Címke: Origo

Három új OBI nyílik

Az új áruházak alapterülete 10 és 13 ezer négyzetméter között lesz, és mintegy 200 embernek biztosítanak munkahelyet. A március elején Győrben megnyílt áruházzal együtt az OBI ezzel 28-ra bővíti majd áruházainak számát, ezek közül 9 Budapest környékén található.

A cég 1994-ben nyitotta meg első áruházát Magyarországon, jelenleg 181 ezer négyzetméter alapterületen működik, közel 1900 embert foglalkoztat.

A barkácspiac egy másik nagy szereplője, a Bricostore tavaly jelentette be, hogy kivonul Magyarországról. Az üzlethálózat tavaly december végéig bezárta boltjait, miáltal körülbelül ezer ember veszítette el az állását.

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/29ffd863/l/0Lvallalkozoi0Bnegyed0Bhu0Cvnegyed0C20A130A3260Eharom0Euj0Earuhazat0Enyit0Eaz0Eobi0Bhtml/story01.htm

Durvább lesz a vártnál a spanyol recesszió

Az idén tovább mélyül a recesszió Spanyolországban a nemzeti bank kedden ismertetett legfrissebb prognózisa szerint. a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékkal csökken, 0,1 százalékponttal nagyobb mértékben, mint 2011-ben. Ennél a kormány és az Európai Bizottság is optimistább, a kormány mindössze 0,5 százalékos, az EB 1,4 százalékos visszaesést vár tavalyhoz képest.

A nemzeti bank szerint a munkanélküliség is tovább fog nőni, az Európai Unióban már most is rekordnak számító 26 százalékról 27,1 százalékra. Jövőre viszont már némiképp javulhat a helyzet, és a GDP 0,6 százalékkal növekedhet a nemzeti bank, és 1,2 százalékkal a kormány előrejelzése szerint.

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/29ffe072/l/0L0Sorigo0Bhu0Cgazdasag0C20A130A3260Ea0Espanyol0Enemzeti0Ebank0Eelojelzese0Ea0Espanyol0Egazdasag0Eteljesitmenyerol0Bhtml/story01.htm

Kevesebb jár a pénzünkért a soha nem látott alapkamattal

A várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot nyesett az alapkamatból a monetáris tanács, az alapkamat így soha nem látott mélységekbe, 5 százalékosra süllyedt. A döntés nem meglepő, a hazai és külföldi elemzők többsége szinte biztosra vette, hogy Matolcsy Györgyöt az elmúlt időszak igen gyenge forintárfolyama sem akasztja meg abban, hogy a jegybanki monetáris tanács élén folytassa az elmúlt hónapok kamatcsökkentési sorozatát.

Ez volt az első kamatdöntő ülés azóta, hogy a volt nemzetgazdasági miniszter átült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki székébe, és bár a hagyományokkal szakítva az új elnök nem áll ki a nyilvánosság elé, hogy megvilágítsa a döntés hátterét, az a 3 órakor megjelenő rövid közleményből várhatóan kiderül. 

A kamatszint a tavaly augusztusi 7 százalékról kezdte meg folyamatos lemorzsolódását, ennek hatása a bankbetétek és a hitelek kamatain is erősen látszik. A kihagyhatatlan betéti akciók mára eltűntek: miközben hat hónapja még 9 százalék fölötti akciós kamatokkal csábították a bankokhoz az ügyfeleket, ma már az is jó fogásnak számít, ha valaki 6 százaléknál jobb ajánlatra bukkan. Az átlagos betéti kamatszint pedig jóval alacsonyabb: tavaly augusztusban 6,17 százalékot mutattak a jegybanki statisztikák, idén januárban pedig már csak 5,48 százalék az átlagos lekötés jutalma.

Mindeközben a hitelekhez is olcsóbban férnek hozzá az emberek és a vállalkozások is, de ennek a hatása – az elmúlt évek keserű tapasztalatai miatt – nem látszik: a jegybanki adatok azt mutatják, hogy a lakosság és a cégek is bátortalanok, nem mernek eladósodni. Pedig a kamatcsökkentés célja a gazdasági növekedés beindítása lenne, éppen azáltal, hogy a vállalkozások hitelt vesznek fel, és végre elindítják korábban elhalasztott beruházásaikat.

Hol van már a 9 százalék?

A bankok általában gyorsan lépnek egy-egy jegybanki kamatvágás után, az alapkamatot követve lejjebb szállítják saját ajánlataikat is. Az elmúlt hónapokban az átlagos betéti kamatok kicsit lassabban csökkentek, de az akciós betéteket durván visszanyesték. A Bankmonitor.hu kimutatása szerint 500 ezer forint egyéves lekötésére a legjobb normál (vagyis különleges feltételek teljesítését nem igénylő) bankbetét 8 százalék kamatot (EBKM-et) kínált tavaly augusztusban, március elején viszont már csak 5,75 százalék volt a leggálánsabb ígéret.

Azok között az ajánlatok között, amelyek valamilyen extra feltételt támasztanak (például a fizetést az adott bankba kell utalni) fél éve még 9,13 százalékos kamat volt a legjobb, idén márciusban már csak 6,34. Március 25-én pedig ugyanekkora összeget, szintén egy évre 6,09 százalékon lehetett lekötni a legkedvezőbb ajánlat szerint.

1. ábra: Akciós és nem akciós betéti átlagkamatok és az alapkamatForrás: [origo]
Forrás: Bankmonitor.hu

Bonda Balázs, a Bankmonitor szakértője szerint a feltételekhez kötött betétekkel (ezek döntő többsége akciós) többnyire új ügyfeleket próbálnak szerezni a bankok. Tavaly nyár óta azonban alapjaiban megváltozott a piaci környezet, a bankok ma már nincsenek annyira rászorulva a betétesek pénzére, mint a válság legkeményebb éveiben. Az amerikai jegybank szinte korlátlan mennyiségű pénzt bocsát a globális bankrendszer rendelkezésére, ami biztosítja a bankok forrásszükségletét. Ilyen környezetben nemcsak az alapkamat, de az akciós betétek jelentősége is csökkent, hiszen más forrásokból is könnyebben tudnak pénzt szerezni a hitelintézetek.

A verseny marad

Az akciós betétekre vadászók tehát nehezebb terepre jutottak, de azért érdemes körülnézni. Alacsonyabb szinten és jóval szűkebb sávban, de továbbra is van verseny, minek következtében a lekötött betétek átlagos kamatszintje az elmúlt időszakban közelített az alapkamathoz (korábban lejjebb volt). Ezt részben az magyarázza, hogy a bankoknak ma már nemcsak egymással, hanem az állammal is versenyezniük kell a lakossági megtakarításokért.

Az Államadósságkezelő Központ a bankbetétekhez hasonló (igen alacsony) kockázat mellett kínálja az állampapírokat a megtakarítóknak, és az elmúlt hónapokban új, magas kamatokat kínáló papírokkal állt elő. Ezek ugyan hosszabb lejáratúak, mint a lekötött betétek, de ugyanúgy a magyar emberek megtakarításait célozzák. A széleskörű reklámkampánnyal kísért akció hatásos is volt: februárban már több mint 1100 milliárd forint inflációkövető állampapírt jegyzett le a lakosság.

A hitelek is olcsóbbak, de még nem eléggé

Az alapkamat mérséklésének célja és egy lehetséges kedvező következménye lenne a hitelezés felpörgetése, de ez, az elmúlt fél évben havonta elsütött jegybanki fegyver eddig hatástalannak bizonyult. A vállalati hitelek kamatszintje a betétekkel együtt érezhetően csökkent hat hónap alatt, de a cégek csak nem akarnak eladósodni. A hitelezés élénkítéséhez ugyanis két dolog szükséges: olcsó hitel és bátor, a kilátásait optimistán megítélő vállalkozó. A jelek szerint egyelőre egyik sincs.

A hitelek ára még a többszöri kamatvágások után is magas, Orbán Viktor miniszterelnök legalábbis nemrégiben így értékelte a helyzetet a gazdasági kamara nyitóülésén. Mint mondta, a ma jellemző 8-10 százalékos kamatszint még mindig túl magas ahhoz, hogy egy vállalkozás a törvények betartása mellett ki tudja azt termelni.

Másrészről a cégek hitelfelvételi hajlandósága is gyenge. Az MNB felmérése szerint a bankok már 2011 negyedik negyedéve óta egyre nyitottabbak a cégek hitelezésére, és tavaly év végére már a feltételek szigorítása is megállt. Hitelt felvenni mégis egyre kevesebb cég akar. A jegybanki statisztikák szerint a vállalkozások több mint 300 milliárd forinttal csökkentették 2012 január és 2013 január között a hitelállományukat, és ebből 75 milliárdnyi csökkenés a mostani kamatvágási ciklus időszakára esett.

2. ábra: A vállalati hitelek átlagkamata és az alapkamat
Forrás: MNB

 

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/2a01aba4/l/0L0Sorigo0Bhu0Cgazdasag0Cgazdasag0Eplusz0C20A130A3250Evege0Ea0Ekamatvadaszatnak0Ecsokkeno0Ebeteti0Ees0Ehitelkamatok0Bhtml/story01.htm

Minden idők legalacsonyabb kamata jöhet

A Reuters által megkérdezett 22 elemző közül 20 számít arra, hogy az új összetételű testület negyed százalékpontos kamatcsökkentés mellett dönt. Az MNB monetáris döntéshozó testülete ezzel immár a nyolcadik egymást követő alkalommal csökkentené az irányadó kamatot a Matolcsy György elnök kinevezését követő első kamatdöntő ülésen.   

A monetáris kondíciók további lazítására sarkallhatja a tanácsot, hogy februárban a jegybanki inflációs célnak megfelelő szintre, 2,8 százalékra lassult a fogyasztói árak éves növekedési üteme. Ezzel párhuzamosan a gyenge gazdasági kilátások, a potenciális növekedési ütemtől elmaradó növekedés és a pangó belső kereslet dezinflációs hatása is a kamatcsökkentés irányába mutat.

A kamatcsökkentés ellen szólhat ugyanakkor, hogy a legutóbbi kamatdöntő ülés óta a forint 4 százalékkal gyengült, az euró árfolyama 306 forint közelébe emelkedett. Piaci szereplők ugyanakkor nem látják, hogy az új jegybanki vezetés miként kívánja – célkitűzéseinek megfelelően – fellendíteni a vállalati hitelezést, illetve miként segítene a bajba jutott devizahiteleseken. Bizonytalanságot keltenek emellett a piacon az MNB-ben történt intézményi változások is.   

“A MNB új összetételű monetáris tanácsának első kamatdöntése várhatóan hozza a papírformát, és folytatódik a kamatcsökkentés. Az egyre gyengébb forint miatt azonban nem várjuk, hogy a korábbi 25 bázispontos csökkentésnél nagyobb mértékű vágásról döntenének” – közölte Horváth István, a KH Alapkezelő befektetési igazgatója.

Az MNB ma 14 órakor közli kamatdöntését, és az új tájékoztatási menetrend szerint is 15 órakor teszi közzé a monetáris tanács közleményét. Matolcsy György jegybankelnök azonban nem folytatja elődei hagyományát, az MNB elnöke a jövőben az ülések után nem tart sajtótájékoztatót.
 

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/29fd4818/l/0L0Sorigo0Bhu0Cgazdasag0C20A130A3260Eelemzok0E250Ebazispontos0Ecsokkentest0Evarnak0Bhtml/story01.htm