Posts Tagged ‘Eltitkolt múlt’

Az elhallgatott népirtás

augusztus 17th, 2014

Némettelenítés:

Az elhallgatott népirtás a háború után

Közvetlenül a II. világháború után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári személyt gyűjtöttek össze.

Sztálin írásos parancsára a haláltáborok vezetőit szándékosan bosszúszomjas zsidók közül válogatták, akik éheztetéssel, kínzásokkal és szadista kegyetlenséggel közel 100 ezer német származású civilnek, többségében nőknek és gyerekeknek az életét oltották ki.

A háborút Moszkvában átvészelt, és a szovjet fővárosból hazaküldött lengyelországi születésű zsidó kommunisták Varsóban is nekiláttak a parancs végrehajtásának.

Sztálin marsall, a Szovjetunió kommunista pártjának főtitkára és a Vörös Hadsereg főparancsnoka 1945 novemberében a Közép- és Kelet- Európát megszálló szovjet csapatok egyik első és legfontosabb feladatának azt jelölte meg, hogy népnevelési célból gyűjtsék össze és deportálják Németországba a megszállt területeken élő német származású polgári lakosságot. Haladéktalanul felállították az Állambiztonsági Hivatalt (Office of State Security) aminek az élére – Sztálin külön utasítására – a zsidó származású Jacob Bermant nevezték ki. Berman a hivatalhoz tartozó alosztályok, börtönök és koncentrációs táborok élére kivétel nélkül zsidókat állított, így a szovjetek biztosak lehettek abban, hogy megvan bennük a feladat végrehajtásához szükséges bosszúállási vágy.

A szovjetek által megkövetelt bosszúhadjárat azonnal beindult: a Jacob Berman vezette ÁBH emberei a Lambinowice (német neve Lambsdorf) melletti átnevelő táborból fiatal német nőket és lányokat mezítláb hajtottak ki a városka határában levő szántóföldre, ahol korábban több mint 500, a háború alatt kivégzett lengyelt temettek el. A nőket arra kényszerítették, hogy a mész nélkül sebtében elhantolt holttesteket kiássák, melléjük feküdjenek és csókolgassák a már régen oszlásnak indult hullákat. A táborba visszahurcolt lányok és asszonyok közül rengetegen meghaltak a pár nap múlva kitört tífuszjárványban.

Jacob Berman, a Swietochlowice nevű felső-sziléziai kisváros (német neve Schwientochlowitz) mellett létrehozott kommunista koncentrációs tábor parancsnokának Shlomo Morelt, egy 26 éves zsidó partizánt nevezett ki, akinek szülei és rokonai állítólag Auschwitzban pusztultak el.

A swietochlowice-i táborba az első, német származású polgári személyekkel teli vasúti vagonok érkezése után este 10 óra körül Solomon Morel besétált az egyik barakkba és pálcájával a csizmás lábát verve közölte a rabokkal: “Engem Morelnek hívnak és zsidó vagyok. Az egész családomat kiirtottátok Auschwitzban. Ott megesküdtem, ha élve kikerülök, mindent visszaadok nektek: a mai naptól kezdődően megfizettek azért, amit csináltatok”.

A lambsdorfi történet és a fenti idézet egy zsidó származású amerikai történész professzor több európai országban végzett hétévi kutatómunkájával és kétszáz túlélő szóban és írásban tett vallomásának felhasználásával készült könyvéből való. A már elhunyt John Sack sok nehézség után 1993-ban tudta megjelentetni a Szemet szemért: elhallgatott történetek a zsidók által a németek ellen 1945-ben elkövetett bosszúhadjáratról című könyvét.

A könyv Wrath of Solomon (Solomon bosszúja) nevű fejezete hosszan részletezi a túlélők visszaemlékezéseit Shlomo Morel kegyetlenkedéseire:

“Az őrök kisméretű kutyaházakba kényszerítettek a nőket és a gyerekeket és megparancsolták nekik, hogy ugassanak, és aki nem ugatott elég hangosan, vagy engedély nélkül abbahagyta, azt ott helyben eszméletlenre vagy agyonverték. Megparancsolták az embereknek, hogy a földön hason fekvő társaiknak a gerincére ugorjanak, az egymás elleni bokszmeccseken addig kellett két németnek egymás véres orrát verni, amíg az őrök megunták, és az is előfordult, hogy a sok ütéstől az egyik fogolynak kiesett az üvegszeme. Rendszeresen a többi női fogoly szeme láttára tucatjával erőszakolták meg a német nőket, a zsidó őrök előtte hosszú sorba állva vártak a sorukra. Egy 14 éves fiúnak a szőke haját benzinnel leöntötték és meggyújtották, a fiú életben maradt, de megőrült a fájdalomtól, és utána az egész életét egy zárt intézetben élte le. Az őrök arra idomították a kutyákat, hogy a kikötözött öregembereknek és kisfiúknak rohanva széttépjék a nemi szervüket.”

Ezeken az eseményeken Shlomo Morel személyesen vett részt, és vezette a tábor foglyainak kínzását. Az irányítása alatt állt koncentrációs tábor lakóinak több mint 80 százaléka nem élte túl a szadista embertelenségeket.

A II. világháború után a zsidó nép kárpótlásáról folyó, és soha véget nem érő tárgyalások során a nyugatnémet kormány készíttetett egy felmérést az 1945 májusi kapituláció után a német polgári lakosság ellen elkövetett atrocitásokról. A kormány elé terjesztett, és sokáig titokban tartott dokumentum szerint a német nép kollektív megbüntetése nevében a szovjet megszállás alá került országokban 200-250 ezer német származású polgári személyt hurcoltak koncentrációs táborokba, ahol mintegy 70-80 ezer ártatlan polgári lakos pusztult el.

Európában az 1940-es évek közepétől zajlott le az emberiség történelmének legnagyobb etnikai tisztogatása: Lengyelországból, Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszlávia területéről tizenhat millió német származású polgári lakost telepítettek ki (a forrás nem említi Magyarországot). Lengyelországból főleg a sziléziai területekről ötmillió embernek kellett távozni úgy, hogy a fejenként egy bőrönd bepakolására sok helyen még öt percet sem hagytak.

Shlomo Morel a háború után a kommunisták vezette Lengyel Népköztársaságban maradt, ahonnan 1994-ben a biztos menedéket nyújtó Izraelbe távozott. 1998 decemberében a katowicei állami ügyészség nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene és kérte Izraelt, hogy 1600 rendbeli gyilkosságban való részvétel miatt adják ki Lengyelországnak. Az izraeli hatóságok elévülésre hivatkozva megtagadták a kérést. Az Interpol értesítette a zsidó állam kormányát, hogy ha Morel kilép Izrael állam területéről, akkor a lengyel kérésre elrendelt nemzetközi elfogatóparancs értelmében letartóztatják és átadják a varsói kormánynak.

Eva Kok, a katowicei ügyészség vezetője újabb tanúvallomásokat és bizonyítékokat csatolt a meglévő Shlomo Morel kiadatását követelő iratokhoz. Most már a gyilkosságok mellett a nemzetközileg elfogadott, Izrael által is aláírt törvények értelmében elévülhetetlen “emberiség elleni bűntettekkel” is kiegészítette a kiadatási kérelmét, amit a lengyel külügyminisztérium diplomáciai úton ismét eljuttatott Izraelbe. Az izraeli hatóságok és az izraeli igazságügyi minisztérium még 2005 júliusában is elutasította a tömeggyilkos Morel kiadatását követelő sorozatos lengyel kérelmeket, mialatt a zsidó lobbi képviselői 90-100 éves német, magyar, olasz és ukrán aggastyánokra vadásztak, majd citálták őket bíróság elé, hogy a zsidók holokausztjával kapcsolatos médiafigyelmet továbbra is szinten tartsák.

A zsidó tömeggyilkos Morel ágyban, párnák között bekövetkezett haláláig kiváló anyagi körülmények között élt Tel Avivban, a Simon Wiesenthal Center fejvadászai és Efraim Zuroff soha nem keresték, a nyugdíját a zsidó államtól kapta és az izraeli titkosszolgálat 24 órás védelme alatt állt. Lelke sok ezer ember átkától kísérve 2007. február 17-én szállt le a pokolba.

forrás: http://harcunk.info/

Article source: http://magyar.rajtmester.hu/?p=945

Magyar törzs a Nílus völgyében.

július 9th, 2014

A közvélemény szinte semmit nem tud arról, hogy a Nílus mentén, illetve Szudánban magyarabok néven egy törzs él. A népcsoport magyarságának egyik kapaszkodója egy bizonyos Ibrahim el Magyarhoz fűződik. De a legfontosabb kérdésre a mai napig nem kaptunk választ: emlékek vagy gének kötik őket a magyarsághoz?

Magyar arab trzs

Magyar arab törzs

 

A világ leghosszabb folyamának tartott Nílus rejtelmei legalább ötezer esztendeje foglalkoztatják az emberiséget. Az Asszuán város melletti első nílusi zuhatagtól délre, egészen a szudáni fővárosig, Kartúmig elterülő folyamvölgyet az „aranyat” jelentő óegyiptomi núb szó nyomán Núbiának nevezik. Ez a terület évezredeken keresztül az afrikai világ és a mediterrán térség közötti vidék szerepét töltötte be. De nemcsak a kereskedők karavánjai és a különböző civilizációk özönlöttek Núbián keresztül délről északra – vagy éppen fordítva –, hanem hadseregek is.

A VI. században keresztény hitre térített Núbia több királyságra oszlott, amelyek Egyiptom arab meghódítása ellenére egészen a XV-XVI. századig ellenálltak az iszlám befolyásnak. De I. Szelim szultán idején a törökök elfoglalták Egyiptomot, s hiába törtek ki felkelések ellenük, azokat Szulejmán szultán seregei rendre leverték. A rend biztosítására a korábbinál erősebb katonaság érkezett, amelyben a már meghódított országok képviselői is szép számmal előfordultak, köztük állítólag magyarok is. Legalábbis az 1517-ben Szentföldön járt Pécsváradi Gábor atya már arról tudósított, hogy az összecsapásokban magyarok is részt vettek. A harcok befejezése után a törökök a magyarokat és a bosnyákokat határvédelmi céllal Alsó-Núbiában telepítették le, ahol – egyes információk szerint – összesen 60 ezer katona védte a határt a betörő feketékkel szemben.

A magyarabok – avagy magyarábok – mondái szerint az itt állomásozó magyar katonák núbiai asszonyokkal házasodtak össze, és a mai – núbiai anyanyelvű – magyarabok ezeknek a harcosoknak a leszármazottai. Emellett számos jel utal arra is, hogy az első, XVI. századi magyar „hullámot” egy második követte az 1750-es években. De vajon a tudósok mivel bizonyítják a megdöbbentő állításokat? Elég, ha megvizsgáljuk népük elnevezését, amelynek jelentése: magyar törzs. A csalóka hangzás ellenére a magyarab kifejezésben nem szerepel az arab szó. Szintén a magyar eredetet bizonyítja, hogy az általuk beszélt nyelv szabályait felrúgva, büszke öntudattal ejtik ki azt a szót: „magyar”.

Világos bőrű, sasorrú arabok?

1935-öt mutatott a naptár, amikor gróf Almásy László, az afrikai sivatag fáradhatatlan vándora egy különösen forró délutánon Egyiptom és Szudán határához, a Nílus-parti Vádi Haifához érkezett gépkocsijával, hogy üzemanyagot vásároljon. Hamar megkötötte az üzletet, csak az nyugtalanította, hogy a nagy mennyiségű benzin miként kerül át a Nílus túlpartján várakozó autóihoz. A továbbiakat könyvéből idézzük.

Magyar arabok

Magyar arabok

 

„– Csak bízzad rá, nagyuram, Ibrahim el Magyar majd pontosan elvégzi – mondta a kereskedő.
Így mondta: magyar, úgy, ahogyan csak mi magunk ejtjük ki nemzetünk nevét.
– Miért nevezed a csónakost el Magyarnak, effendim?
– Mert magyar. Ők úgy nevezik a törzsüket. Nem arabok, nem berberek. Magyar az valamennyi ott, a szigeten.
Szinte hihetetlen. Az a világos bőrű, sasorrú arab, aki tegnap áthozott a vízen, a magyar nevű törzsből való? Sohasem hallottam ilyen törzsről a szudáni arabok között.
De hiszen itt kuporodik a boltajtó előtt. Behívtam.
– Milyen törzsből származol, Ibrahim?
– A magyar törzsből. Odaátról, a magyarab szigetről, nagyuram.
– És honnan származik a te törzsed?
– Messziről, nagyuram. Rubából (Európa). A Nemza (Osztrák) országból hozott minket ide Szolimán szultán vagy négyszáz évvel ezelőtt…
A délután folyamán megjártam a magyarab szigetet. Vagy háromszázan lakják, és lent, Asszuán közelében még egy csoportjuk él, körülbelül ugyanannyian.
A törzsfőnök távol volt, de a falu vénei mind összejöttek. Feltűnően világos arcszínű, sasorrú emberek. Öntudatosan, büszkén mondották, hogy ők nem arabok! Európából telepítette ide őseiket a nagy török szultán, Szolimán. Katonák voltak, határőrök a núbiai feketék ellen. Ugyanakkor más törzsbéliek is jöttek őseikkel a Nemza országból. Tudják, hogy vannak magyar népek Európából, akik testvéreik, és mindig várták, hogy valaki eljöjjön tőlük hozzájuk…”

Közel nyolc évtizede, hogy ez a megható Nílus-parti jelenet lejátszódott Szudán és Egyiptom határán, és a magyarság tudomására jutott, hogy elszakított, elhurcolt véreinek leszármazottai ma is emlékeznek testvéreikre, és büszkén viselik a „magyar” nevet a világ e távoli zugában.

A XX. század közepéig a magyarabok a Nílus gazdagon termő szigetei közül hetvenötöt birtokoltak, s ma is ott élnének, ha időközben nem épül meg az asszuáni gát. A felduzzasztott víz elárasztotta otthonaikat. Hétezer egyiptomi és húszezer szudáni magyarab újonnan épített falvakba költözött, s így lehet, hogy egészségesebb körülmények között élnek, de megszűnt az egymásra utaltság. Rajtuk kívül kisebb-nagyobb lélekszámú közösségek élnek még Egyiptom és Szudán nagyobb városaiban is, összesen mintegy 10-12 ezren.

Magyar trzs

Magyar törzs

Az elmúlt évszázadokban a magyarabok szokásaikban, életvitelükben, nyelvükben, vallásukban és étkezési kultúrájukban szinte teljesen asszimilálódtak a környékbeli núbiaiakhoz és az arabokhoz. De azért vannak bizonyos elütő vonások, amelyeket már Almásy László is megfigyelt. A magyarabok haja például nem fekete, mint a núbiai embereké, hanem vöröses, és a bőrük színe még mindig valamivel világosabb, mint szomszédaiké. S ami még ennél is érdekesebb: míg a núbiaiak nagy szeműek, a magyarok szeme jóval kisebb.

A magyarabok már hosszú nemzedékek óta mohamedánok, akárcsak a núbiai és az arab környezetük, ám odaérkezésükkor még keresztények voltak. A núbiai magyarabok szomszédai olyan szólásokat alkottak, amelyek bizonyítják, hogy ez az etnikai közösség valamikor a vallásában is különbözött attól a néptől, amelynek körében letelepedett. Például: „a magyar nem a mecsetben imádkozik”, „a magyarok feje kemény, mint a kő” vagy „a magyar kalapot hord”. A Vádi Haifában élő magyarabok körében mindmáig él az a szép hagyomány, hogy amikor beteszik a kemencébe sütni a négyszögletes núbiai kenyeret, arra az asszonyok előtte egy keresztet karcolnak. Ez a szokás nemrégiben még a magyarországi falvakban is elterjedt volt.

Magyar trzs

Magyar törzs

Egy másik érdekes mozzanat, hogy a szomszédos szigeteken az őslakos arabok a síkságon temetik el halottaikat, a magyarabok viszont dombra temetkeznek, és sírfákkal jelölik meg sírjaikat. Ugyancsak a régi magyar hagyományok szerint zajlik az esküvő is: nagy sátrat állítanak fel, ahol hajnalig mulatnak a meghívottak. A fiatalok – szórakozóhelyek híján – ezeken az ünnepélyeken, lakodalmakon találkoznak egymással.

A magyarab ünnepek, öltözködési és étkezési szokások az évszázadok alatt eltávolodtak ugyan a Kárpát-medencei hagyományoktól, mégsem követik hűen az iszlám előírásait. Például a férfiak hosszú fehér lepedőben, gellábiában járnak, a nők földig érő fekete köpenyben, fejükön pedig fekete kendőt hordanak. Nem sok látható belőlük, de legalább nem viselnek csadort, mint az arab nők. A magyarabok sok kenyeret és halat fogyasztanak, köretnek krumplit, borsót és babot szolgálnak fel. S persze elmaradhatatlan a birka, amelyből minden lakodalomra hármat vágnak, majd különbözőképpen elkészítve találják.

Piros, fehér, zöld – núbiai föld

Mióta Almásy László, a „XX. századi Julianus barát” megtalálta a magyarabokat, nagy szeretettel fogadják az őshazából érkezőket. A második világháború, majd az ötvenes évek azonban nem kedveztek expedíciók indításának. Csak több évtizeddel később, 1965-ben vette fel a kapcsolatot az egyiptomi és a núbiai magyarabok képviselőivel Fodor István, aki először Quattába jutott el. „A magyar rokon egész nap a házam előtt ült és jegyzetelt, és elég jól beszélte a núbiai nyelvet” – emlékezett vissza később a falu bírája. A tudós ezt követően Szudánba utazott, ahol a mai napig név szerint emlékeznek rá. Nagyon büszkék arra, hogy írt róluk a magyar újságokban, és azután az egyiptomi újságok is foglalkoztak a magyarabokkal. Azóta több expedíció is megpróbált választ találni arra, hogy egyiptomi és núbiai „rokonainkat” kötik-e gének a magyarsághoz. De a hivatalos szervek által megnyilvánuló közöny és elutasítás megkeseríti az egymásra találás folyamatát. Talán a nemrégiben összeállt és útra készen álló tudományos expedíció végleg tisztázza a núbiai magyarok kitartó ragaszkodásának és nemzetszeretetének genetikai alapját.

Magyar trzs

Magyar törzs

A trianoni békeszerződéssel elvett magyar területek egy részének visszacsatolásakor a núbiai magyarabok üdvözlő táviratot küldtek az akkori magyar kormánynak, kifejezvén örömüket afelett, hogy egyes magyar területek visszakerültek az anyaországhoz. A XXI. század elején, amikor egyetlen döntés nyomán magyarok milliói kénytelenek a határainkon túl, külföldi állampolgárokként élni, hatalmas jelentőséggel bír, hogy a magyarab népcsoport a távoli Núbiában is hirdeti magyar származását. Ezek az afrikai magyarok a nemzeti nyelvünket már nem beszélik, de emlékezetükben mégis a közös hazába képzelik magukat. Nemzetszeretetük példaként szolgálhat számunkra is: a bőrszín megváltozhat, a magyar nyelv elveszhet, de a nemzeti érzés, a magyarsághoz való tartozás tudata távoli, idegen környezetben is fennmarad.

A közelmúltban az ismert riporter, Vujity Tvrtko forgatott dokumentumfilmet a titokzatos magyar törzsről. „Szudáni vízumproblémáink miatt az Egyiptomban maradt magyarabokat látogattuk meg – olvashatjuk az Újabb pokoli történetek című könyvében. – Azokat, akik több száz éve olyannyira ragaszkodnak a gyökereikhez, hogy a II. világháború idején az angolok koncentrációs táborba hurcolták őket, mint a magyarokat. Mielőtt visszaindultunk volna Asszuánba, a magyarabok ajándékműsorral kedveskedtek nekünk a kultúrház tornácán. Gyermekek táncoltak, énekeltek, majd a felnőttek mutattak be egy rituális vadászjelenetet. Odabent a kultúrházban néhányan a Duna tévét nézték. Közös erővel vezették be, és esténként úgy bámulták, mintha maga Mohamed próféta beszélt volna belőle. Semmi kirívót, semmi hamiskást nem találtam a magyarabok magyarkodásában. Úgy szerették a származásukat, az őshazájukat, ahogy csak kevés hazámfiától láttam. Utunkat követően leszűrtem a tanulságot: akárhol jársz a világban, soha ne tarts egészen idegennek senkit. Nem tudhatod, nem testvéred-e egy ötszáz éve élt, és messzire szakadt ősapa jóvoltából, legyen bár sárga, vörös vagy fekete a bőre.”

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A HIHETETLEN! MAGAZIN 2006. JANUÁRI SZÁMÁBAN

Magyar sejk levele Almásy Lászlónak

Két hónappal azt követően, hogy Almásy László expedíciója visszatért Kairóba, a neves Afrika-kutató levelet kapott a Vádi Haifában élő magyaraboktól. „Hála legyen Allahnak, amiért megengedte, hogy megismerjük nagyurunkat és nagyurunk megismert bennünket – írta Szaleh Oszman Basir el Magyar sejk. – Mi és ős-nagyszüleink közel négyszáz éve élünk a falunkban. És mi mindig vágyódtunk ismerkedni, mert nem hallottunk a magyar király országából újságot és nem mehettünk a hazába. Mi mindnyájan egy és ugyanazon férfi ivadékai vagyunk: Ibrahim el Magyarnak, aki ivadéka Szendzser el Magyarnak, aki a mi ősapánk. Mi mintegy négyszázan vagyunk jelenlévők és távollevők. Most megtisztelt nagyurunk jelenléte, és ez megsokszorosította becsületünket és az igazságot.”

Ibrahim el Magyar, a „honfoglaló”

Egyesek Ibrahim el Magyart, míg mások Haszan el Magyart tartják a letelepedő magyarok vezetőjének. A szájhagyomány szerint Ibrahim el Magyar – azaz Ábrahám, a magyar – rangidős tisztként szolgált a török hadseregben, és I. Szelim hódító hadaival érkezett Egyiptom földjére. A mameluk Tumán szultánt legyőző I. Szelim rövidesen visszatért Isztambulba, mire az Alexandriában hátrahagyott katonák egy része fellázadt. A zendülők parancsnoka, Ibrahim el Magyar mentette a bőrét, és Alexandriából egészen a núbiai Vádi Haifáig menekült. Ezt követően az ősi Kaszr Ibrimben telepedett le, ahol – a hagyomány szerint – feleségül vett három núbiai nőt. E frigy leszármazottai a mai magyarabok.

Könnyes üdvözlet a Nílus partjáról

Milyen az ország, Magyarország? Milyen a főváros? Vannak-e tevék? Hányan élünk ott, és vannak-e szórakozóhelyek? – kérdezgetik megállás nélkül a magyarabok a falvaikat meglátogató magyar kutatókat, miközben könnyeikkel küszködve hajtogatják: ők a szívükben magyarnak érzik magukat. De a „nagytalálkozásra” egészen 1992 nyaráig várni kellett. Ekkor a Magyarok Világszövetségének kongresszusán két magyarab személyesen adhatta át a Nílus-partiak üdvözletét. Csoóri Sándor elnök akkor azt nyilatkozta: „Kétségtelenül a legkülönösebb jelenségek voltak, amikor a saját viseletükben, burnuszban jártak fel-alá azzal a tudattal, hogy ők magyar származásúak. Furcsa, soha nem tapasztalt érzelmeket indított el az emberekben…”

misztikusvilag.blog.hu

Forrás http://magyarvagyok.info/

Article source: http://magyar.rajtmester.hu/?p=932

Kárpátmedence a Földi paradicsomkert

március 17th, 2014

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY

Kárpát-medence a Földi paradicsomkert, az itt élő népek számára menedékhely, a fennmaradás záloga.

Gondolatok a Kárpát-medencéről, melyeket elhallgatnak, félremagyaráznak, elferdítve tanítanak.

 

“Hallotak-e arról, hogy tudós emberek mit mondanak? Hogy nagy bajok jönnek, hallják-e úgy a rádióban, televízióban, hogy gazdasági válság van, hogy a pénz értéke egyre kevesebb,hogy csökken a bux index,hogy az aranynak megy felfelé az ára…
És kérdézem: tessék már mondani, ki mennyi aranyat evett életében?
Ki mennyi értékpapírt fogyasztott? Mi kell az élethez…?
Föld, Víz, Levegő, Napfény. Ez a négy!
Ezen a Földön, a Kárpát-Medence mindebben a leggazdagabb, nincs hozzá hasonló!
Európa, ahol a termőföld a világon a legjobb, 22 cm a humuszréteg (termőréteg). Ebbe benne van Hollandia, ahol a tengertől hódítottak el homokot, oda hordtak 3-5 cm humusz termőtalajt, és benne van a Kárpát-Medence, ahol a termőréteg 75 cm.
Tetszenek tudni, hogy ez a Kárpát-Medence ahol évtizedek,évszázadok, lassan egy évezrede veszekszünk, 16 millió ember él itt, és ez a föld hagyományos műveléssel több mint 100 millió embert tudna eltartani?
Ma a 7 milliárd emberből 1 milliárd szomjazik, 1,5 milliárd meg egész életében egészséges vizet nem fogyaszt. Mi ivóvízben fürdünk szó szerint. Tudják-e, hogy a jelenlegi ivóvíz készletünk 1 – 1.5 milliárd ember édes ivóvíz készlete itt van a talpunk alatt ?
Minden reggel megköszönjük a Teremtőnek, hogy Atyám köszönöm, hogy ide születtem és nem Afrikába, nem Ázsiába ahol a gyerekem egy korty jó ivóvizet nem ihatna?
Sehol a világon nincs olyan föld,víz és klíma, amely az emberi létet így biztosítaná”
(prof. Dr. Papp Lajos szívsebész)

 

A Kárpát-medence domborzati térképe magyar földrajzi nevekkel.

1. rész

Kárpát-medence (értsd alatta a teljes Kárpát-medencei területet)

 

Noé bárkája:

Mostantól felejtsd el, hogy hazánk egy semmit nem érő, szegény kis átjáróház. Nem véletlenül sulykolják hosszú idő óta a hivatalos tanrend szerint, a merjünk kicsik lenni ideológiáját. Tisztában kell végre lennünk azzal, hogy milyen terület birtokosai vagyunk, mekkora a felelősségünk őseink hagyatékának kezelésében, a jövő nemzedéknek történő megmentésében. A jégkorszak ideje alatt a Kárpát-medence biztosította a fajok számára a fennmaradást, a túlélést. A Kárpátokon túli területeket vastag jégtakaró borította. Vonulata több ezer évvel ezelőtt is megvédte a belső területeket. A klíma itt elegendően enyhe volt ahhoz, hogy a populáció életben maradjon és a jég felolvadását követően az élet újból elindulhasson. Olyan, mint Noé bárkája. A Pilis hegységben található Noé hegye.

 

A mag:

A történelem során eredendően a magot, a középpontot, a kiindulópontot, az emberiség bölcsőjét jelentette és jelenti ma is. A Kárpát-medence a Földnek az a helye, mely emberi számítások szerint a legnagyobb katasztrófák bekövetkezése esetén is védelmet nyújt az itt lakóknak: szélsőségektől mentes éghajlat, jéghegyek olvadása, viszonylagos földrengésmentesség, hurrikánok, tornádók, ciklonoktól való védettség. Rendkívüli adottságokkal rendelkezik.

 

Teljes területi, földrajzi egység:

Zártsága és védettsége felhívja magára a figyelmet. Kitüntetett a Kárpátoknak az anyaölszerű, biztonságot nyújtó, óvó, védő szerepe. Minden itt élő ember számára menedéket nyújt. A Kárpátok ölelése évszázadokon keresztül védettséget biztosított egy kívülről jövő esetleges támadás ellen. Az ellenségnek nincs lehetősége könnyűszerrel lerohanni az országot.

Történészek által elismerten olyan stabil, állandó országhatár, mely a Föld más országaira nem jellemző. Trianon szakította meg ezt az állandóságot.

Éghajlati, növényzeti, állatvilágbeli területek határain fekszik. A tejességet megidézve mind a 4 évszak gyönyörűségeinek részesei lehetünk. Itt mindenből megvan az élet továbbviteléhez szükséges minimum, a mag. A megélhetéshez minden energiaforrás és nyersanyag rendelkezésre áll. A földi egység jelképeként megtalálható minden tájforma, az ásványok és kőzetek széles skálája, minden gyógyvíz és gyógynövény, ami a világ más részein csak külön-külön, részletekben, hiányosan fordul elő. Természeti kincsekben, nyersanyagokban, erdőkben, vizekben, nemes és drága kövekben gazdag, a növényvilág széles skálájával rendelkezik és bővelkedik.

 

Trianon előtt:

A Kárpátok erdőségei, bányái ellátták a mélyebben fekvő területeken élő lakosságot a szükséges famennyiséggel, ásványokkal, sóval. Cserébe az alacsonyabban fekvő területek a hegyvidéknek gabonát és élő jószágot szolgáltattak. Erdély sóbányái Európa szükségleteinek 75%-át kielégítették. Az országon belül a megélhetéshez szükséges teljes ellátás megoldott volt. A gazdaság önállóan és önellátóan tudott működni. Nem szorultunk a nyugat és a kelet gyengébb és silány minőségű termékeire.

 

A globalizáció eredményeként:

Ma az önellátás helyett a drága importra fecséreljük jövedelmünket. Ez szinte kizárólag a szemét behozatalát jelenti anyagi és szellemi síkon egyaránt. A behozott termékek többsége értéktelen, olcsó bóvli. Az éltető ételek helyett génkezelt, betegségeket okozó, vegyszerezett, romlott hulladékot szállítanak. Nem beszélve az illegálisan, tonnaszám bekerülő egyéb hulladékokról és az erkölcsöt, az emberséget, a nemzetiséget porig romboló, liberálisnak kikiáltott téveszmékről. Szintén ez jellemző a járványokra, fertőzésekre is, melyek soha nem a Kárpát-medencéből indultak ki. Ide minden időben kívülről kerültek be a fertőző, járványos betegségek. Lásd pl. az 1347-es európai pestis járványt, mely több millió áldozatot követelt. Magyar földön egyetlen megbetegedést sem regisztráltak.

 

Geológiai, vízrajzi egység:

A Kárpát-medencében a Földön az összetételében ismert összes gyógyvíz itt egy helyen, együtt, nagy mennyiségben megtalálható. Gyógyvizeink gyógyító hatása világszerte ismert és elismert. Többek között ez is jelzi a magyarság gyógyítási feladatát.

Hő vizeink nagy mennyisége kivételes lehetőséget teremt a hőenergia hasznosítására. A privatizálás eredményeként forrásvizeink külföldi tulajdonban vannak. Egyetlen gondolat eredményeként elzárhatják előlünk saját ivóvízkészletünk összes vízcsapját.

Folyóink egységesen a medence belseje felé folynak, édesvíz készletük hatalmas. Európában hazánk rendelkezik a legnagyobb földalatti tiszta ivóvíz készlettel. Édesvíz készletünk becslések szerint 200 millió ember ellátására alkalmas.

Ny-Európában az elmúlt években több olyan nyár volt, mikor a fejlettnek mondott országoknak heteken keresztül problémát jelentett az ivóvíz ellátás. Az elmúlt években a nyugaton hiányzó esővíz (2007-et megelőzően) a Kárpát-medencében hullott le. Közvetlen negatív hatásként az áradások sok települést pusztítottak, vagy problémát okoztak különösen Erdélyben, a Mátrában. A belvíz szinte az egész ország területét elborította. Hosszú távon viszont előny, hogy a nagy mennyiségű tiszta esővíz megtisztította, kimosta a földekből a korábbi években felhalmozódott műtrágyát és nem utolsó sorban, feltöltötte a medence földalatti vízkészleteit, így számunkra hosszú időre biztosított a vízellátás.

 

 

Közel-Kelet:

Ha a térképen keletre nézünk, a vízhiány nagy probléma. Országaiknak nagy az olajkészletük, tiszta ivóvizük elegendő mennyiségben azonban nincs. Kőolajjal lehet fűteni és hatalmas vagyonokra szert tenni, de ivóvíz hiányában az élet csak néhány napig lehetséges. Ezekben az országokban a vízkészlet nagyon szűkös és szennyezett, a hiányt csak tetemes plusz költség árán tudják pótolni. A víz ára az aranyéval vetekszik. Egyes országokban a vízkorlátozás miatt hetente csak egyszer lehet megnyitni a vízcsapot és még így is csak vékony sugárban csordogál a tiszta víz.

 

A felmelegedés:

Hatására a Földön az elsivatagosodás felgyorsult, a jelenlegi vízkészletek sok helyen kiszáradnak. Vannak olyan területek, ahol néhány év alatt több méterrel csökkent a földalatti készlet szintje. Felszínre hozása egyre nagyobb problémát jelent.

A Föld édesvíz készlete a folyamatos szennyeződés miatt is radikálisan lecsökkent. Az ENSZ becslései szerint az ipari termelés növekedését és a népesség számának emelkedését figyelembe véve a személyenkénti vízfogyasztás 20 évente megduplázódik. 20 év múlva a Közel-Kelet országaiban fele annyi ivóvíz lesz, mint ma. 2050-re a becslések szerint 60 országban 7 milliárdan nélkülöznek majd vizet. A Föld területén megjelenő vízhiány globális népvándorlásokhoz vezethet a jó, vagy jobb adottságokkal rendelkező területek felé. Százmilliók célállomása a “fejlett” világ lesz. A Földön ma 2 milliárd ember él vízhiányos helyeken.

A közeljövőben, sőt már ma is, nem az olaj és a gázkészletek kimerülése, hanem az ivóvíz hiánya okozza majd a legnagyobb problémát. Az olaj és a gáz pótlására új energiaforrások már jelenleg is léteznek. A most használatos energiahordozók lecserélése már évek óta megoldható lenne, de az új energiaforrásokra épülő találmányokat üzleti okokból nem hozzák nyilvánosságra.

 

Globalizáció:

Eredményeként a felmelegedés közvetlenül hat a jéghegyek, a két sarkkör hótömegének olvadására. Az elmúlt 10 évben 20%-al csökkent a nyári jégtakaró. Naponta több, mint egy Magyarország területnyi hótakaró, ill. jég olvad meg. Az óceánok vízszintje az elkövetkező évtizedekben, sőt években, várhatóan a vártnál és a médiákban nyilvánosságra hozott értéknél gyorsabban fog emelkedni. Amennyiben a természeti erőforrások felhasználása, elégetése a jelenlegi szinten folytatódik, ill. növekszik, abban az esetben már 10-20 éven belül olyan környezeti katasztrófák bekövetkezése várható, melyre ma a földi lakosság túlnyomó többsége még csak nem is gondol. A média által 2007 nyarán először került nyilvánosságra az, hogy a jelenlegi felhasználást és pazarlást folytatva 10 év múlva a felmelegedési folyamat már szinte visszafordíthatatlan. Figyeljünk föl arra, hogy rövid időn belül, 2007 novemberében már arról szólnak a közvetítések, hogy ha már most abbahagynánk a járművek használatát és emellett egyéb intézkedések is megtörténnének, a felmelegedési folyamat már ebben az esetben sem lenne megállítható! A víz emelkedésének másik oka lehet a közeljövőben a Föld esetleges pólusváltása, melynek egyik következménye szintén a jelenlegi jéghegyek olvadása lehet.

 

Nem kell különösebb számolás ahhoz, hogy 10 év múlva mennyi idősen leszünk kénytelenek szembenézni a tényekkel:

A szárazföldön vízhiány van, miközben a tengerszint rohamosan emelkedik. A tengerparton élő népek lakóhelye sok helyen tengerszint alatt található, vagy minimálisan felette. Túlnyomóan ez jellemző egész Nyugat-Európára. Ezekről a területekről elinduló népvándorlás lehetséges célállomása a Kárpát-medence. Nézz a térképre! Egy

emelkedő vízszintet sem észak, sem kelet, sem dél, sem nyugat Európában a Kárpátok óvó és védő ölelésén kívül nem tud feltartóztatni semmilyen természeti képződmény.

Az elhallgatott tudományos becslések szerint mára a Földön a természetes rendszerek kb. 70-80%-a már elpusztult! A maradék kb. 30% működteti a Földet.

 

Termőföld:

A világ tájain a termőföldek erősen lecsökkentek a benépesítések, a városok, az autópálya építkezések következtében. A Kárpát-medence területe a kiválónak minősített termőföld viszonylatában is kivételesnek mondható. A bolygón az összes megművelhető területet figyelembe véve, arányaiban itt található a legjobb minőségűnek értékelt termőföldek jelentős része. Következésképpen a Föld más területein szétszórva, csak minimálisan fordul elő olyan kiváló minőségű termőföld, mint itt nálunk, egy helyen minőségében és mennyiségében is egyaránt. Az ENSZ Élelmezésügyi Szervezetének nyilatkozata szerint a Földön a termőföldek összességének 3%-a minősíthető kiválónak, vagy jónak. Ez a 3% magában foglalja a magyar termőföldek felét. Ezt a kivételes adottságot használták ki őseink és váltunk ezáltal mezőgazdasági országgá. Az elmúlt évszázadokban többször láttuk el Európát (a jelenlegi EU-t) élelemmel akkor, mikor ott az általunk megtermelt növény és szarvasmarha állomány hiányában éhínség lépett volna föl. Ma a szándékosan tönkretett mezőgazdaság miatt az éltető élelmiszerek helyett a külföldi silány minőségű árukat preferálják. Ide kerül be a nyugat iszonyatos mennyiségű romlott, élelmiszernek nem nevezhető génmanipulált, nem fogyasztható terméke.

 

A magyar termelők drasztikus megszorítása miatt az éves termelés rohamosan csökken, ami újabb külföldi behozatalt jelent. A jó minőségű és egészséges magyar gabonát, gyümölcsöt és zöldségeket külföldre, idegenek számára magasabb árért, a gazdák megélhetőségük biztosításáért eladják. Így a magyar lakosság és a magyar gyermekek számára marad a külföldi mérgekkel átitatott szemét.

 

Számunkra ma természetes, hogy ha a Kárpát-medencében eldobunk egy magot, az itt magától kikel és szinte bármerre járunk, folyóvizet, vagy iható friss forrásvizet szinte mindenfelé találunk. A gabonatermesztéshez és az állattartáshoz is elegendő és kiváló minőségű földterület áll a rendelkezésünkre. Az őshonos és erős, ellenálló tönkölybúza génbankként szolgál a világnak az egyéb, gyenge minőségű gabonák helyett. Elhagyva a Kárpátok vonulatát, a Föld más tájain ez közel sem ilyen nyilvánvaló és nincs is így. A legtöbb helyen nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a megélhetéshez szükséges gabona megteremjen és az ivóvíz rendelkezésre álljon.

 

 

A Kárpát-medencében nem csak a termőföldek adnak kiváló és bőséges termést. Illetve adnának, ha a kormány a jelenlegi politikával nem fejlesztené azt vissza.

Édesvizeink halállománya:

Jellemző, hogy a korábbi évszázadokban például a Tiszát csak úgy említették, hogy vizében 2/3 rész a hal, 1/3 rész a víz.

Az őshonos szürke marha és a mangalica húsa, az egyéb magyar háztáji állatok bőséges élelmet nyújtottak-nyújtanának a teljes lakosság számára. A szürke marha és a mangalica génbankja biztosítja ma a külföld számára a gyenge külföldi tenyészetekkel szemben az életerős állományt.

A magyar háztáji gazdálkodás, a rideg állattartás erőssé és védetté tette állatainkat. Népünk ennek a termelési módnak és az önellátásnak köszönhette, hogy a középkorban és a további évszázadokban elkerülte az éhínség, mely nyugaton sokszor pusztított.

 

Jelenleg a madárinfluenza (mesterségesen létrehozott) vírusa alkalmas arra, hogy az állatok indokolatlan lemészárlásával a gazdákat csődbe juttassák, akik ezek után kénytelenek a fennmaradás érdekében az addig állattartást biztosító földjeiktől megválni.

 

Ma a városi lakosságot vészjóslóan fenyegeti egy esetleges gazdasági válság esetén az éhínség. Az országban a vidéki gazdálkodást, a termelő gazdaságokat felszámolták. A gazdákat különböző fondorlattal kényszerítik földjeik eladására, idegen kezekre juttatásra. A megélhetést biztosító élelmiszertermelést és az ipart leépítették.

 

Jellemzően az idegen kézben lévő bankok, bankárok, kereskedők, plázák, bevásárló központok és egyéb pénzintézetek zsebeit tömi a lakosság, nem gondolva arra, hogy ezzel elősegíti a megtermelt jövedelem drasztikus kiáramlását az országból.

 

A Habsburg uralom idején a magyar lakosság összefogott és így kizárólag magyar származású és eredetű termékeket vásároltak. Ma szintén ez lehet fennmaradásunkhoz az egyik megoldás.

A másik az idegen kézben lévő pénzintézetek uzsorakamat elleni összefogásnak kell lennie. Amíg a lakosság uzsorakamatra vesz föl hitelt és vásárol pl. Karácsonyra meggondolatlanul, addig a jelenlegi uralkodói elitet betonozza be jelenlegi székeikbe. Nem kellene hitelt felvenni egy olyan időszakban, mikor a lakosság szándékos eladósítása a cél. Az ország kifosztása után ma a magántulajdon elvételét tűzték ki célul. Ezt könnyűszerrel megtehetik a munkahelyek elvesztése után a jelzálogosítások miatt. Fentiek mellett a hitelek visszafizetésének tömeges megtagadása jelentene előrelépést. Nem arról van szó, hogy fizetés nélkül jusson valaki lakáshoz. A helyzet az, hogy a felső elit valódi munka nélkül, a népesség kizsákmányolásával, őrületes összegű uzsorakamatok milliárdjai által jut ingyen, munka nélküli jövedelemhez.

 

Kárpát-medence vízrendszerei és termőföldjei:

A világ más, egyéb tájaihoz viszonyítva egyedülállóan képesek a megtisztulásra, a megújulásra. Lásd a Tisza ciánszennyezését. A csodával határos módon a vízből a méreg különösebb átfogó tisztítás nélkül 1-1,5 év alatt eltűnt! Mára a halállomány újra bőséges. Sem a hazai, sem a külföldi kutató tudós csoportok nem tudnak a jelenségre elfogadható magyarázattal szolgálni. A Kárpát-medencében folyóink szabályozásával, az árterek lecsapolásával elindult az elsivatagosodás. Ez a helytelen bánásmód figyelmeztet a gyors váltásra, a mielőbbi intézkedések megtételére.

 

Magyarázat az elsivatagosodásra:

A medencében lehulló csapadéknak a múltban elég ideje volt a párolgásra. Folyóink széles medre, az elterülő és kanyargó víztömeg párolgása során a nedvesség még itt, a medencében visszahullt, vagy a Kárpátok vonulatának ütközve az erdőségeket öntözte megfelelő mennyiségű tiszta vízzel. A lecsapolások, az árterek megszüntetésével, a folyók szabályozásával, a gátak építésével és megemelésével a víz átrohan a Kárpát-medencén és nincs ideje a párolgásra, így a természetes folyamat felgyorsul, melynek eredménye a kevesebb mennyiségű természetes csapadék visszahullása.

Gondoljunk gyerekkorunkra, a Mezopotámiai gazdálkodásról tanultakra. Az ottani ártéri gazdálkodás bőséges termést biztosított. Így volt ez a Duna-Tisza folyamközének területén is, hiszen Mezopotámia folyamközt jelent. És ez a folyamköz, azaz Mezopotámia és annak összes gazdagsága megegyezik a két nagy folyónk által közrefogott területtel. Akkor hol is van-volt Mezopotámia?

 

A helyzetet súlyosbítja a Kárpátokban egyre növekvő fakitermelés. Esőzések után a vizet nem fogja meg az erdők, a fák gyökérzete. A víz lezúdul, az Alföldön ezáltal hatalmas áradásokat, belvizet okozva. És mindezt a globalizáció fenntartása érdekében tudatosan irányítják és teszik a földi kisebbségben lévő irányító réteg kedvéért. Állítsuk szembe ezt azzal, hogy néhány milliárdos miatt milliárdok éheznek és szenvednek. A Föld ennek a maréknyi kisebbségnek a hatalmon maradása érdekében van kitéve a tudatos pusztításnak, veszélyeztetve ezzel mindannyiunk életét, létét és jövőjét.

 

Génkezelt élelmiszerek:

Fontos a behozatal és termesztés teljes tilalma. Azokon a területeken, ahol géntechnológiát alkalmaznak, a föld eredeti állapotát nehezebb visszaállítani (10 év), mintha egy lebetonozott területet kellene újra termővé tenni. Ezek a termékek hosszú távon fogyasztva, generációkon keresztül károsítják az egészséget, befolyásolják a hormon rendszert, az idegrendszert és a nemzőképességet. Az új generációk, azaz fiaink, unokáink nagy valószínűséggel torz képleteket hordoznak majd születésükkor. Ezt egyetlen szülő sem akarhatja!

 

Ténylegesen rajtunk múlik a folytatás! Komolyan kellene végre venni a tényadatokat és tenni valamit a fennmaradásért. Nem elegendő az eddigi rossz magyar szokás szerint legyinteni és mindent elintézni azzal, hogy ugyan, én egymagam mit tegyek, úgy sincs eredménye. Ennek az időnek vége kell, hogy legyen. A magyarság egyik feladata a példamutatás. Most elsődlegesen egymásnak kell jó példával szolgálnunk. Megjegyzendő, hogy múltunkhoz hasonlóan, hosszabb távon a jövőben ez más népek számára is feladatunk!

 

Hagyományaink és szokásaink:

Egyértelműen jelzik a Kárpát-medence történelmi, kulturális, művészeti, népességi egybetartozását. Mára bizonyítottá vált, hogy területét uralkodóan mindig is magyar génekkel rendelkező emberek lakták. Hazug az állítás, mely szerint őseink a ma tanított honfoglalás idején érkeztek volna ide.

 

 

Honfoglalás:

Ezt a szót a nyelvújításkor Kazinczy maga is szabadkőművesként, az ő megbízásuk alapján találta ki. A fellelhető korabeli iratok alapján őseink soha nem használták ezt a szót. Mindig hazatérésről, vagy visszatérésről beszéltek.

Az Egyesült Államokban megjelenő tudományos Science folyóirat 2000. novemberben ismertette a genetikai szakterület nemzetközi élvonalának 17 elismert képviselőjének kutatási eredményét. A vizsgálat kiterjedt az USA-tól Ukrajnáig az európai népek származásának és betelepedési idejének felderítésére. Megállapításuk szerint a magyar fajra jellemző EU19 gén 35-40.000 éve jelen van a Kárpát-medencében. Ez a gén a magyarokban 60%, míg a nyugat-európai népekben legfeljebb alacsony gyakorisággal fordul elő. Ez az időtartam megfelel a Homo sapiens első európai betelepedése óta eltelt időnek, melynek kezdetén a neandervölgyi ember által benépesült Európa. A magyar a legrégebbi európai génjelző.

 

A magyarság eredettudata a vízözön korszakáig vezet vissza. A víz okozta pusztulás után újjászülető élet és emberi kultúra forrásának hordozója, közvetítője. Az özönvíz után az elsüllyedt földrész, Atlantisz ősi tudását hoztuk magunkkal a Kárpát-medencébe. Ezért történhetett meg, hogy az özönvíz után az eredendő tudás a víz által el nem borított területről, a Kárpát-medencéből terjedt el a Föld többi tájára.

 

Xenofon írja: Európában az özönvíz óta szkíták uralkodnak.

Josefus Flavius zsidó krónikás ie. 37-ben írta: Magóg és Gomer népei már a vízözön után itt voltak olyan területen, ahol előtte még senki nem járt. Területük Spanyol-ország déli tájaitól a Don folyóig terjedt. Magóg a róla elnevezett magarokat alapította, a görögök őket szkítáknak nevezik.

Azaz szűzfoglalással, a Vízözön után érkeztünk a Kárpát-medencébe és nem más népektől sajátítottuk ki 1000 évvel ezelőtt a területet! Ez alapján történelmünk sem csupán az elmúlt 1000 évből áll!

Árpád vezetésével a hazajövetel jelentősebb ütközetek nélkül történt, hiszen itt a visszatéréskor magyarul beszélő rokonokat találtak.

A Tarih-i Üngürüsz szerint, amikor Hunor (azaz Árpád népe) Pannónia tartományba érkezett, látta, hogy az ottani népek az ő nyelvükön beszéltek.

Anonymus megemlíti a székelyeket, akik Árpád elé mentek és csatlakoztak is hozzá.

Anonymus és Kézai Simon visszaköltözésnek, Thuróczy János visszatérésnek, Székely István és Heltai Gáspár második bejövetelnek, a Képes Krónika, Ranzano és Bonfini nagy visszaköltözésről ír.

A magyarok egy szétesett Európába érkeztek vissza. A Kárpát-medencében őseink ezek után olyan szilárd jogállamot hoztak létre, mely 1000 éven át a Szent Korona alá tartozó népek között viszonylagos békét és jogokkal biztosított együttélést teremtett.

 

J.J. Modi indiai professzor szavai:

“Áldottak legyetek magyarok, Attila népének egyetlen örökösei! Félszázados tanulmányaim meggyőztek róla, hogy a hunok feltétlenül a magyarok ősei voltak- s így a mai magyarság az ősi szkíta népek egyedüli leszármazottja Európában, mely magyarságnak a történelme a ma élő összes nemzetek legősibb történelme. Kutatásaim alapján a hunokat olyan nemzetnek ismertem meg, amelynek dicsősége a mai szomorú világot is beragyogja. Attila a világtörténelem egyik legnagyobb hőse, aki mint igaz hős, lovagias és nagylelkű volt.”

 

Makó:

Itt található Európa (kivéve Oroszország területét) legnagyobb, hivatalosan bejelentett földgázmezője, melyet a beleegyezésünk nélkül, titokban a kanadaiaknak privatizáltak.

A hivatalos becslés szerint a makói földgázmező 600 milliárd euró-t ér! Néhány % (12 %) bevételért odaadta a kormány a lehetőségét annak, hogy: a készletből az ország államadósságát könnyedén törleszthessük és a jólét néhány év alatt elérje az ausztriai színvonalat. Ha nem idegen hatalmak érdekeit szolgálná a jelenlegi kormány, akkor nem lenne szükség semmilyen megszorító intézkedésre és akár 100 évig is könnyedén élvezhetnénk ennek a kincsnek a javait. Végre jólétben élhetnénk. Minden magyar számára biztosított lenne a megélhetés.

 

2007-ben bejelentették, hogy megtalálták a Makóhoz hasonló, sőt nagyobb hozamú gázmezőt, melyet szintén Kanadaiak termelnek majd ki. Az ország egyéb helyein található (legalább 3-4) hasonló nagyságú földgázmezőkről még mindig hallgatnak!

 

Erdély:

A Kárpátok vonulatában rekord mennyiségű az un. aromás kőolaj, melyből gyógyszer is előállítható. Erről a kincsről sem számoltak még be, elhallgatják. A Duna delta torkolatában a közelmúltban nagy mennyiségű olaj és földgáz készletre derült fény.

 

Börzsöny:

Itt található a Föld egyik legnagyobb és legjobb minőségű, ma is működő arany bányája, melyet 1992-ben szintén a kanadaiaknak privatizáltak. Ki adta oda vagyonunkat, kincsünket?! Kitől kértek erre engedélyt?!

 

Mátraderecske

mellett a Lahócza hegy 250 millió tonna aranyércet rejt. A rendkívüli mennyiségű arany mellett itt, Recsken található Európa legnagyobb réztartalmú ércelőfordulása is melynek kitermelését a magas költségek miatt hagyták abba.

 

 

 

A magyar aranybányászat Erdélyt is beleértve évszázadokon keresztül a legjobb minőségű aranyat biztosította. Valóban aranyat ér. A középkorban értékmérőként használták. Európában a magyar királyság rendelkezett a legnagyobb jövedelemmel. Aranytermelésben a középkor idején Magyar-ország állt az első helyen. Az Árpád korban az arany föveny aranyként is előfordult, ami azt jelentette, hogy szinte bányászat nélkül, a felszínről lehetett kitermelni. Az itt található arany mennyisége a mai napig is meghatározó. A Habsburgok a XV. szd-ban rátették kezüket erre az aranykészletre, mely már abban az időben is a legnagyobb mennyiségű és a legjobb minőségű aranynak számított.

A világ ezüst termelésének 1/5-e hazánkból származott.

 

Könnyű volt így a Habsburgoknak meggazdagodni és ez által Ausztria gazdaságát fellendíteni, Magyarországot pedig leigázva, kifosztva, szabadságharcát vérbe fojtva nyomorban hagyni. Ezért ne akarjon ma senki olyan buzgón a nyugat gazdagságához felzárkózni! Meggazdagodásuk egyik alapja a tőlünk el-és kirabolt kincsek hatalmas készlete, továbbá a magyarság egyedülálló és kivételes tudásának kihasználása és annak kamatoztatása. És ez nem csak Ausztriára vonatkozik!

Lásd Atilla királyunk több szekér elrabolt avar kincsét, aranyát, melyeket ma úgy mutogatnak a nyugati múzeumokban, mintha az örök időktől az ő tulajdonukban lenne és az ő kultúrájukból származna.

 

De nézzünk szét keleten is! Az orosz területeken feltárt szkíta halomsírokból tömegesen kerültek elő a finom munkával, a korhoz képest a legnagyobb tudással megművelt arany tárgyak, szobrok, ékszerek. A tuvai halomsírból előkerült több ezer arany tárgyat a század legnagyobb régészeti feltárásának tartják. A halomsír (kurgán) 800m hosszú és 30-50m magas. A lelet együttes egyértelműen igazolja a szkíta származást és a korhoz viszonyított magas fokú és páratlan műveltséget. A leletek jelentéstartalma a magyar hagyományokat jellemzi: több ezer aranyból készült ló, csodaszarvas, Turul szobor került elő. A szobrok és ékszerek mindegyikét a finom, gondos, nemes kidolgozás, az élettel teli mozgékonyság jellemzi, ellentétben más népek korabeli leleteivel, melyek képtelenek az életerőt tárgyaikban ábrázolni.

A további ásatásokat a nagy mennyiségű kincs miatt fegyveresen őrzik. És ez szintén a mi örökségünk, melyről hallgatnak.

 

A Tuvai halomsírokról:

http://www.dobogommt.hu/dobogo/letoltes.php?dlid=alldownloadshun20050000000022

 

 

Irak:

Beszélhetünk továbbá az iraki bombázásokról, a Bagdadi Múzeum kifosztásáról. Sokan nem tudják, hogy a bombázásokkal őseink eddig fennmaradt kultúráját tették tönkre és tüntették el. A bombázások nem csak a föld színéről, hanem a sivatag homokja alatt is lerombolták a több ezer éves kultúrát.

Első hallásra teljesen értelmetlennek tűnt a sivatag homokjának bombázása. Nem véletlenül irányították a rakétákat mélyen a föld alá. A Bagdadi Múzeumból teljesen tudatosan, listával a kezükben vitték el és vitették el a lakossággal származásunk és ősi múltunk dicsőségét igazoló emlékeit. Az iraki háború egyik valós célja ez volt.

A magyarság egy része a jelenlegi Irakból származik Legközelebbi rokonaink a kurdok. Számos felkelés és a nagyhatalmak számos ígérete ellenére ma sem rendelkeznek önálló állammal. Az Iránhoz, Irakhoz és Törökországhoz tartozó területeken élő kurdok a legnagyobb nép a világon, melynek nincs hazája. A szabadságukért harcoló kurdokat a jelenlegi hatalom negatív ítélettel felkelőknek, lázadóknak nevezi.

 

Erdély:

Verespatakon az Unió 330.000 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelését tervezi. 1 km mélyen masszív uránium érc bányászható, melyet szintén titok övez. Az itt található aranyat nem szükséges hónapokig folyóvízben szitán átszűrni ahhoz, hogy néhány grammhoz hozzájussanak. Ezt a bányát ugyancsak kanadaiak termelnék ki.

Feltehetjük a kérdést, milyen különleges képességekkel rendelkezik Kanada, hogy a Kárpát-medencében található földgázmezők és az aranybányák kitermelési joga pont az ő kezükbe került?

 

A program megsemmisít 5 hegyet, a középkori bányászat régészeti maradványait, 10 templomot, 12 temetőt, 98 gazdaságot, 900 lakóépületet és 2150 ember kényszerül lakóhelyét elhagyni. A bányászat évi 13000 tonna cián felhasználásával jár, miközben elpusztít számos növény-és állatfajt. A kitermelés során cián, arzén, kadmium, vas, higany, nikkel vegyületek keletkeznek, melyek tárolóból való kikerülése ökológiai katasztrófájával fenyegeti Makót, Szegedet, Aradot, Tordát, Zentát, stb.

 

A verespataki program (a pusztítás) terepasztala és a közel Jézus korabeli (1900 éves) aranybánya:

 

 

Nem véletlenül volt szükség az ország teljes és tudatos, előre kigondolt legyengítésére és szétszakítására Trianonnal. Az Uniónak Erdélyre (Romániára) elsősorban a magyar föld aranykészlete, olajtartaléka és az erdőségek miatt van szüksége.

 

Ma már nyilvánosan beszélnek arról, hogy minden valószínűség szerint az I. vh. kirobbantásának tényleges oka a Kárpát-medence feldarabolása és az akkor még “nagy” Magyarország legyengítése volt. Hosszú előkészületek után megtörtént a magyarság szétszakítása. Célul már akkor is a magyar föld megszerzését tűzték ki. Trianonnal az országot “keresztre feszítették” későbbi terveik megvalósításához.

 

Mecsek:

Nem véletlen az sem, hogy évek óta meg akarják kaparintani a Zengő és a Tubes védett területeit. A kijelölt helyszíneken feltűnően intenzív az energiasugárzás, az energia csomópontok érzékelhetősége. A radarállomás az itt sűrűsödő energiák megszerzésére és felhasználására lett megtervezve. Ennek világuralmi, hadiipari alkalmazására az USA technikailag a Haarp fegyverekkel képes. A telepítésre szánt radart olyan területen akarják elhelyezni, ahol díszesen faragott építőkövek maradványai találhatóak. Az itt található energiák működése alapján egy Stonehedge jellegű felépítményre lehet asszociálni. Szt. István idején itt gyógyító központ működött. Számtalan középkori legenda őrzi a múlt emlékeit. A Földön élő bánáti bazsarózsa 90%-a itt található. A populációt próbálták áttelepíteni, de a kísérlet kudarcba fulladt, más területen nem marad fenn. Az országban már két helyen helyeztek el ilyen lokátort.

 

Pilis-hegy:

A Pilisben szintén az egyik legjelentősebb szent helyünk, energetikai központunk. Tetején orosz katonai bázis volt, a hivatalos magyarázat szerint Budapest védelmére. Ma az üresen maradt földalatti bunkerben még mindig mérhető a nukleáris sugárzás. A telepítés kiválasztott helye és a környezetszennyezés itt sem a véletlennek köszönhető.

 

Tudásunk:

A Kárpát-medencében élő népcsoport tudását illetően is kivételes. A Kárpát-medence, ill. a történelmi Magyarország alakja félbevágott agy, mely jelképesen az itt lévő tudást jelzi és jelenti. A földi tudást figyelembe véve a legtehetségesebb emberek bizonyítottan azok, akik a magyarok génjeivel születnek. Genetikailag a világon először a magyarokon vizsgálták, hogy milyen adottságnak köszönhetően magaslanak ki tudásukkal, tehetségükkel más népek közül. Mindig innen kerültek és kerülnek ki ma is a legjobb képességű emberek.

Egész Európában és a bolygó szempontjából is egyedüli és kivételes helyzetben van a magyarság. Az itt található kedvező klíma és éghajlati viszonyok, az élethez szükséges ivóvíz, a termékeny talaj, a Kárpátok védettsége, az energiaforrások széles skálája (kőolaj, földgáz, geotermikus hőenergia), sehol, egyetlen országnak, egyetlen népcsoportnak sem adatott meg ilyen kivételes formában, összetételben és mennyiségben rajtunk kívül. Mondhatjuk, hogy világhatalom vagyunk az életet biztosító tiszta ivóvíz készletben, olajkészletben, földgázban, aranybányákban, drágakő bányákban (szintén titkolják, pl. smaragd, itt voltak a legértékesebb opál bányák egész Európában), gyógyvizekben.

Gyógynövényeink olyan széles skálával rendelkeznek, melyet egyetlen más ország sem mondhat a magáénak. Nincs olyan betegség, melyre ne lenne gyógyszer a Kárpát-medencében. Nemzeti Parkjaink száma és szépsége is rendkívüli.

 

Forrás: TudnodKell | 2013.10.02.

Article source: http://magyar.rajtmester.hu/?p=928

A nepáli magarok

december 15th, 2013

2013. december 4., 06:30

Pár éve magyar TV-sek jártak NEPÁL-ban. Ők odamentek, ahova a nagymagyar kutató. Kőrösi-Csoma Sándor nem tudott beutazni 175 éve, mert mindenki előtt le volt zárva a határ. Mivel a Magar és a Nepáli-Magar hasonlósága között csak egy „Y” az eltérés, ezért érdemes volt utánajárni, létezik-e bármi más hasonlóság. A nyugat-nepáli KHÁM-MAGAR-okat keresték meg,mivel ők őrizték meg leginkább azt az ősi életmódot, amit elődeink alakítottak ki évezredekkel ezelőtt.

nepali magarok 2

10 ezer évnél régebbi kővésetek és írások találhatóak náluk, melyek érintetlenek és megfejtésre várnak. A MAGAR-törzsek elsőként jöttek a mai Nepál területére!

A MAGARÁK több évezredes nép, nem tudják, hogy honnan jöttek. Feltételezések szerint:

1.) Kasmirból a kas népe lehet, a Kusok vagy Kasok, hasonló a kinézésük, identitásuk

2.) Mongólia irányából jöhettek, közép-Ázsiából és a tibeti platóról

3.) MU (Muror) vagy (Rutas MU) elsüllyedt földrészről származnak

Mindenütt találunk a Magar néphez hasonlót, akik a Tibeti magas-felföldről származtak el. Ilyenek a Burma és Thaiföldre ment Magar kinézetűek. Minden lehetséges kapcsolatot és bizonyítékot meg kell vizsgálni, még az érdektelennek tűnőeket is. Az vezet el minket a múltba. Egy területet csak akkor neveznek el egy népről, ha jelenlétük tartósan kapcsolódik hozzájuk.

nepali magarok

Megismerkedhetünk egy különös néptörzzsel,amely földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik, középkori eszközökkel próbál meghódítani minden termékeny területet a Himalája 2000-4000 m magas részein. Ez olyan kutatási terület, ahol korábban még nem járt fehér ember. A TV-sek, 24 órás nyers felvételt rögzítettek a MAGAROK-ról. NEPÁLI MAGAROK 7 nagy törzsének neve: ALEK, BUDA, GARTI, TAPA, ROKA, RANA, PUND.

A nagy törzsek mellett, kisebb törzsek is léteznek, például KÁM és KAN.  Három MAGAR nyelvet beszélnek:

– MAGAR-KURA,

– KAN-KURA,

– KAIKE, (Istenek nyelve)

Írásuk: AKAIKA rovásjelek, amely a Székely és az Indus-völgyi rovásírás régies alakja. A NEPÁLI-MAGAR-oknak többféle írásuk van, a nagyon régieket még a sámán papok sem ismerik, ezek többnyire kővésetek. Földbe temetkeznek. kopjafát faragnak és állítanak az elhunytnak. Táncuk a SZOROTI. Italuk a TANG.

A NEPÁLI-MAGAROK évezredek óta laknak itt, 1840 évig királyságuk volt, majd a különféle okok miatt meggyengült nepáli királyságokból jött létre, egységes akarattal a mostani NEPÁL. (Érdemes elolvasni Dor Bahadur Bista professzor könyvét PEOPLE OF NEPÁL címmel.) A MAGAROK a nevükkel jelölik a törzsiségüket, nemzetségüket, családnevüket és utónevüket pld.  GARTI-MAGAR,  RANA-MAGAR, TAPA-MAGAR.

A nepáli Magarok a Himalája magas hegységében élnek 1,3-1,6 millióan. A MAGAROK uralmát és királyságát a Csetnikek és a Brámiak törték meg. A hódítók, először a sámán papokat végezték ki, hogy ezáltal a mesemondó, regélő, írástudó, áldozati-szertartást, esketést végző papok elpusztításával az akaratukat és vallásukat rájuk erőltessék. Így a tartós indiai befolyás a kitartásukat sorvasztotta, egységüket rombolta. Falun az írástudatlanok száma sok. Megélhetésük forrása az önellátás és a tejköpülés, amit értékesítenek.

MAGARÁK jellemzője:

– megbízhatóak katonai  szolgálat vállalásában

– kitartóak

– szívósak

– barátságosak

Utaik a hegyi-ösvények, fárasztó az utazás és a szállítás. Az aki ki tud e zárt közösségből törni, az maga a csoda. Idáig az elszigeteltségük óvta meg őket a gazdasági gyengeségük ellenére a széthullástól.

nepali magarok 3

A filmben több hasznos információt adtak a következő kutatók:

DOR BAHADUR BISTA professzor – antropológus

M. S. THAPA kultúrtörténész

MARSHA BAHADURBUDA történész

K HADGA J. BARAL rendőrfőnök

TEK BAHADUR THA-PA államtitkár

BALARM CHARTI MAGAR lakásügyi miniszter

B. N. GHARTI MAGAR szociális munkás

BIRBHAN CHARTI MAGAR GUSBANG (nyilatkozatai felsőfokú végzettségre és Magar nemzeties érzésekre utalóak).

Kahmandu-i tartózkodást követően a KAM-MAGARokat 12 órás, 400 km-es út megtételével lehet elérni GORAJ-ban, ez az utolsó hely élelem és egyéb dolgok be-szerzésére. 1800-2500 m-ig a szub-Himaláján sok magar található, 2500-4000 m között már kevesebb, a hidegebb klíma miatt. SZULIKOR az utolsó falu, ahová emberfia eljut.

nepal terkep

(A filmet a BL. Stúdió munkatársai készítették és vágták; Boda Sarolta,Kunckel Béla, Lovass Ferenc, Neumee Erika. 1996. okt. 29.-én a MTV-2 adásban mutatták be először. Azóta semmi hír nem jelent meg távoli rokonainkról)

Fehér Dezső/magyarno.com

forrás:http://magyarno.com/ahol-ma-is-szep-szammal-elnek-rokonaink-a-nepali-magarok/

Article source: http://magyar.rajtmester.hu/?p=925

Ösmag nyelv

december 13th, 2013

Írta: Kolumbán Sándor

 

Meglehet túl merésznek tűnik az alább szöveg, de elgondolkodtató.

 

Az a nép, amely évezredeken át megőrizte az ősnyelvet, az ősmag-nyelvet, az ősmag(yar)-nyelvet, soha nem volt nomád!

Ennek a békés munkás népnek története sehol nincs megírva, csak beszélt nyelvében van elrejtve néhol, annak szavai, kifejezései közé egy-egy szó, amely utal eseményekre, történésekre.

A vándorló népek nem mentesek a keveredéstől. A vándorló népek nyelve menthetetlenül átvesz az érintett népek nyelvéből szavakat, amelyek némileg módosulva az átvevő nyelv hangzástörvényei szerint, állandósulnak abban.

 

Hogyan történt mégis, hogy e nyelv tisztán megmaradt – nagy titok!

 

Az összezavarodás után kialakuló nyelvek minden szóelemüket, szavukat az eredeti ősnyelvből kapták, de módosulva, fordulva, áttördelve.  Ezekre a fordulatos, áttördelt módosulatokra bizonyítékok halmaza állna a nyelvkutatók rendelkezésére, de senki nem veszi a fáradtságot ennek vizsgálatára. A hivatalos nyelvtörténész szakma soha „nem süllyed le, nem vetemedik” ekkora eretnekségre.

Ugyanis ebben a velejéig pénzérdekeltségű világban az állami zsoldban álló bérnyelvészet csak azt kutatja szőrmentén, amit fizetnek.

A másik ok a nyugati nyelvészet önteltsége, amely nem akar ismerni ősibb nyelvet, mint a sajátja.

A gőg és pénz oltárán így feláldozzák a való igazságot.

 

Ám mégis él az ősi nyelv, és az úgy maradt fenn, hogy az eredeti nyelvet megőrző nép sosem vegyült más népekkel, nyelvéhez nem kért kifejezéseket, mert mindenre több szava is volt. Semmilyen nyelv szavai nem tudtak volna szervesen beépülni az eredeti nyelvbe, amint ma sem.

Ezért írhatta Sir John Bowring a következőket róla:

A magyar nyelv messze áll magában. Egész sajátos módon fejlődött és szerkezete olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb most élő európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődő nyelv, melyben ésszerűség és számtan van, sőt hajlékonyságával és alakíthatóságával erős a hangzatokban.

Az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az emberi történelem korszakát tünteti fel. Ki lehet mutatni az eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, melyek a különböző népekkel való érintkezés során rávakolódtak. Ezzel szemben a, magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idő viharai karcolást sem ejtenek. Nem az idők változásától függő naptár. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem üzletel, nem ad és nem vesz senkitől!

Ez a nyelv a nemzeti felsőbbrendűségnek, szellemi függetlenségnek legrégibb, legdicsőbb műemléke.”

 

Az ősnyelv alkotója –, aki okkal zavarta össze a nyelveket a nagy torony építésekor – vigyázott az eredeti ősnyelv szerkezeti felépítésének megőrzésére, és azt a népet is vigyázta, amely hordozta e nyelvet.

A nyelvet megőrző nép nem a harcias Nimród ágán indult, hanem Jáfet – MAGóg ágán.

E nép nem volt kalandvágyó, nem kóborolt, sosem volt történelmet alakító tényező, hanem csendben, letelepedett, helyt ülő, mondhatjuk: székes, munkás életet élő népként nem harcolt, csak akkor, ha védekeznie kellett. Nem támadott, nem rabolt, nem igázott le, nem használt ki másokat becstelen nyerészkedéssel, hanem szorgalmasan dolgozott.  Ezt a népet beszélt nyelve késztette a helyhez kötött, békés, megfontolt termelőmunkára, a saját soraiban élők egymás közti kölcsönös segítségnyújtásra.

Ez a nép mindent tudott a földművelésről, állattenyésztésről, gyümölcstermesztésről, a füvek gyógyerejéről, főzésről, sütésről, fonásról, szövésről. Mindent, mindent, ami a mindennapi életviteléhez szükséges volt, mivel az egynyelvűség idején ősei által szerzett tapasztalatokat szájról-szájra adva vagy írásjelei által rögzítve saját eredeti nyelvén megőrizte.

Ugyanígy őrizte az ősi idők homályába visszanyúló mese, rege, mondavilágának kincseit. Őrizte zenei kincsét, népdalait, táncmozdulatait.  Őrizte ruhaviseletének rá jellemző formáit, színeit, mintáit.

Ennek a népnek szájról szájra adott hagyományaiból tudható meg az Özönvíz előtti világ képe. Abban van szó az óriásokról, sárkányokról (bukott angyalok), azok hatalmas, de bűnös tetteiről, építményeikről, amelyek mind, mind valóság volt. Ezekben a történetekben meg lehet húzni a határt a valóság és a népi képzeletvilág azt beszínező szövegei közt.

 

Az emberiség bölcsőjéből, a folyók közti termékeny mezőkről, a Mezopotámia néven ismert helyről jöttek a Jóföldre, amelynek JÓPORA, JÓROPA, EUROPA nevet adták. Minden hegynek, víznek ők adtak nevet, miközben belakták ezt a földet.

A Kárpát tenger lecsapolódása után itt találtak maguknak védett helyet. Nyugat felől jöttek ide a Duna mentén, ismerték a Dunát, de a Kárpát tenger vizét leeresztő csatornát Ereszter, Eszter, Iszter néven nevezték, ameddig a vízleeresztő szerepe tartott.

A ma már hegyeknek számító oldalakon kezdtek gazdálkodni, ahol a lassan visszahúzódó víz nyomán teraszok képződtek, s ezeken az üledékkel gazdagított termőtalajon indult a kertészkedés.

Később lassan leereszkedtek a víz nyomán az alacsonyabb fennsíkokra. Végül a tavakkal tarkított gyönyörű alföldi vidéken igazi kertgazdálkodásba kezdtek. A Hortobágy a jól termő talaja nyomán kapta a kertművelésre utaló nevét.

 

A Kárpát medencében nem élt más nyelvű nép, azok később szivárogtak be, megkívánván a jólétet. Csak az ősnyelvet beszélő nép élt, székelt itt, átvészelvén a keletről jövők hullámait, akik némileg hasonló nyelvet beszéltek, és így viszonylag könnyen megértették egymást, de saját nyelvüket, mint helyben élő nép nem engedték befolyásolni az idegenek által.

A székes nép Kárpát medencében letelepedése után még maradtak helyt ülő székes csoportok JÓROPA földjén elszórtan. Ezeknek nevükben ott van a SZéKre utaló hangpáros: baSZKok, gaSZKonok, SZKotok. Ezek egyikének nem volt vérében a vándorlás szeretete. csak kényszer hatása alatt mozdultak. Mindegyik rendkívüli szülőföld szeretetéről, elmozdíthatatlanságáról ismert. Mindegyik őrizte ősi hagyományait, viszont összekeveredtek más népekkel, s így nyelvük idővel kevert nyelvvé vált.

Nevükben rejlik fő jellemzőjük.

baszkok bevackolódott fészkelő nép, nem adja helyét és tisztes ősiségét.

gaszkonok is bevegyíthetetlenek a körülöttük élők közé. GASZ – SZAG – SZAK – SZÉK  És jobban ismerik a főzési illatokat, ízeket, mint a franciák.

szkot (skót) nép kiszámított életvitelű. A székely szóhasználatban még a múlt század elején is közhasználatban volt a szokotál szó. Ez azt jelenti, hogy gondolkozik, teszi-veszi az eszét, töpreng, hogyan lehetne jobban, gazdaságosabban, ésszerűbben, olcsóbban megoldani valamit. Szokotál, szkotál, a szkot, azaz a skót. Ez letagadhatatlan.

Az etruszkok már a Kárpát medencei szaporodás kirajzása. Innen költöztek délre az ITAL-közre, a víz övezte földre, ITALIÁba, ahová magukkal vitték az ősidők óta működő, jól megszervezett társadalmi szervezeti rendszerüket, amelyre később ráépült a római államiság.

 

A felsorolt népek a körülöttük élők hatására elveszítették ősi nyelvüket. Csak a Kárpát medencei réteg őrizte meg azt.

A Kárpát medencei nép nem tömörült államalakulatba, mégis jól megszervezett közösségként élt. Ez a székes nép lakta be az egész medencét Erdőelve keleti csücskétől egészen a nyugati Bőség síkságáig.

Ősi várainak titkát senki nem kutatja, félnek felfedezni feledésbe merült történelmét.

 

Az ősnyelvet megőrző nép nem egy és ugyanaz az Árpáddal bejött csoporttal, de valami kötődés volt köztük, hiszen mégis barátként fogadta Árpádot és hadait azok bejövetelekor, és olyan szerződést kötöttek, amelyet soha nem szegett meg egyik fél sem a Habsburgok koráig.

Árpád harcosai itt kaptak asszonyokat maguknak, és azok az anyák saját nyelvüket adták férjeiknek, gyermekeiknek. Ők az ország középső részen telepedtek meg. A peremeken az ősnyelvet őrző székes nép vigyázta a határokat.

Árpád államot alapított, és annak védelmét vállalta a vele érkezett katonanéppel, amelyhez a székes nép határokat védő fegyveresei is csatlakoztak.

Együtt védték közös hazájukat és a föld népét, amely a világ legjobb földművelője volt.

 

Lehetne kutatni ezt a különös összefonódást, de ma nincs erre felső állami akarat, mivel a hatalomféltés, a meggazdagodási vágy, az élvezetek fenékig kiélése elnyom minden józan gondolatot.

 

Lehetne kutatni az ősnyelv fennmaradásának titkát is!

forrás: https://www.facebook.com/notes/kolumb%C3%A1n-s%C3%A1ndor/az-%C5%91smag-nyelvet-meg%C5%91rz%C5%91k-soha-nem-volt-nom%C3%A1d-n%C3%A9p/10202416865010582

Article source: http://magyar.rajtmester.hu/?p=923

2038 – avagy a magyar történelem eltitkolt lapjai

december 9th, 2013

2038 – avagy a magyar történelem eltitkolt lapjai

szeptember 24.

Tudta-e, hogy Imre királyunk, nem tudni pontosan hogyan, de megérezte halálát? Alig 30 esztendősen végrendelkezett, vagyona harmadát hagyta fiára, a többit a templomos és a johannita rend között osztotta szét. Andrást pedig László fiatalkorúságáig megkérte, hogy kormányozza az országot, cserébe viszont megeskette, hogy hű lesz az ifjú uralkodóhoz. Hogy pontosan miért halt meg, a mai napig homály fedi a titkát. Sokak szerint a Korona végzett vele. Imre ugyanis előszeretettel viselte magán olyan napokon is, amikor nem kellett uralkodói feladatainak protokolláris részeit ellátnia. Apja intelmei is elhomályosultak elméjében, aki pedig oly sokszor óva intette, nem viselni kell a koronát, hanem elviselni, megérteni a hatalmát… Utoljára 1204. augusztus 26-án született krónikás feljegyzés hollétéről, azon a napon, amikor fiát királlyá koronázták. Két hónappal később, október 27-én pedig már csak, mint néhai királyt emlegetik a krónikások. A legzordabb feltételezés szerint apja nyomdokain maga is rájött az időutazás titkára, és egy ilyen kalandozásáról nem tért vissza többet… Hogy hová indult, nem tudni, de ha apja leírásait követte, az is elképzelhető, hogy épp itt bolyong közöttünk… Valamikor 1204 késő őszén tartottak ugyan egy temetkezési szertartást emlékére, végső nyughelyeként pedig Egerben jelölték meg, de földi maradványai talán sosem nyugodtak ott. Hisz még az is lehet, hogy ma is él…

útján: 2038 – avagy a magyar történelem eltitkolt lapjai.

Article source: http://magyar.rajtmester.hu/?p=917

A Táltos oktatja fiát

december 9th, 2013

A Táltos oktatja fiát

Mikor az ember meghal a félelmei és vágyai hajtják az újjászületés felé!

Az új testben a biztonságot, és a vágyai kielégülését keresi!

Mikor eljön az ideje, személyiségének megfelelő testet választ, amelyhez csatlakozik!

Ezt a testet, mint egy ruhát látja és mint egy köntöst veszi magára, amit nem tud már levetni!

Ez a test, egy anyának a teste, aki egy épp megfoganó magzatot zár magában!

Az anyát látja, azt választja ki, azzal köt egy életre elválaszthatatlan szövetséget!

A kilenc hónap alatt össze vannak zárva, az anya érzései, vágyai és félelmei közösek lesznek és mindent elfelejt, ami korábban Ő volt!

A születése után az eredeti személyisége és az anya személyisége adja az új Ént, ami az új család szokásaival és tanulással lesz élete során teljes!

Mivel a lelkek mindig a hasonlóhoz kötődnek, ez teszi lehetővé azt, hogy a családok, nemzetek hasonló gondolkodásúak legyenek!

Amikor egy családnak van egy fekete báránya, az egy nagy tévedésből adódik, olyankor a lélek valamiért nem a saját személyiségének megfelelő anyát választja ki!

útján A Táltos oktatja fiát.

Article source: http://magyar.rajtmester.hu/?p=920

A pannonok – Hunor korábbi akciói – Médek –

november 13th, 2013

– Anonymus üzenete –

A pannonok – Hunor korábbi akciói – Médek –

Forrás:Dr. Nagy Sándor: A magyar nép kialakulásának története. (Gede 2003. / Buenos Aires 1968.)

Csodaszarvas

Csodaszarvas

Anonymus üzenteti, 247 hogy a legenda imígyen folytatódik: Magor otthon maradt, Hunor pedig nekivágott a nagyvilágnak. Hosszú, kalandos utat bejárván éppen új hazát keresett, mikor megtudta, hogy Magor országában volna hely, ha nem szállta volna meg két sárkány. Hunor tehát kiverte a frank-morva és a bolgár sárkányt, majd végleg hazaköltözött.
A hírhozó Dr. Nagy Sándor, aki a teljes Árpád-kori dokumentációból kigyűjtött szó- és helynévkincs alapján bizonyítja, hogy az Árpáddal érkezett türk nyelvű hun katonanép a bennszülött őslakosság nyelvét vette át.
Tehát eddigi tudomásunkkal ellentétben őseinknek csak az egyik része jött Árpáddal, a másik pannon felünk a kőkorszak óta folyamatosan itt élt. Ennek nem kisebb bizonyítékai vannak, mint a nyelvünk és a vérünk. Az előbbi tárgyi bizonyítéka a székely-magyar rovásírás, amelyről a Jeles könyvből tudjuk, hogy a magyar nyelv különleges sajátosságaihoz igazodó ősi írás; a másiké a Kárpát-medence lakosságának szintén különleges vércsoport szerinti összetétele, amely minden más népétől különbözik és a kőkorszaktól a mai napig nem változott (leglátványosabb jellemzője az AB kirívóan magas, közel kétszeres aránya). Szakadatlan átörökítés nélkül egyik magyar specialitásunk se maradhatott volna fenn, nemhogy mind a kettő.
Nyelv- és véradó felünk tehát a pannon őslakosság. Hun felünknek az ország visszafoglalását, megerősítését, megszervezését köszönhetjük.
Természetesen a hunok vére is bennünk van.
Nagy Ákos idézi Jerzy Woszczyk lengyel szerológust, aki egy szintén sajátos vértulajdonságunkat csak úgy tart elképzelhetőnek, ha Árpád magyarjai beolvadtak az őslakosságba. Vagyis nem kell fürkészni az arcokat, kiben lehet hun vér: mindnyájunkban.
A kora Árpád-kori magyarok különbözőségét régészek már korábban kimutatták, csak abban a hiszemben, hogy mind Árpáddal jöttünk, nem tudták hová tenni. László Gyula szavaival: Árpád magyarjainak embertani képe határozott jellegekkel különbözött egymástól, s ezt kénytelenek vagyunk úgy magyarázni, hogy különböző népekből tevődött össze. … az egyik (a vezető) réteg Európa és Ázsia határterületéről való, … a másik erősen európai színezetű … őseurópai jelenségek (cromagnoid A-B) mellett. … hiba lenne őstörténetünket csak egyetlen vonalon keresni.
Pannon voltunkra azért sem emlékszünk, mert az Árpádok még ismerték és az ország szervezés keretében tökéletes sikerrel alkalmazták a népek akár előzetes, akár utólagos identifikálására való fehér mágiát ( Emese-koncepció). László Gyula szerint…: fő gondunk éppen az kell legyen, hogy mikor és miként ötvöződött ez a sokfajta emberanyag magyarsággá! Hát úgy, hogy Géza és Szt. István egybeidentifikálta, amint azt korábban a hét szövetkező törzzsel is véghezvitték (de a három kabar törzzsel nem, s azoknak nem is maradt „identitásuk“).
Mindez új megvilágításba helyezi Szt. István Intelmeinek példázatát, amely az alábbi mondattal zárul: Róma pedig bizony mind a mai napig szolgáló lenne, ha az Aeneidák szabaddá nem tették volna. Ha ez a példázat a hunok által szabaddá tett pannonokra vonatkozott, akkor még mindenki tisztában volt a helyzettel s kivételesen nem csak öntudatlan médiumként vett részt a mágiában.
A mi esetünk másik különlegessége, hogy Istár segedelmével a Magyarok Nagyasszonya lett a közös nevező. Szt. István ország felajánlása ebből a szempontból is értelmezhető, még az is lehet, hogy a hunok és a pannonok együtt követelték ki, hiszen korábbi hite lepogányozását mindkét felünknek el kellett szenvednie.

248 Istár folyamatos Kárpát-medencei jelenléte szintén a kőkorszaktól dokumentálható az anyaisten-szobrocskák, kegyhelyek tömegétől a neki szentelt helynevekig, de a hunok is visszahozták például a Szentkoronán, ami a hun fejedelmi dinasztia tulajdona volt, s ha Istár képét a habsburgok le is lopatták róla, a keresztje most is ott forog a tetején.
Dr. Nagy Sándor szerint a hunok türk nyelvüket a XIII. szd. végére lassan elhagyták. Ez azért is természetes, mert a vezető réteget adó hunok nem maradtak egy tömbben, hanem szétszóródtak az ország területén. Juliánusz barát azonban még tudott hungarusul (tehát nem magyarul, hanem hunul) s azon beszélt a Volgához költözött 5 törzsnek, a bes gur-nak a leszármazottaival, mai nevükön baskirokkal.

A pannonok Pannon felünk történelmével eddig senki nem törődött, hiszen nem tudtuk, hogy a „vérünkre megy“, másoknak pedig se rokona, se boldog őse. Szerencsére a kelta és római megszállás évszázadaival foglalkozó történészek kapásból össze tudják állítani a lényeget, s régészek a korábbi időkről is sokat tudnak mondani.
Dr. Nagy S. logikus elmélete szerint a Kárpát-medence nem lehetett üres, mert akkor az Európa kevésbé kellemes tájait is elözönlő árják rég ellepték volna (azt már a történelemből tudjuk, hogy el is akarták s Mohács óta sajnos sikerrel). Hasonló logikával a mediterrán és a skandináv partok közötti terület se állhatott egészen üresen, mert akkor az északi germánok inkább odaköltöztek volna. A nagykultúrák minden történész szerint folyóvölgyekben keletkeztek – ugyan miért pont a Duna lett volna kivétel? Annak is a legvédhetőbb Kárpát-medencei szakasza? Azt tudjuk, hogy a -I. évezredben a tőlünk nyugatra eső sávban, a Duna „ausztriai“ szakaszától Galliáig kelták laktak s az északról lezúduló germánok, a keletről beözönlő árják és a rómaiak harapófogójába kerültek.
A kelta is európai ősnép.

Természetesen a Kárpát-medence se tudott mindig ellenállni a megszállási kísérleteknek. Azt hadtörténeti adatokból már tudjuk, hogy ie. 800 körül a Mezopotámiát is végigdúló kimmereket az alföldi szkíták verték ki a Dunántúlról és kergették a Rajnán túlig (a Rajna a kelták egyik fészke volt). Kelta időkA ie. IV. században a kelta terjeszkedés Pannóniát kb. Itáliával egyszerre érte el. Ekkor a Dunántúl népességét pannonok alkották, a Duna keleti partján szkíta hatás alá került iráni sigynnák laktak. A pannon név a római időkben is megmaradt.

A teljes Kárpát-medencét a rómaiak a Dunával kétfelé osztották és egy-egy regionális törzs nevét gyűjtőnévnek használva elnevezték.

A kelták ie. 400-ra datált beérkezése előtt a pannonok már bort termeltek, a köznép sört ivott, és ismerték a fazekaskorongot, a tömegtermelés új eszközét. A kelta megszállás első időszakában a Duna keleti oldalán az úgynevezett szkíta-sigynna kultúra változatlanul virágzott. Eszerint korábbi következtetéseinket úgy kell módosítani, hogy pl. az élelmiszertermelés titkos tudományát jelentős részben a pannon felünknek, Kenyér-ország őslakóinak köszönhetjük. Most már csak annak kell utánanézni, kiknek a fennhatósága alatt volt vagy nem volt lehetőségük arra, hogy ebből a tudományból maguk is megéljenek. Kérdés, nem volt-e köze Kenyér-ország elfoglalásának ahhoz, hogy Hadrianus (117-138), aki Alsó-Pannónia kormányzójából lett császár, olymértékben fellendítette a földművelést, hogy Róma immár nem Egyiptomból importálta a gabonát, hanem oda is tudott exportálni. Római időkHa a Kárpát-medence olyan könnyű dió lett volna, a rómaiak is előbb sort kerítettek volna rá. Először Fiume körül vetették meg a lábukat, majd a dákokat győzték le s csak ezután következett Pannónia.
Az iráni kapcsolatot a Dáciából kivert majd római zsoldba fogadott roxolánok azaz alánok mutatják. A dákok a történelmi Magyarország dél-keleti részén laktak. Az Erdélyt is megszálló keltákat Borevistas (Buribista) dák király verte ki és erős királyságot hozott létre. Már Julius Caesar meg akarta támadni, hatalmas erőket vont össze ellene az Adriánál, de akkor Brutusék közbeléptek. A dákok legyőzése Traianus (98-117) nevéhez fűződik, akinek az aranybányák elfoglalása annyit jelentett, mint a spanyoloknak Mexikóé vagy Perué.

A kiirtott dákok helyett idegenből hoztak munkásokat, hogy haladéktalanul megkezdhessék a kitermelést.
A délkeleti támasz elvesztése után a pannonokat is legyőzték, de itt vérengzésről nem tudunk. A római hódító törekvésekkel szemben a magyarországi keltaság nem jelentett számottevő akadályt, a hódítók a pannon törzsek ellenállásába ütköztek. A pannonok se lehettek rosszabb katonák a hunoknál.
Először Octavianus császár alatt, Fiume környékén aratott győzelem után támadták meg a szomszédos (szávai) pannonokat. A Duna jobb partján élő pannonokat szövetségre kényszerítették. A Száva-menti pannonok azonban fellázadtak és évekig tartották magukat Tiberius és Germanicus 10 légiójával szemben. A pannonok fölötti győzelmét Tiberius császár Kr.u. 12. december 16-án ünnepelte.
Ezután, a mai Ausztria felől kezdték megszállni a Dráva és a Duna közötti területet. Traianus (98-117) Szőnytől Eszékig őrségekkel rakta meg a partokat. Marcus Aurelius császár (161-180) pannóniai háborúi 167-180 között folytak, de a Dunától északra és keletre eső területet nem sikerült megszereznie.
A római-kori építkezéseket se muszáj mindenestül a rómaiaknak tulajdonítani: ők helyőrségeket, utakat stb. építettek s a városok közepén is emeltek egy-egy palotát, de az 56 pannóniai várost csak átnevezték. A limesen kívüli városaink számára ebből lehet következtetni. A rómaiak Pannónia provinciában is viszonylagos autonómiát hagytak, de az ellenállás veszélyét hordozó pannon törzsi szervezeteket feltörték. Ugyanezt a keltákkal nem tették meg, amiből történészek arra következtetnek, hogy azok kevésbé voltak veszélyesek.
Pannónia császárbuktató és csináló tartományként vonult be a történelembe. Pannóniában a Pax Romana is akadozott: valahányszor a rómaiak már úgy gondolták, sikerült rendet vágniuk, a pannonok ismét fellázadtak. Egy nevezetes alkalommal, 395-ben Konstancius császárt ékes magyarsággal lemarházták és megkergették. Mielőtt a hunok Rómától fizetségül megszerezték Pannóniát, a pannonokat Róma kegyelméből longobárdok uralták Macrinus avagy Metrikosz vezetésével. A longobárdok maguktól nem voltak hajlandók távozni és Veronai Detre avagy Tetrikusz segítségét kérték, aki seregestül meg is érkezett, de a hunok kiverték. Tetrikusz alighanem tetrarchát azaz római katonai közigazgatási címet (negyedes fejedelmet) jelent, s talán Metrikosz szintúgy (kb. időben vagy térben korlátozott megbízás vagy engedély). Ekkor a tetrarcha a fölöttese lehetett, aki a császári döntésről vagy nem tudott, vagy nem vett tudomást. Lehet, hogy a rómaiak azért adták longobárd koncesszióba a helytartóságot, mert már elegük volt a rebellis pannonokból.

A longobárdok se válhattak be (talán a koncessziós díjat se fizették rendesen). Így történhetett, hogy Róma ezzel a haszontalan tartománnyal fizette ki a hunokat, talán azzal a hátsó gondolattal is, hogy azok majd elintézik. De a hunok csak a longobárdokat intézték el. Az ország dúlásáról, a lakosság terrorizálásáról nem szól a fáma, éppen ellenkezőleg, s a hunok olajozott gyors berendezkedése stb. is jó viszonyról tanúskodik. (Az is kérdés, hogyan terjedt ki Hunnia a limesen kívüli területre.)

Ha a pannonok nem jó szívvel emlékeztek volna Attilára, Árpádék aligha jöhettek volna az ő nevében.

Article source: http://magyar.rajtmester.hu/?p=912

Magyar Adorján

november 9th, 2013

Magyar Adorján életrajza és munkássága

Magyar Adorján

MAGYAR ADORJÁN (1887-1978) A nemzet múltjának szentségként való tisztelete az, amely egy nemzetközösséget megtartani képes. Ehhez feltétlenül szükséges e múltnak minél teljesebb isme­rete s azok emlékezetének az ápolása, kik ennek érde­kében munkálkodva nem egy esetben egész életüket e célra áldozták. Az elmúlt évtizedekben megjelent, könyv­tárakat kitevő történeti irodalom éppen azokról feled­kezett meg, kik a magyar múltat kutatva arra a követ­keztetésre jutottak, hogy „egy nemzetnél sem va­gyunk alábbvalók” s munkásságuk a magyar öntudat építéséhez kellékül szolgálhatott volna. Ha megkísé­reljük feleleveníteni ezen érdemes magyar kutatók em­lékezetét, Magyar Adorjánról az elsők között kell szólnunk, akinek hatalmas életműve a maga nemében egyedülálló s akinek neve ennek ellenére csaknem tel­jesen ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt.

Magyar Adorján a XIX: század utolsó éveiben született, az Osztrák-Magyar Monarchia „boldog bé­keidőknek” emlegetett időszakában, amikor azonban e Monarchia keretén belül gyakran került sor a ma­gyarság diszkreditálására. E tény munkásságára meg­határozónak bizonyult. Apja, Magyar Antal huszár­tiszt, jogi doktor, aki nyugdíjazása után a Dalmát­-tengerpartra visszavonulva elegáns szállodát alakí­tott, amely annak idején családja, majd a háború után – még maradványaiban is – fia megélhetését képes volt biztosítani.

Fiatal korában Rómában képzőművészeti tanul­mányokat folytatott, majd – mivel a magyar népmű­vészet és ősvallás maradványait Erdélyben vélte a le­geredetibb formában fellelni, s oda eljutni egyéb mód­ja nem volt – idő előtti önkéntes bevonulásával elér­te, hogy szolgálati helyét önmaga választhatta meg s katonaidejének letöltésére Erdély helyőrségeibe ke­rült. Ott a népművészeti alkotások, a helyi jellegzetes­ségek tanulmányozásának alapján alakította ki telje­sen egyéni stílusát, melyet sajátosan magyar népi mo­tívumok, a pásztorművészet formáinak felhasználása jellemez. Festmények és rajzok mellett textilterveket is készített, melyeknek kivitelezését édesanyja és fele­sége végezték. Képzőművészeti alkotásai szerves ré­szei, mintegy kiegészítői elméleti munkásságának.

Művészeti tanulmányainak és a magyar népi stílus­sal való alaposabb megismerkedésének eredménye­ként jutott el a felismerésig, miszerint az „olaszoknak, franciáknak, németeknek saját nemzeti stílusuk nin­csen illetve, hogy csak a történelmi nemzetközi stílu­sokat (gót, reneszánsz, barokk, stb.) ismerik, addig ne­künk van saját nemzeti stílusunk, mely a világ semmi­nemű más stílusával össze nem téveszthető”. E tárgy­ról írt tanulmánya a „Magyar építőízlés”.

Kutatásai elsősorban a magyar őstörténelem feltá­rására és a magyar ősvallás felderítésére irányultak. A magyarság őstörténetének azt az elhanyagolt szálát igyekezett nyomon követni, mely a Kárpát-medencei őstelepes népesség irányába mutat, melyet Király György, az 1921-ben megjelent, sok vitát kavart „A magyar ősköltészet” szerzője is vallott és amelyet a két világháború között Marjalaki Kiss Lajos (kinek el­méletét Móricz Zsigmond is magáévá tette). Magyar Adorján elsőként fogalmazta meg e sokat hangoztatott elméletét, miszerint a magyarság a Kárpát-medencében őshonos nép s ezt először a „Kérdések. Ázsiából származunk-e vagy európai ős­nép vagyunk?” – című, 1930-ban Vácon megjelent tanulmányában publikálta. Sajátos őstörténeti elmé­lete szerint maga az emberi élet is a Kárpát-medencé­nek vulkánok által a jégkorszakoktól megóvott terüle­tén keletkezett. A jelenlegi kutatások eredményei iga­zolni látszanak e feltevését, aminek alátámasztására megemlíthetjük Jugoszlávia egyik legnagyobb pél­dányszámban megjelenő napilapjának, a „Politiká”-­nak 1990. április 5-i számában megjelent cikkét, mi­szerint a „Kárpát-medence már a kőkorszakban Eu­rópa és a világműveltség gazdasági központja volt”, ezenkívül a Somogy-megyei Levéltár és a Somogy­-megyei Pedagógiai Intézet kiadásában megjelent: Stamler Imre „Milyen lehetett az ősi Somogyország?” című, 1989-ben kiadott tanulmányát.

„Mondanivalójának súlypontja kárpát-medencei őshonosságunk bizonyítása; ennek számottevő része a nyelvi bizonyítékok tömege, melynek tökéletes szer­kezete magában rejti hitünk minden tételét s melyek egyúttal szoros összeköttetésben állanak a termé­szettudomány máig felfedezett illetve még felfedezés­re váró tételeivel. Magyar Adorján állandóan hangsú­lyozza. hogy a nyelv a népművészet és néphagyomá­nyok találkozási pontjánál bizonyosodunk meg arról, hogy mely néptől ered egy bizonyos kultúrkincs: szó, hagyomány vagy népművészeti motívum. Ahol ezen hármasság nincsen meg, ott az illető nép csak kései át­vevő.” – írja Tomory Zoltánné. az életmű alapos is­merője Magyar Adorjánról, akit korunk egyik legna­gyobb összegző egyéniségének tart.

Magyar Adorján munkásságának jelentékeny része a magyar ősvallás felderítésévei foglalkozik. Eziránt való érdeklődése egészen fiatal éveiben kezdődött. Dalmát tengerparti üdülőjük vendégeként ismerke­dett meg egy idős székely úrral, Désy Ferenccel. Kit barátaival „ősz táltosként” emlegetett s kitől a magyar ősvallásra vonatkozó első ismereteit szerezte. Magá­nak később meggyőződésévé vált, hogy őseink vallása soha nem pusztult ki teljesen. „hacsak naiv babonák formájában is” de megőrizte annak folytonosságát a nép. Dr. Bencsi Zoltánhoz intézett levelében a követ­kezőképpen írt erről: „…azon a véleményen vagyok, hogy ősvallásunk körülbelül 800 évvel ezelőtt csak hi­vatalosan szűnt meg élni, a valóságban azonban töb­bé-kevésbé lappangva tovább élt napjainkig. A száza­dokon át mindinkább elhomályosodott sőt lezüllött, babonává változott ugyan, hiszen mindinkább a nép legalsó rétegeiben húzódott már csak meg…”

„Meg vagyok győződve, hogy a XIX. század máso­dik felében már számosan voltak olyan lelkes magya­rok, akik felvilágosodottságukban, ahelyett, hogy a tu­dományos ateizmust fogadták volna el titokban ős­vallásunk, őseink természetvallása iránt kezdtek ér­deklődni, abból indulván ki… hogy mindez nem babo­na volt. mint azt eddig hittük.”

„Ilyen gondolkodású embernek ismertem meg az 1900-as évek elején Désy Ferencet, hogy ki volt ő tu­lajdonképpen, honnan származott, nem tudom, csak annyit tudok róla, hogy igen művelt ember volt s hogy beszédei annakidején rám igen nagy hatással voltak. …Szerintem ősvallásunkat Désy a néptől, ha annak egyes félművelt embereitől is, valóban még örökölte, hacsak félig-meddig öntudatos formában is de min­denesetre olyanban, ami művelt embernek már nem lehetett megfelelő, csakhogy ő ezen babonás hagyo­mányokban ősvallásunk elromlott, elhanyatlott ma­radványait felismervén, e dolgokat tudományosan elemezgetni s azokból az igazi ősi értékeket kiválogat­ni már tudta, s így lelkében magát már sem keresz­ténynek sem modem ateistának nem, hanem magyar vallásúnak akarta vallani…”.
Később megismerkedett Fáy Elekkel is (akinek „A magyarok őshona” című művét állítólag a korabeli „magyar” művelődési kormányzat középiskolai tan­anyagnak vásárolta fel, majd a példányokat egyenesen a zúzdába küldte) s tőle tudomást szerzett arról, hogy Fáy művének az ősvallással foglalkozó részét Désy Fe­rencnek reáhagyott jegyzeteiből merítette, amit saját kutatási anyagával kiegészített.

Magyar Adorjánt ifjúkori önkéntes fogadalom kö­tötte az ősvallás életre keltése iránti munkálkodáshoz. „Már 1910-ben megtettem azt – írja – hogy birto­kunk egy részében, ahol akkoriban az erdő és a bozót járhatatlan sűrűséget képezett, a sűrűségen keresztül egy kanyargó csapást készítettem de olyat, amelyen csak négykézláb, a sűrűség alatt lehetett előrehaladni s a csapás végén, ott ahol a csapás a legáthatolhatatla­nabb volt egy körü1belül négy méternyi kis tisztást csinál­tam, s ezen összehordott kövekből négyszögletes ol­tárt építettem. Ide ezután hetenként egyszer vagy két­szer, hajnalban vagy estefelé eljárogattam s az oltáron tüzet gyújtottam… Itt egyszer az oltáron elhamvadó tűz utolsó felszálló vékony sávja mellett a tisztásra be­sütő Nap felé fordulva megesküdtem volt, hogy ezen­túl minden képességem a magyarságnak fogom szen­telni. Hogy a magyarság javáért dolgozni lesz életem célja… Továbbá, hogy különösen ősvallásunk felku­tatásának fogom magam szentelni.”

„Azóta ezen esküm sohasem feledtem, soha életem e kitűzött célját szem elől nem tévesztettem.” – írja keltezetlen levelében az 1930-as évek közepén.

E fogadalmáról valóban nem feledkezett meg. Ami­kor Szépvizi Balás Béla a magyar ősvallásnak szerve­zett keretek között való életre keltésére tett kísérletet, Magyar Adorján tanácsaival is és anyagilag is támo­gatta ebben s Gödöllőn megjelent lapja, a NAPSU­GÁR számára, mint külső munkatárs hét cikket küldött. Mikor később Balás Béla a keresztény egyházak és a Klebelsberg Kunó féle titkosan magyarellenes oszt­rákpárti kamarilla üldözései miatt meghátrált s a ma­gyar vallás feltámasztásának eszméjét feladta. Ma­gyar Adorján megvonta támogatását a laptól, amely ezt követően hamarosan meg is szűnt.

Maga „A lelkiismeret aranytükre” című, 1937-ben Szegeden megjelent könyvében tett kísérletet a ma­gyar ősvallás rekonstruálására a népmesékben megőr­zött hitregemaradványok alapján.

Amikor a TURÁNI EGYISTENHÍVŐK mozgal­mának megalakulásáról tudomást szerzett, azonnal összeköttetésbe lépett velük s közte és a mozgalom ve­zetője, dr. Bencsi Zoltán között baráti kapcsolat fejlő­dött ki. Bencsi és társai tisztában voltak nagy tudásá­val, s követték tanácsait, útmutatásait a mozgalom építése közben. Bizalmuk jele, hogy amikor az észt és a finn ősvallási mozgalom küldöttjei Tallinban 1936. jú­nius-júliusában összejöttek, a mozgalom teljes jogok­kal felruházott képviselőjeként szándékoztak e ta­nácskozásra elküldeni őt. A megbízólevél kimondja, hogy „MagyarAdorján testvérünknek teljes joga van a nevünkben teljes jogkörrel eljárni, joga van a közös célkitűzésekhez és közös munkálkodásokhoz nevünk­ben hozzájárulni; egyáltalán mindent joga van meg­tenni, ami közös mozgalmunkban a közös munkálko­dást és közös célok elérését elősegíti.” A szöveg leszögezi: „Ő a legelsők között volt, aki mozgalmunkat elin­dította.”

A háború, az ősvallás visszaállítását célzó mozgal­mat elsodorta, s mivel utána Magyarországon Magyar Adorjánnak nem volt publikálásra lehetősége, a nyu­gati szórványmagyarság lapjaiban, elsősorban a Dél­-Amerikában megjelenő, „A NAP FIAI” című újság­ban tette közzé rendszeresen kisebb írásait. Néhány tanulmánya melyben elgondolását főbb vonalakban vázolta („Elméletem Ősműveltségünkről”, „A Nibe­lung-ének”, Ősmagyar rovásírás”) szintén nyugaton került kiadásra. Főművét, a mintegy négyezer oldal terjedelmű, „Az ősműveltség”-et még a háború előtt szándékozott megjelentetni, erre azonban sajnos nem sikerült sor, s a kézirat a háború alatt elpusztult. Hatal­mas művét az 1945. utáni években rekonstruálva újraírta, és több az elmúlt években megjelent..

Székely Magyar rovásírás

1978. szeptember 28-án, 91 éves korában hunyt el, olyan életművet hagyva maga után, mellyel nemzedé­keknek szolgáltatott példát a nemzeti öntudat építésé­re.

„A magyarság ott keletkezett ahol ma él, ahonnan őstörzse soha sehová el nem távozott, de ahonnan hosszú tízezredévek alatt egyes részei ki is költöztek lakatlan tájakra avagy olyanokra amelyeknek gyér és teljesen műveletlen lakossága volt csak, amely tájakon megtelepedve új településeket alapítottak, …”

„Az igazi magyarság sohasem volt nomád, hanem földművelő és sohasem járt Ázsiában, hanem őshazája Magyarország, valamint az ősmagyarság Európa legrégibb és műveltségalapító ősnépe, Európa közepén ősrégi időkben igen magas, de inkább csak szellemi (nem műszaki) műveltsége volt, az árja népek műveltsége is ebből ered és végül, összes közelebbi rokonnépeink is ezen ősmagyarságból származtak. Árpád honfoglalói szintén egy innen ősidőkben kivándorlott és ide visszatért törzsünk voltak. A magyarság ázsiai és nomád eredetéről szóló tanítások csakis külső és belső ellenségeink által kitaláltak és kárunkra elterjesztettek, amelyek célja önérzetünk aláásása, tekintélyünk rontása és létjogosultságunk elvitatása. Kiemelem azt is, hogy amidőn ősvallásunkról beszélek, nem ennek 800-1000 év előtti, már elhanyatlott alakját értem, hanem azt, amely a föntemlített magas szellemi műveltségünk idején, 20-30.000 évnél is régibb időkben élt.”

“A magyaron kívül bármely nyelven beszélni, írni, nyomtatni : igen nagy idő, munka és anyagveszteséggel jár.”

forrás: http://hu.metapedia.org/wiki/Magyar_Adorj%C3%A1n

Article source: http://magyar.rajtmester.hu/?p=903

Nyelv (4)

november 2nd, 2013

Hórusz

Megértjük ezek után, ha a maguk tudományos eredményeiben ma is vakon hívő finnugornyelvészeknek és híveiknek a hallottak hátborzongató újságként szolgálnak, hiszen ha mindez igaz, tanszékek buknak el, folyóiratok szűnnek meg vagy alakulnak át és a hivatalos magyar kultúrpolitikának összes nyelvi és történeti könyveit újra kell íratnia. A finnugorelmélet védelmezői utolsó ellenvetésként azt hozzák fel: jó, jó, de mindez akármennyire kézenfekvő, elfogadható csak akkor lehet, ha az új elgondolásba a magyarral rokon balti és urali nyelvek is beleilleszthetők. Ez tökéletesen igaz, a beillesztés nemcsak igényelhető, hanem szükségszerű és meg is történt: a balti és urali népek is a magyar nyelvű hatalmas keleti közösségből szakadtak ki, nekik is van bizonyítható ókori történetük, nemcsak a Kaukázustól délre, hanem Kelet-Európában is, mint ezt második kötetünkben részletesen tárgyaljuk. De már itt is adhatunk példát arra, hogy a baltiak és uraliak nyelve is beletartozik az ősmagyar kultúrvilágba. Idézünk öt úgynevezett tanúszót, az Úr, Szem, Kéz, Fül és Hal szavunkat.

Az úr szó és összes illeszkedő alakjai, Ár, Er, Ir, Or, Ra, stb. nemcsak a magyar, mezopotámiai és egyiptomi nyelvben vannak rendszeres használatban, hanem a balti és urak nyelvekben is, a felsorolt hangalakok mindegyikében és ugyanolyan sokféle jelentésben, mint a magyarban. szumérban és egyiptomiban. A mai magyar szem, régiesen Szum, az egy egyiptomiban és szumérben Szem, Szum. Ugyanez a szó a vogulban Szem, osztjákban Sziem, zürjénben Szin, votjákban Szín, mordvinban Szelme, észtben Szilm, finnben Szilme (regiesen Szuome). A magyar Kéz, régiesen Kete, az egyiptomiban és szumérben Ket, ugyanez a szó a vogulban Kat, osztjákban Ket, cseremiszben Ked, votjákban Ki, lappban Ket, észtben Keszi, finnben Kete. A magyar Fül, régiesen Pil, a szumérben Pil, vogulban Pel, osztjákban Pet, cseremiszben Peles, mordvinban Pile, votjákban Pel, zürjénben Pel. A magyar Hal, régiesen Hol, az egyiptomiban és szumérben Khal, Hal, a vogulban Khul, osztjákban Kul, votjákban Kala, mordvinban Kol, cseremiszben Kol, észtben Kala, finnben Kala. Ezek a tanúszavak azt mondják, hogy a balti és urali nyelvek nagyszerűen beilleszkednek a magyar ősnyelvcsaládjába, azok is a Régi Kelet gyermekei, nem pedig az ural- szibériai puszták finn- ugorai.

Ha a balti és urali nyelvek szótárában ma már többségben vannak a nem magyar eredetű szavak, az részben annak következménye, hogy az azt beszélő magyar népággal több idegen elem keveredett és jobban ki volt téve idegen népek kultúrhatásának, mint a Kárpátok övezte Dunamedencébe került népesebb és zárt tömbben élő ág. Szókincsükben azonban még mindig szép számmal találunk közös magyar szavakat és azok száma bizonyára több lenne, ha szótáraikat a hangtörténet tüzetesebb figyelembevételével vizsgálnák át, okulva a keleti tapasztalatokon. Erre magam is meglepődve jöttem rá a manysi (68m.), komi (68m.) és mári (12m.) népköltészetnek és szokásoknak leírását tanulmányozva kétnyelvű szövegek alapján.Egyébként az urali és balti nyelvek, mint a finnugor nyelvészek is mondják, teljes mértékben megőrizték ragozó tulajdonságukat, hangharmóniájukat, ami nyelvtani és hangtani szerkezetük legkiemelkedőbb vonása. Mindezt figyelembe véve, az utolsó finnugorellenvetést is feloldottnak tekinthetjük.

13) Érdemes a szöveget eredetiben is idézni: Das Sumerische gehört seinem Aufbau nach zu den agglutinierenden Sprachen. Dieser Typ, der in Europa etwa vom Finnischen und Ungarischen, in Asien von den Türkensprachen vertreten wird, formt den unveränderlichen und oft einsilbigen Wortstamm durch angehengte Bildungsteile, die für sich allein nicht vorkommen. Zusammengehörige Worte und Satzteile werden damit zu einer einzigen Kette aneinandergesetzt, wobei die Kettenbildung einem bestimmten Schema unterlegt (161m. 46).

S. Kramer is hasonlóan ír: Sumerian is an agglutinative tongue, not an inflected one like Indo-European or Semitic. Its roots, by and large, are invariable… In structure, therefore, Sumerian resembles no little such agglulinative languages as Turkish, Hungarian, and some of the Caucasian languages ( 115m. 306).

14) A Szem-Úr összetételéből eredő nevet egyformán írhatjuk szumér és szumír alakban.

15) Anton Deimel Sumerísches Lexikonjáról Kramer ezt írja: based largely on the tompilation: by Brunnow and others, indispensable to the scholar, although it has to be used with considerable critical caution and discriminatian (115m. 26).
RENGETEG A KR. E. ÉVEZREDEKBŐL EREDŐ MAGYAR NYELVEN ÍRT OKMÁNY

folytatás:
AZ ÍRÁS EREDETE

A Szem-Úr összetételéből eredő nevet egyformán írhatjuk szumér és szumír alakban.

 

Részlet:Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete 3. rész http://magyar.rajtmester.hu/?page_id=94

Article source: http://magyar.rajtmester.hu/?p=900