A várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot nyesett az alapkamatból a monetáris tanács, az alapkamat így soha nem látott mélységekbe, 5 százalékosra süllyedt. A döntés nem meglepő, a hazai és külföldi elemzők többsége szinte biztosra vette, hogy Matolcsy Györgyöt az elmúlt időszak igen gyenge forintárfolyama sem akasztja meg abban, hogy a jegybanki monetáris tanács élén folytassa az elmúlt hónapok kamatcsökkentési sorozatát.

Ez volt az első kamatdöntő ülés azóta, hogy a volt nemzetgazdasági miniszter átült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki székébe, és bár a hagyományokkal szakítva az új elnök nem áll ki a nyilvánosság elé, hogy megvilágítsa a döntés hátterét, az a 3 órakor megjelenő rövid közleményből várhatóan kiderül. 

A kamatszint a tavaly augusztusi 7 százalékról kezdte meg folyamatos lemorzsolódását, ennek hatása a bankbetétek és a hitelek kamatain is erősen látszik. A kihagyhatatlan betéti akciók mára eltűntek: miközben hat hónapja még 9 százalék fölötti akciós kamatokkal csábították a bankokhoz az ügyfeleket, ma már az is jó fogásnak számít, ha valaki 6 százaléknál jobb ajánlatra bukkan. Az átlagos betéti kamatszint pedig jóval alacsonyabb: tavaly augusztusban 6,17 százalékot mutattak a jegybanki statisztikák, idén januárban pedig már csak 5,48 százalék az átlagos lekötés jutalma.

Mindeközben a hitelekhez is olcsóbban férnek hozzá az emberek és a vállalkozások is, de ennek a hatása – az elmúlt évek keserű tapasztalatai miatt – nem látszik: a jegybanki adatok azt mutatják, hogy a lakosság és a cégek is bátortalanok, nem mernek eladósodni. Pedig a kamatcsökkentés célja a gazdasági növekedés beindítása lenne, éppen azáltal, hogy a vállalkozások hitelt vesznek fel, és végre elindítják korábban elhalasztott beruházásaikat.

Hol van már a 9 százalék?

A bankok általában gyorsan lépnek egy-egy jegybanki kamatvágás után, az alapkamatot követve lejjebb szállítják saját ajánlataikat is. Az elmúlt hónapokban az átlagos betéti kamatok kicsit lassabban csökkentek, de az akciós betéteket durván visszanyesték. A Bankmonitor.hu kimutatása szerint 500 ezer forint egyéves lekötésére a legjobb normál (vagyis különleges feltételek teljesítését nem igénylő) bankbetét 8 százalék kamatot (EBKM-et) kínált tavaly augusztusban, március elején viszont már csak 5,75 százalék volt a leggálánsabb ígéret.

Azok között az ajánlatok között, amelyek valamilyen extra feltételt támasztanak (például a fizetést az adott bankba kell utalni) fél éve még 9,13 százalékos kamat volt a legjobb, idén márciusban már csak 6,34. Március 25-én pedig ugyanekkora összeget, szintén egy évre 6,09 százalékon lehetett lekötni a legkedvezőbb ajánlat szerint.

1. ábra: Akciós és nem akciós betéti átlagkamatok és az alapkamat
Forrás: Bankmonitor.hu

Bonda Balázs, a Bankmonitor szakértője szerint a feltételekhez kötött betétekkel (ezek döntő többsége akciós) többnyire új ügyfeleket próbálnak szerezni a bankok. Tavaly nyár óta azonban alapjaiban megváltozott a piaci környezet, a bankok ma már nincsenek annyira rászorulva a betétesek pénzére, mint a válság legkeményebb éveiben. Az amerikai jegybank szinte korlátlan mennyiségű pénzt bocsát a globális bankrendszer rendelkezésére, ami biztosítja a bankok forrásszükségletét. Ilyen környezetben nemcsak az alapkamat, de az akciós betétek jelentősége is csökkent, hiszen más forrásokból is könnyebben tudnak pénzt szerezni a hitelintézetek.

A verseny marad

Az akciós betétekre vadászók tehát nehezebb terepre jutottak, de azért érdemes körülnézni. Alacsonyabb szinten és jóval szűkebb sávban, de továbbra is van verseny, minek következtében a lekötött betétek átlagos kamatszintje az elmúlt időszakban közelített az alapkamathoz (korábban lejjebb volt). Ezt részben az magyarázza, hogy a bankoknak ma már nemcsak egymással, hanem az állammal is versenyezniük kell a lakossági megtakarításokért.

Az Államadósságkezelő Központ a bankbetétekhez hasonló (igen alacsony) kockázat mellett kínálja az állampapírokat a megtakarítóknak, és az elmúlt hónapokban új, magas kamatokat kínáló papírokkal állt elő. Ezek ugyan hosszabb lejáratúak, mint a lekötött betétek, de ugyanúgy a magyar emberek megtakarításait célozzák. A széleskörű reklámkampánnyal kísért akció hatásos is volt: februárban már több mint 1100 milliárd forint inflációkövető állampapírt jegyzett le a lakosság.

A hitelek is olcsóbbak, de még nem eléggé

Az alapkamat mérséklésének célja és egy lehetséges kedvező következménye lenne a hitelezés felpörgetése, de ez, az elmúlt fél évben havonta elsütött jegybanki fegyver eddig hatástalannak bizonyult. A vállalati hitelek kamatszintje a betétekkel együtt érezhetően csökkent hat hónap alatt, de a cégek csak nem akarnak eladósodni. A hitelezés élénkítéséhez ugyanis két dolog szükséges: olcsó hitel és bátor, a kilátásait optimistán megítélő vállalkozó. A jelek szerint egyelőre egyik sincs.

A hitelek ára még a többszöri kamatvágások után is magas, Orbán Viktor miniszterelnök legalábbis nemrégiben így értékelte a helyzetet a gazdasági kamara nyitóülésén. Mint mondta, a ma jellemző 8-10 százalékos kamatszint még mindig túl magas ahhoz, hogy egy vállalkozás a törvények betartása mellett ki tudja azt termelni.

Másrészről a cégek hitelfelvételi hajlandósága is gyenge. Az MNB felmérése szerint a bankok már 2011 negyedik negyedéve óta egyre nyitottabbak a cégek hitelezésére, és tavaly év végére már a feltételek szigorítása is megállt. Hitelt felvenni mégis egyre kevesebb cég akar. A jegybanki statisztikák szerint a vállalkozások több mint 300 milliárd forinttal csökkentették 2012 január és 2013 január között a hitelállományukat, és ebből 75 milliárdnyi csökkenés a mostani kamatvágási ciklus időszakára esett.

2. ábra: A vállalati hitelek átlagkamata és az alapkamat
Forrás: MNB

 

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/2a01aba4/l/0L0Sorigo0Bhu0Cgazdasag0Cgazdasag0Eplusz0C20A130A3250Evege0Ea0Ekamatvadaszatnak0Ecsokkeno0Ebeteti0Ees0Ehitelkamatok0Bhtml/story01.htm