Archive for the ‘2000 után’ Category

Az emberiség selejtezése elkezdődött

augusztus 30th, 2016

 

Az emberiség selejtezése elkezdődött: Ön túléli?

billAz emberi lakosság “nagy selejtezése” csendben elkezdődött. Rejtetten, alattomosan és könyörtelenül. Igen, egy globális emberírtási napirend életbe lépéséről van szó. És ahogy ez a szemünk előtt lejátszódik, az emberi faj túlnyomó többsége eltűnik majd a génállományból. Genetikailag megsemmisül. Vajon Ön és létező vagy leendő utódai túlélik? Amit ez a cikk bemutat az az, hogy mi az igazi fenyegetés ebben a világban, és hogy lehet megőrizni utódaink genetikai integritását. Hogyan védekezhetünk? MIÉRT van napirenden a globális elnéptelenítés? Minél jobban megérti ezeket a válaszokat, annál nagyobb az esélye a túlélésre a nagy emberírtásban. Először is, hadd utasítsak el minden olyan elképzelést, hogy a nagy selejtezésre valami fantáziadús összeesküvés-elmélet lenne. Ebben a világban Bill Gates és Ted Turner nyíltan megvitathatják hogyan csökkenthetik a világ népességét 90%-al. Bill Gates, különösen boldogan finanszíroz meddőségi technológiákat, és GMO vakcinákat melyek mindegyikét szándékosan úgy tervezték, hogy meddőséget okozzanak, vagyis megakadályozzák az új babák születését. A Bill és Melinda Gates Alapítvány például jelentős támogatást biztosított a University of North Carolina meddőséget okozó ultrahang technológia kifejlesztésére, amely az emberi spermiumokat életképtelenné tenné legalább hat hónapig. Már a BBC is bemutatta, ez a technológia hatékonynak bizonyult patkányok esetén, és ez csak egyike a 78 különböző kutatási projektnek, amelyet a Gates Alapítvány finanszíroz “Globális Egészségügyi Programok” égisze alatt. Ahogy Bill Gates 2010-ben kifejtette, a népirtást oltások használata révén idézné elő. “A világon ma 6.8 milliárd ember él, ami nemsokára 9 milliárdra változik. Viszont ha igazán nagyszerű munkát végzünk új oltóanyagok, és deproduktív egészségügyi szolgáltatások által, ezt a számot 10 vagy talán 15 százalékkal is csökkenteni tudjuk.”

A játék megy: ki éli túl?

Ön csak egy versenyző egy “reality show” “Túlélő” nevü játékában. Ha nyer, túlél, génjei tovább öröklődnek és a jövőbeli emberi fajt fogják képviselni. Ha veszít, ennek ellenkezője történik. A NaturaHirek intelligens olvasóinak szeretném megmutatni hogyan lehetséges kijátszani a globális elit terveit. Bill Gates-et akarom megverni saját játékában. És a túlélés, nyerés.

A túlélést és termékenységet fenyegető 7 tényező

  1. A génmanipulált ételek fogyasztása – reproduktív zavarokat eredményez bármely emlős fogyasztja azokat.
  2. Az oltóanyagok – Tele vannak rejtett rák virusokkal és vegyi segédanyagokkal. Az oltóanyagok a fő okai a mai megnövekedett számú meddőségi eseteknek, születési rendellenességeknek, spontán vetéléseknek.
  3. Chemtrail-ek: a repülőgépek húzta fehér vegyi csíkok, amelyek még véletlenül sem kondenzcsíkok. A következőket tartalmazzák: alumínium, bárium és más nehézfémek… A chemtrail-ek mérgező fémekkel telítik meg atmoszféránkat, amelyek hátrányosan befolyásolják az agy működését és az idegrendszer funkciót. Légzőszervi megbetegedéseket és asztmát is okozhatnak. Hozzájárulhatnak születési rendellenességek és deformitások kialakulásához, de a részleteket tovább kellene vizsgálni.
  4. Vényköteles gyógyszerek – vényre kapható gyógyszerek és a kemoterápia DNS károsodást okozhatnak, elősegítik az impotencia kialakulását és csökkentik a spermiumok és a petesejt minőségét.
  5. Élelmiszer-adalékanyagok – ezek a vegyi anyagok károsítják a DNS-t, a petesejt minőségére is hatással vannak és meddőséget okozhatnak.  Az élelmiszerekben lévő mérgek mint a nátrium-nitrit (szinte minden feldolgozott húsban van), ízfokozó anyagok, aszpartám és kémiai tartósítószerek a felelősek ezért.
  6. A biológiai fegyverek – egy lehetséges “gyorsan ölő módszer”.  A világ kormányainak végül is kényelmes lenne ezt a népírtó formát választani, miközben majd találnak valami fiktív terrorista csoportot, akire rákenhetik az egészet.
  7. Az élelmiszer-fasizmus – vállalatok, mint a Monsanto teljes globális uralomra törekszenek az egész élelmiszer-ellátásban. Ez a koncepció az úgynevezett “élelmiszer-fasizmus”, és lehetővé tenné azt, hogy a vállalatok és kormányok eldöntsék, ki eszik és ki éhezik. Ami ezután következik, az az, hogy hogyan lehet mindezzel felvenni a harcot.

10 stratégia túlélési esélyeink növeléséhez

  1. Kerüljön minden mérget – Ez azt jelenti, hogy ki kell küszöbölnie minden génmanipulált, fluoridot, aszpartámot tartalmazó terméket, mesterséges illatanyagokat, mesterséges gyógyszereket, kémiai élelmiszer-adalékanyagokat és egyéb szintetikus vegyszereket. A legtöbb családnak ez azt jelenti, hogy teljesen ki kell beleznie a kamrát, fürdőszobát és garázst a vegyi anyagok és vegyszerek eltávolítása érdekében. Ne feledje: a globalisták nem fogyasztanak génmanipulált termékeket és kizárólag organikus ételeken élnek. Azon csodálkozik miért?
  2. A megfelelő táplálkozás védi a DNS-t- és létfontosságú. A helyes táplálkozással (szuperételek, magas ásványianyag, antioxidáns tartalom, növényi koncentrátumok, stb) lehet megakadályozni a DNS-károsodást. Fontos az alacsony szintű sugárzásra való odafigyelés, valamint a mérgező vegyszerek kerülése. Mindenekelőtt, a helyes táplálkozás növeli a reproduktív egészséget, a sperma minőségét, a petesejt minőségét és még az agy működését is.
  3. Kerülje az oltásokat. Gyermekeknél lenne ez a legfontosabb – ez egy kulcsfontosságú védekezés a nagy selejtezés ellen.
  4. Termeljen meg mindent saját magának. Az egyetlen étel, amiben bízhatunk az az, amit mi magunk termelünk. A “családi ereklye” magvak használatával táplálja testét és agyát. Tegye el a magokat és minden évben ültesse el őket.
  5. Tanuljon önvédelmet. Legyen felkészülve arra, hogy fizikailag is megvédje életét, otthonát és vagyonát fosztogatók, bűnözők, betörők elől.
  6. Utasítsa el a többségi propagandát – ne figyeljen oda az agyzsibbasztó propaganda áradatra. TV és rádió helyett váltson megbízható, igazságkereső weboldalak tanulmányozására.
  7. Ne próbáljon “megmenteni” mindenkit. Felesleges idővesztegetés lenne. Sokan teljesen reménytelenek ,mert abszolút elutasításban élnek.  Inkább szövetkezzen más, tudatos és tájékozott túlélővel. Készségek és ismeretek megosztásával növelheti erejét.  Van erő a számokban.
  8. Emlékezzen az alapvető szükségletekre.  Élelmiszer, víz, hő, menedék, sürgősségi ellátás, önvédelem, kommunikáció lehetősége. Gondoskodjon utánpótlásról.
  9. Képezze magát mentális alkalmazkodóképességre. A túlélés érdekében, nem engedheti meg magának, hogy valaha is “csőlátás”-ra korlátozódjon. A túléléshez tudni kell alkalmazkodni, megoldani a problémákat, és erőforrásokat innovatív módon használni. Szüksége lesz rá, hogy rugalmas legyen.
  10. Kerülje a sugárzásnak való kitettséget. Semmi sem okoz DNS károsodást gyorsabban, mint a sugárzás és a körülöttünk lévő sugárforrások.  Kerülje a mobiltelefonok, intelligens mérőórák és még a wi-fi használatát is ha lehetséges.  A sugárzás károsodás összegződő, vagyis felhalmozódik a szervezetben, így egyre rosszabb lesz az idő múlásával, ahogy ismételt adag sugárzásnak van az ember kitéve.

forrás: naturahirek.com

Karaul Koppányról

augusztus 31st, 2015

Karaul Táltos hagyatéka

Géza- Vajk- Koppány Karaul táltos szavaival:

“Aranykopjások” FővezérségeAranykopjások főkincstárnok
Buzsák-Tatárvár
Történelmi feljegyzés
Készült: 2002. év szelek havának 12. napján

 

Szalárd Fejedelem vér-örökén, Tar-Zerénd fia Koppány vértanú halálának, meggyilkolásának, felnégyelésének valóságos történelmi okai. Szellemének üzenete a ma élőknek és az utánunk következő ősturáni Szittya nemzedékeknek.

Taksony fia Géza Nagyfejedelem uralkodása idejében a Hadak útjára tér Zuárd fia Tar-Zerénd. Zerénd fia Koppányt választják meg Somogy-ország az Ormánság és a Száván túli területek Pajzsra emelt fejedelmének. A hatalmas nagy kiterjedésű szállásterület nem csak gazdagságot, de igen sok csatás batirt /vitézül harcoló/ katonát is biztosított, amit elődeinktől örököltek.

Koppány Fejedelem feladata volt biztosítani a visszaszerzett Hon és nemzet, Dél-délnyugati védelmi rendszert az Írottkőig! Ő volt Géza Nagyfejedelem bal-szárny vezére, ősi szóval jelölve /bal dogri khán/. Az Észak-északnyugati országrészek, szállások védelmezése Tarkács úr vér örökén Lébény vezér a jobb szárny /jobb dogri khán/ volt, amíg a Hermánok álnok módon meg nem gyilkolták. A Derék had vezérlése a Nagyfejedelem tisztsége volt, amíg az ősi hadirend és törvényeknek helye volt a Szittyák egyet akarásában! Géza Fejedelem, Taksony Vezérfejedelem hirtelen eltávozása után kezdetét vette az a történelmi taktikázás, hogy az új Fejedelem, Róma, Quedlinburg és Bizánc kegyeibe is kedvezni kíván, annak érdekében, hogy a megváltoztatott Ősi Törvényekkel az esetlegesen hirtelen bekövetkező halála után fiának, Vajknak biztosítani tudja a Vezérfejedelemséget. Amíg Sarolta Fejedelem asszony élt, addig Géza ezen ügyeket titkolta. Az új felesége Adalheid mellett, aki a Quedlinburgi német-római császárnak volt unokahúga, már mindent meg merészelt tenni! Vezéreink és az előkelők meggyilkoltatásától sem riadt vissza. Sarolta Fejedelem asszony apját, Erdélyi Gyulát a Szakrális Fejedelmet Esztergomba hívja vezéri tanácskozás ürügyén. Foglyul ejti és rövid idő múlva, Adalheid és a német császár titkos támogatásával meggyilkolják! Róma és Quedlinburg terület hódító érdekeinek mar csak egy fejedelem, áll útjukban az erőskezű Tar-Zerénd fia Koppány, a konok, keményfejű, a Somogy-országi Vérszerződést hűséggel követő Nagyúr.

Egész seregével /24.000 fő/ áll ellen Róma és Quedlinburg térhódítási szándékainak, amit még a Karolingok idejében fondorlatosan elterveztek..! Quedlinburgban, Augsburgban és Rómában kitervelték, hogy Koppányt rá kell venni szűk kíséretével, hogy az ősi szokás szerinti Nyári Napforduló ünnepsége után, Vajk és az őt segítők kíséretében Esztergomba menjen, ahol Karoling Keresztény szertartással Koronás Fejedelmi királlyá választják és megtanácskozzák az ország további fontos ügyeit. Barantázó Karaul Fürkészek jelentették, hogy a nyugati gyepükön túl nagy készülődés van. Koppány bízik Géza fia Vajk adott szavában és megparancsolja, hogy a Veszprém melletti Sólyi mezőről a seregek térjenek vissza szállásaikra. Minek után Koppányt rászedték, hogy csak pár előkelőt és kisszámú fegyveres kíséretet hozzon magával, Esztergomba vonultak. Eközben titokban Gizla, Bajor hercegnő a Bajor Király lánya, Vajk jegyese, Veszprémbe 10.000 fős nehéz vértest, Adalheid tanácsára Esztergom köré további 10.000 főt vonultatnak fel. A Vezérfejedelem szállása köré telepítik le őket, minden Szittya Magyarnak az ősi jogon bírt szállásaikról el kell költözni!

Erdélyi Gyula meggyilkolása és Koppány foglyul ejtése után váratlanul meghal Géza Nagyfejedelem!?

Ezt követi nagy sietséggel Vajknak a nyugati zsidó-keresztény szertartással megkeresztelése és ezt követően a Német-Római Császár és a II. Szilveszter pápa szentesítésével királlyá koronázása! Koppányt négyfelé vágva meggyilkolják, kíséretét felkoncolják. Vajkot és Gizlát erős vértes kísérettel Fehérvízvárra menesztik, és fogva tartják, amíg a Somogy-országi magyaroknak színe-javát lemészárolják. Koppány Fejedelem testét az ország négy részébe szétviszik lrettentésként.

Keresztény diadalként 5 évig ujjonganak Európában!!!

Az ősi Hont több mint 40,000 idegen vértes sereg és fanatikus, kegyetlen hittérítő lepi meg! Már nincs védelmező sereg, aki tud elbujdosik láperdők mélyére. Az évekig tartó nemzetpusztító, ország-rabló tevékenységeket tovább tetézi, hogy a pápa tanácsára, Vajk-István király parancsára elégetik az ősi írott krónikáinkat, halálbüntetés és vagyonelkobzás terhe mellett megtiltják annak használatát, lerombolják ősi Napszentélyeinket és azokat, aki ehhez mégis ragaszkodnak, kivégzik, karóba húzzák, vérebekkel marcangoltatják széjjel!!!

Vajk-István miután rádöbben iszonyú tetteire, megroppan lelkében, de mar túl későn!

Rómából, Quedlinburgból, Passauból, Bizáncból érkeznek olyan szerzetesek, akik alig beszélik nyelvünket, de hittérítésben, kegyetlenkedésben élen járnak minden gonosz előtt!!!

Jönnek Bajor, Szász, Germán, Frank, Itáliai, Bizánci, Szláv érdekek szószólói. Róma és Bizánc tanácsára megjelennek a rabbik is!!! Mind harácsol, gyilkoltat és az új királytól jogot, címeket kapnak cserébe!

Ilyen sorsra jutott ATILLA-ÁRPÁD büszke ősi népe! Elhagyta nemzetvédő ősi törvényeit, erkölcsét ősi Egy Igaz Isten tisztelését!

A jövevények a maguk írásával, lelkével, hamis történelmi krónikák írását terjesztik a jövő nemzedékeinek számára!!!

Ezek a hamis krónikák azt a hazug szellemiséget sugallják, terjesztik, hogy az ős turáni Szittya fajták megmaradása érdekében kellett felvenni a nyugati kereszténységet, ami biztosítéka volt megújulásunknak.(?)

Ha a Bizánci kereszténységet, Iszlám vagy Buddha hitét vesszük fel, akkor elvesztünk volna??? Igen

nyugat térhódítóinak minden esetre! Az ősiség megtartása, védelmezése nem tette volna lehetővé, hogy a dicső emlékű ATILLA-ÁRPÁD-KOPPÁNY népe szolga legyen és ősi honunk, ősműveltségünk ebek, rabló népek kénye- kedvére, mára megismétlődve elvesszenek!!!

A Szeri pusztán a Vérszövetség Törvényeit nem azért erősítették meg, hogy törvényszegő, nemzetáruló,

idegen szolgaságba vigye Szittya fajtánkat! Másolatban mellékelten csatolva az egyház által kitalált Koronázási ügy, ami csak arra szolgált, hogy a tétovázókat megtévesztve hitelesítsék a szertartást, öröklési jogokat.

Az ősi Táltos Iztan-Hu Napisten Koronát keleten készítették, és az ékesítette ITIL TAN-HU KHÁN fejét, Batbaján Bezmer Ghagánt, Álmos fia ÁRPÁDOT is ennek birtokában kellett volna Pajzsra emelt Vezérfejedelemmé választani, azonban Baján Khagán idejében Nagykároly hadai elrabolták! Szilveszter pápa az őt hatalomra juttató német császár parancsára adta vissza. A 16 társzekérrel elhurcolt ősi ereklyés tárgyainknak a nagy része még a mai napig is idegenek birtokában vannak!! Az Égi Táltos Tan-Hu Khán Koronájának, égi kardnak, Tan-Hu Khán választásnak helyét, részletes leírását mellékelve közlöm. A szertartást i.sz. előtt 216. évben Cin.Shi Huang Ti császár krónikása jegyezte le aprólékosan.
A jelen feljegyzést készítette az őrző

Tokmak Karaul Táltos,
Koppány élő ivadéka.

Közzétéve: 2015.08.31. Eredeti írásmóddal.

Harc a terrorizmus ellen!

február 10th, 2015

Harc a terrorizmus ellen!

Pucér sétával nappal, Nagy-Britanniában

1

Amint valószínűleg tudják, egy muszlim férfi számára bűn meztelen nőt látni a feleségén kívül és ha ez megtörténik, öngyilkosságot kell követnie.
Tehát a következő szombaton, 13 órakor, a brit nőket kérik kijönni a házukból meztelenül azért, hogy az összes terroristát eltüntessék a lakónegyedükből.
2

Ajánlott az egész tömbházat körül venni így egy órán át, az antiterrorista erőfeszítésben.
A hazafias érzelmű férfiak székeken ülve a házak előtt bebizonyíthatják támogatásukat a mozgalom iránt és azt, hogy nem a muszlim terror szimpatizánsai.
Mivel az iszlám vallás tiltja az alkohol fogyasztását, néhány hűtött üveg sör elfogyasztása bizonyíthatja még a hazafias érzelmeket. 3

A brit kormány értékeli az Ön erőfeszítéseit a terrorizmus szanálásában és üdvözli részvétét ebben az antiterrorista mozgalomban.

Ég áldja Nagy-Britanniát !!!

P.S.: Ha nem linkeli ezt a bejegyzést, akkor Ön egy terrorista szimpatizáns, esetleg a terroristák cinkosa, és elküldöm a bosszúm:

10527735_342244715969781_2567475721741955026_n

Karácsonyi fohász

december 24th, 2014

Csillagod fényével

Világosítsd Uram, a mi szép hazánkat,

Hogy láthassuk mi is a’ mi Krisztusunkat.

Magikot az Isten legjobban szerette,

Sok nemzetek között magának jegyzette.

karacsonyi_pecsethenger

Karácsonyi pecséthenger

 

E régi magyar fohásszal kívánok minden kedves Olvasómnak és Barátomnak, ismerősnek és ismeretlennek csillagfényes, boldogságos Karácsonyt!

 

A fohász forrása: martonveronika.blog.hu

Egy levél

november 15th, 2014

Kaptam egy kőrlevelet, nem igen szoktam, de ezt közzéteszem:

———————————————————————————————

Ezt akartátok nyomorultak, elértétek.

 

Legyetek átkozottak.

 

Siófokon 2014. október 7. napján.

 

Léhmann György

 

 

From: Z………………… [mailto:t…………………….@gmail.com]
Sent: Monday, October 06, 2014 2:36 PM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: A nemzeti megemlékezés napjának hajnalán

 

Nagyon tisztelt Dr. Léhmann úr!

Nem bírom tovább, hogy ne írjak Önnek néhány sort mély tiszteletem és köszönetem jeléül, hogy van még ilyen igaz és hű MAGYAR, mint Ön.

 

Egyike vagyok a devizahiteleseknek akik sajnos beleestek ebbe a feneketlennek tűnő csapdába, akiknek Ön töretlenül hűségesen küldi az új információkat és megrendítő elgondolkodtató híreket. Köszönöm.

 

Nyolc éve vettük fel a hitelt és két év elteltével beláttuk a feleségemmel, hogy a folyamatosan növekvő részletet a rezsit, hogy a gyermekeinket-akik már nagyobbak voltak akkor- minél tovább tudjuk taníttatni, csak úgy tudjuk finanszírozni ha külföldre megyünk dolgozni. Nagyon fájdalmas nehéz döntés volt és szörnyű érzés, egyrészt a családtól másrészt a hazától való távollét, de nem kaptunk a” mi nagyjainktól” választási lehetőséget.

 

Természetesen a szüleink a mai napig nagyon sokat segítenek nekünk a gyerekek felügyeletében és mindenben amiben tudnak. A neheze csak ezután jött. Az első három évben még a karácsonyt sem tudtuk a családdal tölteni, mert ahol dolgoztunk az fő szezonnak számít. Nem mertünk az asztalunkra tenni egy fenyő ágat sem, de mindegy a könnyek így is folytak. A mai napig a kirekesztettség a hontalanság, sajnos sok megaláztatás amit nap mint nap el kell tűrni még akkor is, ha már az ember kitaposta a maga ösvényét és már elért valamit. Heti szinten elgondolkodunk, hogy menjünk haza, de olyankor jönnek mindig a megszokott kérdések, hogy mit csináljunk otthon?, hova menjünk dolgozni?, vagy próbáljunk meg vállalkozni?, lesz otthon vajon majd nyugdíjunk?

 

Hiába dobog bennünk magyar szív, de nem merünk haza menni még, csak várunk és reménykedünk, hogy egyszer lesz végre igazi összefogás igazság és becsület Magyarországon.

 

Szeretnék Önnek egy megdöbbentő adatot mondani. Mi hat éve vagyunk Ausztriában, ebből két éve egy felsőausztriai 3800 fős városkában tartózkodunk. Hivatalilag három nagyon kis település tartozik ide. Mikor mi 2012 novemberében ide költöztünk 22 magyar volt nyilvántartva, most közel 200 magyar család!!!! Kérdezem: ez az adat mekkora lehet egész Nyugat Európát tekintve. Megdöbbentő!

 

És az is megdöbbentő, hogy erről a szigorúan kézben tartott magyar média mit sem mond, csak arról, hogy “fut a gazdaság”, “az emberek jönnek haza”,”eljön a fair bankok korszaka”stb. egy szóval folyik a népbutítás amit sajnos még a saját idősebb ismerőseim köreiben is tapasztalok. Az emberek nagy része nyelvtudás nélkül a hitelüket tovább nem fizetve így házaikat hátra hagyva menekülnek ki. Természetesen többük vissza kényszerül,mert nincs elég tartaléka míg el tudna helyezkedni. Bele sem merek gondolni mi lesz velük.

 

Tudja a feleségemmel már sokukkal kapcsolatba kerültünk pl: hivatalos ügyek elintézésében segítettünk vagy néhány nyelvórát adtunk és sajnos az a szomorú tapasztalatom -amire szeretnék választ kapni, hogy miért?- hogy nem érzem az összetartást. Amikor haza megyek a szülővárosomba azt látom, hogy a korombeliek nagy része akik még otthon maradtak mintha teljesen kiszolgáltatottak és reményvesztettek lennének. Nem tudom, talán ez a válasz a kérdésemre.

 

Minden nap abban bízom, hogy haza mehetek, mert valaki jön végre valaki kilép akinek hisznek aki fel tudja karolni a népet és együtt lesújtani a hazugokra és csalókra, hogy mindenki megkapja végre amit megérdemel, hogy újra büszke MAGYAR lehetek otthon.

 

Megkönnyebbültem, hogy leírhattam a fentieket  egy olyan igaz MAGYARNAK, mint Ön. Természetesen tudnám még folytatni, de majd következőleg.

Nagyon jó egészséget kitartást kívánok Önnek és családjának és egy mihamarabbi szép jövőt mindannyiunknak.

Tisztelettel

 

T………….. Z……………..

Morvai Krisztina kérése.

november 14th, 2014

Miért keresnek olyan keveset a magyarok?

– brüsszeli tudatlanság és lelketlenség

Morvai.Krisztina:

Ma reggel 4-kor keltem, hogy elérjem a hajnali repülőt, és idejöjjek Brüsszelbe egy ígéretesnek tűnő tanácskozásra az európai munkabérek alakulásáról. Nem tudom, miért vártam csodát. Szokás szerint többségében lelketlen, szívtelen robotemberek voltak jelen előadóként és hozzászólóként egyaránt.
morvai-krisztinaAz egyik fő mondanivalójuk az volt, hogy a posztszocialista országokban, főként Magyarországon azért nagyon alacsonyak a bérek, mert kisebb a produktivitás, azaz a munka hatékonysága, mint Nyugaton. A másik fő mondanivaló az volt, hogy lehet ugyan, hogy Magyarországon és néhány más tagállamban 60-80 ezer forintot keresnek emberek, de a szegénység nem érinti az alacsony keresetű embereket, csak a munkanélkülieket. Felszólalásomban először is mosolyogva az előadó szemébe néztem, és őszinte érdeklődéssel rákérdeztem:
“Lenne kedves elmagyarázni, hogy pontosan mi a különbség egy Magyarországon dolgozó magyar ápolónő és egy Ausztriában dolgozó osztrák ápolónő hatékonysága között?” Majd pedig felhívást intéztem az európai parlamenti képviselőkhöz. Ebben egy kísérletre kértem őket. A kísérletben részt vevők feladata, hogy képviselői fizetésükből megtartanak havi 250 eurót, azaz 75000 forintot, a többit jótékony célra ajánlják fel. Így élnek egy évig, majd beszámolnak a parlament teljes ülésének arról, hogy amit megtapasztaltak, az szerintük szegénység-e, vagy valami más? Hozzátettem, hogy a kutatás hitelességéhez 100 EP képviselőre lenne szükség. Én máris jelentkezem elsőnek, és várom a következő 99 önkéntes jelentkezését.
Mindkét felvetésemre némi zavarodottságot éreztem – nem is értem, miért. Arra szeretném kérni a Kedves Olvasókat, hogy személyes történetek megírásával segítsenek meggyőzni európai parlamenti képviselőtársaimat arról, hogy Magyarországon munkahellyel és jövedelemmel rendelkezők is élnek szegénységben, továbbá arról, hogy a magyar és a nyugati munkavállalók “hatékonysága” között semmiféle érdemi különbség nincs, legalábbis a nyugatiak javára aligha van.
Köszönöm szépen a munkámhoz nyújtott segítségüket, minden Kedves Olvasónak szebb jövőt és szebb jövedelmet kívánok Brüsszelből!
Krisztina

forrás: Internetfigyelő

Hunok földjén a felbérelt Iszlám Állam ellen

október 12th, 2014

Őseink földjén rokonainkat mészárolják, házaikat, őstörténetünk utolsó maradványait felégetik. Mai, idegen hatalmakat kiszolgáló történészek, antropológusok merev elzárkózásának köszönhetően, itthon gyakorlatilag teljes tudatlanságból eredő közönnyel bámuljuk a szírek, vagy éppen a szíriai kurdok kétségbeesett küzdelmét.

A városok neve, a nyelvi sajátságok, a feltárt, mozaikokból összerakott, összecsengő történelmi események hangját ma fegyverek dörgése, gyilkos kések fémes, sikoltó hangja nyomja el. De nézzük csak meg kissé figyelmesebben, ma miféle nép kényszerült arra, hogy utolsó csepp véréig védje földjét, mentse asszonyait, gyermekeit. Egyáltalán honnan indult és mi a célja a felbérelt gyilkosok támadásának?

kurdok_lakta_területek
(MTI)

A kurdokról például a hétköznapok rohanásában legfeljebb annyit tudunk, hogy harcolnak. Közös eredetünk kutatásához hiába forgatjuk a mai történelemkönyveket, lexikonokban, vagy akár a népszerű és legegyszerűbben hozzáférhető Wikipedián is mindössze ennyit tudhatunk róluk:

A kurdok eredetileg ázsiai népcsoporthoz tartoznak. Jelenleg Irán, Irak, Szíria és Törökország földjén elterülő Kurdisztán őslakói. Kurd közösségek élnek Libanonban, Örményországban, Azerbajdzsánban is. A kurdok számát 27 millió és 37,5 millió közé teszik, legnagyobb számban (11,4-15 millióan) Törökországban élnek. Etnikailag rokonságban állnak más iráni (perzsa) népekkel. A kurd nyelvet beszélik, amely az indoeurópai nyelvcsaládon belül az iráni nyelvekhez tartozik, de nem egységes, elkülönült dialektusainak némelyike nyelvészetileg elég önálló ahhoz, hogy nyelvnek lehessen nevezni. A nép eredete bizonytalan.

kurd

Hogy mennyire “bizonytalan” a kurd nép eredete, ahhoz mindössze a legkorszerűbb módszerekkel végzett genetikai vizsgálatokhoz kellene visszanyúlni. Többek közt Bogácsi-Szabó Erika felmérései alapján a 10. századi magyar minták egy csoportban térképeződnek a „török”, „kurd”, „palesztin”, „szír”, „iraki”, „észak-oszét”, „azeri”, „komi” populációkkal, amely csoport egy közép-ázsiai populációkat is magába foglaló kisebb, illetve a nyugat-európai populációkat magába foglaló nagyobb csoport között helyezkedik el.

Aki pedig nem óhajt tudomást venni a tényekről, annak érdemes Magyarországon élő kurd testvéreinkkel néhány szót váltani. A nálunk élő kurdok, akik Szent Földjükről menekülni kényszerültek, óvatosan bocsátkoznak beszélgetésekbe velünk. Jól tudják, a rokonság az évszázadok során szinte ismeretlenné vált a magyar nép számára. Ám ha valaki legalább halvány közös történelmi ismeretek birtokában próbál beszélgetésbe kezdeni velük, igazi testvérként megnyílnak és feltárják előttünk a tényeket a maguk teljes rettenetes valóságában. Borzalmakról számolnak be.

Az ISIL maga a palackból kiszabadult szellem. Pontosabban nem is szellem, hanem szörny. Az Iszlám Állam létrejöttének és külső megerősítésének egyetlen célja a népirtás. Kurdok lakta szír faluk kerekednek útra, menekülnek az állat módjára kegyetlenkedő gyilkosok karmai közül. Legfrissebb hírek szerint például Kobane városát érte gyilkos támadás. Ez a város egy a sok borzalmat megélt települések közül – mondhatnánk, csakhogy az útjelző tábla különös dologról árulkodik.

hun1
Fotó: Daily News

Véletlenek nincsenek. Testvérnépeinket gyilkolják, az éppen csak halványan derengő őstörténelmünk maradványainak utolsó darabkáit eltűntetik. Anyagias világunkban okokat keresünk az értelmetlen pusztításra, fél információk birtokában készségesen el is hisszük, hogy az olaj megszerzéséért folyik a harc. De már régen többről van itt szó: ősi gyökereink eltitkolásával, büszke népünk sárba tiprásával a manipuláció hihetetlenül egyszerűvé vált. A folyamat hatására pedig ma bambán, legfeljebb sajnálkozva vesszük tudomásul a testvérnép irtásáról szóló híreket:

Harminckét szíriai állampolgár zsúfolódott be egy szabadkai rendszámú kisbusz rakterébe, a járművet Mórahalom határában állították meg a rendőrök csütörtök délután – tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken az MTI-t.

Az Iszlám Állam ellen demonstráltak kurdok Budapesten – Budapest, 2014. október 9. MTI – Résztvevők a budapesti Kossuth téren a Kurdisztáni Információs Központ Iszlám Állam elleni tüntetésén

kurdok1
MTI Fotó: Marjai János

Washington, 2014. október 10., péntek – Az Egyesült Államok csütörtökön kilenc légicsapást hajtott végre az Iszlám Állam (IÁ) terroristái állam ostromolt észak-szíriai Kobani városnál – közölte az amerikai középső parancsnokság, amelyhez a Közel-Kelet tartozik.

Az ősi történelmünket legalább felszínesen ismerő olvasóknak nem kell túl sokat gondolkodni, hogy a zűrzavarosnak tűnő hírek sorai értelemmel teltekké váljanak: bizonyos népcsoport érdeke szerint létrejött az Iszlám Állam. Ez a népcsoport pénzzel és fegyverekkel támogatást nyújtott a vérengzéshez, most pedig “segítő” kezet nyújt a porig bombázáshoz.

Ez az állam fél. Ijesztően inog az általa kitalált, hazug világkép minden szegmensének lába, ezért számára semmi se drága. Gyilkol és népeket pusztít, kreált “meséket” kitalálva ringatja a tudatlanokat. Közben éberen őrzi az álmot és egyre azon mesterkedik, hogyan tudja az újabb meséket újabb valósággá változtatni.

Forrás: magyarno.com

Történet

május 5th, 2013

‘A döntés szerint megszűnik a Budai és Svábhegyi Gyermekkórház, a Schöpf-Merei Kórház, az Országos Pszichiátriai és Neurológia Intézet, a kecskeméti repülőkórház, a miskolci dialíziscenter, valamint a Budai MÁV-kórház. (Az utóbbi sorsáról még folynak a tárgyalások a MÁV szakszervezeteivel.) Az OPNI csak a jelenlegi helyén szűnik, feladatait a Nyírő Gyula Kórház, illetve az Amerikai úti kórház veszi át. Arról még nincs döntés, hogy a Sportkórház megmaradt negyven aktív ágya hol szolgálja majd a sportegészségügyet. Az viszont már biztos, hogy csak krónikus ellátás lesz a budapesti Szent Rókus Kórházban, Parádfürdőn, Bonyhádon, Szikszón, Várpalotán, Zircen, Nagykörösön, Kapuváron, a Soproni Állami Szanatóriumban, Mezőkövesden, Komlón, Siklóson, Harkányban.’ 2007. február 6.

 

 

AZ ORSZÁGOS PSZICHIÁTRIAI ÉS NEUROLÓGIAI INTÉZET

TÖRTÉNETE ÉS MÚZEUMA

Nevét nem uralkodóról, hanem első tulajdonosáról, Göpp Lipót budai molnárról kapta, aki ezt a területet Buda városától az 1820-as években megvásárolta. A majorságban Göpp vendéglőt létesített, ez is hozzájárult, hogy a környék népszerű kirándulóhellyé vált. Az épület a II. Páfrány utca 17/b alatt ma is fennáll. A kis-hárs-hegyi lejtőn 1868-ban épült fel az Országos Tébolyda. A Tébolyda nevét 1898-ban Lipótmezei Elme- és Ideggyógyintézetre változtatták. Ezután a Lipótmező generációkon keresztül mintegy az elmegyógyintézet szinonímájává vált. (Wikipédia)

útjánTörténet.

Az országos elmegyógyintézet építésének gondolata elõször 1791-ben II. Lipót uralkodása alatt merült fel. Különbözõ okok miatt több évtizedig halasztották a tervek elkészítését. 1812-tõl a bécsi, prágai, lembergi elmeintézetek rendeletileg bezárták kapuikat a magyar betegek előtt. Az indoklásban az állt, hogy Magyarországon nem lévén tébolyda, ezért az ország ezt a jótéteményt nem viszonozhatja. 1848-ban Schwartzer Ferenc tett javaslatot a kormánynak a magyar tébolyda építése ügyében. Legalkalmasabb helyszínnek a Lipótmezõt tartotta, mely aránylag jól megközelíthetõ, kies fekvésû, északi szelek ellen védett és vize is bõven van. Az 1850-es években az országos intézet felállítása halaszthatatlanná vált. 22 helyszín megtekintése után Buda városa a lipótmezei telek megvásárlása mellett döntött. A telek Göbl Lipót tulajdona volt, róla kapta a terület a Leopoldfeld azaz Lipótmezõ nevet.

Az építést I. Ferenc József rendelettel határozta el, a terveket Zettl Lajos építészeti tanácsnok készítette el. Több vállalkozás váltotta egymást az építkezés folyamán, végül Drasche Henric 1868-ban sikeresen befejezte az épületet. Az építés és felszerelés költsége 1.670.700 Forint volt.

Az épület késõi romantikus stílusú, négyszintes jellegében zárt tömböt alkot. Eredetileg 800 beteg befogadására tervezték, de csak 500 beteg számára építették meg. Helyet kaptak benne az orvosok lakásai, a személyzet szállásai, konyha, irodák, raktárak. Az épületet hatalmas park és 50 hold erdõ övezte.

A Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda 1868. december 6-án nyitotta meg kapuit – kezdetben 300 beteggel – Schnirch Emil (1868-1884)  igazgatása alatt. Schnirch humánus érzése, joviális magatartása, kitűnõ szervezõkészsége közismert volt.

A betegek kezelésében fõként nyugtatókat használtak, a különösen nyugtalan betegeket kényszerzubbonnyal fékezték meg, esetleg cellába helyezék õket. Durva kényszerítõ eszközöket nem alkalmaztak a terápia során.

Az országos intézet már mûködése kezdetén kapcsolatba került az oktatással, részt vett a törvényalkotásban, Laufenauer Károly személyében levelezõ tagot adott az Akadémiának, bekapcsolódott a neuropathológiába. Schnirch munkatársai között olyan nagyszerû orvosok szerepeltek, mint a már említett Laufenauer Károly, Niedermann Gyula, Bolyó Károly, Konrád Jenõ, s itt kezdte munkáját Oláh Gusztáv is.

A Lipót tehát elindult azon a hosszú – immár 135 éves – úton, melyen eljutott a mai Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetig. Az elmegyógyintézet története szorosan összefügg a benne dolgozók, az igazgatók, fõorvosok, másodorvosok mûködésének történetével. Az intézetünk történetét is az igazgatók mûködési ideje szerint tagoljuk, s vázoljuk fel röviden.

A második igazgató Niedermann Gyula (1884-1899) korszerûen átalakította a budai tébolydát. Mûködése alatt javultak a higiéniás körülmények, emelkedett az élelmezés színvonala, ezáltal lényegesen kevesebb lett a TBC-s betegek száma. A kényszerintézkedések csökkentek, a zubbony használatát mellõzték, a cellák ajtaját kinyitották. Ebben az idõben kezdõdtek meg a foglalkozások az osztályokon és a különbözõ mûhelyekben. Niedermann érdemei közé tartozik a gyógyult elmebetegeket segélyezõ egyletének megalapítása. Az ápoltak száma 500-ra emelkedett.

 

Niedermann Gyula nyugdíjazása után Bolyó Károly (1900-1905) lépett az igazgatói posztra, kinevezéséig átmenetileg Salgó Jakab vezette az intézetet. Bolyó modern eszmék híve volt. Tudományos tevékenysége elismeréseként az Orvosegyetem magántanárává minõsítették. Mûködése alatt átalakíttatta a fürdõket és bevezette a vízgyógykezelést. Niedermannal együtt megalkották a magyar elmegyógyászati szakkifejezéseket. A foglalkoztatás elõsegítésére mezõgazdasági kolóniákba kívánta elhelyezni az arra alkalmas betegeket.

 

Bolyót Konrád Jenõ (1905-1910) követte az igazgatói székben. Konrád sok újítást vezetett be igazgatása rövid öt éve alatt. A költségek csökkentése érdekében kezdeményezte az önélelmezést, új, korszerû mosóházat építtetett. Rendezte az ápolók fizetését. Bevezette a szabad kezelést. Ezzel megszûnt az intézet fegyház jellege. A szabad kijárás haladásszámba menõ újítást jelentett a gyógyításban. Az orvosi ügyelet ekkor vált 24 órássá. A Lipóton is meghonosította a kihelyezhetõ betegek számára a családi ápolást. Az õ igazgatása idején – mint az intézet egyik fõorvosa – mûködött itt Pándy Kálmán. Nevét a tudomány az általa kidolgozott liquor – reakció révén ismeri. Pándy a pszichiátria terén is haladó elveket vallott; dolgozott a munkaterápia bevezetésén, az alkoholelvonás problémáján, szorgalmazta az intézet vezetõ állású fõorvosainak az önálló kutatást.

 

Oláh Gusztáv (1910-1925) elmeorvosi munkássága Angyalföldön kezdõdött. Húsz év igazgató-fõorvosi mûködése után nevezték ki a Lipótmezei Elmegyógyintézet igazgatójává. Oláh friss szellemet akart vinni a komor falak közé. Fontosak voltak számára az esztétikai szempontok. Parkosított, télikertet csináltatott, uszodát, teniszpályát, kis színházat létesített. A nõi betegeknek szalont rendezett be zongorával, a férfiaknak társalgót. Hasznos mûhelyeket állíttatott fel: jéggyárat, sertéstelepet, pékmûhelyt. Egészen modern konyhával, központi fûtéssel lett korszerûbb intézetünk. 1924-ben Fabinyi Rudolffal együtt megalakítja az Elmevédelmi ligát. Foglalkozik a megelõzéssel és a járóbetegellátás kiépítésével. Tervei között szerepelt egy új pavilon felépítése is, de a háború kitörése kereszülhúzta terveit.

Oláh igazgatása alatt osztályvezetõként mûködött Hollós István, aki a Búcsúm a Sárga Háztól c. híres könyvében, állást foglalt az elmebetegekkel való elõítéletekkel szemben és a betegek fizikai és lelki szabadsága mellett. Õt tekintjük a magyarországi nyílt-ajtó rendszer elõfutárának.

Oláh idejében (1913) -restaurálták- a katolikus kápolnát. Ekkor készültek a híres Róth Miksa nevével fémjelzett üvegablakok és Nagy Sándor falfestményei.

Oláh életmûvének szerves folytatója volt Fabinyi Rudolf (1925-1936). Új statisztikai nómenklatúrát vezetett be. Fabinyit foglalkoztatta az ápolás korszerûsítése és fejlesztése. Megszervezte az Országos Elmeápoló Iskolát. Elõször alkalmazott ápolónõket férfiosztályokon is. Fejlesztette a diagnosztikai lehetõségeket, megteremtette a röntgenellátás alapjait. Felállította az elsõ lélekgondozót, mellyel együtt védõnõi hálózatot is létrehozott. Igazgatása alatt 1931-ben nyitotta meg kapuit a funkcionális osztály (mai Nyéki út) Nyírõ Gyula vezetésével. Ezekben az években új kezelési eljárás kísérletei zajlottak. Meduna László schizophréniásokon próbált epilepsziás rohamot kiváltani. Az elmélet abból a megfigyelésbõl származott, hogy a görcsrohamon átesett schizophrén betegnél javulást észleltek. Meduna eredetileg az epilepszia kórszövettani elváltozásait akarta tanulmányozni, így jutott el a görcsterápiás gyógymódig. Munkáját tekinthetjük az epilepszia kutatás kezdeti lépésének a görcsterápiát pedig az elektrokonvulzív terápia elõdjének.

Fabinyi elhunytával az igazgatói széket Zsakó István (1936-1945) kapta meg. Gazdasági nehézségekkel terhes idõben vette át az intézetet, mûködését késõbb a háború nehezítette. Zsakó idejében került át a Pszichiátriai Múzeum Angyalföldrõl. Megírta az Országos Tébolyda keletkezésének történetét, összeállította a 1830-1939 közötti idõszak magyar idegtudományi irodalomának bibliográfiáját. Mindennapos munkája mellett nagy odaadással dolgozott a magyar pszichiátria történetének feldolgozásán.

1945 után új szakasz kezdõdött a Lipót életében.

Amikor a harcok már a fõvároson túl zajlottak megkezdõdött a helyreállítás: a víz és a villanyszolgáltatás, a központi fûtés beindítása. Zsakó Istvánt nyugdíjazták, s helyére

Stief Sándor (1945-1953) professzor került. Hiába a helyreállítás, a betegeket hamarosan ki kellett költöztetni az épületbõl, mert a szovjet katonai parancsnokság költözött a helyükre 1945. júniusában. 1946. szeptemberében költözhettek vissza a betegek, valamint rajtuk kívül 800 menekült, tbc-s hadifoglyok és a 150 hátrahagyott orosz elme- és idegbeteg katona. A háború után, Stief Sándor igazgatása alatt az Intézet fokozatosan a pszichiátria országos központjává vált. 1948-ban a Népjóléti Minisztérium elmeügyi felügyelõséget szervezett, Tariska István akkori igazgatóhelyettes vezetésével. Megkezdõdött a statisztikai adatok feldolgozása, összesítése, a betegfelvételek irányítása. Ez az országos feladatkör egyelõre rövid életûnek bizonyult, az 1949-ben átalakult minisztérium (Egészségügyi Minisztérium lett) 1951-ben megszüntette a felügyelõséget, saját hatáskörébe vonva ezen feladatokat.


1948-ban az intézetben pszichológiai laboratóriumot hoztak létre, de ez sem sokáig mûködött mert 1951-ben megszüntették, s addigi vezetõjét, Benedek Istvánt eltávolították. Ezekben az években a gyógyszeres kezeléseken kívül újra -divatba jött- a betegek foglalkoztatása; kreatív foglalkoztatás és valódi munkaterápia formájában is. Az Intézetben 1948-ban alkohol-elvonó osztály nyílt, 1951-ben pedig a Nyéki úti épületben az egyetemi klinikáról eltávolított Horányi Béla vezetésével neurológiai osztály került kialakításra.

 

1950-ben – az országban elsõként- gyermekpszichiátriai osztály kezdte meg mûködését Lóránd Blanka vezetésével, aki iskolát teremtett és lerakta az alapjait a késõbb önállósuló, szakvizsgához kötött gyermekpszichiátriai tevékenységnek.

1950-ben került az intézetbe Mária Béla késõbbi igazgató és Fejér Artúr György, akinek nevéhez az elme-belgyógyászati osztály létrehozása (1953) fûzõdik.

1952-ben az intézmény nevében is hivatalosan Országos Ideg- és Elmegyógyintézetté változott, s ezzel az Egészségügyi Minisztérium a pszichiátria országos vezetésével bízta meg a szervezés, az irányítás és az ellenõrzés területén is. Az Intézet szervezte az instruktori látogatásokat országszerte, rendezte a szakvizsgához szükséges tanfolyamokat. Ebben az idõben szervezték meg a betegfelvételek területi elv szerinti országos felosztását is.

1953-ban új igazgató került az intézet élére Gimes Miklósné Hajdu Lili (1953-1957) személyében. Ezekben az években bõvült a szakemberképzés, támogatta a biokémiai kutatások fejlesztését, ekkor létesült az állatkísérleti laboratórium. Ekkor jelentkeztek az elsõ eredményei a neuroleptikumok elsõ fecskéjeként megjelent chlorpromazinnal folytatott kezeléseknek.

1954-ben Tariska István vette át a neuropatológiai labor vezetését.

1957-ben ismét új vezetõje lett az intézménynek, rövid idõre Fekete János került az intézet élére, majd még ugyanezen év decemberében újabb váltás következik, az igazgatóMária Béla (1957-1972) lett. Igazgatásának évei alatt lassú átszervezõdés indult meg, amelynek során egyre inkább átalakult a szakma terápiás felfogása. A neuroleptikumok, majd a thymoleptikumok és anxiolitikumok, a biológiai kezeléseket helyezték elõtérbe. A pszichofarmakonokkal elért eredmények, de a kudarcok is, elõsegítették a pszichoterápiás, majd a módszeresebb szocioterápiás eljárások kialakítását.

A biokémiai kutató laboratórium vezetését Pataki István vette át, aki szintén az egyetemrõl került az intézetbe. Személye a gyors fejlõdés lehetõségét vetítette elõre. Kibõvítette a kutatások területét, a továbbképzésben pedig következetesen képviselte azt az elvet, hogy a gyógyszereket megalapozottan és céltudatosan alkalmazzák, kerülve a polipragmáziát. Ekkor gyarapodott korszerû infúziós laboratóriummal a gyógyszertár. Ezekben az években kezdõdött meg az intézetben egy nagyarányú belsõ felújítás, amellyel az osztályok korszerûsítése és bõvítése vált lehetõvé. Ennek eredményeként alakították ki 1956-ban az idegsebészeti osztályt, melyet Majerszky Klára vezetett, s ennek kapcsán létesülhetett a Nagy Tibor vezette EEG laboratórium. Ebben az idõben létesült a különálló Völgy utcai épületben a férfi funkcionális idegosztály Fodor Sándor vezetésével, majd késõbb Pertorini Rezső irányításával. Az õ nevéhez fûzõdik a teljesen nyitott rendszer bevezetése, s munkatársával Koronkai Bertalannal megkezdték a módszeres relaxációs pszichoterápiát, a csoport- és miliõterápiát.

Az átszervezéssel és felújítással korszerûsödött az alkohol-elvonó osztály is, melyet Kardos György vezetett. A következõ években egyre sokoldalúbb lett a betegek kezelése. Gazdagodott a pszichofarmakonok sora, javult szelektivitásuk, s megjelent a lithium-terápia is. Mindezzel párhuzamosan élénkültek és bõvültek a foglalkoztatási lehetõségek is. A pszichiátriai osztályokon egyre inkább teret nyertek a szocio-pszichoterápiás módszerek. Ez a munkásság elsõként a Kun Miklós által vezetett pszichiátriai osztályon bontakozott ki. Kezdtek kibõvülni a kis- és nagycsoport-terápiák, ennek komoly lökést adott az 1963-ban kialakított pszichodiagnosztikai laboratórium, melynek vezetését Mérei Ferencre bízták. Irányításával alakult ki a szakpszichológusi gárda, amelynek mûködésével a pszichológiai munka a pszichiátriai osztályok szerves részévé vált.

A korszerûsítés befejeztével a Röntgen részleg is önálló egységgé alakult 1960-ban, Kárpáti Miklós vezetésével. Új osztályt hoztak létre a pszichotikus fertõzõ betegek részére Hun Nándor irányításával, s megújult a tüdõosztály is, amelyet Marschall Gerhardra bíztak. A munkaterápiás foglalkozások bõvültek új mûhelyek létrehozásával, sikerült létrehozni egy nyomdát, s új szervezési forma kilakulása kezdõdhetett meg a nappali szanatórium létrehozásával. Az 1966. évi 12. sz. törvényerejû rendelet elmeügyi rendelkezéseinek megalkotásában az intézet munkatársának Orthmayr Alajosnak elévülhetetlen érdemei voltak. Ez a rendelkezés oly mértékben elõremutató volt, hogy az 1972-es Egészségügyi Törvénybe változtatás nélkül került be.

1968-ra az intézet fennállásának 100. évfordulójára az épület kívül-belül megszépült; az osztályok és a foglalkoztató mûhelyek kiállításokkal, a vezetõség tudományos ûlés rendezésével tette emlékezetessé ezt a kivételes alkalmat.

Tariska István 1972-1986 között igazgatta az Intézetet. Ez idõ tájt indult meg a fõépület többlépcsõs rekonstrukciója. Ezek a körülmények tették lehetõvé, hogy az idõközben pszichiátriai feladatkörrel bõvített neurológiai tanszék a Szabolcs utcából az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetbe költözzék. Ezzel az intézet aktívabb részt tudott vállalni a két szakterület oktatásából. A neurológiai tanszéken Tariska István professzor, majd Halász Péter professzorok elsõsorban az izombetegségek, majd az epilepszia, alváskutatás terén váltak ismertté. A pszichiátriai tanszéket 1976-tól Moussong-Kovács Erzsébet irányította, amellyel elõsegítette a pszichoterápia meghonosodását az intézetben. Az Orvostovábbképzõ Intézet megjelenése az intézetben jelentõsen szélesítette annak szakmai tevékenységi körét. A neurológia és pszichiátria, valamint határterületeinek különbözõ szintû továbbképzõ-tanfolyamai is az intézet elõadótermeiben zajlanak, s ott az intézet munkatársai is rendszeres elõadók.

Ez idõtõl kezdve épült ki a nemzetközi mércével is magasra értékelt kutatóbázis az intézet területén. A neuropatológiai laboratórium az elektromikroszkópiával nemzetközi fórumokon is elismert eredményeket produkált; a biokémiai, farmakokinetikai, kémiai és pszichofarmakológiai kutatások mind a laboratóriumi, mind a klinikai szinten versenyképessé váltak a külföldi kutatókkal szemben, komoly nemzetközi kapcsolatok kiépítését lehetõvé téve az intézet számára.

A 80-as évek közepétõl újabb modernizációs hullám indult az intézet életében: koedukált osztályok jöttek létre, s ezzel egyidõben megszüntek a zártosztályok, eltűntek a kórtermekbõl a hálóságyak. A betegek szabadon mozoghattak, birtokba vehették az egész épületet. Ezzel párhuzamosan -az országban elsõként – pszichoterápiás ambulanciát hoztak létre, ahol beutaló nélkül az ország egész területérõl fogadták a betegeket, s ahol az alkalmazható terápiák széles skálájából választották ki a páciensnek legmegfelelõbbet.

1986-tól Veér András vezetésével tovább erõsödtek a modernizációs törekvések. A korszerû terápiás eljárások, a járóbeteg-ellátás kiszélesítése lehetõvé tették 300 ágy megszüntetését. A diagnosztikai módszerek a CT átadásával bõvültek. Megindult az informatika bevezetése az intézetben. A 90-es évekre az osztályok struktúrája átalakult. Elsõsorban a speciális profilok kialakítására helyezte a vezetés a hangsúlyt. Így jöhettek létre a Memória Klinika, a gerontopszichiátria, az addiktológia, valláspatológia, a neurózis és az affectiv profilú osztályok. A progresszió jegyében 1988-ban a Lipóton alakult meg a Magyar Orvosi Kamara, s itt mûködött egy éven át. Intézetünkben ülésezett 1989-90-ben – egyidõben az Ellenzéki Kerekasztallal – az Egészségügyi Kerekasztal. Itt születtek a rendszerváltás után is útmutató egészségügyi reform alapvetõ tézisei.

A Népjóléti Minisztérium 1995-ben alapította az Agyérbetegségek Országos Központját, mely intézetünkben nyert elhelyezést. Az AOK – Prof. Dr. Nagy Zoltán vezetésével – kiegészítette a vasculáris neurológia módszereivel az OPNI tradicionális területeit. A Stroke Központ a betegellátás mellett szervezõ, koordináló képzõ, továbbképzõ feladatokat lát el, valamint folyamatosan követi és elemzi az epidemiológiai adatokat, segítve ezzel a döntéshozók munkáját.

Az Intézetben több Egyetemi Tanszék kezdte meg mûködését: Pszichiátria, Klinikai Pszichológia, Vasculáris Neurológia, Neuroradiológia. Idõközbeni összevonás miatt Vasculáris Neurológiai Tanszéki Csoportként mûködnek a fenti tanszékek.

1996-tól súlyos gazdasági nehézségekkel kellett szembenéznie az Intézetnek. A meglévõ struktúra korszerûsítésére – a Minisztérium jóváhagyásával – többlépcsõs intézkedési terv készült. A korszerûsítés lényege, hogy a meglévõ osztályokból átszervezéssel nagyobb, komplex, integrált betegellátó egységeket kell fokozatosan létrehozni. Megkezdõdött a gazdasági-mûszaki, ügyviteli munkaterületeket összefogó vezetési funkciók átszervezése, új szervezeti mûködési szabályzat kidolgozása.

2002-ben Nagy Zoltán professzor került intézetünk élére. A még mindig súlyos adósságállománnyal küzdõ országos intézet gazdasági stabilitását kincstári biztos felügyelte. Napjainkra sikerült ledolgozni az adósságokat. A vezetés hosszútávú stratégiát alakított ki a mûködés optimalizálására és az ennek leginkább megfelelõ szervezeti rendszer kialakítására. A jelenlegi felépítés Országos Pszichiátriai- és Országos Neurológiai Központokat mûködtet, ezeket koordinálja a szakmai illetve a gazdasági-mûszaki vezetés. OPK-ban felvételes és speciális profilú osztályok mûködnek. A felvételes osztályok általában aktív és rehabilitációs részlegbõl, rehabilitációs nappali kórházból, valamint szakambulanciából állnak, és integrált betegellátást végeznek. A területi ellátási kötelezettségen túl, országos hatókörrel is rendelkeznek, amelynek ellátásához ún. védett ágyak tartoznak.

A speciális profilú osztályok országos hatókörrel mûködnek, és nem mindegyik rendelkezik az imént felsorolt részlegekkel (de rehabilitációs osztállyal és szakambulanciával igen). Valamennyi szakambulancia országos hatókörrel mûködik.

Az ONK szakmailag önállóan betegellátó, oktató, kutató, és országos szervezõ feladatokat lát el. Fekvõbeteg ellátó egységeket, járóbeteg szakrendeléseket és diagnosztikai laboratóriumokat mûködtet. A fekvõbeteg ellátó egységek mátrix rendszerrel mûködnek.

A szervezeti átalakítás mellett nagy arányú informatikai fejlesztést hajtott végre az új vezetés. Bevezetésre került a Hospitaly rendszer, minden osztály bekerült az intranetes hálózatba, elkészült az OPNI honlapja.

A ma 137 éves OPNI életében békésen megfér a múltat őrzõ Múzeum, a Könyvtár múzeális “kincsei”, az ódon épület a legkorszerûbb digitális diagnosztikai módszerekkel, az on-line konzultációra is alkalmas kommunikációs rendszerrel. Csak remélni lehet, hogy a XXI. században is megõrzi vezetõ szerepét a szakterületi gyógyító megelõzõ tevékenységben.

Irodalom:

Az Országos Ideg és Elmegyógyintézet 100 éve / Böszörményi Zoltán (szerk.). – Bp. : OPNI, 1986.

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 125 éves / Kárpáti M., Kuncz E., Kundra O. (szerk). – Bp. : Animula, 1993.

Kárpáti Miklós: Az OPNI igazgatóinak és orvosainak munkásságáról 1868-tól napjainkig. Psychiatria Hungarica 1996. 11(2) p. 188-198.

Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Évkönyve 1994-1995 / Frater R., Kundra O., Varga D., Vitrai J. (szerk.). – Bp. : OPNI, 1996.

Kárpáti Miklós: A Lipótmezõ jelentõsebb neuropszichiátriai tudományos munkásságot kifejtõ orvosai a kezdetektõl az 50-es évekig. Orvosi Hetilap 1999. 140 (12) p. 661-666

Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Évkönyve 1996-1999 / Kárpáti M., Döme L., Geréby Gy., Frater R., Kundra O. (szerk.). – Bp. : Animula, 2000.

 

 

 

PSZICHIÁTRIAI MÚZEUM – SELIG MÚZEUM

 

Másodközlés!

Forrás: http://www.opni.hu/intinf/muzeum.htm

Látogatási és kutató nap: szerdánként 10-15h-ig

Múzeum vezető: Plesznivy Edit muzeológus-művészettörténész
Tel: 391-5300 vagy 394-5922 / 1312 mellék
E-mail: plesznivy@opni.hu

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet műemléki architektúrája (épült 1860-68 között) ad helyet az orvos- és művészettörténeti szempontból egyaránt jelentős gyűjteménynek, a Pszichiátriai Képtár- Múzeumnak. A múzeumban a “Lipót” alapításától eltelt több mint egy évszázad során itt ápolt képzőművészek alkotásai, pszichotikus betegek művei és más értékes dokumentumok kaptak helyet. A 130 festményt és grafikát, valamint számos írásos anyagot bemutató állandó kiállítás reprezentatív válogatást ad a több száz műtárgyat felölelő gyűjteményből.

A lipóti múzeumban őrzött művek alkotóinak többsége nem hivatásos művész. A képek kiválasztásakor azonban évtizedekre visszamenően mindig elsőrendű szempont volt az esztétikai értékek figyelembe vétele. A megéltség hitelessége révén megdöbbentő erejű képek sorával találkozhatunk. A beteg-képek mellett a gyűjtemény természetesen kiemelt helyet biztosít az itt ápolt hivatásos képzőművészek alkotásainak is, többek között Nemes Lampérth József, Bártfay József Árpád, Pál István, Zórád Géza és Áronson Gábor műveinek.

A Pszichiátriai Múzeum kezdeti tág gyűjtési körét igazolják az itt őrzött régi írások: Báthori Erzsébet perének latin nyelvű jegyzőkönyve; a “Matuska-ügy” sajtóvisszhangja; a Szálasi Ferenc elmeállapotát vizsgáló, 1939-ben kelt m. kir. törvényszéki elmeorvosi szakvélemény; Dr. Havas Gyula lajstroma az ókortól az 1940-es évekig azokról a képzőművészekről, akik elmebetegségben szenvedtek.

A szakmai munkát segítő, tudományos igényű gyűjtemény feltételezi a képek mellé csatolható kórrajzok fellelhetőségét is. A régi dokumentumok között található például Madách Borbála, Vörösmarty Erzsébet, Nemes Lampérth József és Gulácsy Lajos kórlapja is.

A pszichiátriai betegek gyógyításában az 1960-as évektől egyre nagyobb szerepet kapott a vizuális kifejezések támogatása. A kreatív terápiák gyógyító hatású foglalkozásai, a festés, a rajzolás, a mintázás eszközt adnak a betegeknek szavakkal már nem megfogalmazható élményeik kifejezésére. A foglalkozások jelesebb darabjai napjainkban is folyamatosan gyarapítják a Pszichiátriai Múzeum anyagát.

A terápiás lehetőségeket tágító, a pszichotikusok árnyaltabb diagnózisát segítő képi világ kutatása már a XIX. századtól Európa szerte számos kollekció kialakulását eredményezte. Az elsők között volt Cesare Lombroso gyűjtése, mely napjainkban a torinói antropológiai múzeumban kapott helyet. 1900-ban jött létre az angliai Bethlem Királyi Kórház betegrajz-tára, és ugyancsak ekkor szerveződött gyűjteménnyé a Párizs melletti Villejuifben August Marie orvos anyaga, amely később beolvadt a lausanne-i Art Brut múzeumba. Kiemelkedő volt még Hans Prinzhorn elmeorvosnak a heidelbergi klinikán végzett tudományos kutatása és gyűjtése, mely 1920 körül formálódott szerves egységgé.

Magyarországon a XX. század elején, a pécsi elmeklinikán és a lipótmezei elmegyógyintézetben jött létre kollekció a betegek alkotásaiból. Pécsett Reuter Camillo, Budapesten Selig Árpád elmeorvosok szereztek elévülhetetlen érdemeket a gyűjtési munkákban. A Selig anyagból 1930-ban, a pszichés betegek alkotásait bemutató állandó kiállítás nyílt “Selig-Múzeum” néven, mely már 1932-ben bekerült a múzeumok hivatalos nyilvántartási lajstromába. A hasonló profilú európai gyűjtemények sorában, elmekórtani és kultúrtörténeti egyedisége révén, elismert helyet kapott a “Selig-Múzeum”, mely a jelenlegi Pszichiátriai Múzeum magját is képezi. A múzeum nevében ma is megemlékezik Selig Árpád orvos alapítói munkásságáról.

A volt Lipótmezei Országos Tébolyda
(Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet)


Az UNESCO műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága fontosnak tartja minden műemlék eredeti rendeltetésének a megőrzését. Bizonyított, hogy egy kulturális értéket képviselő épület eredeti funkciójával együtt őrizheti meg szellemiségét, ezáltal műemléki értékét.
Ilyen értékünk a Lipótmezei Országos Tébolyda.

Létrehozására az uralkodó, Ferenc József császár a királyi várak fenntartására szolgáló alapból biztosított pénzt, sőt lotteria-t is engedélyezett, amelynek bevételéből az erdélyi és magyarországi hasonló intézeteket támogatták. Schwartzer Ferenc 1848-as javaslatát figyelembe véve, 1851-ben, a Bécsben székelő Belügyminisztérium által felkért tudósok véleményére alapozva tudományosan választották ki a helyszínt.

Ludwig Zettl tervei alapján épült fel az 500 beteg gondozására szolgáló épület, amely az egyik legnagyobb méretű és ma is az eredeti funkciójában működő kastélyszerű, gyönyörű tervezett parkkal körülvett, romantikus műemlék épületünk. Az együttes ékköve az 1913-ban újjászületett kápolna, amely Nagy Sándor és Róth Miksa nagyszerű alkotása. Az 1970-es évek végén ideológiai okból lemeszelt és levakart falfestéseket jelenleg is restaurálják, a tudományos alaposságú munka már eddig is látványos eredményt hozott.

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága véleménye szerint – a műemléki és építészeti értékeken túl a Lipót fogalommá vált. Mélyen beágyazódott a hazai kultúrába, szellemi örökségünk része lett. A neurológia, a pszichiátria és pszichológia kiváló képviselői nemzetközileg elismert tudományos műhelyeket, iskolát teremtettek. A gyógyítási folyamatok 150 év alatt összegyűlt egyedülálló iratanyaga (levéltára), könyvtára, a laboratóriumi kutatás eredményei, a kevesek által ismert egyedülálló múzeum, a képzőművészeti gyűjtemény is veszélybe kerül a gyógyászati funkció megszűntetése esetén. A műemlék tradíciójával együtt alkotja kulturális örökségünket.  Erre kiváló példa a Lipótmező különleges együttese, ezért megőrzése kötelességünk és közös felelősségünk.


Budapest, 2007. március hó
ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság