Kromek Web helyek

Jön a kettéosztott internet?

2010. augusztus 13. 16:02, Péntek – Berta Sándor

A Google és a Verizon után számos kábelhálózat-üzemeltető is az internetsemlegesség mellett foglalt állást.

Az új helyzet azt eredményezheti, hogy két táborba kerülnek a felhasználók.

“Az erős adatforgalmat okozó tartalomszolgáltatóknak részt kell vállalniuk a költségeinkből” – jelentette ki Peter Charissé, a Német Kábelhálózat-üzemeltetők Szövetségének ügyvezetője. A szakember véleményét osztotta Stephan Albers, a német Szélessávú Kommunikációs Szövetség Bredo ügyvezetője is, aki úgy vélte: a költségmegosztás biztosítaná, hogy a beruházások, fejlesztések kifizetődőek legyenek az IT-infrastruktúrákat működtető cégek számára.

A vita azután robbant ki, hogy a múlt héten kiszivárgott a Google-Verizon paktum híre. A webes óriáscéggel kötött megállapodás alapján a Verizon a drót nélküli hálózatokon saját belátása szerint lassíthatja az internetes forgalmat vagy blokkolhatja az interneten elérhető tartalmakat. Mindez később a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a Youtube külön fizetni fog azért, hogy az ő anyagait kiemelt gyorsasággal továbbítsák a távközlési vállalatok. Vagyis felborulna a jelenlegi internetsemlegesség és a telekommunikációs cégek kiváltságos helyzetbe kerülnének, ők diktálhatnának a többi piaci szereplőnek. A digitális gazdaság gyors fejlődését és versenyképességét azonban csak egy szabad és nyitott internet garantálhatja.

A megoldást azonnal bírálta Matthias Kurth, a Szövetségi Hálózatfelügyelet elnöke, aki leszögezte: a YouTube is ugyanolyan vállalat, mint az összes többi és nem tarthat igényt külön elbánásra. Gerd Eickers, a VATM távközlési szervezet elnöke is elutasította az online forgalmat érintő diszkriminációkat vagy cenzúrát. Az elképzelések szerint a nagy adatforgalmat generáló cégek külön sávba kerülnének és sokkal többet kellene fizetniük az internet használatáért, mint a többi piaci szereplőnek. A költséghányad a továbbított adatmennyiségtől függene és megállapítanának egy minimum forgalomhatárt, mely alatt senkinek sem kellene fizetnie.

A változásokat természetesen elsősorban a felhasználóknak kellene megfizetniük. Aki YouTube-videókat akar nézni vagy letölteni, az megkapja az ehhez szükséges sávszélességet, de mélyebben a zsebébe is kell nyúlnia. A távközlési társaságok azzal érvelnek, hogy mivel kizárólag az ő költségvetésüket terhelik a fejlesztések, így világos, hogy ők diktálnak és a tartalomszolgáltatók fizessenek. Utóbbiak erre úgy válaszolnak, hogy ha nem lennének a szolgáltatásaik, akkor senkinek sem kellene 20 Mbites internetelérés.

Számos kérdés merült azonban fel. Ezek egyike, hogy vajon az infrastruktúrákat üzemeltető óriáscégek, például a British Telecom vagy a Deutsche Telecom minden internetes adatot ugyanúgy kezeljenek-e és továbbítsanak-e vagy sem? Tisztázandó az is, hogy vajon egy internetszolgáltatónak joga és lehetősége van-e bizonyos adatok továbbítását előtérbe helyezni vagy megtiltani egyes szolgáltatások használatát? Végül, szintén nem elhanyagolható, hogy a megváltozott helyzetben ki ellenőrizné a piaci szereplőket és miként biztosítanák, hogy ne élhessenek vissza az erőfölényükkel vagy a pozíciójukkal?

SG.hu – útján SG.hu – Jön a kettéosztott internet?.

Utálod a főnököd? Mondd azt, hogy pedofil!

Szerző: Dajkó Pál | Dátum: 2010-08-12 13:02

A digitális technológiák lehetővé teszik, hogy alaptalanul vádoljanak meg ártatlan embereket, akiken a későbbi felmentő ítélet már nem sokat segít.

Az elképzelés nem új, mondhatnánk ősrégi, mind a hétköznapi életben, mind a politikában ezerszer kipróbált módszer: ki kell választani egy olyan, a társadalom többsége által végletesen elítélt cselekményt, mely miatt minimum börtönbe küldik az elkövetőt, majd az általad gyártott bizonyítékok alapján meg kell ezzel gyanúsítanod a kiszemelt személyt. Az előítéletek és az ilyenkor fellépő agyi zárlat miatt szinte biztos, hogy az illetőt bűnösnek találják. Oly sok példát hozhatnánk, hogy ennek nincs is értelme, de annyit hozzá lehet tenni, hogy ma már a digitális tartalmak könnyű előállítása és mozgatása miatt még egyszerűbb hamis vádakat koholni, bizonyítékokat kreálni.

Manapság az egyik legsúlyosabb gyanú a gyermekpornográfia – még akkor is, ha ez valójában oly mértékben jelentéktelen más súlyos bűnökhöz képest, hogy alig érthető kiemelt szerepe; még akkor is, ha a „pedofília” nevű jelenség orvosi értelmezése szinte senkit nem érdekel (hiszen akkor sok olyan tett kiesne a megítélés alól, melyeket ma érdekből vagy gondolkodási lustaságból ide sorolnak); még akkor is, ha bizonyos korú (ez is változik) fiatalok szexuális jellegű anyagai esetében szinte sosem differenciálnak sem a hatóságok, sem az átlagember: mindegy, hogy az illető megnézte, birtokolta, gyűjtötte, ingyen vagy pénzért szerezte meg, csak az interneten zajlott a tevékenység, vagy az illető konkrét lépéseket tett azért, hogy fizikai valójában is ilyen élményeket szerezzen stb. Az életkor és a szexualitás, valamint a házasság értelmezésének kultúránkénti eltérését most nem is említem. Arról az önmagában felháborító „apróságról” ne is essék szó, hogy az általuk meghatározott pedofília ellen fellépők, legyenek azok szervezetek vagy magánemberek, nem a forrás ellen támadnak – vagyis, ha az adott közösség szabályai szerint törvénytelen és káros egy ilyen jelenség, akkor az ilyen anyagokat a legtöbbször erőszakkal és gyomorforgató módszerekkel előállító, embereket és gyerekeket megalázó, minden joguktól megfosztó helyzetbe kényszerítő szervezett bűnözői csoportokat vennék célba –, hanem az internetező felhasználókat keresik meg. Ez szimpla álszentség és gyávaság, nem nagyon lehet mentegetni. A „pedofília” olyan jelszóvá vált, mint hajdan az „istengyalázás, pogányság”, a „boszorkányság”, a „homoszexualitás”, a „munkahelyi zaklató”, és még sorolhatnánk. Ezek olyan hívószavakká váltak, melyek alapján bárkit bármikor el lehet lehetetleníteni, néha a pletyka is elég.

A pedofíliával kapcsolatban is ez a helyzet. Már voltak rá példák eddig is, de egy nemrég történt nagy-britanniai eset újra csak azt bizonyítja, hogy milyen veszélyes lehet ez a közfelfogás. Az ars technica hívta fel a figyelmet arra az ügyre, mely már évek óta zajlik Nagy-Britanniában. Az eredeti történet szerint egy középiskola egyik alkalmazottját perbe fogták gyermekpornográf anyagok birtoklásáért, és ennek következtében elbocsátották állásából, és persze az egész élete teljes mértékben összeomlott: a 2006-os letartóztatását követő egyéves vizsgálati fogság alatt családja, ismerősei elhidegültek tőle, szomszédai megvetésükkel sújtották, az utcára sem mert kilépni.

Az illető, aki az állítólag a főnök gépéről megszerzett anyagokat elküldte a rendőrségnek a feljelentése mellé, nem úszta meg a csalást, ugyanis ezekkel az anyagokkal ő igyekezett kompromittálni főnökét. A nyomozás a vádló mobilhívásait visszakövetve már 2007-re kiderítette, hogy ki is volt a feljelentő, akiről megtudták, hogy személyes konfliktusa volt felettesével. A most már új per vádlottjaként szereplő bosszúálló nem túl sokat agyalt a koncepción, mivel őt magát már bűnösnek találták hasonló ügyben. Az illetőt most elítélték, de az kétséges, hogy a felmentett gondnok, akit megnyomorított, képes lesz-e újra teljes életet élni.

Az ügy azért különösen elgondolkodtató, mivel – a lap információ szerint – évente több száz embert vádolnak meg hasonló módon, s bár a legtöbb esetben kiderül az ártatlanság, a vizsgálati idő bőven elég ahhoz, hogy életeket visszafordíthatatlan módon tegyen tönkre.

- IT café Társadalom / Internet / Café blog hírútján Utálod a főnököd? Mondd azt, hogy pedofil! – IT café Társadalom / Internet / Café blog hír.

A jövő portálja megérti a látogatóit

2010. augusztus 9. 19:50, Hétfő – Berta Sándor

A webes információáradat miatt a keresők egyre nehezebben tudják kiszűrni a fontos válaszokat. De a többféle tartalmat kínáló honlapokról szintén elmondható, hogy nehezen igazodik ki rajtuk a felhasználó.

A Friedrich Schiller Egyetem és az IBM kutatási-fejlesztési részlege által elindított Minerva Context-Adaptive Web Portals nevű kutatóprojekt célja egy olyan intelligens módon válaszoló hálózat kifejlesztése, amely a szörfölőket önállóan és célzottan látja el a számukra fontos információkkal. “A jövő portáljainak meg kell érteniük a látogatóikat. Tanulékonyaknak kell lenniük és fontos, hogy tudják, megérezzék, mit akar tőlük a felhasználó” – nyilatkozta Fedor Bakalov, a Friedrich Schiller Egyetem munkatársa.

A kutatók által intelligensnek minősített oldal működési elve egyszerű: az Amazon, a Yahoo vagy az iTunes ajánlási rendszeréhez hasonlóan tartalmakat és hivatkozásokat kínál az internetezőknek. A rendszer prototípusa szemantikus elemzőeljárásokon alapul, amelyek képesek összefüggésekben felismerni a városokkal, országokkal vagy személyekkel kapcsolatos keresési címszavakat. Mindez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy ha valaki például egy Londonról szóló cikkre kattint, akkor a portál további londoni anyagokat keres elő és jelentet meg a látogató számára.

A Minerva-hálózat egyúttal tudja, hogy London Anglia fővárosa és ezért angol nyelvű híreket is megmutat. De ha például a szemantikus elemzés Angela Merkel nevére bukkan, akkor tudja, hogy egy nőről van szó, aki ráadásul kancellár és a CDU elnöke. Mindez ugyan egyszerű dolognak tűnik, de a mai keresők többségének óriási kihívást jelentene annak megállapítása, hogy ezek a az információk egymással összefüggenek. A rendszer annál pontosabb és hatékonyabb lesz, minél több információt és aloldalt nyit meg valaki.

“A nyitottság és az adatvédelem az első helyen szerepelnek a kutatásainkban. A felhasználónak pontosan tudnia kell, hogy a hálózat melyik portált miért ajánlotta és emellett világosan jelölni kell, hogy ha egy tartalom kereskedelmi célú anyag” – közölte Bakalov. A szakember úgy vélte: a jövőben ötvözni kell a szemantikán alapuló ajánlórendszereket és a hagyományos technológiákat. Így mindig az internetezők dönthetik majd el, hogy a klasszikus módon vagy az új megoldás segítségével akarják-e átkutatni az információtengert.

SG.hu - útján SG.hu – A jövő portálja megérti a látogatóit.

A Wikileaks folytatja a titkos dokumentumok közzétételét

Folytatja a titkos információk közzétételét az interneten a Wikileaks oknyomozó honlap, jóllehet Washington azt kérte tőle, hogy ezt ne tegye.

“Biztosíthatom önöket, hogy folytatni fogjuk a dokumentumok közzétételét” – jelentette ki szombaton a Wikileaks szóvivője, aki saját biztonsága érdekében álnéven, Daniel Schmittként mutatkozott be újságíróknak Berlinben.

A Wikileaks oknyomozó honlap július végén több tízezer oldalnyi bizalmas iratot szivárogtatott ki az afganisztáni hadműveletekről. Washington csütörtökön nyomatékosan kérte a Wikileakstől, hogy ne jelentesse meg a még birtokában lévő titkos dokumentumokat, és törölje őket archívumaiból.

(MTI)

Kuruc.info - útján  Kuruc.info – A Wikileaks folytatja a titkos dokumentumok közzétételét.

ay Rosen: “A világ egyetlen kormánya sem állíthatja meg a Wikileakset!”

2010. július 29. 12:45, Csütörtök – Berta Sándor

A neves újságíró-professzor úgy vélte, hogy az egyre népszerűbb leleplező portál teljesen új helyzetet teremtett a médiapiacon. Az oldal különösen abban különbözik a többi sajtóorgánumtól, hogy nem hagyja magát ellenőrizni és teljesen új feladatokat bíz a riporterekre.

ay Rosen a New York-i Egyetemen tanít újságírást és a What Are Journalists For? című könyv szerzője. A PressThink blogban 2003 óta foglalkozik a média helyzetével és folyamatosan nyomon követi a sajtópiaci változásokat. Legújabb blogbejegyzését a Wikileaks akcióinak szentelte. A szakember a honlapot a világ “első állam nélküli hírügynökségének” nevezte.

“A The New York Times, a The Guardian és a Der SPIEGEL azért kooperáltak most először ilyen módon a leleplező oldallal, mert korábban a Wikileaks nem kereste meg őket. Julian Assange, a Wikileaks vezetője nagyon jól leírta ezt a jelenséget. Ha egyszerűen csak megjelentetik a 92 000 dokumentumot, akkor ugyan mindenki számára szabadon elérhetők, de nem érdekli a médiát. Éppen ezért most az anyagokat a sajtóorgánumoknak adták át és így azok azonnal érdekesek is lettek az újságok számára. A médiáknak szükségük van a Wikileaksre, mivel napjainkban egyre több a titok. A titkosszolgálatok akciói, a globális katonai műveletek, a terrorizmus elleni háború eszméletlen méreteket öltött, éppen ezért érthető, hogy egy csoport harcolni akar e jelenség ellen. Ráadásul a portál az internet egy tipikus terméke: a világhálón nincsen központi ellenőrzőpont” – hangsúlyozta Jay Rosen.

Read more »