a Fideszben általános az, hogy megfélemlítik a fideszes képviselőket, megfenyegetik őket akár egzisztenciálisan is”, de szerinte ez gyenge próbálkozás a PM-es képviselőkkel szemben.

Szabó Tímea nem először “húzta ki a gyufát”. 2011 márciusában a szintén fideszes Tasó Lászlóra szólt rá, hogy hallgassa végig Jávor Benedek beszédét a parlamentben, amire a képviselő úgy reagált: “Te mit pofázol bele, kisanyám”.

Tasó László akkor azzal magyarázta a minősíthetetlen beszólást, hogy Arnóth Sándor képviselőtársa halála fölött érzett gyásza miatt volt indulatos állapotban, mert szerinte a napirend előtti vitában a korábban felszólalt jobbikos képviselők nem vették figyelembe a tragikus esetet, és nem az alkalomhoz megfelelő hangnemet használtak.

Article source: http://www.hir24.hu/belfold/2013/08/12/deutsch-a-pm-s-szabo-timat-sertegeti-a-facebookon/~~Fokusz


Cimke:

Ez a bejegyzés 2013. augusztus 12. hétfő 11:17, perc időpontban készült a ” Egyéb” kategóriában.
Ha nyomon szeretnéd követni akkor add a hircsatornákhoz RSS 2.0.

Article source: http://rajtmester.hu/?p=19522

Rákészültek a Fidesz-aktivisták az ellenzéki sajtótájékoztató megzavarására

augusztus 12th, 2013


Már a sajtótájékoztatóit is igyekeznek megzavarni a Fidesz-aktivisták egy elfogott e-mail szerint. A hétfő reggel szétküldött levél szerint az Együtt-PM Szövetség Pécsett tartandó Széchenyi téri sajtótájékoztatójára készültek.

Pénteken kapott a szerkesztőségünk meghívót az Együtt-PM Szövetség Sajtóosztályától a hétfőn 13 órára tervezett sajtótájékoztatójukra. Mint írták: Szigetvári Viktor, az Együtt-PM Szövetség társelnöke sajtótájékoztatót tart Pécsett, melynek keretében bemutatja a pártszövetség Baranya megyei politikusait. Helyszín: Pécs, Széchenyi tér, a Hunyadi János szobor előtt.



Hétfő reggel elfogtunk egy e-mailt, amiben Balsors (akit régen tép) János demonstrációra szólít:

Figyelem!

Ma (08.12.) 13 órakor mutatják be a Széchenyi téren a Bajnai -párt baranyai jelöltjeit.
Jelen lesz Szigetvári Viktor, Gyurcsány volt kampányfőnöke is.
Aki ráér, az jöjjön 13 órakor a Széchenyi térre, tiltakozni az ország tönkretevői ellen!
Küldd tovább a felhívást ismerőseidnek is!
Jani

Több Fidesz közeli informátorunktól megtudtuk, hogy a kitalált Balsors János nevén futó e-mail cím, konkrétan a kormánypárt aktivistáihoz köthető. A felszólító levelet a Fidesz, illetve a Fidelitas aktivistái is megkapták.

Az eddig nem volt szokványos Pécsett, hogy az ellenzéki sajtótájékoztatókat is igyekeznének megzavarni, mert teljesen más műfaj, mint egy lakossági fórum vagy más nyilvános rendezvényük. Mint kiderült: hiába terelgetnének kacsát (mert mint tudjuk, könnyen összekeverik a libával) a Széchenyi téren, mert az Együtt-PM mégsem a város főterén tartja a sajtó számára összehívott eseményt.

De itt nem áll meg a történet, mert Balsors Jánosék is megtudták, hogy a Slyven Rendezvényközpontban lesz a sajtótájékoztató és a magát Libák Megmentői Csoport keresztelt aktivisták már oda készülnek.

Article source: http://rajtmester.hu/?p=19523

Van-e rabszolgamunka a magyar divat mögött?

augusztus 12th, 2013

Legksbb az alapanyagoknl kvethetetlenn vlik, hogy tisztessges krlmnyek kztt vagy szutykos bangladesi zemekben, rabszolgamunkval kszltek-e a magyar divattermkek. Itthon eddig mg senki nem krdezett r, hogy a magyar htter divatmrkk termkeit hol s hogyan gyrtjk. A titkot pedig nhny kivtellel rzik a cgek – a Tisza Cip, a minden plzban megtallhat Mayo Chix, a Sherpa vagy a Retro Jeans is a hallgatst vlasztotta. Csak nhny cg vllalja bszkn, hogy itthon varrat, a textileket viszont knytelen klfldrl beszerezni

Magyarorszgi forgalmaz a Mayo Chix – csak ennyi derl ki a magyar htter divatcg, a tbbnyire plzkban brelt zleteket mkdtet Mayo Chix ruhinak a cmkirl. Arrl, hogy a textil hol kszlt, vagy hol varrtk meg a ruht, egyetlen sz sincs. Csak sejthet, hogy nem Magyarorszgon. Amikor elbb levlben, majd telefonon megkeressk a cget, hogy megkrdezzk, hol s milyen krlmnyek kztt kszltek a termkeik, a mrka pr-ese ellensges hangon kzli, hogy egyltaln nem biztos, hogy ezekre a krdsekre k akarnak vlaszolni. Azrt meggri, hogy megkrdezi a fnkt, majd tbb nem jelentkezik.

Tucatnyi magyar divatcget krdeztnk meg ugyanerrl, kztk olyanokat is, amelyeket idehaza valsznleg mindenki ismer, de nem is tudja, hogy a magt nemzetkzi mrkaknt pozicionl cg valjban magyar. A megkeresettek kztt volt a Mayo Chixen kvl a Tisza Cip, a Budmil, a Devergo, a Retro Jeans, a Heavy Tools, a Philosophy of Sherpa, a Fundango, a Griff Gentlemen’s, a Roland Divathz, a Sugarbird s az Art’z Modell.

Azrt rdekldtnk a termkeik httere irnt, mert tudni akartuk, hogy a magyar divatot rintheti-e a sweatshopokproblmja. gy nevezik azokat a fknt tvol-keleti ruhagyrakat s varrodkat, amelyek a vgletekig kizskmnyoljk a munksaikat: sokszor bezrjk ket az zemekbe, ahol napi 13-14 rt vagy annl is tbbet dolgoznak egy-kt dollros fizetsrt. A munksok – gyakran mg gyerekek – mindennapos zaklatsnak, megalz bnsmdnak vannak kitve. Az angol kifejezs az izzadsgot jelent “sweat” szbl kpzdtt.

Ezek az zemek annyira gyorsan, olcsn s olyan nagy mennyisgben kpesek ilyen mdszerekkel divattermkeket ellltani, hogy a nyugati vilg legnagyobb fast fashion-cgei s zletlncai az eurpai beszlltkkal szemben ltalban szvesebben vlasztjk ket, s csak a tervezst vgzik el otthon. Biztosat persze csak keveset lehet tudni, mert a cgek rthet mdon nem teszik ki az ablakba, hogy a mr a szezon elejn is lerazva knlt kollekciik cuccai hogyan tudnak ennyire olcsk lenni.

Bangladesben, amely mr ma is megtlti a vilg gardrbjait, tavaly decemberben porig gett egy ilyen zem, benne szrnyethalt 110 varrn. Idn prilisban sszedlt egy msik ruhagyr, maga al temetve 1000 embert. A Clean Clothes Campaign – amelynek 17 orszgban van szervezete, nlunk nincs – a honlapjn most is ppen a Benetton s a Mango mrkk ellen kampnyol, mert ezek a cgek elzrkznak attl, hogy krtrtst fizessenek az rvknak, rokonoknak s tllknek. A Mango s a Benetton men ruhkkal teli Facebook-oldalai meg is teltek a cgeket a felelssgkre figyelmeztet, oda nem ill hozzszlsok szzaival. De nem csak errl a kt vilgcgrl derlt ki, hogy ezeken a nyomorsgos helyeken gyrtattak: a CA, az El Corte Ingls mr tett lpseket az gyben, a Walmart s a Disney viszont kijelentette, hogy nem fizet. Nagy valsznsggel gyrtatott ezekben az zemekben mg az Auchan, a Carrefour, s egy sor nlunk kevsb ismert olasz, spanyol, dn, amerikai, nmet s angol vilgcg is. (A bangladesi ruhaiparrl s az prilisi katasztrfrl itt olvashat bvebben.)

Ruhagyr a bangaldesi Dhakban

Forrs: AFP/Munir uz-Zaman

Pokoli sweatshopok azonban nem csak Bangladesben, Pakisztnban, Indiban, Taiwanon, Knban vagy Vietnamban vannak, hanem pldul a Karibi-trsgben vagy Argentnban (ilyen helyen kszl pldula Zara termkeinek egy rsze is), st, Eurpban is. Olaszorszgban egszen biztosan tbb rabszolgamunkra pl illeglis zemis van, knai bevndorlk szzai-ezrei szabnak-varrnak ezekben. (Itt vanegy korbbi vizsglat arrl, hogy milyen krlmnyek kztt kszlnek a Tesco, a Lidl, az Aldi, a Walmart s a Tesco ruhzaiban rult ruhk, itt pedig egy msik arrl, hogy mi a helyzet a vilg legnagyobb sportmrkival.)

A cmke nem mond semmit

A cmkk csak kevss igaztjk el a fogyasztt, ha tudni szeretn, hogy honnan is szrmazik a ruha vagy cip, amelyet a plzkban megvsrol. A Tudatos Vsrlk Egyesletnek honlapja szerint a cmkben rt orszg – ha van – akkor a szabs-varrs helysznt jelli, de azt mr nemigen tudjuk meg, hol termesztettk a ruha alapanyagul szolgl nvnyt, vagy hol – s hogyan – kszlt a mszlas textil. “Egy mai farmer anyagt Egyiptomban termelik s szvik, Knban festik, Tajvanon varrjk, Svjcban pedig eladjk” – mondott egy pldt Pataki Pl, a Textilipari Mszaki s Tudomnyos Egyeslet vezetje s hozztette, hogy a cmke ezekrl nem ad tjkoztatst, a fogyasztnak pedig a legtbbszr nincs mdja utnanzni.

Kivve akkor, ha tudatosan keresi a megklnbztet jelzseket. Van tbb ilyen is, pldul az ko-tex nemzetkzi minsts – az ilyen cmkvel elltott ruhk kontrolllt gyrtsi folyamatban kszlnek, kolgiai szempontbl rendben vannak, emberre veszlyes anyagokat nem hasznlnak fel hozzjuk. zsiai cgek kztt is van olyan, amely megszerezte ezt a minstst – jegyezte meg. Pataki azt mondta, hamarosan bevezetik az ko-tex minsts kiterjesztst is, amely mr arra is egyrtelm garancit jelent majd, hogy a textilek fenntarthat mdon, gyerekmunka nlkl, rendes krlmnyek kztt kszltek.

Ha azonban nincs ilyen minsts a termkeken – mrpedig nem kell, hogy legyen, ugyanis a divatrukra nincs ilyen ktelez szablyozs -, akkor a gyrtsi folyamat rszletei titokban maradnak. ppen erre voltunk kvncsiak a magyar cgeknl, ugyanis – mint kiderlt – ezt korbban mg senki nem krdezte meg tlk. Nem tudott a gyrtsi htterkrl rszleteket az ipargi szervezet, a Textilipari Egyeslet, sem a Greenpeace vagy a Tudatos Vsrlk Egyeslete.

A megkeresett tizenkt magyar cgbl csak ngyen adtak rdemi vlaszt – a Roland Divathz, a Sugarbird, az Art’z Modell s a Devergo. k mindannyian azt mondtk, sweatshopoknak a kzelben sem voltak a termkeik. A Budmil csak annyit kzlt, hogy van magyar s keleti beszlltjuk is. A tbbiek vagy vlaszra sem mltattak – mint pldul a Sherpa, a Retro Jeans vagy a Heavy Tools -, a nyri szabadsgokra hivatkozva nem vlaszoltak, vagy kijelentettk, hogy nem akarnak a cikkben szerepelni, mint pldul a Tisza Cip.

A nyomor nem trendi

Mi elhatroldunk attl, hogy hbrrt knai gyerekek varrjanak! – jelentette ki hatrozottan Jagasics Hedvig, a Sugarbird tulajdonosa. A pr ve indult cgnek a mottja is az – magyarzta -, hogy “divatba hozzuk a magyart”. Emiatt kizrlag itthon gyrtanak, szabnak, varrnak, filmnyomnak, a munkaer is magyar. “Nem vagyunk hajlandak klfldrl rut behozni s tcmkzni, ahogyan tbb magyar divatcg teszi” – fogalmazott, br nem nevezte meg ezeket a cgeket. Csak egyvalami nem magyar: a textil, ugyanis itthon nem lltanak el alapanyagot, ezrt olasz, francia, nmet s lengyel anyagokat vsrolnak. A tulajdonos szerint tny, hogy ezek miatt jval drgbb nluk minden termk, mint a multiknl, de szerinte mkdik a modell, s remlhetleg egyre n majd az igny az “eurpai minsg” irnt.

Bdi Sylvi mutatja a Sugarbird egyik ruhjt egy budapesti divatbemutatn

Fot: Plyi Zsfia – Origo

“A Devergo bszke arra, hogy termkei versenyezni tudnak a multinacionlis vllalatok – sokszor llami tmogatst lvez – a harmadik vilg gyermekmunkjval, tbb tz- vagy szzezer darabos szriban gyrtatott termkeivel” – rta a fknt farmernadrgjairl ismert cg a krdseinkre. A Devergo eszerint minsgi, kis szris, egyedi termkeket elllt zemekben gyrtat, “a termkek tbb mint fele az Eurpai Uni orszgaibl kerl ki, ott gyrtjk az els gombtl az utols crnig”. A farmerek Olaszorszgban s Grgorszgban kszlnek, az utcai cipk olasz, romn, spanyol, grg s portugl zemekben. A sportcipket Knban gyrtjk, a fels ruhzatot Knban, Indiban, Magyarorszgon, valamint Trkorszgban s Grgorszgban.

A cg szerint a Devergo emberkzpont hitvallsba – “mely az rmben, barti hangulatban, trendi, modern krlmnyek kztt alkot, fiatal kreatv emberekrl szl” – nem fr bele a “nyomorban, gyermekkezekbl kikerl termkek forgalmazsa, mg akkor sem, ha ez risi haszonnal kecsegtet”, rta a cg, amely szerint “ettl van lelke minden Devergo termknek”.

A Roland Divathz beszerzsi igazgatja, Debreceni Dniel szerint az ltaluk forgalmazott frfi konfekci – ltny, zak, nadrg, kabt, ing, nyakkend – alapanyagait “tradicionlis eurpai gyrtktl” szerzik be. A minsg az els szempont, mondta, emiatt a sajt budapesti zemkben, vagy a krnyez unis orszgokban mkd “fels kategris konfekci gyrakban” kszlnek a darabok. Ez a garancia arra, hogy a munksok eurpai krlmnyek kztt dolgoznak s tisztessges brt kapnak – lltotta.

Nem lehet megszni a Tvol-Keletet

Az Art’z Modell huszont ve teljesen magyar tervezs s kivitelezs – mondta az Orignak Glatz Gbor, a cg egyik tulajdonosa. Ceglden van sajt manufaktrjuk, ahol csak bejelentett munksokkal dolgoznak. Ez elg klnleges szerinte, mert van olyan magyar cg – pldul a sportruhkat gyrtk kztt -, amely mr a darabjai tervezst is Tajvanon csinltatja. A kisebbeknek pedig nincs sajt gyrtkapacitsuk, inkbb bedolgozi hlzatot ptettek ki, mint pldul a Nanushka – tette hozz.

“Az alapanyag viszont gond, azt mi is gy vesszk” – mondta. Magyar alapanyaggyrts ugyanis gyakorlatilag nem ltezik, a rgi nagyzemek mr rgen tnkrementek. A megmaradt hazai varrodk viszont szerinte rendes helyek, a varrnk nem garzsokban varrnak, hanem vllalhat krlmnyek kztt. Ez korbban nem gy volt – jegyezte meg.

Eurpban tervezik, zsiban ksztik

Forrs: AFP/Munir uz-Zaman

Az Art’z Modell ruhihoz a textileket ugyan olaszoktl s franciktl vsroljk, de a cgvezet biztos benne, hogy nagy rszben valjban tvol-keleti rukat vsrol. Az olasz s francia textilgyrtk ugyanis megvettek tvol-keleti gyrtkapacitsokat. “Amikor erre rkrdezek, nyltan megmondjk, hogy keletrl szrmazik, de sejteni is lehet, hiszen a teljests hnapokba telik” – fogalmazott.

Nhnyrl anyagrl, pldul a gyapjrl lehet tudni, hogy vllalhat krlmnyek kztt kszl az alapanyag, msokrl nem. Volt mr, hogy Olaszorszban benyitott egy zembe, ahol teljes volt a sttsg, mert nappalra eldugtk a feketemunksokat. Npolyban pedig kontnervarrodkrl is lehet hallani – mondta Glatz arra utalva, hogy kizskmnyols nem csak a Tvol-Keleten fordul el.

Glatz Gbor szerint egyszer oka van ennek: Nyugat-Eurpban csak aranyrban dolgoznak mr az emberek, a knnyipar amgy is energiaignyes iparg, ezrt termszetes, hogy keresik az olcst a cgek. A kicsik pedig – tette hozz – szintn knyszerplyn mozognak, mert sokszor rlnek, ha kis tteleket is eladnak nekik, ezrt sok lehetsgk nincs moralizlni azon, hogy az anyagok hogyan is kszltek.

A tmt folytatjuk, ha informcija van arrl, hogy a magyar divatcgek termkei pontosan hol s milyen krlmnyek kztt kszlnek, krjk ossza meg velnk a hirek@origo.hu cmen!

Article source: http://www.origo.hu/itthon/20130807-a-magyar-divat-is-bangladesbol-jon-sweatshopok-a-magyar-ruhaipar-hattereben.html


Cimke:

Ez a bejegyzés 2013. augusztus 12. hétfő 05:16, perc időpontban készült a ” Egyéb” kategóriában.
Ha nyomon szeretnéd követni akkor add a hircsatornákhoz RSS 2.0.

Article source: http://rajtmester.hu/?p=19515