A 67 éves Berezovszkij halálának körülményeiről a brit hatóságok
egyelőre nem tettek közzé részleteket.
Berezovszkij 2000-ben emigrált Londonba, és kapcsolatban volt
Alekszandr Litvinyenkóval, az orosz állambiztonsági szolgálat
(FSZB) egykori ügynökével, aki ugyancsak 2000-ben dezertált
Londonba.
Litvinyenkót 2006 novemberében, a szervezetébe juttatott hatalmas
adag polónium 210-es sugárzó izotóppal megölték. A mérgező anyagot
a Scotland Yard vizsgálata szerint Litvinyenko teájába csempészték
az Egyesült Államok londoni nagykövetségének közvetlen közelében
lévő elegáns Millennium Hotel bárjában, ahol a dezertőr exügynök
2006. november 1-jén két másik orosszal találkozott.
Berezovszkij kiadatását több tízmillió dolláros csalás gyanúja
miatt már 2002-ben kérte az orosz kormány.
Nagy-Britannia azonban menedékjogot adott az oligarchának, aki
azzal támadta meg a londoni felsőbíróságon az orosz kérelem nyomán
megindult kiadatási eljárást, hogy Moszkva az életére tör. A
bíróság ezt az érvelést akkor elfogadta, és megtiltotta
Berezovszkij kiadatását.
Az orosz pénzember – aki több merényletkísérletet is túlélt –
Borisz Jelcin egykori orosz elnök közeli bizalmasa volt, és
többször nyilvánosan, élesen bírálta Vlagyimir Putyin jelenlegi
államfő rendszerét, sőt nem egyszer nyílt felhívásokat intézett az
orosz ellenzékhez Putyin – akár erőszakkal történő –
eltávolítására.
A The Guardian című vezető baloldali brit napilapnak 2007-ben azt
mondta:
Vlagyimir Putyin rendszerét csak erővel lehet megdönteni.
Hozzátette: személyesen pénzel olyan embereket, akik az államfő
közelében vannak, és akik “palotapuccsra” szövetkeznek.
Ugyanabban az évben – Litvinyenko megölése után egy évvel –
kerültek nyilvánosságra Londonban olyan értesülések, amelyek
szerint moszkvai ügynökök Berezovszkijt is megpróbálták megölni
Londonban.
Maga az oligarcha annak idején, az ügyről beszámoló londoni
sajtóértekezletén kijelentette: nem sokkal korábban a Scotland Yard
figyelmeztette, hogy az életére akarnak törni, és “ha lehet”,
hagyja el az országot. Egy hétre távozott is, és csak akkor tért
vissza, amikor a rendőrség közölte vele, hogy ezt biztonsággal
megteheti.
Berezovszkij szerint ugyanazok akarták őt is megölni, akik
Litvinyenkót meggyilkolták. A pénzember kijelentette azt is, hogy
Litvinyenko megölése mögött személyesen Vlagyimir Putyin orosz
elnök állt.
A Scotland Yard – részletek nélkül – akkor mindebből annyit
megerősített, hogy London belvárosában, a Berezovszkij elleni
merényletterv kapcsán valóban őrizetbe vett egy illetőt, akit
azonban két nappal később, vádemelés nélkül átadott a bevándorlási
hatóságoknak.
Berezovszkij 2010-ben, Londonban kártérítési pert nyert az RTR
orosz állami televízió ellen, amelynek egy 2007-es műsorában az
hangzott el, hogy valójában ő volt a kitervelője Litvinyenko
sugárzó anyaggal végrehajtott megölésének.
A londoni felsőbíróság 150 ezer font (53 millió forint)
kártérítésre ítélte az RTR televíziót, amely azonban a végzésről
nem vett tudomást.
Berezovszkij nemrégiben szembekerült egy másik orosz oligarchával,
Roman Abramoviccsal, szintén Londonban élő volt üzlettársával és
barátjával, a Chelsea futballklub tulajdonosával, akitől
hárommilliárd font kártérítést követelt. Keresete szerint
Abramovics fenyegetéssekkel és megfélemlítéssel kényszerítette őt
arra, hogy 2001-ben eladja a Szibnyeft olajtársaságban lévő
részesedését a tényleges érték töredékéért, 1,3 milliárd
dollárért.
Abramovics ugyanakkor azzal az érvvel kérte a kártérítési igény
elvetését, hogy Berezovszkijnak soha nem volt részesedése a
Szibnyeftben, az 1,3 milliárd dollárt “politikai keresztapaként
nyújtott segítségért és védelemért” kapta a cég létrehozása
idején.
A londoni kereskedelmi bíróság tavaly elvetette Berezovszkij
keresetét, sőt meg nem erősített brit sajtóértesülések szerint 100
millió font perköltség megfizetésére is kötelezte.
A BBC szombat este idézett forrásai szerint Berezovszkij a
pervesztés óta depresszióval küszködött, amelyet egyre szorítóbb
anyagi problémái is súlyosbítottak.
Article source: http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/1015239