Miközben óriási visszaesés mutatkozott a felvételizők számában a kevés államilag finanszírozott hely miatt, csaknem hétezer külföldi tanul ingyen az állam pénzén.

Miközben óriási visszaesés mutatkozott a felvételizők számában a kevés államilag finanszírozott hely miatt, csaknem hétezer külföldi tanul ingyen az állam pénzén. A hiányzó magyarokat ráadásul külföldiekkel akarják pótolni.

Azért akarják kilencről huszonnyolcra növelni jövőre az angol és német nyelvű képzések számát Pécsen, hogy így kompenzálják a magyar diákok számának csökkenését – számolt be az Új Dunántúli Napló pénteki cikke a Pécsi Tudományegyetem (PTE) ötletéről. Hozzátették: Eddig az orvosi, a közgazdasági és a bölcsészettudományi karon indultak idegen nyelvű képzések, jövőre a jogi kivételével minden szervezeti egység keretében lehetőség lesz erre.
    
Komlósi László, a PTE rektorhelyettese szerint ha egy egyetem komoly tényező akar lenni, akkor mindenképpesn nyitnia kell a nemzetközi piacok felé. Hozzátette, hogy a külföldi hallgatók nagy többsége nem egy-két évre érkezik, hanem sokan a diploma megszerzése után doktori címre is maradnak, vagy akár Magyarországon helyezkednek el. A külföldiek négyötöde az orvosi karra jár, harmaduk német, de sok norvég és iráni is van köztük – tették hozzá.

    
Az állam támogatja a külföldi diákokat

A külföldi hallgatói létszám magyar felsőoktatásban történő növeléséről hozott határozatot a kormány. A határozatban a kormány felhatalmazza az emberi erőforrások miniszterét és a külügyminisztert, hogy kössenek a – külpolitikai prioritások mentén alakított – kétoldalú ösztöndíj-együttműködési megállapodásokat, és mérjék fel a további nemzetközi igényeket. Az érintett minisztereknek előterjesztést kell készíteniük a kormányzat számára az oktatási megállapodások végrehajtása érdekében a “Globális Nyitás Ösztöndíj” megalapításáról, ennek határideje április 15. Az ösztöndíj létrehozásához szükséges 2013-as forrás biztosításáról pedig már azonnal gondoskodnia kell a nemzetgazdasági miniszternek – derül ki a kormányhatározatból.

A magyar állam fizetné a külföldiek itteni tanulmányait

A külföldi hallgatói létszám növelésének tervéről számolt be korábban a Népszabadság, egy, a birtokába került előterjesztésre hivatkozva. A dokumentum szerint közpénzből finanszíroznák a külföldi diákok magyarországi tanulmányait.
Szemeszterenként egy hallgató után 1,25 millió forint kiadással számolnak: ez tartalmazná a képzési díjat, a havi 40 ezer forintos ösztöndíjat, doktori képzés esetén havi 100 ezer forintos ösztöndíjat, továbbá a kollégiumi, albérleti támogatást, egészségbiztosítást és tankönyv költésgeket.

“Hároméves felmenő rendszerben 900 fő esetén ez hozzávetőlegesen 4,5 milliárd forint költségvetési kiadást jelent a 2013-2016-os évekre” – szerepelt a tervezetben. Az új ösztöndíjjal preferált régiókat és országokat a “globális nyitás politikájának figyelembevételével” határozták meg. Ezek az országok: Afrikából Dél-Szudán, Etiópia, Nigéria; Ázsiából India, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Srí Lanka, Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam, továbbá magyar állami ösztöndíjakat kaphatnának azeri, grúz és örmény hallgatók is – írta a lap.

Klinghammer István váltotta Hoffman Rózsát

Eddig hétezer külföldinek fizettünk

Közel hétezer külföldi hallgató folytatja tanulmányait a 2012/2013-as tanévben magyarországi felsőoktatási intézményekben államilag finanszírozott képzéseken, az intézményekben vannak diákok Mauritiusról, Costa Ricából és Makaóról is – derül ki Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egyik írásbeli válaszából.

Az Országgyűlés honlapján közzétett összegzés alapján 20 585 külföldi tanul magyarországi felsőoktatási intézményekben, ebből államilag támogatott képzési formában 6865-en. A hallgatók csaknem fele (10 278) nő. Alapképzésen 8.397-en, mesterképzésben 2233-an, osztatlan formában 8634 hallgató folytat tanulmányokat; 274-en szakirányú, 547-en doktori képzésre járnak.

Legtöbben a környező országokból jönnek, például Szlovákiából (2436), Romániából (2306), Szerbiából (1460) és Ukrajnából (1268). Sok a német diák is, a mostani tanévben 2526-an ülnek a padokba, de Norvégiából 856, Nigériából 639 hallgató érkezett.

Se pénz, se ember?

95 ezren jelentkeztek idén egyetemre-főiskolára, ami jelentős visszaesést jelent, hiszen tavaly ez a szám 115 ezer volt, 2011-ben pedig még 141 ezer. Tizenhét éve nem volt ilyen kevés felvételiző.

Idén 64 ezren alapszakot, 8500-an osztatlan képzést, 3500-an felsőoktatási szakképzést, majdnem 19 ezren pedig mesterképzést jelöltek meg a felvételi lapon. Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár szerint a jelentkezőszám csökkenésének egyik oka a romló demográfiai helyzet, szerinte 2009-ben például csak azért nőtt a felvételizők száma, mert akkor indultak a mesterképzések, amelyek átmeneti felfutást okoztak. Hozzátette: az idén 83 ezren érettségiznek, közülük 40 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba.

alfahir.hu

Article source: http://alfahir.hu/kulfoldieket_tamogatunk_pedig_nekunk_sincs