A legalább öt főt foglalkoztató cégeknél 1,804 millió fő dolgozott, ami 24 700 fős csökkenést jelent az első három hónapban egy év alatt. Az állami szférában 716 ezer fő dolgozott, ami 4500 fővel több, mint egy évvel korábban. Ezen belül egy év alatt négyszeresére, 40 800 főre emelkedett a teljes munkaidős közfoglalkoztatottak száma. A nonprofit szervezeteknél 2800 fővel nőtt a létszám, így 103 ezer fő dolgozott az első három hónapban.

A megfigyelt foglalkoztatók körében 4,4 százalékkal nőttek a bruttó, vagyis adózás előtti átlagkeresetek, míg 1,6 százalékkal a családi kedvezmény nélkül számított nettó átlagkeresetek. A teljes munkaidőben dolgozók átlagos bruttó bére 219 200 forint volt az első három hónapban átlagosan. Ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 229 200, a költségvetési szervezeteknél 197 700 forint volt az átlagkereset.

A versenyszféra bérei 6,4 százalékkal bővültek, a közszférában viszont 0,5 százalékkal csökkentek. Ez a csökkenés a közfoglalkoztatás erőteljes bővülése miatt alakult így – írta a KSH.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (458 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (423 100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (376 400 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 500 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (150 600 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (156 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A KSH számolt a bérkompenzációval is. Az első három hónapban a közszféra dolgozóinak 56 százaléka kapott kompenzációt amiatt, hogy az egykulcsos adózásra való átállás miatt csökkenhetett a nettó fizetés. A dolgozók átlagosan 10 600 forintot kaptak. A nonprofit szervezeteknél a dolgozók 8 százaléka kapott plusz pénzt 10 500 forint értékben.

A nettó kereset családi kedvezmény nélkül 141 800 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkoztatásúak 98 900, a szellemi foglalkozásúak 185 800 forintot. Ez egy év alatt 1,6 százalékos emelkedést jelent.

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/1f774116/l/0Lvallalkozoi0Bnegyed0Bhu0Cvnegyed0C20A120A5180Ekevesebben0Ejutnak0Eallashoz0Ede0Etobbet0Ekeresnek0Bhtml/story01.htm

A Vodafone Magyarország sajtóosztálya azt közölte, hogy a társaság a hét elején meghozta a szükséges döntéseket. Hozzátették, hogy a társaság bízik abban, hogy a közös iparági javaslatot figyelembe veszik, és szakmai alapokon nyugvó törvény születik, ebben az esetben az ezzel kapcsolatos döntéseit a Vodafone felül fogja vizsgálni. A társaság szerint a telefonadó bevezetése mindenképp forgalomcsökkenést eredményez, és ennek negatív közvetett hatása lesz az érintett cégek által befizetett áfára. Az adóteher továbbá jelentősen visszavetheti a beruházásokat, hisz az elvonás következtében nemcsak tőke távozik az iparágból, hanem az adó miatt szükséges informatikai fejlesztések az előfizetőknek valójában fontos termékfejlesztés elől az egyéb erőforrásokat is elszívják.

A Vodafone emlékeztet, hogy a társaságnál több mint egy tucat olyan informatikai fejlesztés folyik, amelyek különböző jogszabályi változások miatt váltak szükségessé. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a távközlés a gazdaság egyik legfontosabb húzóágazata, amely egyben más iparágak katalizátorául is szolgál, és álláspontjuk szerint most ez került veszélybe. A Vodafone utalt a Világbank nemrég publikált elemzésére is, amely szerint a mobil szélessávú ellátottság 10 százalékos növelése 1,4 százalékos GDP-növekedést indukál.

A Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója, Christopher Mattheisen a Joint Venture Szövetség elnökévé választása alkalmával szerdán úgy nyilatkozott: bízik abban, hogy a hazai gazdaság egyik húzóágazataként jelentős munkáltatói és beruházói szerepet betöltő távközlési iparág valamennyi szereplője számíthat arra, hogy az ország versenyképességének érdekében fenntartható megoldás születik a távközlési adó vonatkozásában.

A három mobilszolgáltató a hét elején közös javaslatot nyújtott be a távközlési adó ügyében. A javaslat lényege, hogy amennyiben a kormányzat ragaszkodik az ágazatra kivetett újabb különadóhoz – a versenysemlegesség és az egyenlő elbánás elvének megfelelően a szolgáltatók indokoltnak tartanák, hogy a műsorterjesztők is vállaljanak részt a teherviselésben. Emlékeztettek, hogy a 2010-ben bevezetett válságadók a távközlési szektor valamennyi szolgáltatóját terhelik.

A három társaság közölte: ha javaslatukat a jogalkotó elfogadná, akkor a magánszemélyek előfizetését a kormány által javasolt 700 forint helyett havonta legfeljebb 400 forint terhelné, a vállalati előfizetők előfizetését pedig a kormány által javasolt 2500 forint helyett havonta legfeljebb 1400 forint. A szolgáltatók számításai szerint a tervezett adóbevétel így is biztosítható volna. A szolgáltatók egyebek mellett azt is javasolták, hogy a külföldi roaming (barangolás) szolgáltatásra az új adó ne terjedjen ki.

A kormány pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a Széll Kálmán Terv 2.0-ban lévő intézkedésekhez tartozó javaslatokat, közöttük a távközlési adóról szólót. A várhatóan 2012. július 1-jén hatályba lépő elképzelések szerint az indított hívások havonta 10 perc adómentességet élveznek. Az ezen felüli időtartamra hívásonként és megkezdett percenként 2 forintot, illetve minden küldött üzenet után is 2 forintot kell fizetnie a szolgáltatónak. A távközlési adóról pénteki ülésén szavazhat a parlament.

Az [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/1f77c1d0/l/0L0Sorigo0Bhu0Cgazdasag0C20A120A5180Ea0Etelenor0Eatharitja0Eaz0Euj0Etavkozlesi0Eadot0Bhtml/story01.htm

Az adatok azt mutatják, hogy a Facebookot 104,2 milliárd dollárra értékelték, ezzel a legnagyobb induló tőzsdei vállalattá vált. A közösségi oldalt üzemeltető céget az előző héten még 34-38 dollár közti első jegyzési árra becsülték a Wall Street Journal szerint, vagyis a tényleges kibocsátási ár a sáv tetejét érte el végül. Korábban még 28-35 dollár közt várták, a növekedés a nagy befektetői érdeklődést mutatja.

A Bloombergnek egy elemző azt mondta, hogy a kibocsátási ár még magasabb lehetett volna, de akartak teret hagyni a további erősödésnek is. “A kereslet egyértelműen erős, úgyhogy jó döntés volt” – mondta.

Az erős kereslet mellett viszont kockázatok is övezik a közösségi oldalt. Bár rohamosan növekszik a felhasználóik száma, idén már egymilliárd fölé kerülhet, de a nyereség eközben nem növekszik ilyen ütemben. A bevétel követi ugyan a növekedési trendet, de a költségek is, így a nyereség az idei első negyedévben már csökkent.

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/1f77c3af/l/0L0Sorigo0Bhu0Cgazdasag0C20A120A5180Ea0Elegnagyobb0Etozsdei0Ecegkent0Evarja0Ea0Erajtot0Ea0Efacebook0Bhtml/story01.htm

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az idei első negyedévben az előző év azonos időszakit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 200 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 229 200 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 197 700 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 141 800 forint volt, 1,6 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak 98 900, a szellemi foglalkozásúak 185 800 forintot kerestek.

Összességében a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók száma 17,3 ezerrel csökkent az előző év azonos időszakához képest.

MTI – barikad.hu

Article source: http://barikad.hu/142_ezer_forint_volt_az_atlagkereset_az_elso_negyedevben-20120518

Húszmillió forintnyi marihuánát találtak a pénzügyőrök egy német férfi kisbuszában Röszkén – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóságának sajtóreferense pénteken az MTI-t.

Némedi Varga Éva elmondta, az 59 éves német állampolgár csütörtökön jelentkezett belépésre egy bérelt, német rendszámú kisbusszal, nem jelentett be vámköteles árut, a pénzügyőrök azonban tételesen átvizsgálták a járművet.

A gépkocsi ellenőrzése során az első utasülések alatti rekeszből nyolc, fekete zsugorfóliás csomag, megközelítően 10 kilogramm marihuána került elő.

A pénzügyőrök a 20 millió forint feketepiaci értékű kábítószer-szállítmányt lefoglalták és az ügyet kábítószerrel való visszaélés bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt átadták a rendőrségnek – közölte az őrnagy.

MTI – barikad.hu

Article source: http://barikad.hu/huszmillio_forintnyi_marihuanat_talaltak_a_penzuegyoroek_roeszken-20120518

Harmincnégy év óta ünneplik világszerte május 18-án a múzeumok világnapját. Érdemes ezen a napon megemlékezni Széchenyi Ferencről, az Országos Széchenyi Könyvtár és Magyar Nemzeti Múzeum alapítójáról.

A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának 1977 májusában, Moszkvában megtartott XI. konferenciáján határozták el, hogy minden évben május 18-án rendezik meg a múzeumi világnapot. Az első ünnepet 1978-ban tartották meg, amikor is a hatalmas gyűjteménnyel rendelkező intézmények ingyenes tárlatokkal és programokkal kedveskednek a látogatóknak.

Kezdeti tervek

Széchényi Ferenc (1754-1820) az ország egyik leggazdagabb földbirtokosa példát mutatott a főrendieknek és a köznemességnek azzal, hogy nem politikai pályát választott, hanem vagyonának jelentős részéből a magyar művelődés központját teremtette meg. A mai nagy múzeumi és könyvtári gyűjtemény alapja nem királyi, vagyis Habburg-támogatással, hanem a magyar nemzet sorsa iránt felelősséget érző köznemesek és főrendiek adakozása révén jött létre. A legnagyobb magyar apja, a magyar kultúra és művelődés mecénása a Sopron megyei Széplakon látta meg a napvilágot. Tanulmányait a nagyszombati jezsuitáknál végezte, majd 18 éves korában bekerült a bécsi Teréziánumba, ahol széles körű közigazgatási, jogi és művészeti ismeretekre tett szert. Hazatérve rövid időre ugyan bekapcsolódott a politikába, egy ideig támogatta II. Józsefet, de hamarosan rájött, hogy a Habsburg uralkodó a magyar nemzet létét fenyegeti, ezért visszavonult a közélettől és 1786-tól életét a hazai művelődés felvirágoztatatásának szentelte. Céljai megvalósításának érdekében először megnézte a külföldi gyűjteményeket, majd saját, családi könyvtárát kezdte rendezgetni. Ezt követően idehaza és külföldön vásárolt műveket, meg akart szerezni minden olyan hazai és külföldi nyomtatványt, ami magyar szerzőtől származik, vagy Magyarországra vonatkozik.

Pesti tervek

Széchényi rájött arra, hogy nagycenki kastélya nem megfelelő hely a hatalmassá gyarapodott gyűjteménye számára, ezért úgy döntött, hogy az ország szívében, Pesten helyezi el és a hazának ajándékozza. Akkoriban 5132 kötetnyi könyv, 1964 kisnyomtatvány, 730 köteg, illetve kötet kézirat, 40 köteg térkép, 102 köteg metszet és 2000 címerkép volt a birtokában. Döntését talán egy pártlan kincs előkerülése is befolyásolta. 1799-ben Torontál megyében megtalálták a nagyszentmiklósi kincset, hiába akarta a kincset az akkori pesti polgármester itthon tartani, végül Bécsbe szállították.

Beleszólnak a rendek

1802-ben engedélyt kért és kapott a királytól arra, hogy létrehozza nemzeti könyvtárát, ez lett a ma is működő Országos Széchenyi Könyvtár alapja. A gazdag magyar földbirtokos példája „ragadós” volt, ezek után orvosok, papok, írók és főrendiek is ajánlottak fel könyveiket és nyomtatványaikat a nemzeti könyvtár számára, hamarosan négyezer tétellel gyarapodott gyűjtemény. Ekkor már a magyar rendek sem tétlenkedtek. József nádor előterjesztésére az 1807. évi országgyűlésen határozatban álltak ki amellett, hogy Széchényi Ferenc ajándékát, az Országos Könyvtárat védelem alá veszik, és úgy tekintik ezt, mint a létesítendő Nemzeti Múzeum alapját. Ezért máig 1802-t tekintik a múzeum alapítási évének, holott csak 1808-ban szavazták meg a magyar rendek a múzeumi törvényt és kérték fel a nádort arra, hogy felügyelje a folyamatot, beleértve az intézmény építését is.

OB

Article source: http://barikad.hu/a_muzeumi_vilagnap-20120518

100 ezer forint alatt nőne, felette csökkenne

Olyan értesülések birtokába jutott a Magyar Szociális Fórum (MSzF), amelyek szerint januártól mindenkinek 20 százalékkal csökkentenék a nyugdíját, és alap-, illetve munkanyugdíjat állapítanának meg. Ilyen tervről már korábban is szivárgott ki hír, akkor a HVG-nek cáfolt a kormány. Alapnyugdíj (20 ezer forint) azoknak járna, akik legalább húsz év munkaviszonnyal rendelkeznek. Az egyéni számlákon gyűlő pénzből 80 százalék lenne a munkanyugdíj, a húsz százalékot pedig lecsapnák, s helyette adnák az alapnyugdíj 20 ezer forintját. A változás már a mostani nyugdíjakat is érintené.

Ha kiszámoljuk, ez azt jelentené, hogy akinek mondjuk most 60 ezer a nyugdíja, az helyette 48 plusz 20, vagyis 68 ezer forintot kapna. Akinek most százezer a nyugdíja, annak ennyi is maradna. Ha viszont most 140 ezret hoz a postás, e helyett (112 plusz 20) már csak 132 ezret kettőt kapna kézhez a nyugdíjas. Vagyis a százezer feletti ellátások csökkentéséből teremtenék elő az annál kevesebb nyugdíjak (így a nyugdíjminimum) emelését.

Az MSzF Orbán Viktort kérdezte, megfelel-e a kormány terve a kiszivárogtatásnak, és igaz-e, hogy a nyugdíjrendszeren visszamenőleges hatállyal akarnák változtatni. Választ még nem kaptak – tudtuk meg a szervezetet képviselő Simó Endrétől.

Fotó: Kummer János

Nyilvánvaló

Simó megkeresésünkre nem adta ki a forrást, honnan jutottak ehhez az információhoz. Csak annyit árult el, hogy adatok és kommentárok is voltak abban az anyagban, ami alapján a hírt közölték. Nyilvánvaló, hogy foglalkoznak ezzel a gondolattal, erre már több, ismétlődő jel is volt – tette még hozzá.

Ami biztos, és ezzel az MSZF is egyetért, hogy például a minimálnyugdíjat is emelnék, a jelenlegi 28 500 forintról kb. 42 500 forintra – jegyezte meg Simó. Ez jó, erre szükség lenne. Csak azzal nem értenek egyet, ha a többi nyugdíjastól vennék el a szükséges pénzt. Azoktól, akik végigdolgozták az életüket. A luxusnyugdíjak megkurtítását azonban támogatnák.

Remélik, hogy a miniszterelnök válaszában cáfolja majd a hírt. Ha nem kapnak választ, azt úgy értelmezik: a hallgatás megerősítés. Ha tényleg ez a terv, akkor kérdés, hogy ezt hogyan emésztenék meg majd az emberek, a 3 millió nyugdíjas – jegyezte meg SImó Endre.

Nincs ilyen terv

A Hír24 kért és kapott is választ a gazdasági tárcától. Ebben leszögezték: a nyugdíjak csökkentésével korábban sem és most sem foglalkozik a kormány. Az Országgyűlés épp tavaly fogadta el Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényt, mely értelmében “a nyugdíjak reálértékét biztosítani kell” – tették hozzá. A jövő évi nyugdíjszámokat ezen elv alapján kalkulálta a kormány a Széll Kálmán Tervben és nyújtja majd be a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatot.

Simonovits András nyugdíjszakértő korábban úgy kommentálta a hírt, hogy szerinte a kormánynak jól át kellene gondolnia az új rendszer bevezetését. Véleménye szerint az még elfogadható lenne, ha felmenő rendszerben vezetnék be a tervezett alap- és arányos nyugdíjrendszert, tehát csak az új nyugdíjasokra vonatkozna.

Article source: http://www.hir24.hu/gazdasag/2012/05/17/nyugdijcsokkentest-tervez-a-kormany/~~Fokusz

A tőzsdemágnásnak ezzel együtt Amerika-szerte összesen 63 újság – köztük 25 napilap – lesz a kezében és az Egyesült Államok egyik legnagyobb kiadója lesz.

A most a Buffett tulajdonába kerülő lapok közül a legnagyobb a 114 ezer előfizetővel rendelkező Richmond Times-Dispatch. A milliárdos napilapjait egy átlagos hétköznapon 800 ezer példányban fogják nyomni.

A Berkshire-nek eddig is voltak sajtóérdekeltségei: a vállalt birtokolja a Buffalo Newst, az Omaha World-Heraldot, és részesedéssel rendelkezik a The Washington Post kiadójában, valamint az ugyancsak újságkiadással foglalkozó Lee Enterprisesban is.

A lapok eladása után a Media General alapvetően televíziós társaság lesz, amely az NBC több leányvállalatát irányítja. A tévé sem ismeretlen terep a befektető számára: Buffett a nyolcvanas években segített a Capital Citiesnek az ABC felvásárlásában, és évekig az egyik főrészvényese maradt annak.

Article source: http://www.hir24.hu/belfold/2012/05/18/sajtoguru-lesz-a-tozsdecapabol/~~Fokusz

Mindez Damu Roland kapcsán került szóba, akinek legújabb kapcsolatára a napokban derült fény. Így aztán hiába szeretne a színész intim kapcsolatot létesíteni a pszichiátrián megismert kedvesével, arra a börtönben biztosan nem lesz módja. A legérzékibb pillanataik maximum a beszélőn egy-egy pusziban, kézfogásban merülhetnek majd ki.

Arra azonban lehetőségük lenne, hogy a börtönben házasságot kössenek. Erre kérvényt kell benyújtani, melyet a házasulandók adhatnak be. Az esküvőt az intézet falain belül kell megtartani, vagy az ottani kápolnában, esetleg a kulturális célokra fenntartott helyiségben.

Évente körülbelül 4-6 ilyen eseményt tartanak a hazai börtönökben. Úgy tudjuk, a TV2 egykori sztárja még nem kérelmezte az esküvőt, de szándékában áll a dolog. Ugyanakkor hiába házasodik meg, nászútra biztosan nem viheti el újdonsült feleségét, erre külön szabadságot nem adnak.

Az utóbbi napokban felröppent az a hír is, hogy Damu barátnője máris gyermeket vár. Úgy tudjuk, hogy ha még igaz is a dolog, előnyöket emiatt nem élvezhet a híresség, arra azonban lehetősége lenne, hogy kérvényezze az eltávozást a szülésre. Ezt aztán elbírálják, és ha minden megfelel a törvényi feltételeknek, magyarán biztosak abban, hogy a fogvatartott nem próbál megszökni, akkor esetleg engedélyt kaphat az eltávozásra.

Article source: http://www.hir24.hu/szines/2012/05/17/orbanekon-mulik-mikor-szexelhet-damu-roland/~~Fokusz

Nem túlzás azt állítani, hogy az ember legjobb barátja a kutya, hiszen a négylábúak már 32 ezer éve is segítették gazdáikat: a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségek a kutyák segítségét vették igénybe a teherszállítás során, aminek következtében több energiát és időt tudtak fordítani az állatok leölésére.

Az ember és a kutya közötti kapcsolat akkor kezdett igazán megerősödni, amikor a neandervölgyi ember európai, 250 ezer éven át tartó dominanciája a végéhez közeledett. Tudósok egy csoportja ezért azt gondolja, hogy a kutya háziasítása lehetett az a döntő faktor, ami a neandervölgyiek kiszorításához vezetett.

A különböző emberi településeken végzett feltárások megerősítik a szoros relációt: a négylábúakat tisztelték őseink, fogaikat ékszerekként használták, a barlangrajzok pedig az őket ábrázoló képekkel voltak tele.

A kutyák – amelyek akkoriban akkorák voltak, mint egy mai, kifejlett németjuhász – elsősorban a hús-és egyéb készletek szállításában segédkeztek, az így megspórolt erőt aztán a modern ember a vadászatra fordíthatta. A kapcsolat kölcsönös előnyökkel kecsegetett, mivel a kutya “szolgálatáért” cserébe élelemben és melegben részesült, nem beszélve az emberek nyújtotta társaságról.

Pat Shipman, a Pennsylvaniai Állami Egyetem antropológusa úgy látja: az állatok nem véletlen szerepet játszottak az emberi evolúcióban, mint fogalmazott, „jelentős szerepet töltöttek be a folyamatban, ettől lettünk azok, akik”.

Article source: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=36493