Archive for the ‘Magyar’ Category

Karaul Koppányról

augusztus 31st, 2015

Karaul Táltos hagyatéka

Géza- Vajk- Koppány Karaul táltos szavaival:

“Aranykopjások” FővezérségeAranykopjások főkincstárnok
Buzsák-Tatárvár
Történelmi feljegyzés
Készült: 2002. év szelek havának 12. napján

 

Szalárd Fejedelem vér-örökén, Tar-Zerénd fia Koppány vértanú halálának, meggyilkolásának, felnégyelésének valóságos történelmi okai. Szellemének üzenete a ma élőknek és az utánunk következő ősturáni Szittya nemzedékeknek.

Taksony fia Géza Nagyfejedelem uralkodása idejében a Hadak útjára tér Zuárd fia Tar-Zerénd. Zerénd fia Koppányt választják meg Somogy-ország az Ormánság és a Száván túli területek Pajzsra emelt fejedelmének. A hatalmas nagy kiterjedésű szállásterület nem csak gazdagságot, de igen sok csatás batirt /vitézül harcoló/ katonát is biztosított, amit elődeinktől örököltek.

Koppány Fejedelem feladata volt biztosítani a visszaszerzett Hon és nemzet, Dél-délnyugati védelmi rendszert az Írottkőig! Ő volt Géza Nagyfejedelem bal-szárny vezére, ősi szóval jelölve /bal dogri khán/. Az Észak-északnyugati országrészek, szállások védelmezése Tarkács úr vér örökén Lébény vezér a jobb szárny /jobb dogri khán/ volt, amíg a Hermánok álnok módon meg nem gyilkolták. A Derék had vezérlése a Nagyfejedelem tisztsége volt, amíg az ősi hadirend és törvényeknek helye volt a Szittyák egyet akarásában! Géza Fejedelem, Taksony Vezérfejedelem hirtelen eltávozása után kezdetét vette az a történelmi taktikázás, hogy az új Fejedelem, Róma, Quedlinburg és Bizánc kegyeibe is kedvezni kíván, annak érdekében, hogy a megváltoztatott Ősi Törvényekkel az esetlegesen hirtelen bekövetkező halála után fiának, Vajknak biztosítani tudja a Vezérfejedelemséget. Amíg Sarolta Fejedelem asszony élt, addig Géza ezen ügyeket titkolta. Az új felesége Adalheid mellett, aki a Quedlinburgi német-római császárnak volt unokahúga, már mindent meg merészelt tenni! Vezéreink és az előkelők meggyilkoltatásától sem riadt vissza. Sarolta Fejedelem asszony apját, Erdélyi Gyulát a Szakrális Fejedelmet Esztergomba hívja vezéri tanácskozás ürügyén. Foglyul ejti és rövid idő múlva, Adalheid és a német császár titkos támogatásával meggyilkolják! Róma és Quedlinburg terület hódító érdekeinek mar csak egy fejedelem, áll útjukban az erőskezű Tar-Zerénd fia Koppány, a konok, keményfejű, a Somogy-országi Vérszerződést hűséggel követő Nagyúr.

Egész seregével /24.000 fő/ áll ellen Róma és Quedlinburg térhódítási szándékainak, amit még a Karolingok idejében fondorlatosan elterveztek..! Quedlinburgban, Augsburgban és Rómában kitervelték, hogy Koppányt rá kell venni szűk kíséretével, hogy az ősi szokás szerinti Nyári Napforduló ünnepsége után, Vajk és az őt segítők kíséretében Esztergomba menjen, ahol Karoling Keresztény szertartással Koronás Fejedelmi királlyá választják és megtanácskozzák az ország további fontos ügyeit. Barantázó Karaul Fürkészek jelentették, hogy a nyugati gyepükön túl nagy készülődés van. Koppány bízik Géza fia Vajk adott szavában és megparancsolja, hogy a Veszprém melletti Sólyi mezőről a seregek térjenek vissza szállásaikra. Minek után Koppányt rászedték, hogy csak pár előkelőt és kisszámú fegyveres kíséretet hozzon magával, Esztergomba vonultak. Eközben titokban Gizla, Bajor hercegnő a Bajor Király lánya, Vajk jegyese, Veszprémbe 10.000 fős nehéz vértest, Adalheid tanácsára Esztergom köré további 10.000 főt vonultatnak fel. A Vezérfejedelem szállása köré telepítik le őket, minden Szittya Magyarnak az ősi jogon bírt szállásaikról el kell költözni!

Erdélyi Gyula meggyilkolása és Koppány foglyul ejtése után váratlanul meghal Géza Nagyfejedelem!?

Ezt követi nagy sietséggel Vajknak a nyugati zsidó-keresztény szertartással megkeresztelése és ezt követően a Német-Római Császár és a II. Szilveszter pápa szentesítésével királlyá koronázása! Koppányt négyfelé vágva meggyilkolják, kíséretét felkoncolják. Vajkot és Gizlát erős vértes kísérettel Fehérvízvárra menesztik, és fogva tartják, amíg a Somogy-országi magyaroknak színe-javát lemészárolják. Koppány Fejedelem testét az ország négy részébe szétviszik lrettentésként.

Keresztény diadalként 5 évig ujjonganak Európában!!!

Az ősi Hont több mint 40,000 idegen vértes sereg és fanatikus, kegyetlen hittérítő lepi meg! Már nincs védelmező sereg, aki tud elbujdosik láperdők mélyére. Az évekig tartó nemzetpusztító, ország-rabló tevékenységeket tovább tetézi, hogy a pápa tanácsára, Vajk-István király parancsára elégetik az ősi írott krónikáinkat, halálbüntetés és vagyonelkobzás terhe mellett megtiltják annak használatát, lerombolják ősi Napszentélyeinket és azokat, aki ehhez mégis ragaszkodnak, kivégzik, karóba húzzák, vérebekkel marcangoltatják széjjel!!!

Vajk-István miután rádöbben iszonyú tetteire, megroppan lelkében, de mar túl későn!

Rómából, Quedlinburgból, Passauból, Bizáncból érkeznek olyan szerzetesek, akik alig beszélik nyelvünket, de hittérítésben, kegyetlenkedésben élen járnak minden gonosz előtt!!!

Jönnek Bajor, Szász, Germán, Frank, Itáliai, Bizánci, Szláv érdekek szószólói. Róma és Bizánc tanácsára megjelennek a rabbik is!!! Mind harácsol, gyilkoltat és az új királytól jogot, címeket kapnak cserébe!

Ilyen sorsra jutott ATILLA-ÁRPÁD büszke ősi népe! Elhagyta nemzetvédő ősi törvényeit, erkölcsét ősi Egy Igaz Isten tisztelését!

A jövevények a maguk írásával, lelkével, hamis történelmi krónikák írását terjesztik a jövő nemzedékeinek számára!!!

Ezek a hamis krónikák azt a hazug szellemiséget sugallják, terjesztik, hogy az ős turáni Szittya fajták megmaradása érdekében kellett felvenni a nyugati kereszténységet, ami biztosítéka volt megújulásunknak.(?)

Ha a Bizánci kereszténységet, Iszlám vagy Buddha hitét vesszük fel, akkor elvesztünk volna??? Igen

nyugat térhódítóinak minden esetre! Az ősiség megtartása, védelmezése nem tette volna lehetővé, hogy a dicső emlékű ATILLA-ÁRPÁD-KOPPÁNY népe szolga legyen és ősi honunk, ősműveltségünk ebek, rabló népek kénye- kedvére, mára megismétlődve elvesszenek!!!

A Szeri pusztán a Vérszövetség Törvényeit nem azért erősítették meg, hogy törvényszegő, nemzetáruló,

idegen szolgaságba vigye Szittya fajtánkat! Másolatban mellékelten csatolva az egyház által kitalált Koronázási ügy, ami csak arra szolgált, hogy a tétovázókat megtévesztve hitelesítsék a szertartást, öröklési jogokat.

Az ősi Táltos Iztan-Hu Napisten Koronát keleten készítették, és az ékesítette ITIL TAN-HU KHÁN fejét, Batbaján Bezmer Ghagánt, Álmos fia ÁRPÁDOT is ennek birtokában kellett volna Pajzsra emelt Vezérfejedelemmé választani, azonban Baján Khagán idejében Nagykároly hadai elrabolták! Szilveszter pápa az őt hatalomra juttató német császár parancsára adta vissza. A 16 társzekérrel elhurcolt ősi ereklyés tárgyainknak a nagy része még a mai napig is idegenek birtokában vannak!! Az Égi Táltos Tan-Hu Khán Koronájának, égi kardnak, Tan-Hu Khán választásnak helyét, részletes leírását mellékelve közlöm. A szertartást i.sz. előtt 216. évben Cin.Shi Huang Ti császár krónikása jegyezte le aprólékosan.
A jelen feljegyzést készítette az őrző

Tokmak Karaul Táltos,
Koppány élő ivadéka.

Közzétéve: 2015.08.31. Eredeti írásmóddal.

Az Aranybulla

május 31st, 2015
Jeruzsálemi

II. Endre (András)

A pusztaszeri vérszerződéskor a Magyar Birodalmat alapító 12 törzs egyenként 2-2 javaslatot terjesztett elő. Ezzel az alaptörvény 24 cikkelyessé vált. Ez volt az alapja az Aranybullának.
Az Aranybulla 31 pontját Budavára, Avarbástya, Kurszán vára és az új kancellária vezető emberei az 1222. év húsvétjára összeállították. A 31 pont, az egykori Kövezsd (a hun törzsszövetségből származó kínai császár) 30 törzsének és a kasszuk, etruszkok és hikszosziak összes törvényei figyelembevételével jött létre.
A pusztaszeri alkotmányból született Aranybulla 31 pontja változatlanul fennmaradt. Ebből az időből az 1222-es népszámlálás adatai alapján Magyarország külső vármegyéivel együtt 72 vármegyét számlált és egészen az ujgur területekig (Magyarka fővárossal együtt) valamint az Aranybulla pontjaiban szereplő üzbég tartományokig terjedt.
Pósa Pál az 1222-es Aranybulla megszerkesztésénél a nemzetségi közösség megbonthatatlanságát hangsúlyozta, amelyben a honfoglalók parasztságának családonként az 1 eke fóldet az ország területén biztosítani kellett. Ez a mai értelemben a Megyer törzsben 10 hold, a Kéri-Keszi törzsben 20 hold, Erdélyben 25 hold, míg Árvában-Sárosban 30 hold használatára jogosított. 31-ik pontként a nemzet vezető erejeként a Csák, Kurszán és Pósa-nembéliek szaporaságaként, összeházasodások folytán a nemesség fegyveres ellenállásai jogát iktatták törvénybe, ha a király az Aranybullában lefektetett ígéretét nem tartja be.
Budavár, Avar-bástya, Kurszánvára és az új Kancellária vezető emberei 1222 húsvétjára összeállították az új „Aranybulla” 31 pontját Kövesd 30 törzsének, és a kasszuk (etruszkok és hikszoszok) összes törvényeinek figyelembevételével. III. Honorius pápa csak 1222 végén értesült az Aranybulla követeléseiről:

1. Minden évben köteles a király megjelenni az egész nép előtt, hogy az ország népének panaszát meghallgassa a túlkapásban lévő főúri és főpapi cselekmények miatt, hogy a bűnösök az országból kiűzessenek. Read more »

Átadták a Fonogram Díjakat

május 10th, 2012

A Millenáris Teátrum színpadán a helyszínre meghívott több száz szakmai résztvevő, a Magyar Televízió élő közvetítésén, valamint a Fonogram Facebook oldalán látható live streamen keresztül pedig nézők százezrei tekinthették meg a magyar zenei élet számos kiváló előadójának fellépését és örülhettek együtt a díjak nyerteseivel. Tizenhárom hazai, valamint öt külföldi kategóriában ítélte oda a szakmai zsűri a Fonogram-díjakat. A kétórás műsor során közismert, a magyar zenei élet sokszínűségét bemutatóelőadók, köztük ismert sztárok mellett modern és nemzetközi szinten is helytálló fiatal tehetségek, valamint kifejezetten erre az estére színpadra állított, különleges zenei produkciók is helyet kaptak a színpadon.A magas színvonalú produkciókon túl a műsor legizgalmasabb része idén is a nyertesek ismertetése, a díjak átadása volt. A minden évben átadásra kerülő Életműdíjat az idén 60. életévét és 40 éves szövegírói pályafutását ünneplő Horváth Attila kapta. A 2012-es Fonogram – Magyar Zenei Díj Gálaesten ismét magas művészi színvonalú zenei produkcióknak lehettünk tanúi. Kiderült, hogy mennyi kiváló album született 2010/2011-ben is, s ezek közül a legjobbak méltán kapták meg a hazai zenei szakma legnagyobb elismerését. A rendezvényt követő Ballantine’s after party-n a zenészek, a sajtó képviselői, a további meghívott vendégek a közönséggel együtt ünnepelték a győzteseket, a fellépőket, a magyar zenét. Ugyanitt kiderült az is, kik lettek a Ballantine’s – Fonogram Különdíj közönségszavazásának győztesei. Az év énekesnője Janicsák Veca, az év énekese Vastag Csaba, az év zenekara címet pedig a Leander nyerte el.A bulin még egy további különdíj került átadásra: a legális zenefelhasználás érdekében kifejtett munkáért külön köszönetet – és egy Fonogram díjat – kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Főigazgatósága.

Fonogram – Magyar Zenei Díj 2012: nyertesek

Az év hazai klasszikus pop-rock albuma
BRÓDY JÁNOS – Az Illés szekerén (EMI)

Az év külföldi klasszikus pop-rock albuma
NICKELBACK – Here And Now (Magneoton)

Az év hazai modern pop-rock albuma
FRESHFABRIK – Mora (Alexandra Records)

Az év külföldi modern pop-rock albuma
ADELE – 21 (Neon Music)

Az év hazai alternatív albuma
KISCSILLAG – Néniket a bácsiknak! (Megadó)

Az év külföldi alternatív albuma
KASABIAN – Velociraptor! (Sony Music)

Az év hazai elektronikus zenei produkciója
YONDERBOI (CLS Music)

Az év külföldi elektronikus zenei produkciója
SKRILLEX (Magneoton)

Az év hazai hard rock vagy heavy metal albuma
THE IDORU – Time (The Idoru)

Az év külföldi hard rock vagy heavy metal albuma
FOO FIGHTERS – Wasting Light (Sony Music)

Az év hazai szórakoztató zenei albuma
SZENES IVÁN – Hosszú az a nap (Szenes Kft.)

Az év hazai gyermek albuma
HALÁSZ JUDIT – Apa figyelj rám (Universal Music)

Az év hazai felfedezettje
OZONE MAMA (Ozone Mama)

Az év hazai jazz albuma
ALAPI ISTVÁN – niXFactor (Gramy)

Az év hazai nép- vagy világzenei albuma
KEREKES BAND – What The Folk!? (Kerekes Band)

Az év hazai klasszikus vagy kortárs komolyzenei albuma
HORTOBÁGYI LÁSZLÓ-GÁYAN UTTEJAK ORCHESTRA – Entransociety (NarRator Records)

Az év dala
VASTAG TAMÁS VASTAG CSABA – Őrizd az álmod

Életműdíj
HORVÁTH ATTILA

Ballantine’s – Fonogram Különdíjak
év énekesnője: JANICSÁK VECA (Sony Music)
év énekese: VASTAG CSABA (Sony Music)
év zenekara: LEANDER (Sony Music)

Amerikai.Magyar Hírújság

Article source: http://amerikaihirujsag.com/2012/05/10/atadtak-a-fonogram-dijakat/

Kám és a csiangok múltja

május 10th, 2012

Tibet keleti része, Kám, mai nevén Kamdo, az ősi sztyeppei civilizáció emlékeit rejti. Az eddig feltárt régészeti leletek szoros kapcsolatot mutatnak a Sárga-folyó vidékének tárgyaival.

Tibet keleti része, Kám, mai nevén Kamdo, az ősi sztyeppei civilizáció emlékeit rejti. Az eddig feltárt régészeti leletek szoros kapcsolatot mutatnak a Sárga-folyó vidékének tárgyaival.

ÁsatásRégi háztípus nyomában

Az 1970-es évek végén ásatások kezdődtek Kámban, Karub faluban, a Lancang-folyó mentén, ahol közel 5000 éves leletegyüttes került elő. A feltárást végző régészek megállapították, hogy ott már a késő újkőkorban fejlett földművelés és állatartás folyt. Ezzel megdőlt a korábbi nézet, miszerint Tibet csak későn népesült be. A településen feltárultak az ősi házak romjai, kiderült, hogy nagyjából hasonló hajlékokban éltek a késő újkőkor lakói, mint mai utódjaik. A többnyire kőből készült eszközök hasonló stílusúak voltak, mint amiket a mai észak-kínai sztyeppéken találtak, ez állandó kapcsolatok meglétét igazolja a belső-ázsiai térséggel, ami talán már évezredekel korábban is kialakulhatott. Ezen kívül arra is fény derült, hogy a Kelet-Tibetben élt egykori lakosok Dél-Kínában élőkkel is élénk kereskedelmet folytattak.

Harc a sómezőkért

Kelet-Tibet újkőkori lakói disznót tartottak, és fő élelmiszernövényük a köles volt. A férfiak már akkor is szerettek vadászni, leginkább szarvasra és rókára. De harcias események is megtörték a vidék csendjét. Ahogyan a helyi Geszar monda tudja, a környéken komoly harcok folytak a helyi sólelőhelyek kiaknázásért. Elképzelhető, hogy az értékes nyersanyagért már évezredek óta folyt háborúskodás. Kám őslakói között éltek csiangok. Nem tudjuk pontosan, hogy mikortól vannak jelen a térségben, hiszen a kínai jóslócsontok csak a Kr. e. 17. századtól emlegetik őket. Annyi bizonyos, hogy szoros kapcsolatban álltak a keleti hun népekkel, valamint a Sárga-folyó partján élt jüecsikkel. A mai Kína hatalmas északi térsége akkoriban a félelmetes lovas népek kezében volt, a köztük szövődő kapcsolatokról csak mesés történetek maradtak fenn, vagy a kései kínai krónikák töredékes tudósításaiból értesülünk róluk.

KámNők uralma

Nemcsak a Fekete-tenger partvidékén uralkodtak nők, hanem a Világ Tetején is. A 7-10. század között virágzott Tubo-királyság idején is a kínai források emlegették a „keleti nővérek” országát, melyet nyugati-csiangok országának véltek. Ez az ország arról volt nevezetes, hogy mindig nőt választottak az ország élére. A nők uralma a 7. században véget ért, a térséget az anyai ágon hun Szrong-bcam-ganpo saját uralma alatt egyesítette, így a tibeti amazonok is az ő szövetségesei lettek. Emlékük azonban még a buddhizmus hódítása nyomán sem veszett ki, a ma élő csiangoknál még mindig kimutatható az anyajogú társadalom halvány emléke. A nők általában náluk fiatalabb férjet választanak, és mindenki számára természetes, hogy ők irányítják a mezőgazdasági munkákat, az asszonyt tekintik a család igazi fejének.

Áldáskérés a hegyektől

A kámi térségben kevésbé terjedtek el Buddha tanai, a régi bön vallás elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy megmentse ősi szentélyeit és áldozati központjait. Talán ennek köszönhetően nagyon sok szent hely tisztelete fennmaradt, a helyi kutatók összesen 25 imádságos helyet ismernek, ahová a tibetiek időről időre elzarándokolnak és imádkoznak az istenekhez és a helyi szellemekhez. Minden év június 15-én étel- és italáldozatot visznek a közeli magaslatokhoz, hogy felajánlják az égieknek. Imáikban kérik jóindulatukat, hogy jó termést takaríthassanak be. A szertartás jókedvűen folyik, ilyenkor tánccal és énekkel ünneplik a beköszöntő nyarat. Van, aki marha- vagy birkafejet helyez el a hegyek lábainál. Mások füstölőt gyújtanak, vagy szent szalaggal díszítik fel a fákat.

OB

Article source: http://barikad.hu/kam_es_a_csiangok_multja-20120510

Népirtás a magyarság ellen

május 6th, 2012

A mai napon országszerte megtartott ballagások ellenére is körülbelül félezer nemzeti radikális és helybeli lakos vett részt azon a demonstráción, amit a Jobbik rendezett a Borsod megyei Berzéken szombat délután.

A mai napon országszerte megtartott ballagások ellenére is körülbelül félezer nemzeti radikális és helybeli lakos vett részt azon a demonstráción, amit a Jobbik Magyarországért Mozgalom rendezett a Borsod megyei Berzéken szombat délután.

Mint ismeretes, az 1070 lakost számláló településen egy hónappal ezelőtt cigánybűnözők csoportja bestiális kegyetlenséggel gyilkolt meg egy helyi lakost, a 45 éves Nagy Józsefet.

Az országos média természetesen igyekezett elhallgatni az esetet, ezért döntöttek úgy a településen élők, hogy a Jobbikhoz fordulnak. A párt képviselői teltházas lakossági fórumon tájékozódtak a kialakult helyzetről, s döntöttek a figyelemfelkeltő demonstráció mellett. Az eredetileg 17 órára beharangozott rendezvény a jobbikos megmozdulásokat immár hagyományos jelleggel övező kiemelt rendőri figyelem és igazoltatás miatt némi csúszással kezdődött.

Demonstráció Berzéken

Nem a Jobbik akar polgárháborút

A jelenlevők egyperces néma főhajtással emlékeztek a cigánybűnözés újabb áldozata előtt, majd a Himnusz eléneklését követően Jakab Péter, a Jobbik miskolci közbiztonsági szakpolitikusa szólt a tömeghez. A képviselő beszédében rámutatott a megye cigány lakosságának növekvő arányára, s arra, hogy Borsod jövője azon áll vagy bukik, hogy a mindenkori hatalom hogyan viszonyul a cigányproblémához.

A politikus kiemelte, pénz helyett ideje erőt mutatni a cigányság felé, erre pedig csak a Jobbik képes, hisz csak a párt programjában szerepel a csendőrség az önfenntartó börtön, a bentlakásos iskola megvalósítása. A politikus utalva az elmúlt hetek „polgárháborús” hecckampányára elmondta azt is, nem a Jobbik akar polgárháborút, hanem az a Fidesz és az az MSZP, amely évtizedek óta uszítja a cigányságot, miközben a többségi társadalmat magára hagyja, önvédelmi reakcióit pedig igyekszik megfojtani.

Jöjjön Berzékre a bíró!

Balla Gergő országgyűlési képviselő a hatóság erélyes fellépését sürgette a cigánybűnözőkkel szemben, mondván megálljt kell parancsolni a magyarság lemészárlásának. A törvénytisztelő embereket a cigányok ma megfélemlítik, ugyanakkor a demonstráció azt mutatja, a jobbikosok nem félnek – jelentette ki a honatya felhívva a figyelmet a helyi közösségek összefogásának fontosságára.

Balla kitért a Cozma-perben született rendkívül enyhe ítéletre is, melynek kapcsán a képviselő meghívta Berzékre az érintett bírót, egyben a legsúlyosabb büntetés kiszabását kérte a berzéki gyilkosokra. Végezetül arra kérte a közvéleményt segítsék anyagilag is az árván maradt családot, melyben a Jobbik frakció is élen fog járni.

Nem hátrálhatunk tovább

„Nemcsak Borsodnak, de Hajdú-Biharnak is elege van a cigánybűnözésből!” Ezt már Kukcsár Gergely, a Jobbik Hajdú-Bihar megyei elnöke mondta, aki arra világított rá, hogy egyre több településen lép „nagykoalícióra” egymással a rendőrség, a bűnözők és az adott önkormányzat. Példaként Konyár községet hozta fel, ahol a helyeik már csak a Jobbikban bíznak, TEK helyett pedig sokkal szívesebben látnák a csendőrséget.

Heves megye elnöke, Dudás Róbert a legnagyobb problémának azt látta, hogy a nincs rend, de a kormány ennek az ellenkezőjét hiszi, és ezt próbálja sulykolni a lakosságba is. Ezzel a hatalom a rendetlenséget pártolja – mondta a Jobbik heves megyei frakcióvezetője, aki szerint a kormány politikai megfontolásból támogatja a cigányságot, a Gárda vegzálásával pedig a bűnözőket támogatja.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviseletben Bakó József megyei elnök egy Wass Albert idézettel szemléltette, milyen pusztulás vár Magyarországra, amennyiben a napjainkban tartó rendkívül káros társadalmi folyamatok nem változnak. Bakó szerint ezeket a folyamatokat meg kell állítani, „gyermekeink, unokáink érdekében nem hátrálhatunk tovább”.

Orbán és Gyurcsány nem jött el

A szomszédos megyék elnökei után a Jobbik országos alelnöke, Gyüre Csaba mondott rendkívül szenvedélyes beszédet. „Berzék tragédiája a család, de egyben a nemzet tragédiája is. Elég volt!”- jelentette ki az országgyűlési képviselő, aki hiányolta, hogy a holokauszt és a romagyilkosságok nagy „emlékezői” Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc és Sólyom László nem jöttek el Berzékre.

Pedig lett volna mi ellen demonstrálniuk, hiszen az elmúlt két hétben is tucatnyi magyar embert öltek meg – fogalmazott Gyüre, aki szerint miközben Orbán az egyenruhás bűnözés és az államadósság üldözésével van elfoglalva, az emberek a rend társadalmát várják. Ezzel kapcsolatban a politikus rámutatott arra is – utalva a tüntetésen megjelent szép számú gárdistára –, hogy Orbán Viktor Strasbourgban korán jelentette be a paramilitáris alakulatok felszámolását, a törekvés ugyanakkor jelzi, hogy a Fidesz számára nem a cigányterror a fő probléma, hanem a Jobbik. Beszéde zárásaként a képviselő elmondta, nem a magyarok a rasszisták, hanem azok a cigányok, akik puszta szórakozásból ölnek magyar embereket.

Népirtás a magyarság ellen

A szónokok sorát Sneider Tamás zárta. A párt országos alelnöke a sorozatos magyarellenes gyilkosságok kapcsán magyar holokausztról, modernkori népirtásról beszélt, melyet a kormány nem akadályoz meg, hisz komoly rendőri erők csak akkor jelennek meg az ország bűnügyileg frekventált vidékein, ha ott a Jobbik rendezvényt tart. Ő maga azért „járkál” rendszeresen a Heves megyei Kerecsenden, hogy így érje el a rendőri jelenlétet.

Sneider, az Országgyűlés Szociális Bizottságának elnökeként tűrhetetlennek nevezte, hogy a cigányság az Orbán-kormány által rájuk fordított 120 milliárd mellett annak a többszörösét veszi fel szociális juttatások formájában. Emellett mérhetetlen károkat okoznak a közüzemi szolgáltatások lopásával – tette hozzá –, annál is inkább, mert az okozott kárt a szolgáltatók beépítik a rendesen fizetők számláiba. A legnagyobb problémát azonban abban látta a politikus, hogy a közbiztonság hiánya miatt ma már nem kifizetődő termelő munkát végezni, hisz a befektetett munka eredményét mások aratják le.

A népes hallgatóság a beszédek után fegyelmezett rendben végigvonult Berzék község főutcáján, majd az emlékezők az árván maradt család jelenlétében mécseseket gyújtottak a gyilkosság helyszíne előtt.

Végezetül a berzékiekkel kiegészült jobbikosok sora elindult, hogy megkoszorúzzák Nagy József végső nyughelyét. A temető méltóságteljes csendjét a „Boldogasszony Anyánk” éneke és a „Miatyánk” törte meg. Ezt követően a megjelent politikusok és szimpatizánsok kifejezték részvétüket Nagy József özvegyének és árván maradt kislányának.

A közel kétórás rendezvényt követően a lakosság legnagyobb bánatára a rendőrök népes hada elhagyta a települést, ugyanakkor a Jobbik harcedzett tagsága felajánlotta, ha a cigányterror miatt késlekedik a hatósági intézkedés, a lakók hivatkozzanak nyugodtan arra, hogy jobbikosok járkálnak a településen, s a rendőrség gyors reagálása garantáltan nem fog elmaradni.

Közvetlenül a tüntetés után az egyik jelenlevő ellen a rendőrség szabálysértési eljárást indított, mivel állítólag “bebizonyosodott” – rendőrségi felvétel szokatlanul gyors kielemzése után –hogy a rendezvény alatt, egy kisebbséget “szidalmazott”.

barikad.hu

Article source: http://barikad.hu/nepirtas_a_magyarsag_ellen_a_ciganybunoezes_ellen_demonstraltak_berzeken-20120505