Posts Tagged ‘Origo’

Három új OBI nyílik

március 26th, 2013

Az új áruházak alapterülete 10 és 13 ezer négyzetméter között lesz, és mintegy 200 embernek biztosítanak munkahelyet. A március elején Győrben megnyílt áruházzal együtt az OBI ezzel 28-ra bővíti majd áruházainak számát, ezek közül 9 Budapest környékén található.

A cég 1994-ben nyitotta meg első áruházát Magyarországon, jelenleg 181 ezer négyzetméter alapterületen működik, közel 1900 embert foglalkoztat.

A barkácspiac egy másik nagy szereplője, a Bricostore tavaly jelentette be, hogy kivonul Magyarországról. Az üzlethálózat tavaly december végéig bezárta boltjait, miáltal körülbelül ezer ember veszítette el az állását.

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/29ffd863/l/0Lvallalkozoi0Bnegyed0Bhu0Cvnegyed0C20A130A3260Eharom0Euj0Earuhazat0Enyit0Eaz0Eobi0Bhtml/story01.htm

Durvább lesz a vártnál a spanyol recesszió

március 26th, 2013

Az idén tovább mélyül a recesszió Spanyolországban a nemzeti bank kedden ismertetett legfrissebb prognózisa szerint. a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékkal csökken, 0,1 százalékponttal nagyobb mértékben, mint 2011-ben. Ennél a kormány és az Európai Bizottság is optimistább, a kormány mindössze 0,5 százalékos, az EB 1,4 százalékos visszaesést vár tavalyhoz képest.

A nemzeti bank szerint a munkanélküliség is tovább fog nőni, az Európai Unióban már most is rekordnak számító 26 százalékról 27,1 százalékra. Jövőre viszont már némiképp javulhat a helyzet, és a GDP 0,6 százalékkal növekedhet a nemzeti bank, és 1,2 százalékkal a kormány előrejelzése szerint.

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/29ffe072/l/0L0Sorigo0Bhu0Cgazdasag0C20A130A3260Ea0Espanyol0Enemzeti0Ebank0Eelojelzese0Ea0Espanyol0Egazdasag0Eteljesitmenyerol0Bhtml/story01.htm

Kevesebb jár a pénzünkért a soha nem látott alapkamattal

március 26th, 2013

A várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot nyesett az alapkamatból a monetáris tanács, az alapkamat így soha nem látott mélységekbe, 5 százalékosra süllyedt. A döntés nem meglepő, a hazai és külföldi elemzők többsége szinte biztosra vette, hogy Matolcsy Györgyöt az elmúlt időszak igen gyenge forintárfolyama sem akasztja meg abban, hogy a jegybanki monetáris tanács élén folytassa az elmúlt hónapok kamatcsökkentési sorozatát.

Ez volt az első kamatdöntő ülés azóta, hogy a volt nemzetgazdasági miniszter átült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki székébe, és bár a hagyományokkal szakítva az új elnök nem áll ki a nyilvánosság elé, hogy megvilágítsa a döntés hátterét, az a 3 órakor megjelenő rövid közleményből várhatóan kiderül. 

A kamatszint a tavaly augusztusi 7 százalékról kezdte meg folyamatos lemorzsolódását, ennek hatása a bankbetétek és a hitelek kamatain is erősen látszik. A kihagyhatatlan betéti akciók mára eltűntek: miközben hat hónapja még 9 százalék fölötti akciós kamatokkal csábították a bankokhoz az ügyfeleket, ma már az is jó fogásnak számít, ha valaki 6 százaléknál jobb ajánlatra bukkan. Az átlagos betéti kamatszint pedig jóval alacsonyabb: tavaly augusztusban 6,17 százalékot mutattak a jegybanki statisztikák, idén januárban pedig már csak 5,48 százalék az átlagos lekötés jutalma.

Mindeközben a hitelekhez is olcsóbban férnek hozzá az emberek és a vállalkozások is, de ennek a hatása – az elmúlt évek keserű tapasztalatai miatt – nem látszik: a jegybanki adatok azt mutatják, hogy a lakosság és a cégek is bátortalanok, nem mernek eladósodni. Pedig a kamatcsökkentés célja a gazdasági növekedés beindítása lenne, éppen azáltal, hogy a vállalkozások hitelt vesznek fel, és végre elindítják korábban elhalasztott beruházásaikat.

Hol van már a 9 százalék?

A bankok általában gyorsan lépnek egy-egy jegybanki kamatvágás után, az alapkamatot követve lejjebb szállítják saját ajánlataikat is. Az elmúlt hónapokban az átlagos betéti kamatok kicsit lassabban csökkentek, de az akciós betéteket durván visszanyesték. A Bankmonitor.hu kimutatása szerint 500 ezer forint egyéves lekötésére a legjobb normál (vagyis különleges feltételek teljesítését nem igénylő) bankbetét 8 százalék kamatot (EBKM-et) kínált tavaly augusztusban, március elején viszont már csak 5,75 százalék volt a leggálánsabb ígéret.

Azok között az ajánlatok között, amelyek valamilyen extra feltételt támasztanak (például a fizetést az adott bankba kell utalni) fél éve még 9,13 százalékos kamat volt a legjobb, idén márciusban már csak 6,34. Március 25-én pedig ugyanekkora összeget, szintén egy évre 6,09 százalékon lehetett lekötni a legkedvezőbb ajánlat szerint.

1. ábra: Akciós és nem akciós betéti átlagkamatok és az alapkamatForrás: [origo]
Forrás: Bankmonitor.hu

Bonda Balázs, a Bankmonitor szakértője szerint a feltételekhez kötött betétekkel (ezek döntő többsége akciós) többnyire új ügyfeleket próbálnak szerezni a bankok. Tavaly nyár óta azonban alapjaiban megváltozott a piaci környezet, a bankok ma már nincsenek annyira rászorulva a betétesek pénzére, mint a válság legkeményebb éveiben. Az amerikai jegybank szinte korlátlan mennyiségű pénzt bocsát a globális bankrendszer rendelkezésére, ami biztosítja a bankok forrásszükségletét. Ilyen környezetben nemcsak az alapkamat, de az akciós betétek jelentősége is csökkent, hiszen más forrásokból is könnyebben tudnak pénzt szerezni a hitelintézetek.

A verseny marad

Az akciós betétekre vadászók tehát nehezebb terepre jutottak, de azért érdemes körülnézni. Alacsonyabb szinten és jóval szűkebb sávban, de továbbra is van verseny, minek következtében a lekötött betétek átlagos kamatszintje az elmúlt időszakban közelített az alapkamathoz (korábban lejjebb volt). Ezt részben az magyarázza, hogy a bankoknak ma már nemcsak egymással, hanem az állammal is versenyezniük kell a lakossági megtakarításokért.

Az Államadósságkezelő Központ a bankbetétekhez hasonló (igen alacsony) kockázat mellett kínálja az állampapírokat a megtakarítóknak, és az elmúlt hónapokban új, magas kamatokat kínáló papírokkal állt elő. Ezek ugyan hosszabb lejáratúak, mint a lekötött betétek, de ugyanúgy a magyar emberek megtakarításait célozzák. A széleskörű reklámkampánnyal kísért akció hatásos is volt: februárban már több mint 1100 milliárd forint inflációkövető állampapírt jegyzett le a lakosság.

A hitelek is olcsóbbak, de még nem eléggé

Az alapkamat mérséklésének célja és egy lehetséges kedvező következménye lenne a hitelezés felpörgetése, de ez, az elmúlt fél évben havonta elsütött jegybanki fegyver eddig hatástalannak bizonyult. A vállalati hitelek kamatszintje a betétekkel együtt érezhetően csökkent hat hónap alatt, de a cégek csak nem akarnak eladósodni. A hitelezés élénkítéséhez ugyanis két dolog szükséges: olcsó hitel és bátor, a kilátásait optimistán megítélő vállalkozó. A jelek szerint egyelőre egyik sincs.

A hitelek ára még a többszöri kamatvágások után is magas, Orbán Viktor miniszterelnök legalábbis nemrégiben így értékelte a helyzetet a gazdasági kamara nyitóülésén. Mint mondta, a ma jellemző 8-10 százalékos kamatszint még mindig túl magas ahhoz, hogy egy vállalkozás a törvények betartása mellett ki tudja azt termelni.

Másrészről a cégek hitelfelvételi hajlandósága is gyenge. Az MNB felmérése szerint a bankok már 2011 negyedik negyedéve óta egyre nyitottabbak a cégek hitelezésére, és tavaly év végére már a feltételek szigorítása is megállt. Hitelt felvenni mégis egyre kevesebb cég akar. A jegybanki statisztikák szerint a vállalkozások több mint 300 milliárd forinttal csökkentették 2012 január és 2013 január között a hitelállományukat, és ebből 75 milliárdnyi csökkenés a mostani kamatvágási ciklus időszakára esett.

2. ábra: A vállalati hitelek átlagkamata és az alapkamat
Forrás: MNB

 

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/2a01aba4/l/0L0Sorigo0Bhu0Cgazdasag0Cgazdasag0Eplusz0C20A130A3250Evege0Ea0Ekamatvadaszatnak0Ecsokkeno0Ebeteti0Ees0Ehitelkamatok0Bhtml/story01.htm

Minden idők legalacsonyabb kamata jöhet

március 26th, 2013

A Reuters által megkérdezett 22 elemző közül 20 számít arra, hogy az új összetételű testület negyed százalékpontos kamatcsökkentés mellett dönt. Az MNB monetáris döntéshozó testülete ezzel immár a nyolcadik egymást követő alkalommal csökkentené az irányadó kamatot a Matolcsy György elnök kinevezését követő első kamatdöntő ülésen.   

A monetáris kondíciók további lazítására sarkallhatja a tanácsot, hogy februárban a jegybanki inflációs célnak megfelelő szintre, 2,8 százalékra lassult a fogyasztói árak éves növekedési üteme. Ezzel párhuzamosan a gyenge gazdasági kilátások, a potenciális növekedési ütemtől elmaradó növekedés és a pangó belső kereslet dezinflációs hatása is a kamatcsökkentés irányába mutat.

A kamatcsökkentés ellen szólhat ugyanakkor, hogy a legutóbbi kamatdöntő ülés óta a forint 4 százalékkal gyengült, az euró árfolyama 306 forint közelébe emelkedett. Piaci szereplők ugyanakkor nem látják, hogy az új jegybanki vezetés miként kívánja – célkitűzéseinek megfelelően – fellendíteni a vállalati hitelezést, illetve miként segítene a bajba jutott devizahiteleseken. Bizonytalanságot keltenek emellett a piacon az MNB-ben történt intézményi változások is.   

“A MNB új összetételű monetáris tanácsának első kamatdöntése várhatóan hozza a papírformát, és folytatódik a kamatcsökkentés. Az egyre gyengébb forint miatt azonban nem várjuk, hogy a korábbi 25 bázispontos csökkentésnél nagyobb mértékű vágásról döntenének” – közölte Horváth István, a KH Alapkezelő befektetési igazgatója.

Az MNB ma 14 órakor közli kamatdöntését, és az új tájékoztatási menetrend szerint is 15 órakor teszi közzé a monetáris tanács közleményét. Matolcsy György jegybankelnök azonban nem folytatja elődei hagyományát, az MNB elnöke a jövőben az ülések után nem tart sajtótájékoztatót.
 

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/29fd4818/l/0L0Sorigo0Bhu0Cgazdasag0C20A130A3260Eelemzok0E250Ebazispontos0Ecsokkentest0Evarnak0Bhtml/story01.htm

Hat cég rezsiperében dönt a bíróság

március 26th, 2013

Az áramszolgáltatók a oagyar Energiahivatal (MEH) rendszerhasználati díjakat megállapító decemberi határozatát támadták meg a közigazgatási perben. Álláspontjuk szerint a hivatal határozata jogsértő egyebek mellett azért is, mert nem megfelelően ismerte el a szolgáltatók jogos költségeit, például a rájuk kivetett új adókat. A hivatal szerint viszont jogszerűen, “a lakossági fogyasztók fokozott védelme érdekében” jártak el a perben vitatott határozataik meghozatalakor.

Az elmúlt hetekben hasonló perekben egyes gázszolgáltatók indítványára a bíróság megsemmisítette a MEH vitatott határozatait, és új eljárásra utasította a hivatalt.

Március 12-én az országgyűlés megszavazta, március 14-én pedig már életbe is lépett, és a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazható az a törvény, amely szerint az energiaszolgáltatók nem háríthatják át különadókból fakadó többletköltségeiket a fogyasztókra. Aznap a Tigáz DSO Földgázelosztó Kft. elállt az energiahivatal elleni pertől.

A parlament döntött arról is, hogy a MEH jogutódjaként létrejött a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, amelynek határozatait a bíróságon nem is lehet megtámadni. A hivatalnak ugyanis rendeletalkotási joga van, törvényerejű rendeleteit legfeljebb az alkotmánybíróságon lehet majd megtámadni. A most folyó peres eljárások még a korábbi MEH határozatai ellen indultak.

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/29fd4a1d/l/0L0Sorigo0Bhu0Cgazdasag0C20A130A3260Ehat0Earamszolgaltato0Erezsipereben0Evarhato0Edontes0Bhtml/story01.htm

Varga: A kormány nem nyúl a betétekhez

március 26th, 2013

A tárcavezető ezt arra az újságírói felvetésre válaszolta, miszerint az Európai Bizottság döntése a ciprusi bankbetét-adóztatásról és a spanyolországi betétadó alaposan felborzolta a kedélyeket Európa-szerte, és bizonytalanságot okozott.

“Szerintünk arra van szükség, hogy a válság idején a családok megélhetése ne kerüljön veszélybe” – fogalmazott Varga Mihály, majd hozzátette: nem tartjuk helyesnek, hogy a lakosságnak kelljen fizetnie a bankok hibás döntéseiből fakadó károkat.

“Az emberek megtakarításai nem minősülhetnek hazánkban adóalapnak, hiszen szükség van arra, hogy az emberek félretegyék a pénzt, az ebből eredő hitelkihelyezés révén ugyanis munkahelyek jöhetnek létre” – fogalmazott.

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/29fd4995/l/0L0Sorigo0Bhu0Cgazdasag0C20A130A3260Evarga0Emihaly0Ea0Emagyar0Enemzetnek0Ea0Ekormany0Enem0Efontolgatja0Ea0Bhtml/story01.htm

Tartós károkat okozott a ciprusi cirkusz

március 26th, 2013

Az elemzők szerint Ciprus várhatóan súlyos recesszióba süllyed a következő években, és a valutaunió stabilitásával kapcsolatban is újabb kérdések vetődtek fel. 

A egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics két vezető európai közgazdásza, Jennifer McKeown és Jonathan Loynes felidézte, hogy Izland hazai összterméke (GDP) hozzávetőleg 12 százalékot zuhant az izlandi bankválság kirobbanását és a tőkekorlátozások bevezetését követő két évben, annak ellenére is, hogy az izlandi jegybanki kamat meredeken csökkent, és a helyi fizetőeszköz 50 százalékkal gyengült.

Ez utóbbi lehetőségek nem állnak Ciprus rendelkezésére, és a ciprusi gazdaság a tavalyi 2,4 százalékos visszaesés után a következő két évben évente produkálhat akár 5-10 százalékos GDP-zuhanásokat – jósolták a Capital Economics londoni elemzői.

A ház két szakértője szerint a ciprusi mentőcsomaggal kapcsolatos epizód emellett ismét demonstrálta az euróövezeti döntéshozók képességét annak lehetővé tételére, hogy egy pénzügyi értelemben véve nagyon csekély probléma is a valutaunió egészét a katasztrófa szélére sodorja.

Ez részben “abszolút hozzá nem értésre” utal. Az viszont, hogy Németország és más központi eurógazdaságok “készek lehetővé tenni hétköznapi emberek megtakarításainak megdézsmálását”, arra vall, hogy ezeknek az országoknak a részéről most már ellenállásba ütközik a déli eurógazdaságok további megsegítése, nem beszélve az euró jövője szempontjából sokak által életfontosságúnak tartott teljes körű költségvetési unió létrehozásáról – fogalmaztak hétfői értékelésükben a Capital Economics londoni közgazdászai.

A két elemző szerint ráadásul a történtek nyomán nem csupán az euróövezeti távozás lehetőségével kapcsolatos piaci szóbeszéd élénkült fel ismét, de több olyan mechanizmus is megjelent a gyakorlatban, amelyek alapvető részei lennének valamely eurótagország távozási folyamatának. Jennifer McKeown és Jonathan Loynes ezek között említi elemzésében a Cipruson elrendelt tartós bankzárlatot és a tőkekorlátozások bevezetését.

A Capital Economics két közgazdásza szerint máris hallhatók olyan vélemények a piacon, hogy ez utóbbi intézkedés gyakorlatilag Ciprus euróövezeti tagságának időleges felfüggesztésével ér fel.

Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a ciprusi mentőcsomagról szóló megállapodást kommentálva hétfőn annak a véleményének adott hangot, hogy a ciprusi tőkekorlátozások számos belső EU-előírást sértenek, ezért bizonyosra vehető az intézkedés megtámadása jogi úton a károsultak részéről. Ash szerint a tőkekorlátozások emellett nyilvánvalóan aggályokat vetnek fel a valutaunió puszta fenntarthatóságával kapcsolatban is.

A Standard Bank londoni elemzője szerint ráadásul már csupán annak felvetése is, hogy a betétbiztosítással fedezett betéttulajdonosok megtakarításait bevonják a mentőcsomagba, a betétesek szempontjából “a Rubicon átlépésével” ért fel, és ezek után a túlméretezett bankszektorú többi eurógazdaságnak is “idegesen kell figyelnie” az esetleges betétmenekítés megindulásának jeleit.

Washington üdvözli a hitelmegállapodást

Az amerikai pénzügyminisztérium hétfőn nyilatkozatban üdvözölte Ciprusnak a nemzetközi hitelezőivel az utolsó pillanatban kötött megállapodását, rámutatva a biztosított betétesek védelmének és a bajbajutott bankok felszámolásának fontosságára.

“Kritikus fontosságú, hogy Cipruson lefektessék a pénzügyi stabilitáshoz való visszatérés és a növekedés alapjait” – hangoztatta kommünikéjében az amerikai pénzügyminisztérium, rámutatva, hogy az eurózóna pénzügyi stabilitása fontos az Egyesült Államok számára.

Az amerikai pénzügyi tárca leszögezte, hogy megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd a megállapodás részleteinek véglegesítését és az egyezség végrehajtását. Az Európai Unió az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere.

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/29fa27cd/l/0L0Sorigo0Bhu0Cgazdasag0C20A130A3250Elondoni0Eelemzok0Ecsak0Eaz0Eazonnali0Ekatasztrofat0Esikerult0Eelkerulni0Bhtml/story01.htm

A ciprusi bankok kedden már kinyitnak

március 26th, 2013

“A Bank of Cyprus és a Laiki Bank kivételével valamennyi bank újranyit kedden” – fogalmazott a neve elhallgatását kérő jegybanki forrás, aki egyben jelezte, hogy a két legnagyobb bank csütörtökön nyithat ki legközelebb és a készpénzfelvételre bevezetett 100 eurós felső korlát addig érvényben marad.

Ezzel kapcsolatban Nikosz Anasztasziadisz elnök – aki közel 12 órán át tárgyalt Brüsszelben a hitelezők “trojkájával” – hétfő késő este a nemzethez intézett élő televíziós beszédében elmondta, hogy a ciprusi központi bank a bankrendszer védelme érdekében a tőkemozgások korlátozására kényszerül. Ennek kapcsán banki tranzakciókról beszélt, illetve arról, hogy ez ciprusiakat és külföldieket egyaránt érintheti.

Az elnök biztosította a szigetország polgárait arról, hogy a korlátozások nem tartanak sokáig, “nagyon ideiglenesek”. Kilátásba helyezte, hogy azokat a jövőben fokozatosan enyhíthetik majd, ezzel kapcsolatban azonban részleteket nem közölt.

A ciprusi bankok március 16-a óta tartanak zárva, amikor az euróövezeti pénzügyminiszterek a bankbetétekre kivetett egyszeri adóról egyeztek meg. Az azóta a nicosiai törvényhozás által elvetett intézkedés helyébe – mintegy egy hétnyi tárgyalás után – új forgatókönyvet dolgoztak ki a ciprusi hatóságok, illetve az euróövezeti szakemberek.

A ciprusi kormány így összevonja a két legnagyobb pénzintézetet, befagyasztja, és a feltőkésítésre fordítja a 100 ezer euró feletti bankbetétek egy részét, illetve bevonja a fedezetlen banki kötvények és részvények tulajdonosait a bankok konszolidációjába.

Az EKB hétfő esti közleményben jelezte, hogy a korábbi feltételeknek megfelelően továbbra is a ciprusi bankok rendelkezésére bocsátja likviditási eszközeit. A frankfurti szervezet a múlt héten adott ultimátumot a nicosiai kormánynak, hogy amennyiben nem születik megállapodás a bankok feltőkésítéséről, akkor megvonja a pénzintézeteket életben tartó likviditást.

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/29fa292a/l/0L0Sorigo0Bhu0Cgazdasag0C20A130A3250Ea0Elegtobb0Ebank0Emar0Ekedden0Ea0Eket0Elegnagyobb0Ecsutortokon0Enyit0Bhtml/story01.htm

Közbeszerzés nélkül építik ki az e-útdíjat

március 26th, 2013

A közbeszerzési törvény felhatalmazza a kormányt, hogy a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő, vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályait meghatározza.

Ezeket a sajátos szabályokat egy 2011. októberi kormányrendelet tartalmazza, amely – egyebek mellett – előírja az ajánlattevők nemzetbiztonsági vizsgálatát. A rendelet kimondja: a közösségi beszerzések eljárási szabályait nem kell alkalmazni azokra a beszerzésekre, melyek esetében a kormány rendeletében megállapította, hogy a közösségi beszerzés szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével.

A kormány mostani rendeletében a megtett távolsággal arányos útdíjak beszedésére alkalmas – az ellenőrzést is magában foglaló – integrált elektronikus díjszedési rendszer kialakításához szükséges eszközökre és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó beszerzéseket ebbe a körbe sorolta.

Orbán Viktor miniszterelnök január végén Vásárosnaményben, a kormány kihelyezett ülése után jelentette be, hogy az állam saját hatáskörében valósítja meg az elektronikus útdíjszedési rendszert. A kormányfő elmondta, hogy miután a nyertes Getronics visszalépett az elektronikusútdíj-tendertől, a kabinet két lehetőséget mérlegelt: új pályázat kiírását és az állami, tehát közbeszerzés nélküli megvalósítást. Végül az utóbbi mellett döntöttek. “Köszönjük szépen, nagyon jót szórakoztunk, jó mulatság volt, kiírtuk a pályázatot, beadták a cégek, elbíráltuk, szerződni akartunk, aztán nem írták alá. Még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő” – fogalmazott

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/29fb8ed6/l/0L0Sorigo0Bhu0Cgazdasag0C20A130A3250Ekozbeszerzes0Enelkul0Eepitik0Eki0Eaz0Eeutdijat0Bhtml/story01.htm

Tehervasút épülhet a kínai milliárdokból

március 25th, 2013

A megbeszélés témája az a 2012. május 1-jén kötött megállapodás volt, amelynek nyomán a Kínai Fejlesztési Bank egymilliárd euró értékben finanszíroz magyarországi beruházásokat.

Szijjártó Péter tájékoztatta kínai tárgyalópartnerét, Dai Guohuit, hogy a magyar kormány úgy döntött, ebből a forrásból egy Budapestet délről elkerülő, teherszállítási vasútvonalat tervez építeni. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a beruházással kapcsolatos végleges előterjesztésnek április 30-ig kell a kabinet elé kerülnie.

Mindkét fél elkötelezett, hogy a hitelkeretről szóló tárgyalásokat felgyorsítsák, és hogy minden konkrétumról megállapodjanak – közölte a sajtófőnök.

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/29f8101c/l/0Lvallalkozoi0Bnegyed0Bhu0Cvnegyed0C20A130A3250Etehervasut0Eepulhet0Ea0Ekinai0Emilliardokbol0Bhtml/story01.htm