Posts Tagged ‘média’

Beperlik a hisztériakeltő cigányvezetőt

augusztus 6th, 2013

Félinformációkra épülő hazugságokkal hergelte egy cigány asszony a közvéleményt. Azt állította, hogy a Detki Kekszgyárba nem akarnak romákat alkalmazni, pedig most is dolgoznak cigányok a gyárban.

magdiFélinformációkra épülő hazugságokkal hergelte egy cigány asszony a közvéleményt. Azt állította, hogy a Detki Kekszgyár vezetője nem akar cigány munkásokat alkalmazni. Mint kiderült, valójában több cigány is dolgozik a vállalatnál.

Néhány hete felröppent a hír, hogy a Detki Kekszgyár igazgatója azért nem alkalmaz cigányokat, mert különben a vásárlóik visszamondanák a megrendeléseket. “Azt mondta az igazgató, azért nem alkalmaz cigányokat, mert ha a vásárlóik megtudják, hogy romák dolgoznak itt, visszamondják a megrendeléseket, mert nem akarnak a cigányok kezéből enni” – állította az MTI-nek Schmied Magdolna, a Magyarországi Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet helyi elnöke. A balliberális médiának és politikai szervezeteknek ennyi elég is volt ahhoz, hogy boszorkányüldözésbe kezdjenek, miközben a Detki Kekszgyárat senki nem kérdezte meg.

A Magyar Nemzet újságírója ellátogatott a helyszínre, ahol Somodi Tiborné községvezető azonnal cáfolta az elhangzottakat és azt állította a vádak kapcsán: „olyan szinten erőltetett, hogy az már túlzás”. Pusztai Attila, a település jegyzője szerint harminc éve működik a gyár, amelynek mindig is volt cigány alkalmazottja, most is van.

A községvezető továbbá arról számolt be, hogy van olyan magyar, akit szintén nem vettek fel, mert nem tudta kitölteni az űrlapot. Az pedig, hogy a gyár százharminc dolgozójából csak tíz halmaji cigány, azt jelenti, ennyien feleltek meg a követelményeknek. Somodiné meggyőződése, hogy a politika áll a hírverés háttérben.

Az asszony szerint eddig a magyarok és a cigányok jól éltek egymás mellett, a közbiztonsággal sem volt probléma. Most azonban a cigányok azzal vádolják, biztosra mondta, hogy lesz munka, azonban Somodiné mindössze annyit állított, ha a cég elkezd terjeszkedni, akkor új munkahelyeket is teremt, ezekre pedig érdemes lesz pályázni.

A falu évente több millió forintot fordít a cigány fiatalok képzésére, az önkormányzat pedig tizenkét állandó munkást foglalkoztat, mind romák – nyilatkozta a Magyar Nemzet újságírójának Somodi Tiborné. Hozzátette: a helyhatóság azonban nem képes országos gondokat orvosolni, főleg úgy, ha sokan nem fejezik be az iskolát, vagy a tanfolyamot.

A cigány asszony gyakran féligazságokra épít

Schmied Magdolna, a Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet helyi vezetője a Magyar Nemzetnek is folytatta a jajveszékelést, többek között azért, mert elvitték a gázóráját, amiért egyébként felelősségre vonja a kormányt is. „Erre költi az állam az unió támogatását, amit a cigányok felzárkóztatására kapnak?”- teszi fel a kérdést. Majd arra panaszkodik, hogy elkönyvelték őket cigánybűnözőknek, nem kapnak munkát és nem kapják meg az első esélyt a tanulásra. Schmied Magdolna azt állította, azóta kezdték kiszorítani a cigányokat a gyárból, mióta az igazgató feleségül vette a jelenlegi vezetőt, Pavlova Olgát. A cigány szervezet vezetője biztos benne, hogy a cég nagyon sok pályázaton indult, a közelmúltban pedig 19 millió forintot nyertek, amiből 35 embernek kellene munkát biztosítani.

A gyár falán függő tábla szerint a harmincöt nem munkahelyet jelent, hanem komplett vállalatirányítási rendszer bevezetését harmincöt felhasználóra.

A falubeliek szerint is Schmied Magdolna gyakran féligazságokat terjeszt és komolyan „beleéli magát”. Állítólag a tavasz folyamán járt a polgármesternél és arra kérte: a község vezetője beszéljen a gyár igazgatójával, hogy a szakmát végzett cigány fiatalok közül legalább tízet-tizenötöt alkalmazzon, cserébe a település ajánlja fel, hogy a cég egy százalékkal kevesebb iparűzési adót fizessen. A megbeszélés után harmincöten adták be az önéletrajzukat, egy asszonyt vettek fel közülük.

Ezután Schmied Magdolna vette kezébe az irányítást, aki azt állítja Pavlova Olga nem akarta fogadni, erre a cigányasszony közölte a vezető titkárnőjével, hogy a médiához fordul. A cigány szervezet elnöke szerint ekkor „bevágódott a kocsiján” Pavlova Olga és a következőket hangsúlyozta: „Én mondani, hogy cigányokat nem veszünk fel, mert ha a megrendelő megtudja, visszautasítja az árut, mert nem akarnak cigány kézből enni.”

Dolgoznak a gyárban cigányok

Pavlova Olga egy televíziós stáb érdeklődésére tagadta, hogy ilyeneket mondott volna. Schmied szerint azonban csak úgy tudja bebizonyítani a vezető felesége, hogy ilyet nem mondott, ha cigány munkásokat vesz fel a gyár. A cigány nő szerint a halmajugrai gyárakban sehol nem alkalmaznak cigányokat, de azért tüntettek a kekszgyár előtt, mert úgy gondolja. oda 50 – 100 kilométerről szállítják a munkásokat.

A Magyar Nemzet megkereste Pavlova Olgát is, aki elmondta: nem igaz, hogy 100 kilométerről szállítanak munkásokat, az igaz, hogy a környékről hoznak busszal dolgozókat, de nem túl messziről, a cégnek ugyanis nem érné meg. A vezető szerint az a lényeg, hogy hozzáértő munkaerőt alkalmazzanak, nyolc általános alatt azonban nem vesznek fel senkit sem. Pavlova Olga azt is kiemelte, jelenleg is dolgoznak náluk cigányok. Egy helyi cigány asszony is köztük van, „de a többiek nagyon csúnyán bánnak vele, azt kérdik tőle: mivel tudsz te többet, mint mi, és arra buzdítják, hogy mondjon föl.”

Zsarolnak a cigányok

Schmied Magdolna hamis állításaival annyira feltüzelte a helyi cigányokat, hogy július végén tüntetést tartottak a kekszgyár előtt.

“Munkát akarunk, méltóságot, hogy kenyeret adhassunk a családnak” – tette hozzá Schmied Magdolna. A megmozduláson részt vett Daróczi Ágnes, a Phralipe Független Cigány Szervezet alelnöke is, aki az MTI-nek elmondta: támogatandó a halmajugrai cigányok „szándéka, hogy dolgozni akarnak”.

“Hiába van szakmájuk, a portán túl nem jutnak, úgy tűnik, sokszor mondvacsinált ürüggyel küldik el őket” – közölte.

Daróczi Ágnes emlékeztetett: a Detki Keksz 19,2 millió forint uniós pénzt kapott 35 új munkahely létesítésére, és mindössze egy helybéli cigány asszonyt vettek fel. A kérdés az, hogy “az Európai Unió a faji megkülönböztetést vagy a regionális és társadalmi felzárkóztatást támogatja?” – jelentette ki a Phralipe alelnöke.

A demonstrálók egy Pavlova Olgának, a Detki Keksz Kft. ügyvezető igazgatójának címzett petíciót is megfogalmaztak, amelyben egyebek mellett azt írják, hogy ha kérésük nem talál meghallgatásra, készek az Európai Unióhoz fordulni. A Detki Keksz Kft. ezzel szemben arra készül, hogy helyreigazítási közlést kérnek azoktól az oldalaktól, melyek leközölték Schmied rágalmait. Ha erre nem hajlandók, akkor beperlik őket. Schmied Magdolnát azonban biztosan beperlik rágalmazás miatt.

 

Magyar Nemzet – alfahir.hu

Article source: http://alfahir.hu/beperlik_a_hiszteriakelto_ciganyvezetot

Kisemmizték, csicskáztatták őket

augusztus 6th, 2013

Néhány órán múlt az élete egy magyar családnak, akiket előbb a lakásmaffia, majd a cigányok csicskáztatása ejtett áldozatul. Most végre szabadok, de még semmi nincs rendben.

Kegyetlen sorsra jutott egy magyar család, miután a lakásmaffia áldozatává váltak. Először házukat, autóikat vették el, majd hosszú hónapokig csicskáztatta őket egy cigány család. Az utolsó pillanatban sikerült a legyengült anyának és fiának elmenekülnie, kivégzésüket még aznap hajtották volna végre.

Döbbenetes esetet osztott meg az Alfahírrel egy szabadszállási asszony és annak fia. A sikeres építkezési vállalkozást futtató család még 2005-ben döntött amellett, hogy eladják családi házukat. Ajánlottak számukra egy férfit, aki kifizette volna az ingatlanért kért tízmillió forintot, a papírmunkát pedig a fővárosban akarták elintézni egy ügyvédnél. A szklerózis multiplexben, valamint szívbetegségben szenvedő édesanya és fia azonban nem épp úgy képzelte el ezt az ügyletet, ahogy végül az alakult.

kep

Megtartották a ruhákat, amikben egy éven át tartották őket a csicskáztató cigányok

A vevők ugyanis olyan papírral álltak az ügyvéd elé, amin már nem a megbeszélt tízmillió forintos összeg, hanem csupán kétmillió forint szerepelt. A szerződés ráadásul a család elmondása szerint egy darab papírból állt, amire apró betűkkel, szinte olvashatatlanul volt minden feltétel felírva. Miután ezt nem akarták aláírni, immáron a kiszolgáltatott nőt és fiát ügyvédtől-ügyvédig, zárt autóban szállították. Erre azért volt szükség, mert az ügyvédek is egymás után zavarták el a csalókat, mondván, ilyen papírral nem lehet törvényes üzletet kötni. De itt már késő volt, mert végül találtak két ügyvédet, akik kézjegyükkel látták el a dokumentumot.

Rendőri segítséggel dobták ki őket az otthonukból

Miután a csalók erőszakkal aláírattak minden szükségesnek vélt papírt, a házra immáron szabadon rátehették a kezüket – legalábbis ők így gondolták. 2009. november 23-án az édesanya elmondása szerint mintegy tíz rakodómunkás, két azonosító nélküli rendőr kíséretében jelent meg az ingatlannál, ahonnan ellentmondást nem tűrően kilakoltatták őket: a bútoraikat kirakták az utcára, a személyes holmijaikkal együtt. Ezt követően az anyuka és fia egészen december 3-ig a mindennapi használatra tartott Zsigulijukban laktak, a kutyájukkal együtt, akinek a rendőrök állítólag a lelövésével is fenyegetőztek a kilakoltatás során.

Lépjen hátra, vagy ez az életébe fog kerülni

Ezt mondta az ügyet vezető bíró a sértetteknek, miután jogi úton próbáltak érvényt szerezni igazuknak. Az anyuka hozzátette: minden tárgyalás előtt feltűnt neki, hogy az egyik ügyvéd, aki aláírta az adásvételi szerződést is, egy kis papírt adott át a bírónak, ami után az egész eljárás „szinte ellenük irányult”.

Az akkor átmenetileg egy idős asszonytól kapott, patkányjárta kis házba beköltöző, a hajléktalanság küszöbén tengődő kis család a karácsonyt Szabadszállás főterén töltötte. Rajtuk kívül senki nem volt az utcán, mindenki otthon ünnepelte Jézus megszületését a meleg szobában, családja körében. Később, a januári hóesésben egy teherautóval érkező cigány család állt meg mellettük, amikor már a kisházban sem lakhattak, csak a Zsiguliban tengődtek. Azt ígérték, segítenek, rendes szállást adnak a fejük felé, csak úgy szimplán humanitárius célból. Hamar rájöttek, hogy rosszul döntöttek, amikor hittek az új vendéglátóiknak. Mindenüket elvették tőlük, az üzletkötésekre használt Mercedest, a Zsigulit, valamint minden ingóságukat: a cigányasszonyok az anyuka elegáns ruháit hordták, az ő sminkkészletét kenték magukra, „vendégeiket” pedig egy sufniba zárták. Kiképzett kutyájukat agyonverték. Sorsuk minden korábbinál tragikusabbra fordult, egész nap azon a szabadszállási vastelepen dolgoztatták őket, ahol egyben laktak is. A lopott színesfémek feldolgozását, köztük még köztéri szobrok feldarabolását előttük végezték, ha nem segítettek, akkor pedig csúnyán megverték őket. Lopott autók szétszerelése mellett Ady Endre szobrot láttak szétvágni, de elmondásuk szerint nem egyszer érkeztek „barátiasan” fogadott vámosok is a vastelepre. A helyet csak akkor hagyhatták el, amikor az asszony bankkártyájára érkező nyugdíját vetették fel vele, amit persze rögtön el is vettek – ecsetelték portálunknak.

s

Töretlenül bíznak abban, hogy visszakapják életüket és végre börtönbe kerülhetnek, akik ezt tették velük

Már egy éve voltak fogságban a cigányok karmai között, amikor 2011. március 17-én az egyikük drogfüggősége miatt a szokásosnál is feszültebb volt. „Ha estig nincs valahonnan pénz, kinyújtóztatlak titeket” – fogalmazott az elvonási tünetektől szenvedő cigány, magyar foglyaikat pedig egy üres sufniba zárták. Bár semmi közük nem volt a pénzhiányhoz, valakin le kellett vezetni a dühöt, erre pedig ők voltak a legalkalmasabbak. A fiú saját fülével hallotta, hogy fogva tartóik gyilkosságról beszélnek, amit estére terveznek. Hatalmas szerencséjük volt, amikor elcsendesült a telep, és sikerült elszökniük. Az akkor 45 kilósra fogyott fiú, a már mozgásképtelenné vált 30 kilós anyját a hátán cipelte el a vasútállomásig, ahol sikerült felszállniuk az első, Budapest felé induló vonatra. A kalauz jóindulatának köszönhetően jegy nélkül utazhattak el Kőbányáig, ahol már biztonságban érezhették magukat.

A pesti nyomor

A mai napig érvényes lakcímkártyával rendelkező édesanya és fia két napot töltött Budapest utcáin, míg végül sikerült egy átmeneti szállóra kerülniük. „A lábamról ollóval kellett levágni a bakancsot” – mesélte a borzalmakat az édesanya, ám csodával határos módon komolyabb sérüléseket nem szenvedett. A mai napig hajléktalanokkal élő, egyébként gyönyörűen berendezett családi házzal és két autóval rendelkező család cége azóta tönkrement. Nem tudták a papírokat intézni, hiszen az utcán éltek, mindenüket elvették.

Miután elszöktek, nem is váratott magára sokat, hogy életveszélyes fenyegetésekkel keressék fel őket. Az ügyészi leirat szerint az egyik férfi kevesebb, mint egy év alatt 306 telefonhívást és 514 SMS-t intézett az édesanya felé. Az ügyben külön rendőrségi feljelentés született, ami ha lassan is, de elméletileg már gyanúsításig jutott, az elkövető ugyanis még tagadni sem kívánta tettét. Azonban azzal kapcsolatban, hogy teljesen kifosztották őket, semmilyen előrelépés nem történt, immár negyedik éve.

A most 27 éves fiú annál a férfinél kapott munkát, aki korábban a vállalkozásukhoz használt Mercedest tartotta karban, továbbá Személy- és vagyonőrnek tanul, hogy minél hamarabb rendezhessék anyagi helyzetüket. Beszélgetésünk során a mai napig felzaklatott, ám a jövő igazságában rendületlenül bízó kis család őszintén bízik abban, hogy segítséget kapnak. Életük elmúlt négy évének története egy kegyetlen regény hasábjait idézik, kitartásuk és összetartásuk pedig egy végleteket nem ismerő elszántságot világít meg. Szomorú, hogy ilyen megtörténhet a XXI. századi Magyarországon.

alfahir.hu

Article source: http://alfahir.hu/kisemmiztek_csicskaztattak_oket_de_senki_nem_segitett

Marad a rekkenő hőség – piros riasztás az ország nagy részén

augusztus 6th, 2013

Négy északkeleti megye kivételével keddre is az egész országra a legmagasabb fokú, piros figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Négy északkeleti megye kivételével keddre is az egész országra a legmagasabb fokú, piros figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az előrejelzés szerint kedden a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 16 és 22, a legmagasabb nappali hőmérséklet pedig 34 és 38 Celsius-fok között alakul. A napi középhőmérséklet az ország legnagyobb részén 27-30 fok között, északkeleten 26-27 fok körül valószínű. Ennek nyomán Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére narancssárga, vagyis másodfokú figyelmeztetést, az ország többi területére viszont piros figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat.

Emellett az UV-B sugárzás maximuma is elérheti a nagyon erős szintet, ami azt jelenti, hogy a napon akár 17 perc alatt is le lehet égni.  Az országos tiszti főorvos keddtől csütörtök éjfélig hőségriadót rendelt el.

MTI – alfahir.hu

Article source: http://alfahir.hu/marad_a_rekkeno_hoseg_piros_riasztas_az_orszag_nagy_reszen

A jövő héten is marad a kánikula

augusztus 4th, 2013

Hétfőn akár 37 fok is lehet, északon ugyanakkor átmenetileg több lesz a felhő, de legfeljebb elvétve fordulhat elő csapadék.

Vasárnap az ország nagy részén még derült marad az ég, de délutántól a Nyugat-Dunántúlon, éjszaka az északi határvidéken is több lehet a felhő, és ezeken a helyeken egy-egy zápor, zivatar kialakulhat.

Hétfőn a déli tájakon folytatódik a derült idő, északon ugyanakkor átmenetileg több lesz a felhő, de legfeljebb elvétve fordulhat elő csapadék. A többnyire mérsékelt északkeleti szél vasárnap a Tiszántúlon néhol megélénkül, éjszaka azonban a Dunántúl északnyugati, nyugati felén átmenetileg erős vagy viharos széllökés is valószínű.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 15, 22 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 32, 37 fok között várható.


MTI – alfahir.hu

Article source: http://alfahir.hu/a_jovo_heten_is_marad_a_kanikula

Tovább melegszik az idő a héten, irány a strand!

augusztus 4th, 2013

A jövő héten fokozatosan tovább emelkednek a nappali csúcsértékek, csütörtökön már 40 fok is lehet.

A jövő héten fokozatosan tovább emelkednek a nappali csúcsértékek, csütörtökön már 40 fok is lehet. Várhatóan pénteken érkeznek záporok, zivatarok, amelyekkel együtt némileg a kánikula is enyhülni fog – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.

Hétfőn a déli tájakon folytatódik a derült idő, északon ugyanakkor átmenetileg több lesz a felhő, de csak elvétve fordulhat elő zápor, zivatar. Többnyire mérsékelt marad az északkeleti szél. A legalacsonyabb hőmérséklet általában 15 és 22, a legmagasabb nappali hőmérséklet 32 és 37 fok között várható. Kedden derült, száraz idő lesz. Mérsékelt marad a légmozgás. A minimumhőmérséklet 16 és 23, a nappali maximumok várhatóan 34 és 38 fok között alakulnak.

Szerdán is derült, száraz idő lesz, de a Dunántúlon gyakran megélénkülhet, a Kisalföld térségében helyenként meg is erősödhet a szél. A leghidegebb órákban 17 és 23 fok között, míg nappal 34 és 39 fok között alakulhat a hőmérséklet. Csütörtökön nagyrészt derült idő várható, de északnyugaton napközben felhősödni kezd az ég. A déli, délkeleti szelet a Dunántúl északi felén helyenként erős lökések kísérhetik. A legalacsonyabb hőmérséklet 17 és 24, a legmagasabb hőmérséklet 35 és 40 fok között alakul.

Pénteken nyugat felől lassan megnövekszik a felhőzet, emellett keleten még sok, a Dunántúlon néhány órás napsütés valószínű. Főleg nyugaton alakulhat ki zápor, zivatar. A Dunántúlon megerősödhet, néhol viharossá is fokozódhat a szél. A leghidegebb órákban 18 és 24 fok között alakul a hőmérséklet. Napközben általában 33-38 fokig melegszik a levegő, de nyugaton már 30 fok alatt maradhat a hőmérséklet csúcsértéke.

Szombaton keleten erősen felhős időszakok is lesznek, másutt napos idő ígérkezik gomolyfelhőkkel. Főként keleten valószínű zápor, zivatar. Az északnyugati szél időnként megerősödhet, a Dunántúlon helyenként viharossá is fokozódhat. A legalacsonyabb hőmérséklet 15 és 20, a legmagasabb hőmérséklet 25 és 31 fok között alakul.

Vasárnap napos idő várható gomolyfelhőkkel, néhol záporeső is lehet. A minimumhőmérséklet 12 és 17 fok között valószínű, napközben 26-31 fokig melegedhet a levegő – olvasható az előrejelzésben.

MTI – alfahir.hu

Article source: http://alfahir.hu/tovabb_melegszik_az_ido_a_heten_irany_a_strand

Remek hangulat a Csonka-torony hagyományőrző napokon

augusztus 4th, 2013

b*Vona Gábor: Orbán, a bátor
*Pörzse Sándor: Nemzeti lovasprogram és az Origo
*Vissza az ősök útjára!

Megtekintés

Article source: http://alfahir.hu/remek_hangulat_a_csonka_torony_hagyomanyorzo_napokon

Cseh László ezüstérmes pillangóúszásban

augusztus 4th, 2013

Ezüstérmet nyert Cseh László 100 méteres pillangóúszásban a barcelonai vizes világbajnokság szombati versenynapján.

Ezüstérmet nyert Cseh László 100 méteres pillangóúszásban a barcelonai vizes világbajnokság szombati versenynapján.

A nyolcas döntő magyar résztvevője az ötödik legjobb idővel, 51.61 másodperces országos csúccsal lépett tovább a péntek esti elődöntőből, de már akkor sem volt jelentős a hátránya a legjobbakkal szemben, pedig nagyon rosszul rajtolt.

A fináléban is az utolsó helyen tempózott a start után, de a fordulóhoz már hatodikként ért, a második ötven méteren pedig nagyszerű hajrát mutatott be, s remek benyúlással, 51.45-ös új egyéni rekorddal végzett a második helyen.

Győzött a dél-afrikai Chad Le Clos 51.06-tal. A harmadik helyezett lengyel Konrad Czerniakot Cseh egyetlen századmásodperccel előzte meg, de a nyolcadik helyezett is csak 20 századra volt tőle.

Eredmény (a vb honlapjáról):

férfiak:

100 m pillangó, világbajnok:
Chad Le Clos (Dél-afrikai Köztársaság) 51.06 mp

2. CSEH LÁSZLÓ 51.45
3. Konrad Czerniak (Lengyelország) 51.46

MTI – alfahir.hu

Article source: http://alfahir.hu/cseh_laszlo_ezustermes_pillangouszasban

Autonómia-nap az EMI-táborban

augusztus 4th, 2013

Augusztus 7-én megnyitja kapuit Erdély legnagyobb nemzeti fesztiválja, az immár kilencedik alkalommal megszervezésre kerülő EMI-tábor.

Augusztus 7-én megnyitja kapuit Erdély legnagyobb nemzeti fesztiválja, az immár kilencedik alkalommal megszervezésre kerülő EMI-tábor. A Gyergyószentmiklóstól 12 kilométerre fekvő borzonti Dorka Panzióban kezdődő fesztivál az évek során olyan fórummá alakult, ahol lehetőség nyílik a közéleti problémák megvitatására. Ennek fényében a tábor zárónapján az autonómiáról lesz szó. A vasárnapi program társszervezője a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) lesz.

Az Előadósátor programkínálatában idén több külföldi meghívott is szerepel, így augusztus 11-én a katalán függetlenségi törekvések kerülnek terítékre Marc Gafarot képviselő előadásában. Az autonómia gazdasági vetületeiről Philipp Erschbaurner dél-tiroli, Daniel Laspra katalóniai, valamint Molnár Judit erdélyi meghívottak beszélnek majd, délután pedig az erdélyi autonómia kerül górcső alá. Ekkor Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Miren Martiarena, a nemzeti régiók védelmére indított európai kezdeményezés polgári bizottságának baszk tagja, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, valamint Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt alenöke tartanak előadát.

Mivel az Erdélyi Magyar Ifjak és a Székely Nemzeti Tanács elkötelezett célja az autonómia intézményének népszerűsítése, a két szervezet együttműködése kézenfekvőnek tűnt, mely azonban nem az első ilyen eset: a 2012-es EMI-táborban külön Autonómia-sátrat működtettek az SZNT önkéntesei.

Mindezek mellett, idén is üzemelnek a különböző tematikus sátrak (Ifjúsági és művészsátor, a Kézműves sátor, a Keskeny út sátor stb.), a legkisebb táborozók pedig a Gyereksátorban tölthetik el hasznosan az idejüket. Csép Sándor emlékének adózva, a róla elnevezett sátorban, népesedésügyi kérdéskörökben hallgathatnak előadásokat az érdeklődők. Nem maradnak el a délutáni borkóstolók sem, és a nap végén a Kis-színpadon is különleges produkciókkal találkozhatnak a táborozók. Esténként minőségi magyar élőzenére bulizhatnak a látogatók, hiszen a tábor zenei kínálatából idén sem hiányozhat a Kárpátia és az Ismerős Arcok zenekar, de fellép az Edda Művek, az Ossian, a Depresszió és a Dalriada is. Néhány év kihagyás után újra az EMI-tábor színpadára lép a Romantikus Erőszak, az erdélyi magyar zenét pedig a Transylmania és a Knock Out képviselik. A fesztivál zárónapján a Hooligans zenekar szórakoztatja majd a résztvevőket.

Mivel az EMI-tábor belépői idén sem drágultak, így a tavalyi évhez hasonlóan, 21 RON-ba kerül a napijegy, míg 93 RON-ba az egész hétre (öt napra) szóló belépő. 2013-ban is lesz családi jegy, mely megvásárlásával kedvezményesen vehetnek részt a magyar családok: két felnőtt és egy gyerek belépőjének megváltásával a további gyerekjegyek megvásárlásától eltekintenek a szervezők.

Az EMI-tábor ideje alatt rendszeres buszjáratok közlekednek Gyergyószentmiklós és az EMI-tábor, valamint Gyergyóalfalu és az EMI-tábor között. Ezek programja – számtalan egyéb információval és hasznos tudnivalóval együtt – a www.emitabor.hu/erdely honlapon érhetőek el.

alfahir.hu

Article source: http://alfahir.hu/autonomia_nap_az_emi_taborban

A Bilderberg-csoport, a félresiklott Európa és a gátlástalan bankok

augusztus 4th, 2013

Magyarország gazdasági függési állapota folyamatosan erősödik. Ha ezt nem tudjuk kezelni, nem tudunk ebből kikeveredni, az EU-val szemben nem sokáig tudunk kekeckedni – mondta el a Barikád hetilapnak Csath Magdolna.

Magyarország gazdasági függési állapota folyamatosan erősödik. Ha ezt nem tudjuk kezelni, nem tudunk ebből kikeveredni, az EU-val szemben nem sokáig tudunk kekeckedni – mondta el a Barikád hetilapnak Csath Magdolna. A közgazdász, egyetemi tanár szerint a mai Európai Unió merőben eltér attól, amit az alapító atyák elgondoltak, s Európa vezetői a válságot arra használják, hogy az emberekkel elhitessék, ők maguk semmit sem tudnak csinálni, jobb lesz nekik, ha valaki megmondja Brüsszelből, mit kell tenniük.

– Angela Merkel német kancellár tavaly Prágában a Károly Egyetemen tartott előadásán kijelentette, hogy még húsz-harminc évre van szükség ahhoz, hogy megvalósuljon az Európai Egyesült Államok. Ezzel a gondolattal összefüggésbe hozhatók-e a Bilderberg-csoport ülései, illetve van-e kapcsolat a Tavares-jelentéssel?

– Távolról összefüggésben vannak. Merkel kijelentése kapcsán érdekes, hogy pont a németek állnak egy ilyen egységesítési kezdeményezés élére, hiszen az egész Európai Unió alapja a kereszténydemokrata gondolat volt, ami kötődik Konrad Adenauerhez, Alcide De Gasperihez és Robert Schumannhoz. Az ő szándékuk annyi volt, hogy egy új európai együttműködés megteremtésével kizárják újabb nagy háborúk lehetőségét, továbbá hogy felzárkóztassák az elmaradottabb régiókat. Ez az az Európai Unió, amit mindenki el tud fogadni. Csak ez a gondolat valahol félúton, a megvalósítás során félresiklott. Hozzá kell tenni, hogy a mostani folyamat a válsággal is összefüggésbe hozható. Ismert, hogy a Bilderberg-csoport emberei a világ legbefolyásosabb emberei. Tagjai a pénzügyi vállalkozások tulajdonosai és hatalmas globális vállalatok vezetői, mint például a Microsoft, a Google vagy a Coca-Cola, továbbá a titkosszolgálatok emberei, a nagy kutatóintézetek és a legnagyobb hatású médiumok kiválasztott tagjai is. Ennek a csapatnak az a célja, hogy létrejöjjön egy egységes blokk Európában, ehhez az első és egyik legfontosabb lépés a közös európai pénz megteremtése volt. Lényeges volt az Európai Unióba becsatolni Spanyolországot, Portugáliát, Görögországot, majd idővel a kelet-európai államokat is. Miért volt erre szükség? A cégek működését könnyíti, ha idővel egyetlen pénznemmel fizetnek az emberek az egész kontinensen, ezáltal csökkentve az árfolyamváltozásból adódó kockázatot, illetve a pénzváltással járó többletbürokráciát. De ez sem elég, mert az egységes Európára azért is szükség van, hogy ezek a hatalmas cégek csak egy európai központba járjanak lobbizni, és ne kelljen egyenként valamennyi ország illetékesét megnyerniük saját érdekeiknek. A mostani európai uniós politikusok a pénzvilág csapdájába kerültek. Ez azon is tetten érhető, hogy ezeknek a cégeknek ott van az irodája az Európai Bizottság épületének közelében, a vállalatok vezetőinek, a különböző lobbicsoportoknak szabad bejárásuk van az EU vezetőihez. A bizottsági döntések visszatükrözik mindezt. Az emberek Európája helyett a cégek Európája valósul meg. Ez azt jelenti, hogy értékek már nincsenek, csak üzleti érdekek. Nem véletlen, hogy Adenauer unokája a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy az unió mostani működése és céljai nagyapjának sem tetszenének.

– Mikor siklott félre az eredeti európai gondolat?

– A mostani folyamatokat érdemes az 1990-es ázsiai válságtól vizsgálni. Attól kezdve gazdasági világválságok egyre gyakrabban követték egymást. A pénzvilág elszabadult, annak irányítói a politikusoknál elérték, hogy semmilyen szabályozás ne vonatkozzon rájuk. James Tobin amerikai közgazdász már régen figyelmeztetett arra, hogy a tőke szabad mozgása az egyes országok között óriási bizonytalanságot visz be a világgazdaságba, hiszen ennek a többsége spekulatív jellegű. Gyakorlatilag ez okozza a válságokat. Ezeknek a pénzügyi nagybirodalmaknak pedig kifejezetten érdeke, hogy a pénzvilág így működjön, mivel spekuláció útján hatalmas profitot lehet létrehozni. Például ha egy vállalat működését finanszíroznák a bankok, tisztes nyereségre úgy is szert tudnának tenni, de ez csak a töredéke annak, mint amit a spekuláción lehet nyerni.

– A spekuláción csak nyerni lehet? Bukni nem?

– A piacnak ezek a nagy szereplői fennhangon követelik, hogy az állam vonuljon ki a gazdaságból. Ez mindaddig így van, amíg a spekuláció hozza az extraprofitot. Abban a pillanatban, ahogy ez bedől, kérik az államokat, hogy dobjanak nekik mentőövet. A legutóbbi gazdasági válság nehezen bizonyíthatóan, de vélelmezhetően azért következett be, mert a krízist kirobbantók joggal bíztak benne, ha bedőlnek, állami segítséget kapnak. Ezek a piaci szereplők jól bebiztosítják magukat a politika oldaláról is. Példaként említhetném a Goldman Sachsot, amelyik egyik fő szereplője, de egyben nagy nyertese is a jelenlegi válságnak. Ez a bankház a demokratákat és a republikánusokat is támogatja. A 2008-as válság közvetlen kirobbantója az USA-ban egyébként az volt, hogy a bankok tömegesen adták házvásárlásra a hiteleket, olyanoknak is folyósították, akikről azonnal látszott, hogy soha nem tudják visszafizetni a felvett összeget. Ebből alakult ki az „ingatlanbuborék”. Ez a folyamat átgyűrűzött Európába, így érintette hazánkat is. A cinikus ebben a folyamatban az volt, hogy a pénzvilág szereplői gond nélkül cselekedhettek, mivel biztosak voltak abban, hogy a kormányok megmentik őket. Ugyanis ellenkező esetben azt mondhatták a politikusoknak, hogy ha nem dobnak nekik mentőövet, akkor az egész világon összeroppan majd a gazdaság. Hozzátehetjük, hogy éppen a bankok megmentése kergetett mára egyre több országot gazdasági-társadalmi válsághelyzetbe! Ugyanis amikor a politikusok megmentették a spekuláns tőkét, azt az adófizetők pénzéből tették. Az is érdekes jelenség, hogy a válság ellenére Amerikában az erős nagybankok tovább erősödtek, a kicsik közül pedig sokan becsődöltek. A válságtól szenvedő lakosságnak pedig az is borzolta az idegeit, hogy a megmentett nagy pénzintézeteknél jutalmakat osztottak, fizetéseket emeltek, azaz az államtól kapott pénz egy részét azonnal saját zsebbe tették ahelyett, hogy – ígéreteik szerint – a gazdaságba forgatták volna. Ezek a jelenségek azért gyűrűztek el Európáig, mert a globalizáció összeköti a kontinensek gazdaságát.

Kézben tartott politikusok

– A bankoknak Európában hasonlóan nagy a befolyásoló erejük, mint Amerikában?

– Létezik egy banklobbi csoport, az úgynevezett „Harmincak Csoportja”, amelyik egyébként átfedésben van a Bilderbergekkel és kapcsolatot tart az „Európai Iparosok Kerekasztala” csoporttal is. Ezek ugyanúgy kézben tartják a politikusokat Európában, mint társaik Amerikában. Ezért Európában is – az egyetlen izlandi kivételtől eltekintve – mindenhol hatalmas pénzeket nyomtak be a bankokba, amely pénzek hiányoznak az államok költségvetéséből. Az így kialakult hiányt pedig az emberekkel fizettetik meg megszorítások formájában.

– Honnan van pénze az államnak a bankmentésre, ha az állam maga nem termel pénzt?

– Alapvetően az emberektől és cégektől beszedett adókból származnak az állam bevételei. Spórolni pedig például úgy tud, hogy a szükséges összegeket nem fizeti ki azokra a feladatokra, amelyekre ki kellene, például oktatásra, egészségügyre, kultúrára és így tovább. Különböző formákban bár, de minden állam megszorítási intézkedéseket vezetett be a költségvetési hiányra hivatkozva, ezzel pótolva a bankok megmentésére fordított pénzt. Ugyanis az Európai Unió megköveteli a tagállamoktól, hogy tartsák a költségvetési hiányra vonatkozó 3 százalékos, illetve a bruttó államadósságra vonatkozó 60 százalékos GDP-arányos referenciaértékeket, különben túlzottdeficit-eljárás alá vonják őket. Megjegyzem, nem mindegy, hogy a 3 százalékos hiány miből keletkezik: abból-e, hogy elkótyavetyéli, nem megtérülő dolgokra fordítja-e egy kormány az adófizetők pénzét, vagy abból, hogy – például a mi esetünkben – magyar találmányok piaci sikerré fejlesztését támogatja-e meg a kormány, és ezzel lépi túl a 3 százalékot. Ez esetben ugyanis a befektetés sokszorosan térülhet meg, ezért nem gond, ha rövid távon túllépjük a bűvös 3 százalékot! Ezeket a különbségeket az EU egyáltalán nem veszi figyelembe, akár egy vak ló, ragaszkodik a 3 százalékos hiánycélhoz. Persze nyugodtan feltehetnénk azt a kérdést is, hogy egyébként miért éppen 3 százalék ez az érték? Miért nem 2, 4 vagy más? A rossz vicc az egészben az, hogy erre egyetlen válasz van: csak, mert az EU ezt találta ki! A százalékos hiánycélhoz való makacs ragaszkodás azonban lassan egész Európa csődjét okozza, és ez az erőseknek, például Németországnak sem jó, hiszen hol tudja majd termékeit értékesíteni, ha az emberek mindenhol elszegényednek? Kína sem lesz számára örökké felvevőpiac!

– Hol tart napjainkban az Európai Egyesült Államok kiépítése?

– Jelenleg abban a szakaszban vagyunk, amikor már lassan ráébrednek az emberek arra, hogy mi zajlik körülöttük, és elkezdenek tiltakozni. Vagyis nem fog sikerülni, hogy elhitessék az emberekkel azt, hogy „látjátok, olyan hatalmas problémák vannak, amelyeket az országok már egyedül nem tudnak megoldani, erre már csak egy központilag kormányzott Európa képes”. Ki lehet ugyanis következtetni, hogy a válságot arra akarják használni Európa vezetői, hogy az emberekkel elhitessék, ők maguk semmit sem tudnak csinálni, jobb lesz nekik, ha valaki megmondja Brüsszelből, mit kell tenniük. Magyarország kilóg egy hajszálnyira a sorból, mert a magyar kormány megpróbál egy kicsit más utakon járni. Bizonyos ügyekben az Orbán-kormány igyekszik a sarkára állni, ami Brüsszelből nézve azt jelenti, hogy nem szolgálja ki maradéktalanul a multicégek üzleti érdekeit, hanem az országot próbálja gazdaságilag erősíteni. Az unió ezekben az esetekben látszatokokat keres – ilyeneket sajnos szolgáltat is a kormány –, hogy bírálja hazánkat, hiszen nem mondhatja egyenesen azt, hogy a nemzetközi lobbiérdekeknek engedelmeskedve valójában azért tiltakozik, mert például a francia Sodexo utalvány helyett a magyar cégekhez köthető SZÉP-kártyát vagy Erzsébet utalványt vezette be a Fidesz Magyarországon, vagy hogy a közüzemi díjakat csökkenti. De arra is érdemes felfigyelni, hogy készül a versenyképességi paktum, amelyet Merkel és Sárközy kezdett el kidolgozni. Azt gondolhatnánk, hogy a francia elnökválasztás után amikor a baloldali François Hollande jutott hatalomra, nem folytatja ezt a munkát, de nem ez történik. De mi is ez a versenyképességi paktum? Ennek röviden az a lényege, hogy minden hatalmat a cégek kezébe ad. A vállalatok előtt minden piacot meg kell nyitni, és biztosítani kell nekik, hogy az adott területről a számukra fontos nyersanyagokat kihozhassák. Ez utóbbi azért lényeges, mert például Kínában számos olyan fém van, amely Európában hiánycikk, de a számítógépek gyártásához nélkülözhetetlen. A paktumnak van egy munkavállaló-ellenes pontja is: a béreket ne az inflációhoz kössék, hanem a termelékenység legyen meghatározó! Olyan dolgokhoz akarják kötni a munkások bérét, amihez nem sok közük van. Egy gyárban a szalag mellett robotoló ember termelékenységét ugyanis elsősorban nem az illető szorgalma határozza meg, hanem a munkaszervezés, a technológia fejlettsége, a gépek minősége. Utóbbiakhoz azonban a munkásoknak vajmi kevés közük van. A paktum lényege tehát minél többet spórolni az embereken az extraprofit érdekében. Ugyancsak a franciák és a németek az élharcosai Barroso gyámkodása mellett annak, hogy kialakítson az EU az Egyesült Államokkal és Japánnal is egy szabadkereskedelmi zónát. Ez azt eredményezné, hogy minden olyan korlát megszűnne, ami eddig volt. Például a génmanipulált termékek is szabad utat kapnának, nem tilthatná meg senki, hogy egy környezetterhelő üzemet telepítsenek egy védett területre. Lényegében a tőke mindenekfelettiségét mondaná ki ez az intézkedés. A célkitűzés ellenzőit most is azzal szerelik le, hogy a gazdaság liberalizációja serkenti a gazdasági növekedést. Az ő hasonlatuk szerint a nagy hullámok nem csak a nagy jachtokat, hanem a kis hajókat is megemelik. Én erre azt szoktam mondani, ha egy szabad rókát beengednek a szabad tyúkok közé, akkor nem kétséges, hogy ki fog nyerni. Ha nem egyforma erejű szereplők küzdenek, akkor – ahogy ez lenni szokott – a gyengébb veszít, vagyis a tervezett változtatások ismét a perifériának, vagyis a gyengébb gazdaságú országoknak, így többek között hazánknak is károkat okozhatnak.

– Ki lassíthatja vagy akadályozhatja meg az európai birodalom felépítését?

– A feltörekvő keleti országok, Kína, India, valamint Dél-Amerika szerepe fontos ebben a folyamatban. Ezek az országok hosszú távú szemlélettel fejlesztik gazdaságukat. Ezzel szemben a rövid távon gondolkodó, csak a cégeik profitjával törődő európai vezetők a liberális gazdasági szemlélettel és a központosítási törekvésekkel lenyomják a periférián lévő országokat. Ezzel pedig – hosszabb távon – egész Európát gyengítik, versenyképességi esélyeit rontják. Korunkban egyre inkább a kreatív emberi elme és annak termékei jelentik a legnagyobb értéket. Az EU központi országai éppen ezért ezt szívják el a periférián lévő tagállamokból. Sokkal jobb lenne a teljes európai közösségnek, ha minden régióban arra helyeznék a hangsúlyt, amiben egyébként is erős egy adott ország. A mi esetünkben fokozni kellene az innovatív megoldások támogatását, a sikeres kutatóintézeteinket, az oktatást és a rugalmas alkalmazkodásra képes kisvállalkozói szektort, valamint – természetesen – a történelmileg is leginkább sikerre képes ágazatunkat, a mezőgazdaságot kellene a gazdasági stratégia középpontjába állítva helyzetbe hozni. Ez a mindenkori magyar kormány feladata lenne. Ezekért az ügyekért – szükség esetén – valóban érdemes lenne az EU-val is szembeszállni.

Elszipkázott elmék

– Ennyire ostobák lennének Brüsszelben, hogy nem látják, mi lenne jó az egész Uniónak?

– Itt arról van szó, hogy a német a saját parasztjának akar előnyt szerezni, hiszen ő is választópolgár, akinek az az érdeke, hogy közvetve vagy közvetlenül el tudja adni a saját termékét Magyarországon, nem pedig az, hogy a magyar gazda a konkurenciája legyen. Egy amerikai közgazdász, Lester Thurow a rendszerváltáskor azt mondta, hogy Magyarország lehet a folyamat legnagyobb nyertese. Ehhez az kellett volna, hogy Magyarország a saját erős pontjaira, ezek között elsősorban a mezőgazdaságra és a kreatív emberekre építse gazdaságfejlesztési stratégiáját. Ehhez képest most a nyugati tagállamok hasznosítják a kreatív magyar elmét saját országukban, a Magyarországról elvándorolt szakemberek tudására is építve, ugyanakkor itteni gyáraikban nem kreatív, hanem rutinmunkával dolgoztatják a magyarokat. A külföldi cégek elsősorban azért települnek hozzánk, mert olcsó és jó a magyar munkaerő. Tud és akar dolgozni, és „fát lehet vágni a hátán”. Békés is, tűr, és nem sztrájkol. Fontos azonban, hogy nem a képességei egészét akarja hasznosítani általában a cég. Csak azt várja el, hogy az adott feladatot a lehető leggyorsabban és jobban végezze el. Ez leépíti az embereket, elkoptatja képességeiket, kreativitásukat. Hozzáteszem, ezért nem tudok egyetérteni azzal az oktatáspolitikával, amelyik elsősorban a tömegtermelést végző, összeszerelő üzemeknek kíván parancsvégrehajtó – és nem gondolkodó – munkaerőt biztosítani. Ezzel ugyanis leromlik a magyar munkaerő tudás- és kreativitásszintje, ami hosszabb távon a magyar gazdaság fejlődését akadályozza. A fejlett nyugati országok arra törekszenek, hogy az elméleti fejlesztések, az agy felhasználása náluk történjen meg, a kézimunkát meg átadják nekünk. Nálunk születik meg végső formájában a drága érték, ehhez valójában csak annyi közünk van, hogy az adott terméket a magyar munkás szerelte össze nyugaton dolgozó társaihoz képest nevetséges bérért, illetve hogy a cég nálunk termelte meg a hazavinni szánt hatalmas profitot. Ezért nem járul hozzá a magyar gazdaság sikeréhez, versenyképessége javulásához, ha a kormány stratégiai szerződéseket köt olyan cégekkel, amelyek csak összeszerelő tevékenységet végeztetnek nálunk. Az meg végképp indokolatlan, ha az ilyen cégek még komoly kedvezményeket, támogatásokat is kapnak az államtól. A támogatásokat csak azok a cégek érdemelnék meg, amelyek a magyar emberek tudását, kreativitását is hagynák érvényesülni, és ezáltal úgy teremthetnének nagyobb értéket, hogy abból nekik is több jusson. Az összeszerelő üzemek ezzel szemben csak leszoktatják a magyarokat a gondolkodásról.

– A probléma ott van, hogy ha mi, magyarok abban akarunk a legjobbak lenni, amiben hagyományosan mindig is jók voltunk, eljutunk oda, hogy mindez az EU jelenlegi keretei között kivitelezhetetlen.

– Mindennek az előzménye volt, hogy míg például a lengyelek keményen kiálltak a nemzeti érdekeik mellett a csatlakozási tárgyalásokon, addig mi mindent egyből aláírtunk. Nem lehet mindenért az Uniót szidni. A kialakult helyzetért felelősség terheli azokat is, akik a csatlakozási tárgyalásokat lefolytatták. Sőt, egy lengyel kisvállalkozás ma is sokkal könnyebben jut pályázati pénzhez, mint egy magyar. Ezért is a hazai viszonyokat kell bírálnunk.

– Mi lenne a kivezető út ebből a helyzetből?

– A magyar gazdaság jövőjét a nagyon sok sikeres hazai vállalkozásban látom. Éppen ezt gátolja a sok összeszerelő üzem, ahol a többre hivatott emberek hozzászoknak, hogy utasítást kell végrehajtaniuk, és soha nem fognak, már nem lesznek képesek vállalkozni. De a fiataloknak sem könnyebb, mert a kisvállalkozások életét továbbra is megkeseríti a bürokrácia, a korrupció és gyakran a rosszindulat, amellyel az állami intézményrendszer, például az adóhivatal viszonyul hozzájuk.

Gyarmati sorban

– Laikusként kérdezem, hogy a lakosság szempontjából tényleg annyira katasztrofális, ha egy országot túlzottdeficit-eljárás alá von az EU? Megérte a kormánynak mindent alárendelni a költségvetési hiánycélnak, vagy az oda bepumpált pénzből lehetett volna vállalkozásokat is beindítani?

– Fontos megjegyezni, hogy az EU nem egyformán méri az egyes országokat. Franciaországnak 4,7 százalék a hiánya, de kapott rá két év halasztást, hogy ezt ledolgozza. Az ma már nyilvános, hogy az Orbán-kormány megpróbálkozott azzal, hogy az MSZP által beígért 3 százalék alá vitt hiányt ne kelljen tartani, de erről hallani sem akartak Brüsszelben, így félve attól, hogy támogatásokat vonhatnak meg az országtól, mindent megtettek a hiány leszorításáért. Az a baj, hogy a kormány arra nem tudott áldozni, amire kellett volna, ugyanakkor külföldi cégek összeszerelő üzemeire költött, nem is keveset. Itt kell megjegyeznem, hogy stratégiailag veszélyes helyzetben van az ország, hiszen a nyugati országok, de most már Kína is az energiaigényes gyártótevékenységeiket telepítik ide, miközben a fejlesztések, az újítások kidolgozása otthon marad. Ezzel növelik Magyarország energiaszükségletét egy olyan világban, amelyet a csökkenő – és ezért dráguló – energia-hozzáférési lehetőségek jellemeznek. Nekünk esetleg ezért kell a saját energiatermelésünket óriási pénzekkel bővíteni. Eközben a magyar tudás itthon nem keresett, és ezért vagy elmegy, vagy kihasználatlanul maradva elkopik. Ha Magyarország ezen az úton halad tovább, ha a külföldi cégek olcsó termelő telephelye marad, akkor lehet, hogy a gazdaság bővül, a GDP nő, de életszínvonalat és életminőséget jelentősen javító fejlődés nem várható. Azaz maradunk a fejlődés perifériáján.

– Mindezek tudatában a gyarmati, félgyarmati sor emlegetése nem túlzás?

– Egyáltalán nem.

– Hogyan lehetne az Unióval való szembehelyezkedés gazdasági alapjait megteremteni?

– Bár sokan úgy hiszik, szabadok lettünk 1990-ben, valójában a rendszerváltás óta is függő ország vagyunk. Ez a függési állapot nem gyengül, hanem gyorsuló mértékben erősödik. Ha ezt nem tudjuk kezelni, nem tudunk ebből kikeveredni, akkor elveszítjük esélyünket arra, hogy jövőnket magunk alakítsuk. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság függősége csökkenjen, több lábon kellene állnia, mert csak egy színes, sokrétű gazdaság lehet életképes és tartósan sikeres. Jó példa erre Dánia, Ausztria és Lengyelország is. Éppen ezért korszerűsíteni kellene a magyar gazdaság szerkezetét, fejleszteni kell a vállalkozásokat, közöttük is különösen a nagy tudást előállító szolgáltatásokat.

Balczó Mátyás

A cikk megjelent a Barikád hetilap 2013. július 18-i számában.

alfahir.hu

Article source: http://alfahir.hu/a_bilderberg_csoport_a_felresiklott_europa_es_a_gatlastalan_bankok_0

Így játsszák át az önkormányzati ingatlanokat

augusztus 3rd, 2013

Három mutyigyanús ügyet zárt le a közelmúltban bűncselekmény hiányában az ügyészség, melyek mind fideszes önkormányzatokhoz kapcsolódnak. 

Három mutyigyanús ügyet zárt le a közelmúltban bűncselekmény hiányában az ügyészség, melyek mind fideszes önkormányzatokhoz kapcsolódnak. Hegedűs Lorántné egy kiskunfélegyházi, egy hódmezővásárhelyi és egy első kerületi “anomáliáról” közölt részleteket pénteki sajtótájékoztatóján.

Ezek legfőbb közös pontja, hogy mindegyik ügyet lezárta a felelős ügyészség, mondván nem történt bűncselekmény.

Kiskunfélegyházán jelenleg is zajlik nyomozás hivatali visszaélés, választási csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt, ebbe csatlakozott be a Jobbik és feljelentést is tett. Az apropó egy szabálytalanul megkötött megbízási szerződés volt az IFRS Kft.-vel, amely szerint egyetlen személy ugyanarra a munkára hónapokig kapott pénzt. Ugyan megállapították később, hogy a szerződés nem szabályos, mégsem történt az ügyészség szerint bűncselekmény a vagyoni kár ellenére és ezt az aktát lezárták.

A hódmezővásárhelyi eset ennél nagyobb kaliberű: a városvezetés 2007-ben meghirdetett egy negyvenmillió forint értékű volt iskolai ingatlant eladásra úgy, hogy öt napig volt kilógatva nyár közepén a hirdetés a polgármesteri hivatalban. Mivel senki sem jelentkezett, nem sokkal később egy zárt közgyűlésen eladták a Portik Tamáshoz köthető Generál Média Kft.-nek (továbbiakban GM). A szerződés értelmében a cégnek 5 éven át havi 670 ezer forint plusz áfa értékben hirdetési felületet kellett biztosítania az önkormányzatnak, továbbá a telken egy irodaház felépítését is vállalták. 

Mivel csak a hirdetést biztosították, a negyedik év végén felbontották, és mindössze egymillió forintot kellett a GM-nak visszafizetnie. Az ingatlan ugyanakkor a GM kezében maradhatott. Az ügyészség szerint itt sem történt semmi különös, bűncselekmény meg végképp nem, sőt, a város egyenesen jól járt.

A harmadik ügy az első kerületi Oxygen Wellnesszel kapcsolatos. Az önkormányzat egy szabadidőközpont felépítésére hirdetett pályázatot úgy, hogy a kerületnek ne kerüljön pénzébe. Az önkormányzat 25 plusz 15 évre használati és haszonélvezői jogot biztosít cserébe a beruházónak, aki úgy “oldotta meg”, hogy bankhitelt vett fel, a telek pedig a jelzálog fedezete lett. Magyarul az önkormányzat terhére valósította meg az építkezést, az ügyészség pedig azt a – Hegedűs Lorántné szerint elképesztő, hihetetlen és nevetséges – indokot hozta, hogy a jelzálog igazából csökkenti (!) a kockázatot. A hitel mértéke egyébként 1,5 milliárd forintnyi euró.

Hegedűs Lorántné szerint az ügyészség szándékosan mentegeti a felelősöket, és nem helytálló indoklással zárja le az ügyeket. Sérelmezi azt is, hogy az ügyészség elvitatja a képviselők jogát, hogy panasszal éljenek mint sértett. A képviselő elmondta, hogy megkérdezi majd Polt Pétert, Magyarországot képviseli-e, vagy egy narancsdiktatúrát? Hegedűsné úgy látja, az ügyek eltussolása annak ellenére felháborító, hogy a Fideszes gépezet szándékosan nem akar hathatósan fellépni a “saját” önkormányzatok gyanús ügyei ellen.

alfahir.hu

Article source: http://alfahir.hu/igy_jatsszak_at_az_onkormanyzati_ingatlanokat