Archive for the ‘Kína’ Category

Kám és a csiangok múltja

május 10th, 2012

Tibet keleti része, Kám, mai nevén Kamdo, az ősi sztyeppei civilizáció emlékeit rejti. Az eddig feltárt régészeti leletek szoros kapcsolatot mutatnak a Sárga-folyó vidékének tárgyaival.

Tibet keleti része, Kám, mai nevén Kamdo, az ősi sztyeppei civilizáció emlékeit rejti. Az eddig feltárt régészeti leletek szoros kapcsolatot mutatnak a Sárga-folyó vidékének tárgyaival.

ÁsatásRégi háztípus nyomában

Az 1970-es évek végén ásatások kezdődtek Kámban, Karub faluban, a Lancang-folyó mentén, ahol közel 5000 éves leletegyüttes került elő. A feltárást végző régészek megállapították, hogy ott már a késő újkőkorban fejlett földművelés és állatartás folyt. Ezzel megdőlt a korábbi nézet, miszerint Tibet csak későn népesült be. A településen feltárultak az ősi házak romjai, kiderült, hogy nagyjából hasonló hajlékokban éltek a késő újkőkor lakói, mint mai utódjaik. A többnyire kőből készült eszközök hasonló stílusúak voltak, mint amiket a mai észak-kínai sztyeppéken találtak, ez állandó kapcsolatok meglétét igazolja a belső-ázsiai térséggel, ami talán már évezredekel korábban is kialakulhatott. Ezen kívül arra is fény derült, hogy a Kelet-Tibetben élt egykori lakosok Dél-Kínában élőkkel is élénk kereskedelmet folytattak.

Harc a sómezőkért

Kelet-Tibet újkőkori lakói disznót tartottak, és fő élelmiszernövényük a köles volt. A férfiak már akkor is szerettek vadászni, leginkább szarvasra és rókára. De harcias események is megtörték a vidék csendjét. Ahogyan a helyi Geszar monda tudja, a környéken komoly harcok folytak a helyi sólelőhelyek kiaknázásért. Elképzelhető, hogy az értékes nyersanyagért már évezredek óta folyt háborúskodás. Kám őslakói között éltek csiangok. Nem tudjuk pontosan, hogy mikortól vannak jelen a térségben, hiszen a kínai jóslócsontok csak a Kr. e. 17. századtól emlegetik őket. Annyi bizonyos, hogy szoros kapcsolatban álltak a keleti hun népekkel, valamint a Sárga-folyó partján élt jüecsikkel. A mai Kína hatalmas északi térsége akkoriban a félelmetes lovas népek kezében volt, a köztük szövődő kapcsolatokról csak mesés történetek maradtak fenn, vagy a kései kínai krónikák töredékes tudósításaiból értesülünk róluk.

KámNők uralma

Nemcsak a Fekete-tenger partvidékén uralkodtak nők, hanem a Világ Tetején is. A 7-10. század között virágzott Tubo-királyság idején is a kínai források emlegették a „keleti nővérek” országát, melyet nyugati-csiangok országának véltek. Ez az ország arról volt nevezetes, hogy mindig nőt választottak az ország élére. A nők uralma a 7. században véget ért, a térséget az anyai ágon hun Szrong-bcam-ganpo saját uralma alatt egyesítette, így a tibeti amazonok is az ő szövetségesei lettek. Emlékük azonban még a buddhizmus hódítása nyomán sem veszett ki, a ma élő csiangoknál még mindig kimutatható az anyajogú társadalom halvány emléke. A nők általában náluk fiatalabb férjet választanak, és mindenki számára természetes, hogy ők irányítják a mezőgazdasági munkákat, az asszonyt tekintik a család igazi fejének.

Áldáskérés a hegyektől

A kámi térségben kevésbé terjedtek el Buddha tanai, a régi bön vallás elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy megmentse ősi szentélyeit és áldozati központjait. Talán ennek köszönhetően nagyon sok szent hely tisztelete fennmaradt, a helyi kutatók összesen 25 imádságos helyet ismernek, ahová a tibetiek időről időre elzarándokolnak és imádkoznak az istenekhez és a helyi szellemekhez. Minden év június 15-én étel- és italáldozatot visznek a közeli magaslatokhoz, hogy felajánlják az égieknek. Imáikban kérik jóindulatukat, hogy jó termést takaríthassanak be. A szertartás jókedvűen folyik, ilyenkor tánccal és énekkel ünneplik a beköszöntő nyarat. Van, aki marha- vagy birkafejet helyez el a hegyek lábainál. Mások füstölőt gyújtanak, vagy szent szalaggal díszítik fel a fákat.

OB

Article source: http://barikad.hu/kam_es_a_csiangok_multja-20120510

A Taklamakán ősi temploma

május 9th, 2012

Egy 1500 éves buddhista templom maradványait találták meg kínai régészek. A leletek alapján a szakemberek pontosítani tudják, hogyan terjedt el Buddha hite a szakák és utódaik között.

Egy 1500 éves buddhista templom maradványait találták meg kínai régészek a Taklamakán-sivatagban. A most feltárult lelet révén a szakemberek pontosítani tudják, hogyan terjedt el Buddha hite a szakák és utódaik között.

Indiai hatás

A szakemberek két hónap kemény munka után tárták fel a különleges leletet Hszincsiang Autonóm Tartományban. A Tarim-medencében lévő Damago-oázis egyébként a hotáni szaka királyság emlékeit rejti, melyet talán a Kr. e. III. században alapítottak a kínai források jüecsi népe. A templom főcsarnokát különlegesen építették meg, a hatalmas teremhez három folyosón át lehetett eljutni, és középen magasodott a vallásalapító Buddha szobra. Ez az építkezési mód India korai buddhista építészetére volt jellemző, és úgy tűnik, hogy az terjedt el a Selyemút dzsungáriai szakaszán is.

Új hazájában azonban nem sokáig használták az idegen stílust és az V. század közepétől a mai Kína területén önálló építészeti stílus kezdett kialakulni, elfeledve a régi, indiai módszert. Ilyen hatalmas csarnokot kínai régészek most először találtak. A romok alaprajzának áttanulmányozása után, valamint a talált tárgyak vizsgálatát követően a kínai szakértők a templomot az V-VI. század közé helyezték, az Északi és a Déli dinasztiák idejére.

Belső emlékek

Ugyan a csarnok közepén álló hatalmas Buddha-szobor nem maradt meg, annak nagyságát legalább 3 méterre becsülték a kutatók. Az ásatásokból annyi már kiderült, hogy a legbelső folyosó hat-hat méterre húzódott délről északra és keletről nyugatra, a második folyosó 10 méter magas és 10 méter széles volt, míg a csarnok falai által körülvett terület 256 négyzetméteret ölel át. Az összekötő folyosó falain még ma is jól látszódnak a falfestmények, azokon hol Buddha lábát jelenítik meg, hol szent állatokat sorakoztatnak fel.

A képek észak-indiai gandhárai stílusban készültek, ami nagyon ritka volt az V-VI. század folyamán. A régészek a kolostor lakóinak szálláshelyét is megtalálni vélték a főcsarnok délnyugati oldalán, ahol eddig kerámia és érme maradványokat leltek, de feltárást még nem végeztek.

Betemetett városok nyomában

Az ősi Selyemút déli szakasza a Taklamakán sivatag 337 ezer négyzetkilométeres szakaszán haladt át, ami még számos ősi emléket rejthet. A terület elsivatagosása miatt a korai épületek és használati tárgyak jól konzerválódtak. Legelőször 1901-ben a magyar származású Stein Aurél vágott neki a veszélyes útnak, ő a VII. századi buddhista zarándok könyve alapján találta meg a homokba temetett ősi városokat.

kép

Neki köszönhetjük, hogy a területet orientalisták tucatjai kezdték kutatni. Sajnos ebből nem vehették ki részüket a magyarok, a Magyar Tudomáyos Akadémia nem szentelt kellő figyelmet ennek az ősi civilizációnak, hiszen az ott feltáruló iratok és dokumentumok ellentmondtak a finnugor elméletnek. A térségben azóta több mint 10 buddhista templomot sikerült megtalálni a Damago oázisban.

Szakák állama

képA Selyemút déli szakaszán a kínai forrásokban jüecsi néven szereplő szakák uralkodtak. Úgy tűnik, hogy a Kr. e. III. század végén ők jó kapcsolatot alakítottak ki a térségben egyeduralomra szert tett hunokkal, így országuk továbbra is virágzott. A hotániak legfőbb kincse a jáde volt, ők voltak a legnagyobb szállítói a Han-dinasztiának. A Tarim-medencei szakák gyorsan megtanulták a selyemkészítést is, amivel ellátták a közép-ázsiai területeket.

A hagyomány szerint a készítés titkos receptjét a helyi uralkodó kínai felesége hozta el úgy, hogy hajába csempészte a selyemgubókat, hogy új hazájába se kelljen nélkülöznie kedvenc termékét. A hotáni szakák önálló írásbeliséggel rendelkeztek, a dunhuangi barlangkönyvtárból nagyon sok dokumentum került elő, ezen kívül az ásatások során is találtak szaka feliratokat. Azokat Harold Bailey dolgozta fel és Hotáni szaka szótár néven napvilágot is látott a mű. A térségben a Kr. e. I. század elején jelent meg a buddhizmus, mely a türelmes uralkodók adományainak köszönhetően gyorsan elterjedt.

OB

Article source: http://barikad.hu/a_taklamakan_osi_temploma-20120509